Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

r Választásra készül az ország népe. Esténként S2 egeden is több százan igyekeznek a jelölő gyűlések színhelyére, hogy jelölteket állítsanak a különböző szintű tanácsokba, hogy egyetértésüket fejezzék ki a Hazafias Népfront választási felhívásával, hogy hitet tegyenek pártunk politikája mellett. P választás nagyon jelentős belpolitiJ^ kai eseményünk, és a felkészülés során a párt IX. kongresszusából adódó feladatckat váltjuk valóra. Tovább szélesítjük a szocialista demokráciát, új erőket vonunk be az állami munkába, és teremtjük meg a feltételét annak, hogy a szocialista építés meggyorsítása érdekében jelentős erőforrásokat hozzunk felszínre. E munkák során erősödik dolgozó népünk egysége, pártunk és a tömegek közötti kapcsolat. A választás mindig számvetés volt és ma is az, országosan és helyileg is. Az elmúlt év decemberében a pártkongresszus méltán állapíthatta meg e számvetés során, hogy hazánkban az utóbbi esztendőkben tovább erősödött a szocialista rend, nagyot léptünk előre a szocialista építőmunkában, pártunk és népünk tekintélye bel- és külföldön egyaránt megnőtt Dolgozó népünk egységesen magáénak vallja a párt helyes, kipróbált, lenini politikáját, és erejét megfeszítve munkálkodik e helyes politika megvalósításáért városon, falun egyaránt. Ha Szeged utcáit járva, visszatekintünk ez elmúlt 10 évre, mi is büszkén állapíthatjuk meg, hogy városunk fejlődése, a város élete igazolja a párt helyes politikáját, s mint csepp a tengert, Szeged fejlődése is bel- és külföldi előtt méltán példázza szocialista építésünk eredményeit. E fejlődes során városunk ipari, kulturális, tudományos és politikai súlya megnőtt. A jelőlő gyűlések érdekes, izgalmas politikai hangulatát, a választás előtti hetek mozgalmas életét tekintve érdemes visszapillantani városunk fejlődésének néhány jellemző vonására. A szegediek is jogos büszkeséggel mondhatják — hisz kezükkel, őszükkel és szívükkel — a maguk építő köveit becsületes munkával lerakták szocialista építésünk épületébe, s a város — amely a felszabadulás utáni években fejlődésében megállt — az utóbbi években gyors ütemben növekedik, épül, fejlőc ik. A felszabadulás óta harmlncezerrel nőtt a város lakossága. Már itt rögtön hozzá kell tenni, hogy elsősorban a bevándorlásból. A növekedés fele — 15 ezer — az utóbbi öt esztendőre esik. Mennyivel másabb gondok, problémák foglalkoztatják ma az embereket, mint 1950-ben, amikor nem hogy növekedett volna a város lakossága, hanem ötezer fővel csökkent, vagy akár 1959-ben. amikor még arról beszéltünk, hogy hatezer szegedi dolgozónak kell munkaalkalmat teremteni. Pártunk előző kongresszusán felhívta a vidék iparosításának jelentőségére a figyelmet, hogy Budapest ellenpólusaként jónéhány vidéki város iparosítását előtérbe kell helyezni. E városok között van Szeged is. A kongresszus határozatainak megfelelően jelentős ipari fejlődés kezdődött, amely tart jelen pillanatban is, és folytatódik az elkövetkező években. E fejlődést mutatja, hogy 1958 és 1962 között Szegeden az iparban foglalkoztatottak száma 13.6 százalékkal nőtt és 1962 és 1966 között több mint 15 százalékkal. Megjelent a nehézipar is városunkban olyan gyárik megépítésével, mint a gumigyár, a kábelgyár. A régi szegedi üzemekre sem lehet ráismerni, hisz nincs talán egyetlen olyan sem köztük, ahol az utóbbi evekben jelentős vagy kisebb mértékű rekonstrukció ne következett volna be. A

