Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

Nyers Rezső Csütörtökön Kecskemétre látogatott Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a város ország­gyűlési képviselő-jelöltje. Délelőtt részt vett és felszó­lalt a Magyar—Szovjet Ba­ritság Termelőszövetkezet zárszámadó közévül sén. Délután a TIT székházában a város értelmiségi dolgozói­val találkozott (MTI) II szovjet hadsereg napján Koszorúzás Budapesten és Szegeden Jubilál a KISZ Márciusban, a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 48. évfordulójával egyidejűleg arról is megemlékeznek, hogy egy évtizeddel ezelőtt alakult rneg a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Ország­szerte ünnepi taggyűléseket tartanak a KlSZ-alapszerve­zetekben, sokhelyütt kiállí­tásokon, fen.vképek és más dokumentumok oemutatásá­vai adnak számot az ifjú­kommunisták népes táborá­nak 10 esztendős tevékeny­ségéről. Számos községben és városban azt tervezik, hogy fáklyás felvonulással köszöntik az évfordulót, s tisztelegnek a tanácsköztár­saság hősei előtt Az ünnepi taggyűléseken emlékjelvénnyel és emlék­lappal ajándékozzák meg azokat a fiatalokat, akik 1957-ben léptek be a KISZ­be és ma is az ifjúsági szö­vetség tagjainak sorába tar­toznak. A megyei, a járási és a városi KlSZ-biznttsá­gok baráti összejövetelekre, találkozókra híviák mef azokat a volt ifjúsági veze­tőket és aktivistákat, akik részt vettek a KlSZ-megala­kításában. (MTI) A Szovjet Hadsereg és Hadiflotta megalakulásának 49. évfordulója alkalmából csütörtök délelőtt koszorúzá­si ünnepség volt Budapes­ten, a hazánk felszabadulá­sáért elesett szovjet hősök gellérthegyi emlékművénél. Délelőtt 10 órakor a ma­gyar katonai díszegyiség és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselőinek felvonulása után kezdődött meg a koszo­rúzás. Elsőként a szovjet csapatok küldöttei, ezt kö­A szovjet és a magyar him- vetően pedig a KISZ Csong­nusz hangjai után elsőként Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Ben­kei András belügyminiszter és Papp Árpád, a munkás­őrség országos parancsnoka helyezett el koszorút a ma­gyar fegyveres testületek ne­vében. A Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének kép­viseletében F. J. Tyitov rád megyei, szegedi járási és Szeged városi bizottságának képviselői, majd a szegedi fegyveres testületek küldöt­tei helyezték el az emlékezés koszorúit. Ezt követően szovjet pio­nírok virággal borították az emlékmű talpazatát, majd a nagykövet, N. R. Seleh követ- néphadsereg díszegysége tisz­ta nácsos és Sz. D. Zotov ve­zérőrnagy, katonai attasé ko­szorúzott, majd a szocialista országok Budapesten akkre­ditált katonai és légügyi at­taséinak koszorúját helyez­ték el az emlékmű talapza­tára. Szegeden a KISZ Szeged városi bizottsága, valamint a fegyveres testületek rendez­tek tegnap koszorúzási ün­nepséget a város felszabadu­lásáért hősi halált halt szov­jet katonák tiszteletére emelt telgő menetben vonult eL Holnap: ünnepi megemlékezés A Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága és az MSZBT Szeged vá­rosi intéző bizottsága holnap, szombaton este fél 7 órai kezdettel ün­nepi estet rendez az új­szegedi November 7. Művelődési Otthonban a szovjet hadsereg fenn­állásának 49. évforduló­ja alkalmából. Ünnepi beszédet mond dr. Ko­vács Lajos rendőr alez­redes. A műsorban az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet ala­kulatok egyik művészeti csoportja, a Szegedi Nemzeti Szinház művé­szei, a Zeneművészeti