Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-28 / 50. szám
A jelBltek a választók között 'Folytatás az 1. oldalról.) Vetően nem kedvezőtlenek i kilátások. A mezőgazdaság tziláid alapokon nyugszik, tehát továbbfejleszthető, nyílik majd lehetőség az ipar fejlesztésére is, és új lehetóséf?®k(t rejt magában a gáz fe olaj feltárása. Mi a teendő? Az iparfejlesztés minden a dm dó lehetőségét megragadni es a termelőszövetkezetek gazdálkodását még magasabb szintre emelni. Két eltérő jellegű feladat megoldásáról van szó, de egyenrangúságukban kételkedni nem lehet. A továbbiakban dr. Erdei Ferenc helyeselte egyes szerveknek azt a törekvését, hogy a hagyma termesztést mind £ városon, mind a járáson kivül is elterjesszék. Le na a termelés színvonalát még magasabb fokra emelik. senki nem vitathatja ,1 Makótól a hagymatermesztés centrumának tényét Szólt arról is Erdei Ferenc, hogy mivel a makói tsz-ek jól gazdálkodnak, sokan úgy vélik, hogy most már teljesen lemondhatnak az állam támngatásáról. Nem szabad elfeledni. hogy a makói tszeknek is vannak jogos kívánságaik. s ezeket a jövőben hatarozottabban kell képviselni. Ezután a gazdaságirányítás reformjáról beszélt s nagygyűlés szónoka. Rámutatott a reform általános elveire, céljaira — amelyeket röviden így foglalhatunk ószsz<;: a szocialista tervgazdálkodás folytatódik, de a piac benne aktív szerepet K.ip. önállóbbak lesznek a gazdasagi egységek, nő a felelősség, de nő a kezdeményezés lehetősége is. Mindezek alapján meggyorsul a fejlődés ás megnő az anyagi érdekeltség. A makói termelőszövetkezetek felkészülten várják e re form bevezetését, és tudatéban vannak annak, nogy számos problémát önerejükből kell megoldaniok. Ezek után a nagygyűlés szónoka a szocialista demokrácia fejlődésének időszerű kérdéseit elemezte. Rámutatott arra, hogy a közélet demokratizálására kell törekedni, nagyobb teret kell engedni a kezdeményezéseknek, vitáknak a politikai és a társadalmi szervezetekben. — A szocialista demokrácia fejlesztésének lényege az — mondotta —, hogy a párt vezető szerepének erősítése mellett a népfrontmozgalom keretében minden erő fogjon össze: a szocialista nemzeti egység alapján, a szocializmus teljes felépítése érdekében. — A haladó politikai mozgalmaknak Makón régi hagyományai vannak — hangsúlyozta dr. Erdei Ferenc. — A felszabadulás előtt a törvényhatósági választások során az akkori haladó erők összefogása sok sikert könyvelhetett el. Ez a demokratikus összefő gás akkor ellenzéki irányzatú volt. Ma viszont a néphatalom viszonyai közt a párt által megjelölt politikai platformon politizálunk. E politizálás egyik területe a tanács és annak különféle bizottságai — ezek erősítése különösen fontos. Végül a városfejlesztés egyes kérdéseit említette dr Erdei Ferenc, rámutatva arra, hogy a jövőben a városi tanácsra sok probléma megoldása hárul. A megoldásra váró kérdésekben a párt állásfoglalásának és a közvéleménynek egyöntetűségére kell törekedni. — Milyen szerepe lehet ebben a tevékenységben az országgyűlési képviselőnek? — tette fel a kérdést dr. Erdei Ferenc, és így válaszolt: — Semmi esetre sem az, hogy a párt és a tanács helyi szervei helyett cselekedjen bármit is. Szerepemet a következőkben látom: közreműködni egyes problémák feltárásában, jelentőségének felmérésében, kapcsolatot létesíteni a probléma megoldásában részt vevő érdekelt szervek és a lakosság legszélesebb rétegei között. Mindez nem kevés gondot és fáradságot jelent, de ennek tudatában vállalom a jelöltséget — fejezte be beszédét dr. Erdei Ferenc. A nagygyűlés Gyárfás Mihály zárszavával ért véget. A cél továbbra is a dolgozók anyagi jólétének növelése Siklós János beszéde Szegeden Tegnap Szegeden, a Belváros I. pártszervezet Victor Hugó utcai helyiségében választási gyűlésre jöttek össze a Szegedi Postaigazgatóság, a Nemzeti Bank Csongrád megyei Igazgatóságának, valamint az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói. Németh Péternek, a Nemzeti Bank párttitkárának javaslatára megválasztották a gyűlés elnökségét, majd, K. Szabó Ernőné, a Nemzeti Bank csoportvezetőjének megnyitó szavai után Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csongrád megyei tanácstagjelölt mondott beszédet. Bevezetőben az elmúlt négy esztendőről készített számvetést ismertette. Csongrád megye és Szeged iparfejlesztéséről srélt, s leszögezte: megyénk ipari jellege tovább erősödött Szeged iparosodása az egész megye szempontjából is igen fontos. Az ipar további fejlesztése Makón és Csongrád városában látszik indokoltnak. Ezt már a múlt évben a megyei pártértekezlet megállapította. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság fejlődéséről is nyugod lelkiismerettel beszélhetünk. Különösen az 1966. évi termelési eredmény volt örvendetes. Kulturális, közoktatási és egészségügyi helyzetünk gyarapodásáról is számot adhatunk megyénk lakosságának. Életszínvonalunk alakulására jellemző, hogy munkánk nyomán évről évre javulnak életkörülményeink. Hiszen a második ötéves tervben 18 százalékkal emelkedett a reálbér. — Mire szavazunk most, március 19-én? — tette fel a kérdést a hallgatóság előtt Siklós János. A Hazafias Népfront programjára, amely a párt. IX. kongresszusának elhatározásából sarjadt. A következő négy évben szeretnénk nagyobb lépést tenni a szocialista építőmunkában, a szocialista nemzeti egység és a demokrácia gyarapításában, s szerényen bár, de életviszonyaink fokozatos javításában is. Ezek után a szónok a haza, a szülőföld szeretetének olyan új vonásait fejtegette, amelyek két évtizedes munkánk eredménye alapján bő vérű valóságban áll előttünk. Ezer jele mutatkozik annak, hogy az emberek itt, a mi megyékben is értik és érzik a szülőföld szépítésének és gyarapításának szükségességét. Községfejlesztési és városfejlesztési elképzeléseket fogalmaznak meg, s ezekben az az új, hogy megnyilvánul bennük a helyi erők mind nagyobb felhasználásának igénye. Ez az egészséges lokálpatriotizmus ezer és ezer szállal kötődik a szülőföldhöz, és annak gyarapítása fűti ezt az érzést. Hogyan lehet életképessé tenni a termelést az iparban, az üzemben, a szövetkezetben; hogyan fokozzuk a ktsz-ek termelését a lakosság jobb ellátására? Mindezekért mit tehetünk helyileg; a mi munkánkkal, szorgalmunkkal és tehetségünkkel, a mi pénzünkből? Hogyan vezethetjük be az ártézi vizet a községi lakásokba társulásos alapon; hogyan lehetne járhatóbbá tenni a termelőszövetkezet útjait télidőben; hogyan lehetne a városperem életkörülményein javítani társadalmi összefogással stb.? Sok-sok akarat feszül már és indul el a megvalósulás útján, mint a hazaszeretet mindennapi bizonysága. Ezt az igazi, az értelem és az érzelem harmóniájában fogant hazaszeretetet táplálja az internacionalista, a szocialista országok közösségéből, együttes erejéből származó biztonságérzet és nyugalom. Amíg együtt menetelünk nincs erő, amely árthat nekünk: s mi együtt maradunk a szovjet néppel, a testvéri szocialista népekkel jóban és rosszban egyaránt, minden körülmények között. A külső és belső viszonyaink kiegyensúlyozottsága alkotó erőt, szocialista hazaszeretetet plántált népünkbe. Az új mechanizmus sok olyan problémát felvet amelyek közvetlenül érintik az embereket: dolgozókat és vezetőket egyaránt. Ilyen probléma például, hogy miként értelmezzük a megnövekedett vállalati önállóságot, mit teszünk vele, vezetők és szakemberek. A nagyobb önállóság célja az, hogy növelje a helyi energiát, felszabadítson és mozgásba hozzon nagyobb termelőerőket az önállóbb gondolkodás és felelősség növelésével. összefügg ez azzal a másik kérdéssel, hogy milyen vezetőket és szakembereket Kikelt a hónapos retek Vetik a paprikamagot Évszázados paraszti megfigyelésből született az ismert szólás-mondás: „Jégtörő Mátyás, ha nem talál jeget, akkor csinál." Nos, az idén bőségesen akadt „Mátyásnak" törni valója. Ebből a földművelők arra következtettek: nem érdemes egy napot sem késlelkedni, s Szegeden és járásszerte megkezdték a tavaszi talajelőkészítést, vetést, valamint a gyümölcsfák ápolását. A Szeged és Vidéke Földművesszövetkezet közel 10 millió csomó hónapos piros retekre kötött értékesítési szerződést a mihályteleki és röszkei háztáji gazdaságokkal. A magot már — a fóliatakarók alá — mindenütt elvetették. Sót, amire februárban még talán sohasem volt példa, a retek számos helyen máris négyleveles állapotig jutott a fejlődésben. Több éves eredményes kísérletezés után a szegedi Üj Élet Tsz gazdái nagymennyiségű fűszerpaprikamagot vetettek most el a retekkel együtt. Rájöttek arra ugyanis, hogy a szárazon, fóliás retek közé kiszórt paprikamagból sokkal életkékesebb palántákat nyerhetnek. A retek kiszedése után a paprikapalánták gyorsan fejlődnek, s május első hetére elérik a 8—10 leveles nagyságot. Az ilyen palántákkal holdanként 8— 10 mázsa terméstöbbletet is elérhetnek. Az idén először az Űj Élet Tsz tagjai közös paprikaterületüknek nagyobb részét is ilyen palántákkal akarják beültetni. A február elejei hideg napokat a kalászos vetések fejtrágyázásával töltötték a gazdák. A szegedi határban több mint háromezer holdra szórták ki a pétisót. Amint Hovorka István, a megyei jogú városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője elmondotta, a fejtrágyázással azért kellett több helyen is leállni, mert elfogyott a pétisó. Az AGROKER ismét nem győzi az igényeket kielégíteni. Szegeden a tavaszi árpa és a zab vetésterülete nem jelentős. a konzervipari zöldborsó viszont előtérbe került A magasabb fekvésű területeken már készítik a borsó vetőágyát, s a hét végefelé a vetőgépek is megindulnak. Szegeden 800 hold borsóra kötöttek szerződést A jó idő hatására megpezsdült az élet Szeged legnagyobb konyhakertészetében, a Felszabadulás Tsz kertgazdaságában is. Tömegesen készülnek a melegágyak, s a legtöbb tavaszi zöldségféle magját, melyekből szabadföldi palántákat nevelnek, már elvetették. A járási munkásőrség ünnepi gyűlése követel a szocialista építés további menete? A szocializmus ügyéhez hű, egyenes jellemű emberekre van szükség, akik az életük értelmét és célját a szocialista építésben találták meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vezető és a szakember fogalma nem mindig azonos. Vannak, akik kiváló szakemberek, nagyszerű újításokra, kísérletekre, felfedezésekre képesek a maguk területén, de nem rendelkeznek megfelelő személyes adottságokkal, politikai tapasztaltsággal, készséggel ahhoz, hogy megszervezzék az emberek munkáját. Esetleg nem tudnak bánni megfelelően az emberekkel. Pedig a vezetéshez nélkülözhetetlenek az említett adottságok. Természetesen az a jó, ha a vezető egyben kiváló szakember is. Az eredményesebb munka, a jobb gazdálkodás megnöveli a helyi szervek felelősségét. Természetesen nemcsak a vezetőkét, hanem mindenkiét Minél több ember, egyszerű munkás, tsztag és szellemi szakember, tisztviselő viselje szívén az ügyet, a szó igazi értelmében. Adjon többet szellemi, fizikai, szakmai ismereteiből, tudásából a kijelölt helyi gazdasági célok eléréséhez. Az új irányítási rendszer ehhez most megfelelő adottságokat teremt, sőt erre az önálló kezdeményezésre építi nagymértékben a gazdálkodást. Ebben a helyzetben azok tudnak létezni és boldogulni, akik képessé teszik magukat hogy a termelés és a piac ismeretében közhasznúan gazdálkodjanak, korszerű termékeket állítsanak elő Válasz ez egyben azoknak is, akik aggályoskodnak: lesz-e majd mindenkinek munkája és kenyere az új mechanizmusban? Kétségtelen, hogy ii hozzáértő, becsületes munkaszerető, igyekvő embereknek semmi félnivalójuk nincs. Politikánknak továbbra is ez a célja, hogy növekedjék a dolgozók anyagi jóléte, életszínvonala. Befejezésül Siklós János hangsúlyozta: választás előtt állunk, mégis a mai élet szépségeiről és problémáiról együttesen beszélünk, mert úgy véljük, jó szívvel fogadják az emberek, ha őszintén és reálisan szólunk közös dolgainkról. Vasárnap délelőtt a Vörös Csillag filmszínházban ünnepi gyűlést tartott a szegedi járási munkásőr-parancsnokság a Móra Ferenc nevét viselő munkásőr-zászlóalj megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csápenszki István, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, Farkas István, a járási tanács vb elnöke, Szetei József, a KISZ járási bizottságának titkára, Huszka Márton, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnokhelyettese. Részt vett az ünnepségen Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokságának, továbbá az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok és a magyar fegyveres testületek több képviselője is. A Himnusz elhangzása után Arany Jánosnak, a munkásőrség járási parancsnokának megnyitó szavai után Csápenszki István tartott ünnepi beszédet. Méltatta az évforduló jelentőségét, a munkásőrök helytállását és szerepét. Gombos István munkásőr társainak nevében hangoztatta: ezután is önzetlenül szolA jubiláló munkásőregység egy csoportja az ünnepségen gálják a népet. Úttörők és KISZ-esek is köszöntötték a jubiláló egységet, amelynek tagjai közül 55-en vették át a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetést A kitüntetés arany fokozatát kapta Arany János, a munkásőrség járási parancsnoka és Kovács Antal szegedi munkásőr. Ezüst fokozatot kapott Csorba Mihály gyálaréti, Lengyel Mihály szatymazi és Molnár Mihály deszki munkásőr. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget. Második részében kulturális műsorral köszöntötték a jubiláló zászlóaljat A sikeres műsorban közreműködött a MAV szegedi Hazánk kórusa, Erdős Jánosné karnagy vezetésével. Zongorán kísért Szönye Katalin. Több műsorszámban szerepelt a tápéi szövetkezetek népi együttese irodalmi színpadának számos tagja, valamint az együttes héttagú citerazenekara. amelynek kíséretében Tóth Andrásné népdalokat énekelt. A műsort Czvkár Györey munkásőr konferálta. Februári tavasz (Somogyin* felvételei) Ragyogó, napsütéses vasárnapra ébredt Szeged. Az utcák, sétányok, parkok már a kora délelőtti órákban megteltek sétáló, napozó emberekkel. A gyerekek elővették a karácsonyra kapott kisbicikliket, rollereket a tavaszias, meleg napon. Képeink a Tisza-parton sétálókról, a Móra-parkban játszó gyerekekről és a múzeum lépcsőjén tanuló egyetemistákról készültek. Kedd, 1967. február 28. OEL-MAG1ARORS2AU 3