szeged' ipar termelése az ország egész ipari termelésének csak mindössze százaléka. Szerény szám ez, azonban a népgazdaság fejlődésében minden százalékra szükség van, így a szegedi dolgozók munkájára is. E szerény 2 százalék mögött azonban nagy feladatok húzódnak meg. Hisz a szegedi üzemek ad.iák az ország kenderfonal-termelérének 80 százalékát, a kender készszövet 30 százalékát, a szalámigyártás 56—58 százalékát, a paprikaőrlemények 50 százalékát, hogv csak néhányat említsek meg a sok mellett. A szegedi ipar termékei nemcsak be földön, hanem külföldi országok piacain is öregbítik a magyar ipar hírnevét. Az utóbbi esztendőben jelentősen bővültek a tanács lehetőségei is. Anyagi eszközeink megnőttek, és ennek nyomán nagyobb erőfeszítéseket tudtunk tenni a meglevő problémák enyhítésére. A tanács beruházásra és felújításra az utóbbi 4 évben kb. ugyanannyit fordított, mint az ezt megelőző 16 esztendőben összesen. A szegedi ?k magukénak érzik ezt a várost, szeretnék gyorsítani a fejlődést. MuSzeged a fejlődés útján Irta: dr. Biczó György tatja ezt, hogy két kezük munkájával, társadalmi munkában több mint 7 millió forinttal járultak hozzá a tanács erőfeszítéseihez; ennyivel több járdát, utat, parkot, létesíthettünk. Az ipar fejlődése következtében Szegeden is javultak a munkafeltételek, a kereseti lehetőségek, és ma már a szegediek egy kicsit válogathatnak a különböző munkaalkalmakban. Sajnos, elég sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, elég nagy a mozgás a vállalatok létszámában, ami nem segíti a termelést. Az iparosítással emelkedett a szegedi dolgozók reálbére és reáljövedelme is, melynek nyomán a kiskereskedelmi forgalom az utóbbi 4 évben 15 százalékkal nőtt. Ezen belül is jelentősen — több mint 50 százalékkal — az egy főre jutó tartós fogyasztási és műszaki cikkek forgalma. Az életszínvonal emelkedését bizonyítja, hogy ebben az időszakban 295 százalékkal emelkedett a szegedi dolgozók betétállománya. Kerületi tanácsaink és a városi tanács jelentős figyelmet és anyagi eszközöket fordított a városban a szolgáltató tevékenység bővítésére, a lakosság kommunális ellátottságának javítására. Bár jelentős az előrehaladás, mégis el kell mondani, hogy a szolgáltató tevékenység során nem tudjuk kielégíteni a lakosság egyre növekvő igényeit, különösen a háztartási gépek javításánál, lakásjavításnál és karbantartásnál. A város kommunális ellátottsága a felszabadulás előtt is gyenge volt Régi, elhanyagolt közműveket kaptunk örökségbe. A felszabadulás után és az ezt követő időben nagyon kevés lehetőség jutott arra, hogy ezeken bővíteni lehessen. Erőfeszítéseink nyomán a víz- és a gázszolgáltatás terén nagyot léptünk előre, és általában elmondható, hogy e két kérdést megoldottnak is tekinthetjük. Érdemes összehasonlítani, hogy a felszabadulás után, 1946-ban 1687 háztartásban volt bevezetve a vezetékes gáz. és naponta átlagosan 3650 köbméter gázt használtak el. Ma közel 13 ezer háztartásban vezetékes gáz van, és a napi fogyasztás megközelíti a 80 ezer köbmétert. Ezenkívül 7794 háztartásban van palackos gáz. Az utóbbi években Szeged környékén feltárt gáz lehetővé teszi, hogy mind több üzemet állítsunk át széntüzelés helyett gáztüzelésre, és megfelelő terveket készítünk, hogy a lakások fűtésénél is áttérjünk a gáztüzelésre. A város előtt álló feladatok között jelentős helyet foglal el a lakáskérdés megoldása. őszintén meg kell mondani, hogy erőfeszítéseink ellenére is még messze vagyunk a megoldástól. Nehéz örökséget vettünk át. Szegeden sok a vályogház, a mélyfekvésű terület, a pincelakás, s a felszabadulást követően hosszú évekig nem volt itt lakásépítés. 1960-ig a város lakásállománya évi 1 százalékkal nőtt, az utóbbi 6 évben ez évi 3 százalékra emelkedett. Bár ez jelentős fejlődést mutat, mégis elmarad az ország nagyvárosainak fejlődése mögött. Számszerűleg nem kevés lakást — 3224-et építettünk az utolsó négy esztendőben —, azonban mégis kevés, hisz a családok 13 százalékánál nincs még lakása, s mintegy hatezer igényjogosult jogos igényét kellene kielégítenünk. A lakosság számának növekedése következtében — bár elég jelentős számú lakást építettünk — a száz lakásra jutó lakosok száma nem hogy javult, hanem romlott. Megfelelő erőfeszítést tettünk a több mint 2 milliárd forintnyi lakóházállományunk felújítására, állagának megóvására. Itt sem könnyű a helyzetünk, hiszen 1953-ig nem fordítottunk lakásfelújításra jóformán semmit Az 1950-es években 6—8 millió forintot évente, és csak az utóbbi években emelkedett ez évi 30 millió forint fölé. A sok elavult, rossz állapotban levő házat figyelembe véve, ez a felújítási ütem is nagyon lassú, és a következő években a lakások karbantartására, felújítására még nagyobb összeget kell fordítanunk. V

illamoson, autóbuszon utazva nagyon sok kritikai hangot hallunk a közlekedésről. Szóvá teszik a zsúfoltságát, az egyes villamosjáratok hosszú menetidejét, vagy az egyes iparkörzetekben a megfelelő mennyiségű tömegközlekedési eszközök hiányát. S mindezt néha tetőzi egyes közlekedési dolgozók nem megfelelő magatartása. A sok jogos észrevétel mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi években nagymértékben megnőtt a közlekedési eszközök igénybe vétele, és ezzel együtt nem fejlődött a kocsipark állománya. Városunkban 1962-ben villamoson és autóbuszon 45,7 millió utast szállítottunk és 4 esztendővel később, az elmúlt évben már több mint 59 milliót. Hogy a növekvő igényeket ki tudjuk elégíteni, 1970-ig jelentős számú új csuklós villamost és mintegy 20 nagy befogadóképességű autóbuszt kellene forgalomba állítani. Csak így tudunk javítani a városon belüli közlekedés helyzetén, és megfelelően ellátni az iparkörzeteket is. Jelentősen javult a város egészségügyi, szociális ellátása. Több orvos tevékenykedik, magasabbak a rendelési óraszámok. Valamelyest javult a bölcsődei férőhelyellátottság is. Ez utóbbinál a jelentkező igényeket messze nem tudjuk kielégíteni. Ebben az 5 éves tervben bővítjük a kórházi ágyak számát, megépül a KÖJÁLL, székháza is és a járási rendelő intézet, amely tovább fogja javítani a lakosság alapvető egészségügyi ellátását. Szeged iskolaváros is, hiszen az általános iskoláktól az egyetemig bezárólag 26 ezer tanuló folytatja tanulmányait. Ezenkívül közel nyolcezer azoknak a száma, akik a középiskolákban és egyetemeken esti és levelező úton tanulnak. Az elmúlt években új iskolák építésével 78 tanteremmel bővült az általános iskolai és középiskolai tantermek száma, és 840 kollégiumi férőhelyet építettünk elsősorban az egyetemisták számára. Érdekes most végiglapozni az egyetem 1933—34-es évkönyvében, hogy a rászoruló egyetemisták között néhány kormányKÉPEINKEN: Az építőipari vállalat betongyártó üzeme, amely a szegedi építkezéseket látja el betonnal — Az Oskola utca környékén épült új lakónegyed egy részlete — Kellemesen töltik a napot a gyerekek az Odessza lakónegyed új bölcsődéjében (felső képsor). A gumigyár hatalmas építményeinek impozáns részlete (lent). főtanácsos könyöradományából mennyi használt ruhát és inget osztottak ki a szegedi egyetemisták között. Ma egészen más körülmények között tanulhatnak fiataljaink. Államunk minden lehetőséget megad, hogy gondtalanul, nyugodt körülmények között sajátíthassák el a tudást. A szegedi felsőfokú tanintézetek hallgatóinak több mint a fele — 2637-en diákotthonban laknak és 4700-an a menzán étkeznek. További új iskolát kell építenünk Űjszegeden, néhány iskolánknál a tanítás feltételeit kell tovább javítanunk. A Szilién iskola födémcseréje ebben a tanévben bizonyos gondot okoz számunkra, és az idejáró diákok számára is, de reméljük, hogy az építőipar tartja szavát, és a következő tanév kezdetére, tehát ez év szeptemberére, elkészül az iskola és folytatni lehet a tanítást. Jelentős helyet és szerepet tölt be városunk a kultúra