Szakiskola növendékei, a Fiatalok Irodalmi Szín­padának és a Radnóti Gimnázium irodalmi színpadának tagjai sze­repelnek. Az ünnepi est nyilvános. Baráti találkozó a seprűgyárban Eltakart panasz Névtelen levéllel áha'áhan nem foglalkozik az ember, hanem ad acta helyezi. Hogy mégis eltértem a gyakorlat­tól, azért történt, rnert a le­vélíró mégis h'hető dolgokat, tényeket vetett névtelenül is papírjára: „K. L. műszerész kisiparos községünkben az iparitanulójával naponta 10 —15 órát is dolgoztat A még fejlődésben levő gyerek holt fáradtan ér haza este 9—11 óra körül. Nincs elég ideje, hogy kipihenje magat, tanulni meg Dláne nem >een tud ilven körülmények kö­zött. A kisiparos visszaél az­zal a helyzettel, hogy nehéz ehhen a szakmában tanuló­nak szerződni..." — írja többek között Úgy igaz f Mielőtt a mestert felkeres­tem volna, egyik régebbi ta­nulóiával beszélgettem, aki jelenleg állami vállalatnál dolgozik mint szakmunkás. — Igaz lehet ez? — kér­deztem a fiatalembert — Igaz, — mondta a fiú. — Amikor én ott voltam Csütörtökön délutánra az ugyan nem volt alkalma az Ecset- és Seprűgyár Cserzy összehasonlításra: ők csak az Mihály utcai telepére szovjet új, ragyogóan világos és tisz­katonákat hívtak meg az ta üzemcsarnokkal ismer­üzem dolgozói és vezetői: kedtek meg, de a gyáriak töltenének néhány órát elmondták, hogy nem is olyan együtt, baráti, meghitt be- régen még milyen mostoha szélgetésben. Először termé- körülmények között dolgoz­szetesen a gyárat nézték vé- tak a Moszkvai körúti, múlt­gig Leonyid Nyikolaievics kól örökölt üzemben. Gyár­Széchenyi téri emlékművek- Naumov gárdahadnagynak s nézés közben módjuk volt nél. öt szovjet katonatársának azonban ellesni a seprúgyár­___________«. ___________________ tás egynémely munkaműve­letét is: az asszonyok kész­ségesen bemutatták nekik tudományukat Kicsit később az ebédlőben gyűltek egybe a vendégek és vendéglátók, közöttük a gyár­ban dolgozó tizenkét mun­kásőr is. Végvári Istvánné igazgató a párt-, a szakszer­vezet, a KISZ és a vállalat­vezetés nevében köszöntötte valamennyiüket. A szovjet katonákat a szovjet hadse­reg megalakulásának 49. év­fordulója, a munkásőröket a munkásőrség tízéves fennál­lása alkalmából, s ajándéko­kat adott át nekik. A gyári munkásőrök közül Molnár Sándor, Csányi József, Joó János és Nagy Géza 1957 óta tagja a munkásőrségnek. Ezt követően igen vidám hangulatban, fehér asztal mellett folytatódott a barát­kozás, ismerkedés. A KISZ­szervezet zenekara jó talp­alávalót szolgáltatott, s csak­nem mindenki táncra kere­kedett. Kiderült, hogy Nau­mov gárdahadnagy fiatal fe­lesége — aki szintén eljött a gyár dolgozói közé — s az öt komszomolista katona, épp­úgy mint a magyar fiatalok, a jól végzett munka után szórakozni is kitűnően tud­nak. II legnagyobb falusi (ömegszervezel K is „átestem" ezen, amfg inas voltam. Most persze órabér­ben dolgozom és a letöltött időt kifizeti a mester. A Karcsit sajnálom, de mit te­hetek? A mesternek ne szól­jon, hogy velem beszólt. A mester fenyeget Később beszéltem a mes­- Én mint szülő igazolom, hogy fiam a maga akaratá­ból maradt tovább munka­helyén. a szabályos munka­időn túl... A panaszt tehát eltakar­ták, semmisnek nyilvánítot­ták. De kérdem én, mit vál­toztat ez a tényeken? Sem­mit. A szülő is nagyon tisz­tában vann azzal, hogy fiát esetleg kiteszi a mester, fel­bortja a szerződést Mi lesz akkor a fiúval? Két eset le­terrel is. Ütvén körüli szikár hetséges: felveszi egy másik ember. kisiparos