Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

r­jr V 57. évfolyam, 47. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. február 24. tartott Minisztertanács H brit kutóüít cáfolta a nyugati ellenvetéseket VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának fel­kérésére a kormány megtárgyalta a IX. pártkongresszus felszólalásaiban elhangzott javaslatokat, amelyeknek meg­valósítására állami szervek illetékesek. A Minisztertanács elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatban kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit hogy a javaslatokat határidőn belül vizsgálják meg, a hatáskörükbe tartozó kérdésekben intézkedjenek, az átfogó rendezési igénylő ügyekben nyújtsanak be elő­terjesztést a kormányhoz, s valamennyi intézkedésükről az év végéig adjanak jelentést a Minisztertanácsnak. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1966. évi népgaz­dasági terv teljesítésének tapasztalatairól, a munkaügyi miniszter a múlt évi munkaügyi gazdálkodásról tett je­lentést. A kormány a jelentéseket megvitatta, tudomásul vette és felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a nép­gazdaság fejlesztésében 1966-ban megnyilvánult pozitív tendenciák érvényesülését az ez évi munka során is moz­dítsák elő. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. a leszerelési bizottság csütörtöki ülésén Az ENSZ leszerelési bi­zottságának csütörtöki genfi ülésén Lord Chalfont rész­letesen megcáfolta azokat az ellenvetéseket, amelyekkel egyes nyugati államok — mindenekelőtt az NSZK — igyekeznek gátolni az atom­sorompó-egyezmény megkö­tését. Lord Chalfont hangoztat­ta: alaptalanok azok az ag­godalmak, hogy a szerződés kockára teszi az atomfegy­verrel nem rendelkező álla­mok biztonságát. Hozzátette, hogy a szerződésnek nem szabad megkülönböztetést tartalmaznia a polgári nuk­leáris technológia területén, kivéve a békés célú atom­robbantást, amelynek tech­nológiája megegyezik a ka­Képviselőjelölt az üzemben Választási nagygyűlés a konzervgyárban - Lacsán Mihályné beszéde Régi, kedvei ismerősként fogadták a konzervgyári dolgozók tegnap a kora dél­utáni órákban az üzemük­be látogató Lacsán Mihály­né országgyűlési képviselő­jelöltet. Mint többen meg­jegyezték, már napokkal előbb elterjedt a híre, hogy a népszerű volt cipőgyári munkásasszony a konzerv­gyárban tart választási nagygyűlést, s a 80 száza­lékban nőket foglalkoztató üzem kollektívája fel is ké­szült a találkozásra. A gyű­lés előtt külön felkeresték Lacsán Mihálynét az üzem fiatal dolgozói közül né­hányan, akik az idei, már­cius 19-i választásokon sza­vaznak először. Az üzem párt- és szakszervezeti, gaz­dasági vezetői, a fiatalok és a képviselőjelölt között közvetlen hangú beszélge­tés alakult ki. Közben a nemrég épült új üzemi étterem helyisé­gében gyülekeztek a kon­zervgyáriak meg a szom­szédos Nívó Ktsz dolgozói, 8 fél három órakor mór zsúfolásig tele volt a te­rem. A több száz jelenlevő előtt Bódis József, a kon­zervgyári pártszervezet tit­kára mondott megnyitó sza­vakat, majd felkérte La­csán Mihálynét beszéde megtartására. A következetes politika gyümölcsei — Pártunk nemrég le­zajlott IX. kongresszusa nagy felelősséggel elemez­te az elmúlt négy év fej­lődésének főbb vonásait és a magyar népnek újabb évekre szóló programot ja­vasolt, amelynek megvalósí­tása közelebb visz bennün­ket a szocializmus teljes felépítéséhez — kezdte be­szédét Lacsán Mihályné, majd így folytatta: — A március 19-én meg­tartandó új választással le­záruló négy év alatt nem­csak törvényhozó munkát végzett az országgyűlés, ha­nem több alkalommal is nyilatkozat formájában ál­lást foglalt időszerű, nagy jelentőségű nemzetközi kér­désekben és ezek országha­tárainkon túl is felhívták a figyelmet hazánk politikai és gazdasági fejlődésére. — Országunk és ezen be­lül szűkebb hazánk; uae­fSomogyi Kárclyné felvétele) Lacsán Mihályné a honz ervgyári munkások körében gyénk és szép városunk fej­lődését is pártunk és kor­mányunk következetes po­litikája tette lehetővé. Meg­nőtt a megye ipari volume­ne, de legszembetűnőbb ezen belül Szeged iparának ug­rásszerű növekedése. uj gyárak épültek, a régieket bővítették, korszerűsítették, s ami a legfontosabb, a ne­hézipar is tért hódított vá­rosunkban. Feltárás alatt van itt és közvetlen környé­künkön a további fejlődé­sünket nagymértékben meg­gyorsító gazdag olaj mező: Szeged rövidesen az olaj­ipar egyik számottevő köz­pontja lesz. Kétszeres eredmény — Komoly eredményt ért el az utóbbi években a kon­zervgyár is, hiszen öt év alatt több mint kétszeresé­re nőtt a termelése, gyárt­mányainak 80 százalékát ex­portálja, s az országos át­lagnál jobban emelkedett a dolgozók átlagkeresete is. Ma már nemcsak szezon­munkát jelent a konzerv­gyári munka, ez az üzem is télen-nyáron biztos meg­élhetést nyújt állandó dol­gozóinak. A gyár szinte év­ről évre új épületekkel bő­vül, korszerű gépekkel gaz­dagodik, s szociális létesít­ményeivel is az elsők között van a városban. Megépült az új fürdő, öltöző, korszerűsí­tették az orvosi rendelőt, s értesülésem szerint hama­rosan megkezdik az üzem­ben a nőgyógyászati rende­lést Itt a közelben még eb­ben az ötéves tervben meg­épül a gyár és a városi ta­nács közös beruházásával a bölcsőde. A dolgozók érdekét szol­gálják a szociális intéz­kedések, amelyeket pártunk javaslatára kormányunk a legutóbbi időben megvalósí­tott. Nem is olyan régen emelték fel a nők szülési szabadságát három hónap­ról öt hónapra, s máris újabb nagy jelentőségű ha­tározat látott napvilágot: a gyermekgondozási segély bevezetése. De a nők hely­zetén fog legtöbbet javíta­ni az 1970-ig fokozatosan bevezetésre kerülő munka­idő-csökkentés is. Befejezésül a közelgő vá­lasztásokról beszélt, majd nagy taps közben további sikereket kívánt a konzerv­gyár és a ktsz dolgozóinak Lacsán Mihályné képviselő­jelölt. A nagygyűlés dr. Ábra­hám Antalnénak, a kon­zervgyár igazgatójának zár­szavával ért véget. tonai felhasználás módsze­reivel. Lord Chalfont szembe­szállt azzal az érveléssel is, hogy a szerződés gátolná az atomkutatási eredmények el­terjedését. Véleménye sze­rint a szerződés — növelve a nemzetközi bizalmat — ebben a tekintetben is pozi­tív hatást gyakorolna. Bármilyen hiányosságokat vagy nehézségeket tartal­mazzon is a szerződés, min­den ország, amely aláírását visszautasítja, anélkül, hogy erre biztonságának valódi érdekein alapuló oka lenne, szörnyű felelősséget vesz magára —* hangsúlyozta a brit küldött. A csütörtöki ülésen fel­szólalt Myrdal svéd delegá­tus is. A legközelebbi ple­náris tanácskozásra a jövő hét keddjén kerül sor. 0 Az angol alsóház csütör­töki interpellációs vitájában Wiison miniszterelnök kije­lentette, hogy tudomása van az NSZK „aggályairól" az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozását célzó szerződéstervezettel kapcso­latban, majd megalapozat­lannak nevezte ezeket az „aggályokat". (MTI Foto — Mező Sándor felvétele) Az öfszázadik óiiás Szovjet megrendelőknek adták át ünnepélyes keretek között a Magyar Hajó- és Darugyáiban az 500. portál­darut. Az 5 tonnás, 30 méteres gémnyílású daru kiváló konstrukciónak bizonyult. Gyártását 1958-ban kezdte meg a darugyáregység. Idén még 95 ilyen típusú kikötői emelő készül Október köszöntésére: „Számífheifncik ránk ebben a szép versenyben..." — Ne várjon tőlünk nagy szavakat — kiáltotta a fü­lembe Elek Emiiné, a Szik­lai Sándor nevét viselő szo­cialista brigád helyettes ve­zetője. Bár nem tűnt túl hangos­nak a gépek zakatolása az újszegedi szövőgyár cérnázó műhelyében, mégis nehezen érteni egymás szavát. A TEXTIMA-gépek egyhangú­an zümmögnek, az orsók kö­zött pedig ügyes kezű asz­szonyok kötözgetik össze az elszakadt szálakat. Meglesz a bronzfokozat A Sziklai Sándor brigád tagjai hosszú évek óta együtt dolgoznak, akkor is jól meg­értették egymást, amikor még nem voltak hivatalosan is brigádba szerveződve. Ami­óta brigádban vannak és versenyeznek a szocialista címért, még inkább együvé­tartozónak vallják magukat. Többségük nem is „mai gyerek" már, sem korban, sem az itt eltöltött munka­időben. Szegvári Lászlóné brigádvezető 31 esztendeje dolgozik a gyárban, Elekné húsz éve, Igaz Imréné ugyancsak két évtizede. A régiek közé számít Tóth Kálmánné, Hunyadi Lajosné és Rácz Margit is. Beszélgettünk az idei ver­senyről, amely az októberi forradalom jubileumi évfor­dulójára indult. Itt, ebben a kis kollektívában nem olyan hangzatosak a szavak, nin­csenek nagy számok sem. Nem is lehetnek ilyenek, hi­szen ez a héttagú brigád igen egyszerű munkát vé­gez. — Négy éve versenyzünk — mondja Elekné. — Az idén meglesz a bronzfoko­zat. Nagyon reméljük ... Nézek a mellettem álló üzemvezetőre, aki nem szól hangosan, de a fejével bó­lint. Később azonban el­mondja, hogy a Sziklai Sán­dor brigád tagjai mindig is a legjobbak között voltak a termelésben. Tanítómester: az anya Ritka szép dolog, hogy egy brigádban dolgozik anya és leánya. Igaz Imréné nagyob­bik gyermeke, Erzsi, nem­régiben került az újszegedi gyárba. Édesanyja mellé he­lyezték a cérnázóba. Eleinte hat órát dolgozott, de most már ő is nyolcórás. A bri­gád később úgy határozott, hogy a lányt is felveszi tag­jai sorába. Az anya kedvesen moso­lyogva nézi nagylányát, aki már segíti a családot mun­kájával, keresetével. Kérdem Erzsitől, ki tanította meg a gépek kezelésére. — Sokat segített anyu­kám, de a brigád tagjai ép­pen úgy tanítottak. — Mennyit keres havonta? — Ezernégyszázat. A brigádvezető-helyettes ls elégedetten néz legfiatalabb társukra és csak ennyit mond: — Jó gépes lesz be­lőle. Mindent megteszünk... Az októberi forradalom­ról is beszélgetünk. Nem hallani ugyan akadémikusi definíciókat, de egyszerű szavakat igen. Az egyik asz­szonykának az édesapja szemtanú volt 1917 októbe­rében és sokat mesélt a családnak azokról a napok­ról, amelyek új irányt szab­tak a történelem, a társa­dalom fejlődésének. A vállalásról: javítani kí­vánják a minőséget, csök­kenteni a hulladékot, részt vesznek politikai oktatás­ban, színházba, moziba jár­nak, társadalmi munkát vé­geznek. segítik a kezdd munkatársakat... Szépen pontokba szedtél! felajánlásaikat. Az egyiket lehet pontosan értékelni, a másikat nem. Legegysze­rűbben Elekné foglalja ösz­sze céljaikat: — Mindenütt ott vagyunk, ahol kell, mi­ránk számíthatnak ebben a szép versenyben G. I. Hatékony együttműködés az Intervízióban Csütörtökön véget ért az Tntervízió tagszervezeteinek 29. ülése, amely három na­pon át tanácskozott Buda­pesten. A tanácskozás cél­ját, a létrejött megállapodá­sokat Kulcsár Ferenc, a Ma­gyar Rádió és Televízió el­nökhelyettese, az Intervízló elnöke az alábbiakban fog­lalta össze: — Az In tervi zió budapesti tanácskozásának feladata az volt, hogy kidolgozzuk a tagszervezetek további együttműködésének néhány konkrét módozatát. Elsősor­ban a második negyedév­ben sorra kerülő műsorcse • rékben állapodtunk meg. A Magyar Televízió 95 külföl­di műsort vesz át — nagy­részt élő közvetítésben — az Intervízió országaiból. s X

Next

/
Oldalképek
Tartalom