más területén is. A színház, a szabadtéri játékok nemcsak Szeged, de az ország határain túl is megbecsülést szerez Szegednek és a magyar kultúrának. Mind a két intézményünk jelentős rekonstrukciójára kerül sor. Jobb körülmények között tudják kielégíteni a szegediek és a Szegedre látogatók kulturális igényeit. A mezőgazdaság Szeged életében nem olyan jelentős helyet foglal el. Mégis néhány gondolatban feltétlenül meg kell állapítani, hogy a négy termelőszövetkezetben dolgozó, mintegy 2500 dolgozó paraszt megtalálta helyét és számítását. Jelentős mértékben megnövekedett a közös gazdaságok vagyona, a gépállomány, az állatállomány. Jelentősen emelkedtek a termésátlagok és a hozamok az állattenyésztésben. Ennek következtében az egy főre jutó jövedelem a közösből az 1962. évi 10 700 forintról 16 ezer forintra emelkedett. Az előbbiekben a teljesség igénye nélkül csak néhány jelentősebb dologra hívtam fel a figyelmet. Városunk elmúlt esztendőkbeli fejlődésének egy-egy állomását jelöltem meg. A harmadik 5 éves terv újabb, még nagyobb feladatokat és fo lesztést irányoz elő városunkban. Ez e' részt azt jelenti, hogy tovább erősödik a nehézipar — főként a kábelgyár és a gumigyár továbbfejlesztésével —, másrészt a hagyományos szegedi iparágak előtt is jelentős fejlesztés áll. Külön alá kell húzni azt az új szerepet, amelyet az olaj- és a gázvagyon jelent városunk környéken, amelynek kitermeléséhez a népgazdaság számára való átadásához, jelentős beruházásokra lesz szükség. Sok ezer új munkáskezet jelent, akik közül nagyon sokat úgy kell idehozni az ország más területéről. A harmadik ötéves terv során meggyorsul a lakásépítés is. Háromezer állami lakás megépítését tűztük ki feladatul ezentúl ugyanennyi lakást szeretnénk magánerőből is építeni, és az olajipar dolgozói számára 600 lakást kell még építeni. E megnövekedett lakásfejlesztés szükségszerűen írja elő, hogy meg kell gyorsítani a szegedi házgyár építését, hogy az 5 éves terv végére már termelni tudjon. Ezen túl olyan új üzemek, intézmények is jelzik az ipar további fejlődését, mint a tejüzem, a Patyolat, az AKÖV komplex telepe, a belkereskedelmi raktárak, a biológiai kutatóintézet, hogy csak néhányat említsek^ a fontosabbak közül. Jelentős rekonstrukcióra is sor kerül az újszegedi kenderben, a konzervgyárnál, paprikafeldolgozónál. E nagyméretű fejlődés parancsolóan követeli meg tőlünk, hogy idén jóyáhagyásra kerüljön a város részletes rendezési terve, hiszen e nagyarányú fejlődés jóváhagyott rendezési terv nélkül szinte lehetetlen. Továbbfolytatjuk a városban az út. a közvilágítás rekonstrukcióját, a belvízrendezést a település biztonságának megteremtése érdekében. Űj. szélesvásznú mozit kap Üjszeged, további középiskolai és egyetemi kollégiumokat építünk. Tovább fejlesztjük a partfürdőt és az UTC pálván modern fedett uszoda épül fel. Csak néhányat említettem meg a megoldandó feladatokból. A harmadik 5 éves terv célkitűzései, feladatai a szocialista építésből ráháruló feladatokat jelzik. Ezek megvalósítása egyúttal a párt politikájának valóraváltását, a kongresszus határozatainak végrehajtását is jelentik. N

em könnyű dolog lesz, és jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy e feladatoknak meg tudjunk felelni. S most, amikor jelölteket küldünk a különböző szintű tanácsokba, olyan jelölteket kell állítanunk, akik magukénak vallják ezt a politikát, akik lelkesíteni, vezetni tudiák a dolgozókat ezekért a célokért, akik tetteikkel adiák tanúbizonyságát, hogy erejüket, tehetségüket doigozó népünk szolgálatába állítják. A városunk előtt álló feladatok megvalósítása a szocialista társadalom felépítését, a békét, a jólétet szolgálja. Érdemes e nemes célokért küzdeni! Vasárnap, 1967. február 12. OELMaGY AROR5ZAG 3 \