Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

Választási jelelő nvilésekril Bizalom az értük cselekvőnek Kardos János (középen) Nyári Antalné csoportvezetővel és Sallai Sándor főművezetővel minőségi problémáról beszélget a gyárban „Eddigi életútja világosan példázza a harcos helytállást, a tanulni akarást, a szocializmus szolgálatát" — Nagygyörgy Mária, a Szeged városi párt-végrehajtó bizottság tagja így terjesztette elő javaslatát a Hazafias Népfront városi bizottságának megbízásából a III. kerület C9-es számú városi választókerületének jelölő gyűlésén. E szavakkal ajánlotta városi tanácstagjelöltnek Kardos Jánost, a kenderfonógyár igazgatóját Magas, markáns arcú férfi köszönte meg a bizalmat. Egyszerűen, tömören, mégis minden lényeges kérdést oda sorakoztatva az egybegyűltek elé, a kerület és az ország sok gondját, örömét, törekvését „Nagyon jól mondja, szépen beszél" — hallatszott csöndesen a kommentálás. S mert mások is így voltak vele, ezzel már létre is jött a kontaktus a Hunyadi János sugárúti óvoda termében a tanácstagielölt és a kerület lakói között. Érthető ez, hiszen olyan embert ismerhettek még, aki már hosszú évek óta munkálkodik a társadalom érdekében. A kenderfonó dolgozói most tudásáért, emberségéért egyaránt becsülik. Mint mondotta, fontos pártmegbízatásnak érzi, hogy megválasztása esetén minél többet tegyen a kerületért Talán az ehhez kért segítség ígérete is volt az egyakaratú szavazás: a maguk helyett szólónak, az értük cselekvőnek kijáró bizalom. Két korábbi választáson is Dr. Korek Józsefné nem idevalósi születésű, de már régen szegedivé tette közéleti munkája, amelyet több mint mésfél évtizeden át a város érdekében kifejtett Zala megyében élt, és fiatal lányként állt a kommunisták sorába. Annak idején, a tanácsok létrejöttekor a városi tanács oktatási és népművelési osztályának vezetésével bízták meg. Olyan munkával, amely bonyolultságánál fogva széles körű felkészültséget kívánt mindig és kíván ma is. A kerületi tanácsok létrejöttével vált meg Korek Józsefné ettől az egyébként jól teljesített munkájától, hogy először mint az I. kerületi tanács vb titkára, majd mint elnökhelyettese még többet vállaljon. Megosztotta erejét az egészségügy és a szociálpol'tika, az ipar, a kereskedelem és a művelődésügy között S ezt az irányító szerepet a város legsűrűbben lakott kerületében több mint tíz esztendeje odaadóan végzi. Közben tanult, doktorált a József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán. A közvetlen államigazgatásban Szegeden egyedül képviseli a női nemet. Munkája eredményességét az is jelzi, hogy 1956-ban Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetést kapott. A Hazafias Népfront javaslatára két; korábbi tanácsválasztáson adták már rá szavazatukat azok a választók, akik a Madách utcai általános iskolában tartott jelölő gyűlésen ismét egyöntetűen elfogadták jelölését a kerületi tanácstagságra. (Somogyiné felv.) Kinek jár gyermekgondozási segély? A Nőtanács elnökének válasza közérdekű kérdésekre A mai tanácstagjelölő gyűlések Szegeden Az I. kerületben: a 22-es számú városi választókerület 43-ös és 46-as számú kerületi választókerületének lakói részére az Erdészeti Technikumban 17.30 órakor. A 24-es számú városi választókerület 49-es és 50-es számú kerületi választókerületének lakói részére a szalámigyár művelődési termében 17.30 órakor. A 26-os számú városi választókerület 53-as és 54-es számú kerületi választókerületének lakói részére a Mező Imre általános iskolában (Alsókikötő sor 5.) 17.30 órakor. A 27-es számú városi választókerület 55-ös és 56-os számú kerületi választókerületének lakói részére a Rózsa Ferenc gimnáziumban 17.30 órakor. A II. kerületben: az 55-5s számú városi választókerület 46-os és 47-es számú kerületi választókerületének lakói részére a Gera Sándor általános iskolában (Lldicei tér 1.) 