tanulónak, de ez a — Még hogy énrám pa- legritkább eset. Vagy átmegy naszkodnak! — Figyelmesen állami vállalathoz, hogy foly­vizsgálgatolt, kereste a sza- tassa szakmáia tanulását. A vakat. — Hazugság az egész! Irigyelnek, hogy viszi az em­ber valamire és nem her­dálja el a vanját. Ez a baj, uram. Irigyek az emberek. Felsorolom az ismert té­nyeket és Karcsi helyzetét A mester mindent „megcá­fol". — Nem igaz, nem igaz. — jelzett szakmában szinte le­hetetlen ez a megoldás is. mert négyszer-ötször többen jelentkeznek műszerésznek, mint amennyit fel tudnak venni. A legvalószínűbb te­hát. hogy a fiú e'veszti szak­mája tanutasának lehetősé­gét. Ez indította a szülőt ls arra, hogy felekressen és mondogatja és méltatlanko- visszavonja a való ténveket, dik, hálátlannak nevezi ta- eltakarja a jogos panaszt, nulóját Azért néhány eset csak ki­bukkan a beszélgetés során, Több ellenőrzést! A kisiparos kedvezménye­mtnt tanuló, ugyanilyen kö- de amikor érzi a mester rü'mények között kellett hogy elszólta magát, azonnal dolgoznom. Nem volt ritka helvesbít. — De kapott érte a 12 órás műszak, de még a szabadnapot, meg nem is földben is segíteni kellett, egyszer előfordult, hogv én ket élvez*, ha ipari tanulót ne­kanálni. trágyát hordani és magam zavartam már haza vei, kevesebb az adója is minek marad olyan sokáig emiatt Nem vitás, hogy a műhelyben. gonddal jár egv kezdő fiatal­Soka ig vitatkoztunk, be- ember felkészítése a szakmai szelgettunk. Bizonygatta, ismeretekre. Ezt méltányolja temek, miért nem kérték, hogy nála igazán jó szak- a2 említett rendelkezés is hogy tartsa be az ipari ta- munkássá válik a gyerek, de De sajnos, sok kisiparos visz­ha többet dolgozik, az is szaél a tanuló „megszorult" csak azért van, hogy tanul- helyzetével, többet dolgoztat jon. Nem a mester érdeke- vele, felhasználja saját ház­ben es hasznara, hanem a tartásának,földiének segítőjé­saiát javára. Végül indulato • szüretelni. Azt is megkérdeztem a fiata'embertől, hogy miért nem szóltak emiatt a mes­nulókra érvényes rendelete­ket. A válasza egyszerű és tömör volt: — Akkor foghat­tuk volna a betyárbútort, s hol ál'nak szóba egy olyan tanulóval, akinek felbontot­ták a szerződését? Sajnos, tűrni és szenvedni kellett a szakmunkás-bizonyítványért , , ,. vé is. Az igazi hírnévre adó san summázta mondanivalo- iparos nem tesz ilyet, az is ját: — Előre is megmondom, ha a szerkesztő úr megírja Mostmár mindegy, de a ne- és nekem emiatt problémáim vem ne tessék kiírni az új' sávba. lesznek, én úgy kirúgom azt a gyereket, hogy életében köztudott. Valóban szakmai nevelést ad a gondjára bí­zott fiatalnak, s nem hasz­nálja ki „olcsó munkaerejét" önös érdekeiért. AKisiparosnak takaros há- sem fog műszerész műhelybe ^^gjg za van, amelynek egvik ré­sziben a műhelv foglal he­lyet. A szokásos berendezé­sek között csak egy fiú dol­gozgat. A nemrégiben felsza­badult iparitanuló. Mondom henni, jövetelem eéliát. mire a fiú kije'enti, hogy 6 nem nvilat­kozik ilyen ügyekben. Telje-' titoktartást ígérek. Óvatosan körülnéz az üres műhelvben és azt mondja: — Ügy igaz A gyerekkel, Karcsival is zésem van: az arra illetékes beszéltem később. Elismerte, tS?f™ek- * ^"ffl^T^v hogv sok a túlóra és gyakran «lya?; 7-ODO,?laL abK7°BZ fáradtan tér haza, sem pi- ^ellenőrizzék haté­konyabban. hogy milyen elegendő ideie. amiatt gven- élnekés mennyit .Xil _ dolgoznak a kisipárosoknál sem tanulni nincs ahogy tetszik mondani. Eu mondta: gébb a tanulmányi eredmé­nye is. Másnan azonban vá­ratlan fordulat következett be az ügy kancsán. Fe1 kere­sett. Karcsi édesanyja és azt tanuló fiatalok és járjanak el határozottan azokkal szemben, akik visszaélnek az ipari tanulókkal. Gazdagli István özei 123 ezer tagot számlál jelenleg megyénkben a földművesszövetkezeti mozgalom. A lakosság sorai­ból csaknem minden negyedik ember anyagi, gaz­dasági kapcsolatban áll e mozgalommal. S e kapcsolatok az évek során mély erkölcsi, politikai tartalmat is nyer­tek. Bizonyság, hogy — készülődvén a SZÖVOSZ VT. kong­resszusára, — összesen 660 tagértekezleten, küldöttközgyű­lésen 57 ezren jelentek meg az utóbbi hetekben. A tag­ság értékelte a szövetkezeti közösség négy éves munkáját. A sok, éjszakákban nyúló tanácskozáson négy ezren emel­kedtek szólásra. A viták nagyszerűen bizonyították: a földművesszövetkezetek rég kinőtték már a csupán gaz­dasági intézmények, alakulatok szűk uniformisát. E nagy politikai közerő kiterebélyesedése közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy a földművesszövetkezetek anyagiakban — iparcikkekben, s más egyebekben is — mindig a legközvetlenebb módon segítették a lakosságot. A szocializmus anyagi és elvi összefüggéseit váltották tu­lajdonképpen aprópénzre. Eltűntek a községekből a pisz­kos, a szocialista kereskedelmet már kompromittálló sza­tócsboltok, megritkutak a füstös, törkölypálinka szagú kocsmák. Széltében-hosszában elszaporodtak a községek­ben az önkiszolgáló szaküzletek, kisáruházak, a jó ízlés­sel berendezett falusi éttermek és eszpresszók, cukrász­dák. Nagy választékot teremtettek a földművesszövetkeze­tek a jó minőségű iparcikkekben. Az utóbbi négy évben sokoldalú közszolgáltatást fej­lesztettek ki a földművesszövetkezetek. Tíz jól felszerelt kölcsönző üzlet áll jelenleg a lakosság szolgálatában a megyében. S ezeken túl még további negyven kisáruház, vegyesiparcikk üzlet foglalkozik sokféle kisgép, háztartási eszköz rendszeres kölcsönzésével. A földművesszövetkezetek kimozdították mélypontjá­ról a növényegészségügy rossz helyzetét is. Megszervezték a házikertek főzött, előre elkészített permet-anyaggal való ellátását Ápolási bemutatókat rendeztek, s a több és ér­tékesebb termés révén szép haszonhoz jutottak a segítség igénylői. A falusi népművelésben rendkívül népszerűvé váltak a TIT-tel közösen rendezett ismeretterjesztő elő­adások, melyek témakörei az űrhajózástól a botanikáig és a modern baromfitenyésztésig terjednek. Sajátos mó­don eddig a földművesszövetkezetek író-olvasó találko­zói voltak a leglátogatottabbak. A földművesszövetkezeti könyvbarátok a falusi családok közkincsévé tették a köny­veket. A tanácskozáson mindenütt az elismerés hangján szól­tak az eredményekről. Ugyanakkor felvetették: alapos ja­vításra szorul a nagyobb községek friss zöldséggel és gyü­mölccsel való szervezett ellátása. Kérik: szüntessék meg a tanyai boltok elhanyagoltságát. A gazdasági irányítás új rendszerének elveiből kiindulva bírálták a körzeti föld­művesszövetkezetek igazgatóságait, mivel eddig még na­gyon kevés hatáskört adtak át a körzeteikbe tartozó fal­vak földművesszövetkezeti intéző bizottságai számára. A tagértekezletek, küldött közgyűlések több következetessé­get kívántak az áruk minőségének védelmében is. Gyen­ge, sokszor elégtelen a tanyák petróleummal való ellátá­sa. A legtöbb községben csak keverék üzemanyagot áru­sít az ÁFOR, pedig hovatovább benzinből kell több. Az építőanyag ellátás javítása is szinte valamennyi tanács­kozáson napirendre került. Több helyen a tagság javas­latára kisebb, helyi érdekeltségű építőanyag előállító üzem létesítését határoztál! el. A sok kritika azonban sehol sem tűnt valami túlzott, kielégíthetetlen számlák benyújtásának. Az igényekkel együtt növekedett a cselekvő segítőkészség is. A legtöbb helyen a lakosság a tavalyi kongresszusi verseny folyta­tásaként nagyértékű társadalmi munkát vállalat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tisz­teletére. Csaknem mindenütt megszavazták azt a javasla­tot is, hogy az eddigi 50 forint névértékű részjegyeket 100 forintra emeljék fel. Zákányszéken például az ilymódon megszaporodó forintok segítségével új cukrászda, esz­nresszó építése válik még az idén lehetővé. A tagertekez­letek, küldött közgyűlések nagyon fontos szerepet tulaj­donítottak a szövetkezeti vagyon alaposabb védelmének. Az új gazdasági irányításra való alapos felkészülés céljából egész Csongrád megyét kísérleti megyévé jelölte a SZÖVOSZ. Ez a körülmény az eddigieknél lényegesen nagyobb gazdasági önállóságot jelent. Például helyben dönthetnek már a beruházások ügyében is. A tagság min­denütt kérte: szigorítsák a hivatali és társadalmi ellen­őrzést is. A tagértekezletek, küldött gyűlések Csongrád megyei tapasztalatai nagymértékben segítik a kongresszus jó munkáiát. A legszélesebb falusi közvélemény akaratát, segítő készségét tükrözték, s mintegy körvonalazták a jö­vő négy esztendő várható eredményeit. Szükszervszeti küldött­gyűlés a szalámigyárban A Csongrád megyei Hús- jelentett sokat a szakszerve­ipari Vállalatnál tegnap tar- zeti segítség a vállalat mur.­tották meg a szakszervezeti kájában. Bálint László, az tanácsválasztást. A vállalat MSZMP vállalati csúcsbizott­1200 dolgozóját képviselő kül- ságának titkára és Várallyai döttgyűlésen részt vett és Bezs° igazgató sok sikert és felszólalt Csikós Mihály, az ^Sn^sza^e! Élelmiszeripari Dolgozok zeti bizalmiaknak. Szakszervezete megyei bi- a küldöttgyűlés végül meg­zottságának titkára is. választotta a 39 tagú szak­A választási gyűlés elnöke szervezeti tanácsot, a szak­- Kiss Dénes - köszöntötte 6zervezeti számvizsgáló bi­a résztvevőket, majd Iványi zottságol, az iparági szak­László. a szakszervezeti bi- szervezeti tanácsot, valamint zottság titkára számolt be a az EDOSZ megyei értekezle­leköszönő szakszervezeti bi- tére a küldötteket A válla­zottság munkájáról. A kül- lat szakszervezeti bizottságá­döttgyűlés a vita után elfő- nak elnöke Mocsai Pál, tit­gadta a beszámolót A fel- kára Iványi László, tagjai­szólalok elismeréssel szóltak Kovács Sándor, Karácsonyi a szakszervezeti bizottság te- Zoltán, Tasnádi Gyuláné, Er­vékenységéről, elmondották, dós István, Korom Dezső, hogy különösen a múlt évi Tarkó Károly es Katona Fe­nehéz körülmények között renc lettek. Sz isién százhúsz községben építenek törpe vízművet Erre az évre a tavalyinál 116 millió forinttal nagyobb, összesen 650 millió forintér­tékű vízgazdálkodási és víz­műépítési munkát irányoz­tak elő. Többek között 120 községben építenek törpe vízművet, s ebból mintegy ötvenet még az idén üzembe helyeznek, a társulatok ösz­szesen 267 millió forint ér­tékű vízrendészeti munkát terveznek a belvizek elveze­tésének meggyorsítására. Az előző évek csatorna-karban­tartási és -bővítési munkái­val együtt több mint 4 mil­lió holdnyi mezőgazdasági területen javulnak a belvíz­elvezetés feltételei. i Péntek, mi február 24, ÜáL-MAflAHVHtAA* 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom