Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

A szoviet hadsereg jubileuméra A KISZ Nagy sikerű ünnepi kongresszusa előtt est Szegeden Kezdeményező emberek A szovjet hadsereg fenn- arra, hogy megvédje közös állásának 49. évfordulója al- érdekeiket, kalmából tegnap, szombaton Az est második részében este ünnepséget rendezett az ünnepi műsor következett újszegedi November 7. Mű- Az ideiglenesen hazánkban velődési Otthonban a Haza- állomásozó szovjet alakula­fias Népfront Szeged városi tok egyik művészeti együt­bizottsága és a Magyar— tese Maszlov gárdaőrnagy Szovjet Baráti Társaság Sze- vezényletével operarészlete­ged városi intéző bizottsága, ket, dalokat adott elő. Kü­Az ünnepség elnökségében lönösen nagy sikert adatott helyet foglalt az ebből az Nelli Asztvatcaturova, aki alkalomból Szegedre érke- Verdi Aidájából Gilda áriá­zett J. D. Gricenko, a Szov- ját énekelte el. Tetszést vál­jetunió budapesti nagykövet- tott ki az együttes esztrád­ségének titkára, A. T. Po- zenekarának műsora is. mazan gárdaezredes és N. Ivánka Irén és Vadas Kis Z. Kobukov gárdaőrnagy, az László, Szalatsy István kí­ideiglenesen hazánkban ál- séretében — mindhárman a lomásozó szovjet hadsereg Szegedi Nemzeti Színház képviseletében, a Szeged vá- művészei — operaáriákat, rosi pártbizottság és a ta- kettősöket énekeltek. A Rad­nács képvisletében dr. Bi- nóti gimnázium irodalmi czo György, a Szeged m. j. . „. városi tanács vb elnöke, az színpadinak ket tagja, Racz MSZMP Szeged városi vég- Tibor és Judik Péter Maja­rehajtó bizottságának tagja, kovszkij Induló balra, illet­Deák Béla, az MSZMP Sze- ve Tyihonov Perepov cí­ged városi végrehajtó bi- mfl versét mondta el. A fia­zottsaganak tagja, a part- . .. , bizottság osztályvezetője, talok irodalmi szinpadanak Lacsán Mihályné, a Haza- tagjai Rozsgyesztvenszkij fias Népfront Szeged váró- Rekviem című művének si bizottságának alelnöke, egyik részletét adták elő, a Boros József, az MSZBT Zeneművészeti Szakiskola Csongrád megyei titkár® növendékei Mozart Quin­Pulop Jánosnak, az MSZBT éfc mutatták be A Szeged varosa titkáranak színvonalas műsort a sá megnyitó szavai utan dr. Kovács Lajos alezredes, a városi és járási rendőrkapi­tányság vezetője mondott . ünnepi beszédet. Megemlé­kezett a szovjet hadsereg születéséről, az intervenció, majd a második világháború idején tanúsított hősi helyt­állásáról. Hangsúlyozta, hogy j a szovjet hadsereg új típusú ; hadsereg, melynek ereje a i Ez év tavaszán újjává-; iasztják a Kommunista If- í júsági Szövetség több mint százezer tisztségviselőjét. Április 5-én kezdődik és május 5-én zárul az alap­szervezeti vezetőség- és kül­döttválasztó taggyűlések, va­lamint a csúcsvezetőség-vá­lasztó küldöttgyűlések soro­zata. Az üzemi, falusi, híva-1 teli, tanintézeti, valamint a i járási, városi és kerületii küldöttértekezleteket május 5 és 30 között tartják. Bu­dapesten és a megyékben május 30 és június 10 között kerül sor a küldöttértekez­letekre. A megyei küldöttér­tekezleteken általában két­háromszáz fiatal tanácsko­zik majd az ifjúsági szövet­ség életének legfontosabb kérdéseiről, s választja meg a KISZ VII. kongresszusán részt vevő küldötteket. (MTI) vári gimnázium énekkara zárta: Szécsy József kar­nagy vezénylésével munkás­dalokat énekelt. Táskák exportra Harminchétezer darab di­vatos, mutatós női táskát exportált tavaly a Szegedi Bőrdíszmű Ktsz, s még en­nél is több került termékei­ből a belföldi üzletekbe. Mi­vel gyártmányaik iránt egy­re nagyobb az érdeklődés, idén új varró- és csákózó­gépek beállításával növelik a termelést. Ugyanezt a* célt szolgálja a bedolgozó rendszer bevezetése is: idén már így készítik a táskabé­léseket. Házakat pusztított a belvíz Kisteleken néppel való összeforrottság- Társadalmi munka a veszély elhárítására ban, abban a társadalomban i Kisteleken a Tavasz ut- bajává vált az elemi csa­rejlik, mely a kommuniz­must építi. Ma, amikor a világon ismét egymással szemben állnak a béke és a háború erői, ez a korszerűen felszerelt hadsereg — a Var­sói Szerződésben egyesült hadseregekkel együtt — a béke szilárd őre, mely képes arra, hogy meggátolja az im­perialisták háborús mester­kedéseit. Ezt követően J. D. Gri­cenko, a szovjet nagykövet­ség titkára emelkedett szó­lásra, s magyar nyelven kö­szöntötte az ünnepi est részt­vevőit. Többek között el­mondotta, hogy a most 49 éves szovjet hadsereg ébe­ren őrködik a szocialista kö­zösség biztonsága fölött, s a testvéri népekkel együtt kész cában két lakóházat dön- pás s a lakosság széleskörű tött össze a talajvíz. Az egy társadalmi munkával igyek­szám alatt lakó Fekete szik elhárítani. A helyi gép­László és felesége olyan sú- javító állomás nagyteljesít­lyos sérüléseket szenvedett, ményű ároknyitó géppel si­hc>gy kórházba kellett szál- etett a vízzel körülvett épü­lítani őket. Hasonló szeren­csétlenség elkerülésére a letek mentésére .s az önkén­tes tűzoltócsapatok is fel' községi tanács végrehajtó ajánlották segítségüket. bizottsága rendkívüli intéz­kedéseket léptetett életbe s A lakott területek mente­sítési munkáinak eredmé­öt épületből költöztették ki nyessége nagymértékben a családokat. Viszontagságos függ a mezők belvízborítá­a helyzet a Szőlő utcában sától. Az Alsótiszavidéki is, ahol tizenhat házat érint Vízügyi Igazgatóság belvíz­az elöntés, az egész község- védelmi ügyeletének jelen­ben pedig szétszórtan csak- tése szerint a földeken a nem kétszáz épület. Évtize- legnagyobb veszélyt, a je­dek óta nem volt példa Kis- gesedést már sikerült le­teleken ilyen nagymérvű ta- küzdeni. A csatornákban lajvíz feltörésre, a vissza­emlékezések szerint 1940­ben kellett megküzdeni ha­sonló elöntéssel. A szakszervezet is rész! vállal a pedagógusképzésbal Nagy felelősségérzet ha­totta át a Szegedi Tanár­képző Főiskola szakszerve­zeti küldöttgyűlésének részt­vevőit, akik az alapszerve­zeteket képviselve a hét vé­gén választották meg a fő­iskola új szakszervezeti bi­zottságát. Halász Tibor szb. titkár beszámolójából, a küldöttek hozzászólásaiból kitűnt, hogy a szakszervezet jelentős sze­repet tölt be a főiskolán. Ez főként annak tulajdonítha­tó, hogy a párt, az állami és a szakszervezeti vezetés egymással összhangban, spe­ciális feladatait is figyelem­be véve, közös cél érdeké­ben dolgozik. Alapvető fel­adatának azt tekinti, hogy a főiskoláról olyan kommu­nista szakemberek kerülje­nek ki az életbe, akik mind szakmailag, mind erkölcsi­politikai magatartásukkal alkalmasak a szocializmust építő nemzedék nevelésére. Mezei Gyula, a Pedagógus Szakszervezet Központi Bi­zottsága elnökségének tagja a gyűlésen elismeréssel szólt a főiskola szakszervezetének eddigi munkájáról, s rámu­tatott arra, hogy közös fel­csupán helyenkint áll még összetorlódott jég. Ennek el­távolítására összpontosí­tották a rendelkezésre álló , .. . ... , munkaerőt. Egy érdekes kí­Az egesz kozseg gondjava- sérletet is alkalmaztak a Kiskundorozsma határában lévő csatornán. Magnézium­klorid oldattal permetezték le a jeget, amely ennek ha­tására fellazult, lyukacsossá vált s rövid idő alatt olvadt meg. A mesterséges olvasz­tás módszerét főleg a nagy igénybevételnek kitett tor­kolati szivattyúknál kíván­ják alkalmazni. adat a főiskolai