17.30 órakor. Az 56-os számú városi választókerület 48-as, 49-es és 50-es számú kerületi választókerületének lakói részére a petófitelepi általános iskolában (Fó tér) 17.30 órakor. A IU. kerületben: A 75-ös számú városi választókerület SS-ös és 36-os számú kerületi választókerületének lakói részére a Szabadság téri óvodában 17 órakor. Az 58-as számú városi választókerület 51-es számú kerületi választókerületének lakói részére a .jutaárugyárban 17 árakor. Nagy hangsúlyt kap a gyermeket nevelő családok megbecsülése, támogatása a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány politikájában. Ezt bizonyítja a gyermekgondozási segélyről elfogadott törvényerejű rendelet is. Az intézkedést mindenütt nagy tetszéssel fogadták, részletei az érdeklődés középpontjában állnak. Ezért a Központi Sajtószolgálat munkatársa felkérte Erdei Lászlónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, hogy válaszoljon ezzel kapcsolatban néhány kérdésre. © Milyen indokokkal ajánlja a Magyar Nők Országos Tanácsa a gyermekgondozási segély igénybe vételét a csecsemő és az édesanya szempontjából? — Általános tapasztalat, hogy a bölcsőde — amellett, hogy nagy segítséget nyújt az édesanyáknak, s szervezett keretek között gondoskodik a csecsemők ápolásáról, mégis — a gyermek szempontjából nem minden tekintetben mondható hasznosnak. A korai felkelés, a bölcsődébe való elvitel esetleg erős hidegben ártalmas is lehet. Ami pedig a dolgozó édesanyákat illeti: véleményünk szerint óriási dolog számukra az a lehetőség, hogy két és fél éves koráig maguk gondozzák gyermeküket, hiszen ez az időszak a nő életének legszebb emlékei közé tartozhat. Ha otthon lehet a gyermek mellett, napról napra figyelemmel kísérheti fejlődését, láthatja az emberré válás első és legizgalmasabb pillanatait © Mi a véleménye, milyen mértékben veszik majd igénybe a dolgozó nők a gyermekgondozási segélyt? — Reprezentatív jellegű felmérések alapján elmondhatom, hogy az asszonyok és a férfiak is örülnek a kapott lehetőségnek. Elsősorban a fiatal nők számítanak erre, különösen azok, akiknek már van egy gyermekük, mivel ők már rendelkeznek tapasztalatokkal, s tudják, hogy a 30 hónap alatt nagyobb gyermekük fejlődését is kedvezően befolyásolhatják. Az előzetes tapasztalatok alapján általában nem kívánják igénybe venni a segélyt azok a családok, ahol a nagymama vállalja a gyerek nevelését. Várható az is, hogy a magas szakképzettséggel rendelkező nők sem kérik a gyermekgondozási segélyt. Érthető például, hogy egy orvosnő, mérnök, vagy tudományos kutató nehezen vállalja, hogy csaknem három évre kiessék a munkájából. © Mivel tudvalevően a rendelet a január l-e után született csecsemőkre vonatkozik, s a gyermekgondozási segélyt első ízben az öthónapos szülési szabadság letelte után folyósítják maid, megkérdezzük: milyen előírások érvényesek az Igénybe vétellel kapcsolatban? — A rendelet szerint két héttel azelőtt kell bejelenteni a vállalatnál a szándékot, mielőtt a gyermekgondozási segélyt igénybe kívánja venni az édesanya. Így tehát az öthónapos szülési szabadság lejárta előtt két héttel. Ha azonban ekkor felveszi a munkát, és később mégis meggondolja magát, a gyermek születésétől számított harminc hónapon belül bármikor kérheti a segély folyósítását — persze mindenkor két héttel korábban kell az édesanyának szándékát bejelentenie. © Mi történik akkor, ha a gyermekgondozási segélyt élvező édesanya a harminc hónapon belül újabb gyermeknek ad életet? — Ha például az első szülést követően két évre ismét gyereket szül, akkor attól kezdve öt hónapig a teljes fizetés jár, majd ismét kapja a segélyt, harminc hónapon át. Lehetséges tehát, hogy több gyerek születése esetén folyamatosan folyósítják számára a gyermekgondozási segélyt. © Milyen sajátosságai vannak a gyermekgondozási segélynek tsz-ben dolgozó aszszonyok esetében? — Mint ismeretes, a rendelet azt irja elő, hogy ha a szülő nő tagja a tsz-nek, akkor számára is jár — havi ötszáz forintos — gondozási segély. A helyzet az, hogy sok asszony nem tagja a tsz-nek, csak bedolgozó. Ebben az esetben a segély nem jár... A Nőtanács az elmúlt években széleskörű propagandatevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy az asszonyok is lépjenek be tagként a tsz-be. A gondozási segély a rendelet szerint azoknak jár, akik a szüléstől visszafelé számított 12 hónapban legalább 120 napot dolgoztak, és rendes tagjai a termelő- vagy kisipari szövetkezeteknek. © Milyen támogatást kíván adni a Nőtanács a gondozási segélyt igénybe vevő asszonyoknak? — Tervezzük, hogy — a védőnőkkel együttműködve — maximális segítséget adjunk az édesanyáknak; egészségügyi tanácsadásban részesítjük őket, s megszervezzük számukra az anyák iskoláját. Lényeges dolog még, hogy a harminc hónap letelte után ugyanolyan körülmények között vehessék fel a munkát, ahogyan abbahagyták. Ezért az üzemek kötelesek ilyen esetekben — akár a harminc hónapon belül is — megfelelő szakmai továbbképzésükről gondoskodni © Milyen várható hatása lesz a rendeletnek a bölcsődei hálózat fejlesztésére? — Alaptalanok azok a híresztelések, hogy abbamarad a bölcsődei hálózat fejlesztése. Az országgyűlés például éppen az 1967-es költségvetés vitájában, a képviselők javaslatára nemhogy csökkentette, de a tervezetthez képest emelte az idén létesítendő új bölcsődei férőhelyek számát © Hogyan értékelik a nők foglalkoztatásában létrejött új helyzetet? — Várható, hogy a rendelet hatására sok munkahely felszabadul. A Munkaügyi Minisztériumnak, a SZOTnak és a Nőtanácsnak van egy közös irányelve, amely szerint olyan munkahelyeket amelyek nem ártalmasak a nőkre, lehetőleg lányokkal, asszonyokkal töltsenek be. Az irányelv kimondja, hogy elsősorban a fiatal, szakképzettséggel rendelkező lányoknak kell adni a gyermekgondozási segély igénybevétele által felszabadult munkahelyeket. Ezzel arra is kívánunk ösztönözni, hogy az iskolából kikerült fiatal lányok szakmát tanuljanak. Véleményem szerint a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezés jó értelemben járul hozzá a női egyenjogúság megerősítéséhez, mivel figyelembe veszi az anyaság sajátos viszonyait s az asszonyok maguk dönthetik el: igénybe kívánják-e venni a számukra biztosított lehetőséget — fejezte be nyilatkozatát Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Rendezési terv 42 városnak Az eddigi felmérések alapján a korábban kialakított egyszerű és ideiglenes városfejlesztési elképzelések helyett 1970-ig összesen 42 varos végleges általános rendezési tervét készítik el és hagyják jóvá. Ezen felül további 28 városban és nagyobb községben kell megkezdeni a kiegészítő munkákat, amelyekkel majd végső formában öntik a rendezési terveket Üj városrendezési feladatot jelent a beruházásokban előirányzott létesítményeknek egy területre koncentrálása és összehangolt felépítése. Ezzel a módszerrel pagyon jelentős megtakarításokat érhet el a népgazdaság, mert az egy területre és egy időszakra összevont építményeket központi szolgáltatással, közös közművel és közintézményekkel láthatják el. Ezeknek a feladatoknak a megoldására új faj* ta, úgynevezett koordinációs terveket készítenek. A harmadik ötéves tervben az ipari területek új üzemeinek, valamint a városközpontok közintézményeinek építését egyeztetik ilyen koordinációs tervekkel. Így több különböző beruházó bevonásával öt városban — Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten* Szolnokon és Kazincbarcikán — már sor került a városközpont koordinált megépítésére. Üzemi akadémia a hídépítőknél Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés je* gyében szervezte meg a Hídépítő Vállalat szegedi főépítésvezetősége üzemi akadémiáját. Az üzemi akadémiára közel 50 főt hivtak meg. Az első foglalkozásra ma délután kerül sor az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat szegedi központjában, a Bocskai utcai művelődési teremben. A további előadások minden hét csütörtökjén lesznek. Vigyázzunk magunkra! Á munkásvédelemről tárgyalt az SZMT elnöksége Aktuális témát tárgyalt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége: a munkásvédelem elmúlt évi tapasztalatait. A kitűnő jelentés, amelyet az SZMT munkavédelmi bizottsága állított össze, alkalmat nyújtott arra, hogy több év adatait összehasonlítva megfelelő következtetéseket vonjanak le és annak megfelelő intézkedéseket hozzanak. Javuló munkakörii ménvek Az új üzemek esetében általában kevesebb a hiányosság, de sajnos Szegeden és Csongrád megyében elég sok a régi, elavult gyár, üzem, amelyeket ugyan jelentősen bővítettek, de csak a termelő kapacitást, a szociális létesítményeket pedig meghagyták a valamikori szűkös körülményeiben. A szakszervezetek illetékes szervei rendszeresen — s kötelezően — részt vesznek az új tervek előzetes ellenőrzésében és a munkahelyek üzembe helyezésénél. \ múlt évben például 140 bemutatott tervet hagytak jóvá és 241 üzembe helyezési eljárásnál vettek részt. A szakszervezeti szervek azt tapasztalták, hogy a munkavédelem, a munkakörülmények javítása egyre inkább szerves részét képezi a korszerű termelésnek. Ugyanakkor a gazdasági vezetők is tapasztalhatják, hogy a javuló munkakörülmények, a szervezettebb munkavédelem fokozza a dolgozók kezdeményezőkészségét, javítja munkakedvüket A munkavédelem javításáért nagyon sokat tettek a dolgozók is, különösen a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok, akiknek vállalásai közül általában Szerdán délelfitt ülést tartott az SZMT elnöksége, amelyen megtárgvaita az üzemek munkásvédelmi helyzetét. Az ülésen részt vett Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Ozvaid Imre, az MSZMP Szeged városi párt-végrehajtóbizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője és Fűzi Lőrinc, a SZOT munkavédelmi osztályának munkatársai is. nem hiányzik a balesetek elleni küzdelem sem. A szakszervezeti szervek közbenjárására valósult meg többek között a hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárban a szociális létesítmények megfelelő bővítése, amelyre 860 ezer forintot költöttek Ugyancsak a szakszervezeti szervek segítségével oldották meg a Szegedi Nyomda kazánházának gáztüzelésre való átállítását. Kevesebb a ba'eset A munkavédelmi felügyelők rendszeresen felülvizsgálják az üzemeket A múlt évben 255 esetben kellett intézkedést kiadniuk, hogy szüntessék meg a feltárt hibákat. A társadalmi bizottság 228 vizsgálatot tartott és javuló körülményeket tapasztalt. Ettől függetlenül 20 esetben kellett a munkavédelmi felügyelőknek pénzbírságot kiszabniuk gazdasági vezetőkre, és 25 esetben kellett üzemrészt vagy munkagépet leállíttatni, mert az veszélyes volt az ott dolgozó emberekre. Az elmúlt évben kevesebb üzemi baleset történt, mint a megelőző esztendőben: 1965-ben 3954, 1966-ban 3479 baleset fordult elő szegedi, illetve Csongrád megyei üzemekben, gazdaságokban, intézményekben. Az ezer főre jutó balesetek száma is 37,7ről 31,4-re csökkent. De van egy másik probléma: a balesetek számának csökenése ellenére sem mérséklődött a balesetek miatt kiesett munkanapok száma* inkább növekedett. 1965-ben 62 798 munkanap veszett el, a kevesebb baleset 1966-ban több, összesen 64 150 munkanap elvesztését jelentette. Sajnos a halálos balesetek száma is megduplázódott, és igen sok csonkulásos baleset történt Mind'g a dolgozó? A balesetek okait vizsgálva megállapítja a jelentés, hogy legtöbbnél a munkavédelmi oktatás hiánya és a szabálytalan munka vezetett a balesethez. Feltűnő, hogy sokkal több férfit ér baleset, mint nőt Ügy látszik, a nők jóval óvatosabbak. A múlt évi balesetek közül 74 százalékban szerepelnek a férfiak és 26 százalékban a nők. Sajnálatos, hogy a fiatal dolgozók még kevésbé ügyelnek saját testi épségükre, mert a balesetek zöme a 20—30 év közöttieket éri. Igen nagy gondot okoz és akadályozza a munkavédelem hatékonyságát, hogy sokszor a gazdasági vezetők, de gyakran a szakszervezeti bizottságok is „elkendőzik" a balesetek igazi okait s szinte minden balesetnél a dolgozóra hárítják a felelősséget Szembetűnő, hogy 2619 esetben a sérültet és csak 30 esetben a vállalatot jelölték meg felelősként Ebből következik, hogy kevés a balesetek utáni intézkedés, műszaki vagy szervezési változtatás. Csütörtök, 1961 február IS. OíL-MAGtARORSZAG 3