Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-10 / 35. szám

fl mezőgazdasági könyviiónap eseményei 1RÓ-OL VASÖ TALÁLKOZOK — ANKÉTOK, KIÁLLÍTÁSOK — KÜNYVBARÁT KÖRÜK Már évek óta februárban A tagok szervezése külö­rendezik meg országszerte a nósen Szentesen és környé­mezögazdasági könyvhóna- kén, Makón, illetve Csong­pot. melynek célja a meó- iádon folyik nagy lendület­gazdasági szakirodalom pro- tel — nem utolsósorban a pagálása, a termelés segítése, könyvesboltok ós járási tit­szakkönyvek megismertetésé- káaok példás együttműködése vei, közreadásával. A mező- eredményeként. Az elképze­gazdasági könyvhónap fő lések szerint megyénkben eseményeit az író-olvasó ta- február végére 1000—1200 lá.kozők jelentik, ahol neves ragra számítanak, s edd:g szakemberek előadásán kívül körülbelül a felét tartják a nelyi földművesszovetkeze nyilván. tek szakkönyveket árulnak, A tsz-ek, állami gazdasá­a könyvtárosok pedig saját gok, mezőgazdasági intézmé­állományukból kiáliuásokat nyek számára nagy segítséget tartanak; felhívják a figyel- jelent a Mezőgazdasági, Ér­met a legfrisebb kiadványok- dészeti és Vízügyi Dolgozók rx Szakszervezete, a Földműve­A Csongrád megyei könyv, lésügyi Minisztérium és a barát mozgalom akcióbizott- Hazafias Népfront együttes sagának szervezésében Mind- állásfoglalása a mezőgazda­szenten a paprikatermesztés sági dolgozók üzemi szak'ro­legújabb kísérleteinek eved- dalmi ellátásának javitasi­ményeiről hangzott el elő- rói. Az állásfoglalás megje­adás. Ugyancsak értékes ta- löli a könyvek beszerzésének pasztalatcserére nyílott lehe- lehetőségeit és anyagi forrá­tóség Szegváron, ahol dr. sjut is. Az üzemi kézik'invv­Czakó József, az Állat te- tárak kezelésére, fejlssztése­nyésztési Kutató Intézet, re, a szakemberek ellátására, munkatársa a szentesi járás tájékoztatására a tsz-ekben szakembereinek számolt be szakkönyv-felelősöket biz tik a korszerű szarvasmarha- meg. Ezek a „bizományosok" tenyésztésről és a gépi fejés — a területileg illetekes alkalmazásáról. Februárban könyvesboltokkal együttmű­többek között Domaszéken, ködve — a megyei könyvtár Dócon és Szatymazon lesz bibliográfiáját is felh 'szrál­hasonló ankét. Szegeden a ják, mely folyamatosan érte­November 7. Művelődési sít valamennyi megjelenő Otthonban kiállítással és mezőgazdasági kiadványról, árusítással egybekötött elő­adásokat tartanak a mező­gazdasági tudomány és ter­melés kapcsolatáról a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet szakemberei, Mihály­teleken pedig kertészeti té­mával kapcsolatos ankétot bonyolítanak le a művelődési otthonban. Ezeken a rendezvényeken különös gondot fordítanak a Mezőgazdasági Könyvbará­tok Körének propagálására, tagok toborzására. A Kör tu­lajdonképpen új mezőgazda­sági könyvterjesztési fórma, melynek központjai a Mező­gazdasági Könyvkiadó me­gyei, járási szervei. A taná­csok mezőgazdasági osztályá­nak megbízottai, mint járási és megyei titkárok a műve­lődést és társadalmi Szervek­kel, a könyvesboltokkal, és a MESZÖV-vel karöltve végzik munkájukat. A Mezőgazda­sági Könyvbarátok Köre elő­nyös, kulturált könyvterjesz­tés. mely a tagoknak úgy­szólván semmiféle megterhe­lést nem jelent, viszont szá­mos előnnyel jár. Így fél­évenként ingyenes tájékozta­tót kapnak a legújabb kiad­ványokról, előre megrendelt könyveiket 15 százalékos ár­kedvezménnyel, a könyvhó­nap idején pedig a kiadott jegyzékben szereplő szak­könyveket féláron kapják meg. Aki pedig száz forint értéken felül vásárol, év vé­gén ingyenesen Évkönyvet kap. melyet kizárólag a Kör tagjainak bocsátanak rendel­kezésre. Szabadegyetemek, falusi­tanyai ismeretterjesztés Ülést tartott a TIT Csongrád megyei elnöksége Két fontos téma szere- mechanizmusról szóló soro- esetben hiányzik az előadá­pelt a Tudományos Ismeret- zat érte el a legnagyobb sok megfelelő illusztrálása terjesztő Társulat Csongrád népszerűséget, de igen Iá­megyei elnökségének teg- togatottak az irodalmi kér­napi ülésén, amely et a désekről szóló előadások is. Kárász utca; TIT klubban A jelek azt mutatják, hogy TIT megver titkára"^szá° tartottak meg: Gruber népszerű lesz a közelmúlt- mQS gonddlattal gazdagítot­Laszlonak, a szabadegyete- ban elkezdődött „Regt Sze- , • v „ „., A° - — a tanacsKozast. A is. A hozzászólók — köz­tük dr. Szalontai József, a mi tanács titkárának a re- ged" című szabadegyetem is. ferátuma alapján a szabad- Éppígy sikerrel kecsegtet a egyetemek szervezésével csillagászati előadássoro­tában többek között szó esett arról, hogy az eddigi­eknél fokozottabban kellene kapcsolatos eddigi tapaszta- zat. A megye más városai szabadegyetemek munká­latokról és a további fel- közül főként Csongrád di- a szat>adegyetemek munka­jába bevonni az egyetemi diákságot, magasabb szín­adatokról rendeztek vitát; csekedhet szép eredmények­Nemes Csabának, a szerve- kel; Makón és Szentesen vl­zet természettudományi Ut- szont még alig élnek az ls- vonalat Ke" »izw*itani kárának beszámolója után mereterjesztésnek ezzel a pedig a falusi-tanyai ís- korszerű formájával, meretterjesztés elmúlt évi A . ,, . . . .. , tapasztalatait és a szüksé- A falusi-tanyal eloadások­ges tennivalókat beszélték nak mir»d a szamat, mind meg. pedig a Dr. Ormos Pál főorvos- ni kell, nak, a TIT Csongrád me­gyei szervezete alelnökének színvonalát növel­s helyesebb ará­falusi-tanyai ismeretterjesz­tésnek, valamint arról, hogy kedvezőbb arányokat kell kialakítani a falusi-tanyai előadások tematikájában. A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Csong­megnyitó szavai után el­hangzott előadások megál­nyokat kell kialakítani a te- rád megyei elnöksége teg­matikát illetően is, mert — napi ülésén Nemes Csaba mint a referátumból kide­lapították, hogy a városok- rült — még mindig igen ban mindinkább a szabad- kevés előadást tartanak fi­egyetemi ismeretterjesztés lozófiai, irodalmi, jogi, köz­veszi át a vezető szerepet, gazdasági témákról a közsé­a falvakban és a tanyák­ban viszont továbbra is a hagyományos ismeretter­jesztő előadások számának növelésén és színvonalának emelésén kell fáradozni. Csongrád megye városai közül a legtöbb szabadegye­tem Szegeden működik Ezek közül a gazdasági gekben és tanyán. Sok javaslata alapján határoza* tot hoztak egy tanyai isme­retterjesztési bizottság meg­alakításáról. Az ülés dr. Ormos Pál zárszavával ért véget Megjelent a februári Tiszatá j Kohán-Hlusztráolóvnl a zov Űton című színművének címlapján jelent meg a Ti- szegedi és szolnoki előadásá­szatáj februári száma. A kö- ról Bőgel József, a darab zólmúltban elhunyt Kohán dramaturgiai problémáiról György Kossuth-di'as festő- Ökrös László írt. Csetri La­n.í\ észről Szabó Endre irí jos Regény és történelem i ekrológot, s a dél -alföldi címmel, Tamás Attila Sánta mester néhány képét is közli Ferencről közöl tanulmányt, a folyóirat. A versrovatban A Kritika rovat kilenc új Andrássy Lajos, Arató Ká- könyvről ad értékelést. Szü­roly, Berezeli A. Károly, De- letésnapjuk alkamából Veres mény Ottó, Fódor András, Raffai Sarolta, Rigó Béla, Serfőző Lajos és Takács Im­re költeményeit találjuk, no­vellával Bárdos Pál és Gáli Sándor jelentkezik. A Kilátó [ rovat mai német költőket j mutat be, Szentirmay László1 olvasáselemzésének második része pedig a Hazai tükörben kapott helyet. A Vásárhely — és a képzőművészet vitá­ban újabb hozzászólók je­lentkeztek: Czinke Ferenc, Papp Lajos és Csenke Lász­ló. A szegedi téli tárlatról Papp Lajos közöl recenziót. Művek — élmények — mes­terek — címmel hazai és külföldi kitekintéssel új kép­zőművészeti sorozat indult Szelesi Zoltán írásával. Ro­Pétert Dér Endre, Koltay­Kastner Jenőt Kovács Sándor I várható csúcsforgalomra te­lvén köszönti. I kintettel az idén végre a Középiskolások versenye A szegediekre a matemati- orosz nyelvi és kémiai vetél ­kai gondolkozás jellemző, kedők napja: szombat. A Ezt igazolta a tegnap meg- nevezők száma 39, Illetve 12. indult országos középiskolai Hétfőn és kedden tartják tanulmányi verseny is, ahol a gazdasági számtan, vala­113 szegedi diák merte ösz- mint a könyvviteli versenyt, sze matematika tudását, az első fordulóban. Biológiából Iden a Tömörkény gimná­10-en ültek rajthoz, hogy be- ziumra háru!t az a feladat bizonyítsák: értenek szaktár- h°gy az országos tanulmányi gyükhöz s azon túl is az versenyt megrendezze. Náluk élettani kérdésekhez. bonyolítják le a második ....,, , , fordulót is, amelyen mar Ma,a fizikai és angol nyel- azok a versenyzők vívnak vi vetélkedők első fordulójá- áprilisban, akik az első ösz­ra kerül sor, ahol 48-an, il- szecsanásnál eredményesen letve 29-en vesznek részt. Az megállták helyüket. Űj vetőmagbolt Hosszú évek óta gondot Somogyi Béla utca és a Ke­okoz a Szeged és Vidéke lemen utca sarkán új vető­Körzeti Földművesszövetke- magboltot nyitottak. Több zet vezetőinek a vetőmagel- szövetkezeti boltban ls meg­látás. A szegedi Mikszáth kezdik a tasakos és kimért Kálmán utcai egyetlen vető- vetőmagok árusítását. Ha magbolt, amint a jó idő tovább növekszik a vásárlók beáll, valóságos csaták szín- száma, a Mikszáth Kálmán helye lesz. A kis boltban utcai vetőmagboltot 8 óra több száz ember egyszerre helyett 10 órán keresztül szeretne vásárolni. Órákat tartják nyitva. állnak a sorba, s az is elő­fordult már, hogy másnap újra kellett jönniük, mert nem került rájuk a sor. Most ugyan még csak feb­ruár van, de már megindult a vetőmagvásárlás, s a Mik­száth Kálmán utcai volt reg­gel 8-tól délután 4 óráig vár­ja a vásárlókat. A márciusra „Tisztába teszik" a Patyolatot Százhúszezer emberre mos, tisztít Szegeden a Patyolat. Annak ellenére, hogy vál­tozatlanul rossz körülmé­nyek között dolgoznak, az utóbbi Időben mintha csök­kent volna a panaszok szá­ma. Ez értehető is, hiszen a vállalási határidők rövideb­bek lettek, újabban nem 4—5 hetet, csak 2—3-at kell várni a tisztításra. Persze még ez is hosszú idő, bár az expressz tisztítás bevezetése általános megelé­gedésre talált. 1966 utolsó évnegyedében 3256 ruhát tisztítottak ily módon, ami az egy évivel korábbinak tíz­szerese. összes munkájuk negyedrésze volt expressz munka. Szolgáltatásukat eb­ben az évben is szeretnék növelni, bár mostoha körül­ményeik miatt jelentős vál­tozás csak 1968-ra várható* F.kkor gyorstisztító szalon nyílik a Lenin körúton, ahol a ruhát rövid Idő alatt ki­tisztítják, esetleg a vendég meg is várhatja. A jelenlegi hat üzleten kívül még három fiók-üzlet nyílik a városban. A megyében levő üzemeket; s fióküzleteket is gyarapít­ják, korszerűsítik. Könnyebbséget, gyorsabb, jobb munkát csak az egy év múlva felépülő új üzem­től várhatunk. Az épület már tető alá került, a belső munkálatok következnek. Aa új Patyolat-üzem a jelenlegi 6 ezer mázsa helyett évi 20 ezer mázsa mosnivalót vál­lalhat Miért nincs alma Szegeden? A szegedi háziasszonyok mi miniszter felszabad<<o<­Igen gyakran hiába keresik ta az almafelvásárlási a boltokban az almát. Rit­kán kapnak, és akkor is a 9—10 forintos árért, igen gyenge minőségűt. A pana­szok nyomán tájékozódás végett felkerestük Szeged m. j. városi tanács kereskedel­mi osztályát, ahol Kurucz Árpád áruforgalmi csoport­vezetőtől a következő vá­laszt kaptuk: — A múlt évi almatermés gyengébb volt az előző évi­eknél. Sőt, ami a legna­gyobb baj, a minőség nem volt jó. hamar romlott az alma. így nem is tudott a Csongrád megyei MÉK any­nylt tárolni, mint az előző években. Bár még február elején vagyunk, a MÉK al­makészlete kifogyott. A na­pokban már a Nyírségből hozattunk 60 mázsa almát, de ez igen kevés a kereslet­hez képest — Éppen a gyenge ter­més miatt a belkereskedel­kat, s szabadkezet nyú; a boltosoknak, hogy vasu­roljanak közvetlenül a ter­melőktől is. Az ügyesebb boltvezetők élnek is ezzel a lehetőséggel, de mi külön felhívjuk ezután a többiek figyelmét is, vásároljanak a termelőktől a vevők és az eladók számára is megfele­lő áron almát. Érdemes megemlíteni, hogy bár a szegedi élelmi­szerboltokban ritka a szép alma, a piacon megtelelő a felhozatal. Átlagosan napi 100—150 mázsát hoznak fel a két szegedi piacra a ter­melők. Az árak általában 6 —9 forint között vannak. Ezért nem tudjuk elfogadni a magvarázatot — alma he­lyett. Hiszen egy kis előre­látással időben gondoskodni lehetett volna arról, hogy ne csak a piacokon, de a boltokban is legyen szép al­ma. H. M. 'tHSZlOVÁ Kity' Jeleniis emelkedés Hazánk külkereskedelmi forgalma 1966-ban 1966-ban a Magyar Népköztársaság külkeres­kedelmi forgalma ismét jelentősen emelkedett. Az 1965. évi 17 848,5 millió DFt behozatallal szemben 1966-ban 18 378,5 millió DFt, kivitelben pedig 17 721,2 millió DFt-tal szemben 18 705,1 millió DFt forgalmat bonyolított le külkereske­delmünk. A szocialista országok mind szorosabbá váló gazdasági együttműködése 1966-os külkereske­delmi forgalmunkban is tükröződik. A szocia­lista országok az elmúlt évben behozatalunk­ból 11 892,7, kivitelünkből 12723,8 millió DFt értékben részesedtek. Kontinensenként külkereskedelmünk az aláb­biak szerint oszlott meg (térképeinken csak azo­kat az országokat tüntettük fel, amelyekkel 1965-ban export-, illetve importforgalmunk meghaladta a 90 millió DFt-ot). Behozatal Kivitel (millió DFt-ban) Európa 16 369,5 17 026,8 Ázsia 851,0 995,1 Afrika 466,5 462.2 Észak- és Közép-Amerika 285,6 179.0 Dél-Amerika 344,3 28,7 Ausztrália és 344,3 28,7 Üj-Zéland 61,4 13,3 Péntek, 1967. február 10. DÉL-MAGYARORSZÁG $

Next

/
Oldalképek
Tartalom