hallgatókkal j való törődés, a társadalmi problémák iránt érdeklődő pedagógusok nevelése. Eb­ből a közös feladatból a szakszervezetnek is részt kell vállalnia. A főiskola szakszervezete egyre inkább megtalálja azo­kat a módozatokat, melyek­kel a tanárképzés és az ál­talános iskolákban tanító pedagógusok munkáját se­gítheti. Jó példa erre a fő­iskolai szakszervezet gondo­zásában megjelenő Mód­szertani Közlemények című, csaknem 4 500 előfizetős ki­advány, amely helyi kezde- j ményezésből országos lappá | fejlődött. Évek óta hasznos segítője az általános isko­lákban tanító pedagógusok oktató-nevelő munkájának. ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet Központi Bi­zottságának tagja, a Csong­rád megyei Bizottság titká­ra felszólalásában azt a hasznos kapcsolatot emelte ki, amely a megyei szak­szervezeti szervek és a fő­iskola szakszervezete között kialakult. R. B. Kétszeres haszon Kitűnő eredményeket ér el a Csongrád megyei Húsipari Vállalat újítómozgalma. A múlt évben beadott javasla­tok felhasználásával a vál­lalatnál jelentősen csökkent a fajlagos gőzfelhasználás, az áruk csomagolási költsé­ge, valamint növekedett a berendezések hűtőkapacitá­sa. Jó néhány munkahelyen a fizikai munkát könnyítet­ték meg az új módszerek. A beadott javaslatok mint­egy 1 millió 42 ezer 800 fo­rintot érnek a vállalatnak. Ez azt jelenti, hogy 1966 újítási szempontból rekord­évnek számított a Húsipari Vállalat újítómozgalmának megindulása óta. Az újítók is jól jártak, hiszen javasla­taikért összesen 81 ezer 200 forintot fizettek ki szá­mukra. M IÁSFÉL ÉVE rendszeresen napiren­den van a helyi szervek önállósá­gának növelése. Másszóval, hogy erdemi ügyek ott nyerjenek elintézést, ahol legjobban ismerik, s a döntések ha­tását is a legérzékenyebben viselik. A másfél éves törekvés azonban már eddig is sok gyakorlati intézkedéssel párosult, a gazdasági életben a termelőegységek ön­állóbb működését szolgáló rendeletek, tör­vények kerültek kibocsátásra. S majd 1968. január 1-ével, a gazdaságirányítás új rendszerének kezdetével a termelőegy­ségek önállóbb gazdálkodása még telje­sebbé válik. Ennek az elképzelésnek — közismerten — az a legfontosabb indoka, hogy növelje a helyi (tehát a termelési) energiát, fölszabadítson és mozgásba hoz­zon nagyobb termelőerőket az önállóbb gondolkodás és felelősség növelésével. Az irányításban túlsúlyba kerülő közgazda­sági komponensek is ebbe az irányba hat­nak. összhatásukban ezek az elképzelé­sek megnövelik a kezdeményező erőt, utat nyitnak a realitásokban álló fantáziá­nak, s a gondolkodó, alkotó szellem ki­terebélyesedik jobban és segiti az anyagi termelést. A termelőegységek számára még nem is lépett be a szélesebb körű önállóság, már­is érződik itt-ott a centrális irányítószer­vekben nosztalgia. Helyenként még meg­torlás is az önálló kezdeményezésért, he­lyesebben az önálló gondolkodásért. Fur­csa — s nincs nevén nevezve, álindok szolgál cégérül —, de erről van szó. S emellett már most sem lehet elmenni szó nélkül. Kádár János elvtárs február 22-én a Nemzeti Sportcsarnokban szóba hozta ezt a kérdést is: „Sajnálatos, de az is előfordult, hogy olyan gazdasági ve­zetők, akiknek hatáskörükből le kell ad­ni, vonakodva teszik ezt, sőt megtorlással élnek általuk irányított gazdasági veze­tőkkel szemben azért, mert azok a Köz­ponti Bizottság, a Minisztertanács általá­nos felhívása alapján már most önálló kezdeményezésekkel, vagy elgondolásokkal lépnek". E figyelmeztetés még időben hangzott el, s ezért már most indokolt szembe­nézni néhány kérdéssel. Biztosan lesznek olyan gazdasági irányító szervek, ahon­nan a leadandó hatáskörök nehezen „ér­keznek le" a termelési egységekhez. Ez érthető is, meg nem is. Érthető annyiban, hogy esetleges egzisztenciális problémákat okoz íróasztalok körül a hatáskör leadá­sa. Nem érthető viszont a gazdaságirányí­tás új rendszerének hatása oldaláról, mert gátolja az új irányítás meggyökerezteté­sét és gyakorlatának hatékonyságát. Ma­gyarul; visszafogja az újat, s ezáltal — akarva, akaratlanul — szembekerül vele a „lenti" ember, s azt mondja: „Ez se hoz többet a konyhára, mint az előző". Ez viszont már több mint termelési gond. Politikai vetülete jó koncepciót tesz ked­vezőtlenné, s ezáltal esetleg diszkreditáló­dik a Központi Bizottság gazdaságpoliti­kája. Ezért a hatáskörök leadására köte­lezett szerveket ebben a tevékenységük­ben állhatatosan kell támogatniok a kom­munistáknak, s rendszeresen vizsgálni te­rületi fórumokon is a végrehajtást! De azoknak is hasonlóan kell eljárniok, aki­ket a hatáskör megillet. Ne várjanak szálldogáló sült galambra, mert esetleg üres marad, vagy csak igen vékonyan te­lik a hatásköri zsákjuk. A területi párt­szerveknek a következő egy-két évben bő­ven lesz tennivalójuk, hogy ne alakulhas­son ki egészségtelen kötélhúzás a hatás­körök eldöntésében, illetve a rendeletek, intézkedések értelmezésében és érvénye­sítésében. n ZZAL IS tisztában kell lenni, hogy a hatáskör leadása egyáltalán nem formai intézkedés. A forma — te­hát a rendelet, a törvény stb. — csak külső jegy. A tartalomé a szó: mi szü­letik az önállóságból, mit hoz a helyi ha­táskör bővülése? S ebben a helyi szer­vek felelőssége rendkívül nagy. Az emlí­tett beszédben erről is szó került, a kö­vetkezőképpen: „Az ipari és mezőgazda­sági üzemek, a termelőszövetkezetek ve­zetői készüljenek fel megfelelően az ön­állóbb és hatékonyabb gazdálkodás idősza­kára. Mérjék fel a követelményeket, ame­lyeknek üzemük eleget kell, hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztók igényeinek megfelelően". Ez a figyelmeztetés is idő­ben hangzott el mindenki számára. Az ön­álló gondolkodástól többet vár a piac, a fogyasztó, tehát az önállóság a termelés eredményességében, gazdaságosságában jut végeredményben kifejezésre. Már a múlt év őszén megkezdődött a felkészülés. Az üzemek, termelőszövetke­zetek vezetői, párt- és szakszervezeti funkcionáriusai idén kapnak alapos tájé­koztatókat és képzést. Ez az új irányítá­si rendszer elveinek, elméleti összefüggé­seknek megismerését célozza. Ezután a konkrét iparági intézkedések megismeré­sére kerülhet sor, majd arra az igényre, amelyben kéri a Központi Bizottság — már idézetten — saját üzemükre vonat­kozóan mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell, hogy te­gyen a népgazdaság és a fogyasztók érde­kében. A figyelmet felhívó megjegyzések mö­gött mélyebb érdek húzódik meg: az ön­álló kezdeményezés és akarás, alkotás föl­szítása. Minél több ember, egyszerű mun­kás, tsz-tag és szellemi szakember, a gaz­dasági célok elérése érdekében adjon töb­bet szellemi, fizikai, szakmai ismereteiből és tudásából! Ha úgy tekintjük, hogy új kérdések-e ezek, azt felelhetjük, hogy nem. De az új irányítási rendszer ehhez most megfelelő adottságot teremt, sőt er­re az önálló kezdeményezésre építi nagy­mértékben a gazdálkodást. S ez az új! Ebben a helyzetben az és azok tudnak létezni és boldogulni, akik képessé teszik magukat arra, hogy a termelés és a piac ismeretében önállóan, korszerű terméke­ket állítsanak elő! Az alkotó fantázia nem szűk üzemi, szö­vetkezeti vezetőség dolga: a dolgozó tö­megek dolga! A munkás és a tsz-tag na­gyobb arányban válik részesévé és fele­lőssé az üzemben, a termelőszövetkezet­ben történtekért: a termelés sorsáért. Nem egyszerű „bejáró", aki elvégzi a dol­gát és hazamegy, hanem valóságos gaz­da módján termel, mert mindenért felel! A termék minőségéért, a piaci lehetősége­kért, az üzem rentabilitásáért, a bérvi­szonyokért és a létszám-gazdálkodásért stb. Hogyan értendő ez? Ügy, hogy a ter­melést és a vállalat működését az egyes ember személyes ügyévé változtatja az új irányítási rendszer. Minden irányítási in­tézkedés sikere — sikertelensége — függ attól is, hogy megértette-e a termelő kolelktíva az intézkedés szándékát és célját. Ehhez viszont egészséges, centrális irányításra lesz szükség egy-egy termelő egységben, amelyet a munkás, tsz-tag vé­leménye segít és tesz természetessé és valóságossá. Ez csak úgy érhető el, ha a termelőegység, az üzem, a tsz vezetője nemcsak „odafigyel" a gondolkodó mun­kás, szövetkezeti tag javaslatára, hanem kéri is őket: ha egy-egy kérdés megoldá­sához kifejezetten kéri az érintettek vé­leményét és tanácsát, tehát a gondolato­kat. A kezdeményező emberek számának szaporodása — az üzem, tsz vezetésében, s a közvetlen termelő munkában levő kö­rében — olyan erőforrás, amely fölbuzog­hat mindenütt, mert ehhez a Központi Bizottság és a kormány szervezett intéz­kedéssel, politikai eszközökkel is megfe­lelő helyzetet teremtett és teremt, külö­nösen 1968. január 1. után. A gazdaság vezetőin, párt- és tömegszervezetein mú­lik, mennyire tudják termékennyé tenni ezt a légkört. Mert minél több olyan ember dolgozik az üzemben, termelőszö­vetkezetben, akik együtt gondolnak és éreznek vállalatukkal, annál biztosabb, eredményesebb a termelés. Ez sem új kö­vetelmény, itt is a lehetőség új, helye­sebben: ennek alkalmazása nélkül nem lehet boldogulni! a KIK AZ ŰJ — megalapozott, hasz­not hozó — kezdeményezésekért ma rosszalásukat fejezik ki nem az új szolgálói. De ezt nem lehet csak országos relációkban érteni. Ez üzemen, gazdaságon és szövetkezeten belül is ér­tendő; s ennek kára ott sem kisebb, a kezdeményező, gondolkodó emberre gya­korolt rossz hatását tekintve. Akinek a fejére koppintanak azért, mert akar va­lamit, az később már nem akar sem­mit. Viszont az új irányítási rendszerben sok-sok százezer és millió ember akara­tára és gondolatára lesz szükség. Ébresszük és erősítsük most az önálló gondolkozás és kezdeményezés légkörét! Bátorítsunk erre mindenkit. Ez egyálta­lán nem veszélyezteti a központi gazda­ságirányító szervek irányító tevékenysé­gét, s nem csökkenti a vállalatok veze­tőinek egyszemélyi felelősségét. Ellen­kezőleg, csak tömegméretű támogatással lehet biztonságosan és eredményesen ve­zetni. Aki ezt nem érti és érzi, az meg­öli környezetében az alkotó szellemet, a kezdeményező és munkakedvet. (S előbb­utóbb maga marad, tehetetlenné válik, el­sorvad kezében a reá bízott ügy, tehát a gazdaságirányítás új rendszere is.) Az új irányítás — kedvező feltételei­vel — teljessé akarja tenni minden fo­kon és mindenütt a bátor, kezdeménye­ző gondolkozást. Igaz az, hogy nem min­den kezdeményezés szerencsés, lehet olyas­mi is, ami káros, ha megvalósul. Ebben már az ügyekért felelős vezető dönt. De kedvezőtlen döntései is vitában érjenek célhoz, s ne azon az áron, hogy az al­kotó, gondolkodó tevékenység megakad­jon, elhaljon. Az új vezetési módszerek még kialakulatlanok, de már most vizs­gálnunk kell, hogyan lehet célszerűbbé, jobbá tenni munkánkat. Ez szocialista nemzeti érdekünk. S mindannyiunk ügye. Vasárnap, 1967. február 36. OEL-MA<SYARORSZAU 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom