Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl Épül a Deák féri megálló MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 41. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. február 17. Meggyorsul a kutatás a szegedi medencében Az Alföldi Kőolajfú­rási Üzem szegedi üzem­egységének dolgozói csü­törtökön tartották meg termelési tanácskozásu­kat és szakszervezeti küldöttértekezletüket. A tanácskozáson reszt vett az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében Vajda György, a megyei párt­bizottság tagja, a DAV igazgatnia. Berta István, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának mun­katársa, Pálfi István, a Bánvász Szakszervezet elnökségének tagja és Hajas László, az SZMT elnökségének tagja. A termelési tanácskozás alkalmával részletesen ele­mezték a múlt évi tervek teljesítését és meghatározták az idei feladatokat. A szege­di szénhidrogén-medence kutatói elismerésre méltó munkát végeztek 1966-ban és azt megelőző években, hiszen kutatómunkájuk eredményeképpen máris ki­mutatható, hogy a szegedi medence olajkészlete meg­haladja a lovász-budafai kő­olajtárolók induló készletét, a földgázkészlet pedig a Haj­dúszoboszlóiét. Bizonyítot­ták, hogy hazai vonatkozás­ban a szegedi medence ren­delkezik a legnagyobb kő­olaj- és földgázkészletekkel, amelyeknek további bővülé­se várható. A századik fúrás Az idei feladatok igen nagy erőfeszítést kívánnak a medencében dolgozó kutató­mukásoktól. Ennek megfele­lően növekedik a munkások és a fúróberendezések szá­ma is. Az öt évvel ezelőtti egv darab fúróberendezés mellé újabb húszat telepí­tettek a szegedi medencébe, s az akkori huszonhét fő helyett ma már 1100 ember dolgozik e területen. Augusztus végére olyan Stádiumba kell elérkezni a kutatómunkának, hogy ösz­szeállíthassák a medencéről Szóló geológiai zárójélentést, amely előreláthatóan bizto­sítja, hogy 1970-től kezdve évente egymillió tonna kő­olajat és egymilliárd köb­méter földgázt termeljenek a szegedi térségben. Jelen­leg az üzem fúróberendezé­seinek háromnegyed része a 6zegedi medencében dolgo­Sik, hogy biztosítani tudják a gyorsított ütemű kutató­munkát. Az idei 225 kilométer hosszúságú kutatófúrásból a szegedi medencében 179 ki­lométer hosszúságot fúrnak. A fúrások mélysége válto­zó, három kategóriában tör­ténik (2200, 2800 és 3200 méteres mélységre). Az idei fúrás körülbelül 67 befeje­zett és 11 átmenő kutat je­lent, s így a meglevőkkel együtt októberre készen lesz a századik befejezett fúrás. Ideiglenes szálló A tanácskozás alkalmával sokat foglalkoztak a kőolaj­fúrásoknál dolgozó emberek munkakörülményeivel és szociális helyzetével. El • mondták, hogy a közeljövő­ben megvalósításra kerülő beruházások Szegeden és környékén helyezkednek el. Így még ez év végére elké­szül a dorozsmai telepen a 600 személy elhelyezésre al­kalmas ideiglenes munkás­szálló, amely jelentősen eny­hít az elszállásolási gondo­kon. Véglegesen persze az az ezerszemélyes szálloda oldja meg az olajmunkások lakásgondjait, amelynek ké­szülnek a tervei és előrelát­hatóan 1969 végére felépül Szegeden. A szegedi medencében dolgozó kutatómunkásokat 67 küldött képviselte az üzemi szakszervezeti bizott­ság megválasztásán. A szak­szervezeti bizottság beszá­molóját igen élénk vita kö­vette, amelynek során ti­zenkilencen kértek szót és sok hasznos javaslattal egé­szítették ki a vezetőség be­számolóját Ismétlődő bizalom A tisztségviselők megvá­lasztása már nem váltott ki hosszadalmas vitát, hiszen a jelölő bizottság tíz nappal korábban, a közvélemény meghallgatása után kifüg­gesztette a jelöltek névsorát. Mindenki egyetértett azzal, hogy az üzemi szakszerve­zeti bizottság elnöki tiszté­re Szabó János főfúrómes­tert, a titkári tisztségre Csontos Szabolcs TMK-sze­relőt, a bizottság tagjainak sorába pedig Somfai Attila kerületi főgeológust, Plau­kity Ferenc fúrómestert, Makra Zsigmond és Demeter Ferenc gépkocsivezetőket, valamint Kántor Kálmánné pénzügyi előadót jelöljék. A titkos szavazás után a kül­döttgyűlés elnöke újból e neveket sorolta fel a meg­választott tisztségviselők kö­zött El kell ismerni a meglevő európai határokat Walter Uibricht beszéde 0 Berlin (TASZSZ) Walter Uibricht a Német Szocialista Egységpárt berli­ni pártaktíva-értekezletén elhangzott beszédében kije­lentette: „Az európai biz­tonság szavatolásának fel­tétele minden európai or­szág normális diplomáciai viszonyának megteremtése". Uibricht rámutatott, hogy a Varsói Szerződéshez tar­tozó államok 1966 júliusá­ban Bukarestben elfogadott nyilatkozatának változatla­nul nagy jelentősége van. A Varsói Szerződéshez tar­tozó államok külügyminisz­tereinek nemrégiben Varsó­ban megtartott tanácskozá­sán összegezték, hogy mi­lyen hatást gyakorolt ez a dokumentum, milyen lépé­seket tettek az egyes álla­Bevetették a mezei flotta első brigádjait Budaörsről megérkeztek az munkájukat, naponta ötven­első repülőgépes növényvédő szer emelkednek a levegőbe, brigádok az Alföldön kijelölt Egy gép tehát — optimális állomáshelyükre. A mezőgaz- időjárási viszonyokat véve daság gépmadarait mindé- figyelembe — kétszázötven rütt gondosan előkészített ki- holdra szórhatja ki hasznos futópályákkal fogadták, s a terhét. Hódmezővásárhelyi Állami A Szeged környéki kőző? Gazdaság, illetve a makói gazdaságok a makói körzet­termelőszövetkezetek földjei ben állomásozó repülőgépek fölött megtartották az első szolgálatait veszik igény­felszállásaikat. be. A szegedi Felszabadulás, Csongrád megyében har- a tápéi Tiszatáj, a kübek­rninckét közös gazdaságban házi Sarló Kalapács és a ti­végeznek fejtrágyázást a re- szaszigeti Búzakalász Terme­pülőgépek: 33 ezer hold őszi lőszövetkezet kötött szerző­gabonára szórnak műtrágyát, dést kalászosaik fejtrágyázá­ennyire kötöttek szerződést a sára, illetve kukorica vegy­termelőszövetkezetek a me- szeres gyomirtására. A sze­gyei Növényvédő Állomással gedi Felszabadulás Tsz-ben Egy felszállás alkalmával öt a nyári hónapokban a rizs­mázsa műtrágyát visznek, s táblák gyomtalanításában is tia erős szél nem zavarja részt vesznek a repülőgépek. mok és milyen lépések le­hetségesek az európai biz­tonság érdekében. E tanácskozás menete megmutatta az NDK politi­kájának helyességét — foly­tatta Uibricht —, a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai megfelelnek a bu­karesti nyilatkozat tartal­mának és teljes mértékben megegyeznek a varsói kül • ügyminiszteri tanácskozás résztvevőinek javaslataival. E javaslatok lényege, hogy el kell ismerni az NDK-t és minden meglevő európai határt. Normalizálni kell a kapcsolatokat a két német állam között. A bonni kor­mánynak, mint reális való­ságot el kell ismernie az NDK-t csakúgy, mint aho­gyan az NDK kormányának el kell ismernie a Német Szövetségi Köztársaságot. Az NDK s az NSZK közötti kapcsolatok rendezésének előfeltétele, hogy a bonni kormány mondjon le az egyedüli képviselet igényé­ről. Walter Uibricht, miután hangsúlyozta, hogy Kiesin­ger bonni kancellár bundes­tagi nyilatkozata a bonni revansista politika folytatá­sáról tesz tanúbizonyságot, kijelentette: „A külügymi­niszterek varsói tanácskozá­sának résztvevői egyhangú­lag határozottan és követke­zetesen felléptek e politika ellen. Mi igen elégedettek vagyunk a varsói külügymi­niszteri tanácskozás ered­ményeivel", Uibricht hangsúlyozta, hogy elodázhatatlan feladat a két német állam közötti kapcsolatok rendezése és minden európai állam vi­szonyának normalizálása a két német állammal. Mi készek vagyunk erre a ren­dezésre — jelentette ki Uib­richt Kádár János fogadta az NDK távozó nagyköveiéi Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Wilhelm Meissnert, a Né­met Demokratikus Köztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, a budapesti diplomáciai testü­let doyenjét, aki a közeljö­vőben végleg távozik Ma­gyarországról. Búcsúlátogatáson fogadta a nagykövetet Péter János külügyminiszter is. Péter János és felesége csütörtökön vacsorát adott Wilhelm Meissner nagykö­vet és neje tiszteletére. (MTI Foto — Bara István felvétele) A Parlament tőszomszédságában, a Kossuth Lajos téren hozzáláttak a földalatti gyorsvasút állomásának építésé­hez. Az építők úgy tervezik, hogy ősszel már megkezd­hetik a Duna alatti szakasz fúrását is. Képünk: Szerelik a tübingeket az új alagútszakaszban Legnagyobb üzletfelünk • Egymilliárd rubeles árucsere a Szovjetunióval • Növeljük a közszükségleti cikkek cseréjét • Négymillió tonna olajat hoz majd a Barátság-vezeték A magyar külkereskedelem legfontosabb partnerével, a Szovjetunióval 1967-be/i kü­lönösen nagy arányokban fejleszti áruforgalmát. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról a külkereske­delmi minisztériumban az MTI munkatársa a következő tájékoztatást kapta: — A magyar külkereske­delem forgalmának egyhar­mad része a Szovjetunióval bonyolódik le. 1967-ben a magyar—szovjet áruforgalom értéke eléri az egymilliárd rubelt, ami egyébként igon gyorsütemű, tizenhat száza­lékos forgalomnövelést je­lent. Ilyen nagyarányú ex­port-importtal a hosszú le­járatú szerződés megkötése­kor sem számoltunk. A széles körű árucsere ked­vező számunkra, mert az áruösszetétel olyan, hogy a Szovjetunió ellátja népgaz­daságunkat a nyersanyagok tekintélyes részével, ugyan­akkor ipari termékeink fon­tos vásárlója. 1967-ben is a Szovjetunióból származó im­portunk több mint hatvan százaléka nyersanyagféleség. A szállítások nagyságrendjét érzékelteti, hogy ez évben például 2 800 000 tonna ola­jat, 2 600 000 tonna vasércet, 1 000 000 köbméter ipari fát, 770 000 köbméter fenyő­fűrészárut, 39 000 tonna gya­potot szerzünk be a Szovjet­unióból. — A Szovjetunióba irányu­ló magyar árukivitel több mint ötven százalékát gépek és berendezések képezik. A megrendeléseket — mivel ál­talában nagysorozatú gyárt­mányokról van szó — szíve­sen fogadják üzemeink. Gép­járművek, híradástechnikai berendezések és vácuum­technikai berendezések, mű­szerek, szerszámgépek tartoz­nak gépiparunk főbb kiviteli cikkei közé. — A gyógyszer-, a köny­nyű- és az élelmiszeripari termékek is fontos részét ké­pezik a kivitelnek. A gyógy^ szerexport ez évben eléri a 38 millió rubelt. Röridesen hazánkba érkezik egy szov­jet delegáció, amellyel a közszükségleti cikkek cseré­jének növeléséről folytatunk tárgyalásokat. — A közelmúltban lezaj* lott a magyar—szovjet gaz­dasági tárgyalások közül a legjelentősebb az atomerőmű építésére vonatkozó megálla­podás volt Most készítünk elő egy számunkra szintén fontos megállapodást arrol^ hogy magyar—szovjet—cseh­szlovák együttműködéssel bő­vítjük a Barátság Kőolajve­zeték szállítóképességét A vezetéket alkalmassá akarjuk! tenni arra, hogy a jelenlegi évi két és fél millió tonná­val szemben négymillió tortó na kőolajat szállíthassunk! rajta. Három tavaszt Ünnepelünk Képünkön: meggyújtják (MTI Foto — Friedmann Endre felv.) szabadság és forradalom lángját a Gellért-hegyi Szabad­ság emlékműnél Budapest felszabadulásának 22. évfor­dulóján indította útjára a Magyar Úttö­rő Szövetség a Három tavaszt ünnepe­lünk úttörő ifjúsági mozgalmat. A Három tavaszt ünnepeljük jelszó ar­ra szólítja fel az ország úttörőit, hogy méltóképpen készüljenek fel 1848 már­cius 15, 1919 március 21 és 1945 április 4. évfordulóinak megünneplésére. Szege­den is kibontották már a mozgalom zászlóját: a város valamennyi iskolájá­ban megkezdődtek az előkészületek. A Mérei utcai általánosba járó pajtások gyűjtik az évfordulókkal kapcsolatos ké­peket, fényképfelvételeket, tervezik a szovjet hősök sírjainak ápolását is. Je­lenleg a mozgalommal kapcsolatos tan­tárgyi vetélkedők pályamunkáit készítik matematikából, magyarból, fizikából, ké­miából és rajzból. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom