Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-21 / 44. szám

Plakátokon teszik közzé a jelöltlistát A megyei jogú Szeged városi tanács mellett működő választási elnökség tegnap, hétfőn ülést tartott és értékelte a Szegeden — február 2 és 16 között — megtartott tanácstagjelölő gyűlések tapasztalatait. Miután a jelölő gyűléseken a lakosság által javasolt 87 városi tanácstagjelöltet a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága saját jelöltjeként elfogadta, őket a választókerületi bizottságok nyilvántartásba vették. A városi választási elnökség a tanácstag-jelölteket értesíti arról, hogy a Hazafias Népfront városi bizottsága jelöltségüket elfogadta és felveszi nevüket a szavazólaora. A tanácstagok névjegyzékét 1967. március 6-án falragaszokon teszik közzé. Szegedi értekezlete Az elműlt félév oktatónevelő munkáját értékelte tegnap a Tömörkény Gimnáziumban a szegedi iskolaigazgatók, szakfelügyelők és a városi tanács vb művelődésügyi osztálya dolgozóinak értekezlete. Bevezető referátumot Kovács József, a művelődésügyi osztály vezetője tartott. Körzeti kamarazenei hangverseny Március 31 és április 3 között rendezik meg Debrecenben a X. Országos Ifjúsági Kamarazenei Fesztivált, melynek körzeti selejtező hangversenyét vasárnap bonyolították le Szegeden, a Liszt Ferenc Zeneiskola koncerttermében. Három megye — Bács, Békés és Csongrád — 14 zeneiskolájának mintegy 36 bemutatott produkciójából jelölte ki a zsűri azt a 13 számot, mellyel a délalföldiek szerepelnek az országos fesztiválon. A szegediek közül a Stanics Andrea —Szekeres István duó, a Sánta Imre—Czutor Pál—Markó Júlia—Sebestyén István kvartett. Szelei Márta—Jóba Éva —Kiszin Júlia ének-zongoraegyüttese és a Rajta János— Nagy Klára szonátapár jutott tovább. A második vásárhelyi tárlat* Zentán Zentai tudósítónk jelenti: és Vásárhely határait. Hiszen A 750 éves Zenta kulturális a zentai festőtelep, amelynek élete vasárnap, február 19- tárlata a közelmúltban nyílt én, újabb mozzanattal gazda- meg Hódmezővásárhelyen, godott. Mer^ a hódmezővá- Jugoszláviában a festőtelesárhelyi képzőművészek tár- pek úttörője volt — elsőnek latának megnyitója nemcsak alakult meg — és tizenöt Zentán, hanem Vajdaság- éves alkotómunkájával méltó szerte jelentős kultúresemény. elismerést érdemelt ki. MásA megnyitón részt vett a részt a Magyar Képzőművévásárhelyi művésztelep kül- szek Szövetsége Dél-magyardöttsége: Almási Gyula Bé- országi Területi Szervezete la, Samu Katalin, Lelkes rendezésében most bemutaIstván, Németh József, Füs- tott tárlatunk a két ország tös Zoltán, Végvári Gyula, közötti kulturális kapcsolatot Fodor József és Fekete Já- fémjelzi. nos. A megnyitón több mint A tájszeretetre, a humaszáz zentai és vidéki társa- nizmusra, az őszinteségre, a dalmi, kultúrmunkás és mű- tisztaságra és egyszerűségre vészbarát jelent meg. Közöt- épülő vásárhelyi iskola alkotük volt Márton Pál, a zen- tóinak munkái, amelyeknek tai szkupstina elnöke, Szává előterében mindig ott van a Mrkobrád alelnök, Tripolsz- természet és az ember, a ky Géza, a zentai művészte- zentai művészbarátok és a lep vezetője, Szekeres László, mindennapi emberek életéa suboticai múzeum igazga- ben is újat, művészi élményt tója, Duránci Béla művészet- jelent. A kiállítás anyaga, történész, Acs József, Petrik annak mondanivalója, stílusa Pál, Guelmino Valéria és Be- és a színek harmóniája nes József hazai festőművé- ugyanis sokban eltér a zenszek. tai művésztelep képzőművéA vendégek és a vendég- szeinek alkotásaitól, amelyek látók régi jó ismerősként üd- magukban hordják a különvözölték egymást, hiszen a böző európai irányzatok hatartós és mélyen emberi ba- tását. Egyszóval: az alföldi rátságot nem az évek, hanem festészet legújabb gyöngyaz alkotások azonos lelkülete szemei, amelyeket most Zenadja. Hódmezővásárhely és tán láthatunk, felfrissülést Zenta közötti kapcsolat mind- jelent össze néhány éve, hogy létre- Hogy a hódmezővásárhelyi jött, de ez a rövid idő is elég képzőművészet iránt milyen volt ahhoz, hogy az Alföld e nagy az érdeklődés, ml sem két városát tartós barátság- bizonyítja jobban mint az, gal fűzze össze. hogy tavaly az első vásárheÉs a két város közötti ba- lyi tárlatot 6400-an tekintetrátság elmélyülését őszinte ték meg, az idei tárlatnak örömmel üdvözöljük! pedig vasárnap 520 látogatóA vendégeket Erdélyi Ist- ja volt. Tót Lajosnak, a zenván, a Közművelődési Kö- tai bútorgyár dolgozójának zösség elnöke köszöntötte, szavaival élve: majd Almási Gyula Béla fes- — Bármelyik alkotást szítőművész megnyitotta a ki- vesen mondanám magaméállítást. Beszédében a követ- nak ... kezőket mondotta: És azt hiszem, ez a néhány flgy érzem, hogy a két keresetlen szó mindennél város közötti kulturális kap- többet mond. csolat ma már túlnőtte Zenta Keresztényi József III. Richárd Shakespeare-bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban a „Modern népvándorlás az E—5-ösön A Hegyeshalom—Győr—Tata—Tatabánya—Kecskemét— Szeged—Röszke közötti E—5-ös út már most a „modern népvándorlás" — a turizmus — fontos útvonala és még inkább az lesz a jövőben. A statisztikai adatok szerint a múlt évben 1 422 000 „tranzit turista" utazott át hazánkon, jórészt az említett útvonalon. Az IS—5-ös út korszerűsítése Budapest—Tatabánya között már korábban elkészült. Az idén már jó úton közlekedhetnek vendégeink Tatabánya és Tata között is. Az idén és a jövő évben átépítik a Tata —országhatár közötti szakaszt. Budapest—Kiskunfélegyháza között az idén szélesítik, korszerűsítik az E—5-öst, a további szakaszokat a következő években újítják fel. jyfintha egy idill kezdőd•L"A ne. Az első szavak, amelyek a színpadon elhangzanak, napfényes nyárról, fegyvernyugvásról, békességről, fuvolaszóról, szép, vidám nőkről beszélnek. De nem idill kezdődik. A férfi, aki ezekkel a jóízű szavakkal festi a békét, a harcok után végre beköszöntött nyugalmat, ijesztően torz; sötét árnyékot vet a világos szavakra. Arca vad, sántikálva jár, púpos, ruhája, akárcsak — mint később kiderül — a lelke, koromfekete. Szöges ellentéte mindannak, amit első szavaival mond. Maga a békétlenség, a zaklatott nyugtalanság. Az idill nem tart tovább egy pillanatnál. Tragédia kezdődik. A világirodalom egyik leghatalmasabb, legnagyobb tragédiája, Shakespeare III. Richárd ja. A torz, fekete férfi: III. Richárd. Illetve még nem az, nem király. A dráma kezdetén még csak Gloster herceg. De király akar lenni. Méghozzá minden áron. Tudja, hogy ez mit jelent: emberek, testvérek, férfiak, nők, gyerekek életét. A tragédia azt mondja el, hogyan valósítja meg a herceg, még ilyen rettenetes áron is, hogy III. Richárd legyen. Aztán azt is elmondja, hogyan omlik össze ez a hazugságból és erőszakból összetákolt trón, s vele eevütt a király. A dráma főalakja az emberfölötti méretű kegyetlenség és képmutatás, a feudális zsarnokság képviselője. Shakespeare vele és a hatalomnak ezzel a típusával számol le, és egy másféle hatalom, saját korának haladó állameszméje mellett tesz hitet A dráma — konkrét anyagát tekintve — történelmi. De tiszta és igaz költészet, s túlmutat konkrét anyagán. Amit mond, általánosan, elvileg ls igaz. A mai néző ezért nem is úgy tekinti ezt a drámát, mint valami hűvös beszámolót az angol történelem egy adott korszakáról, a XV. század közepéről, hanem mint mindenféle rémuralom, zsarnok és zsarnokság szenvedélyes leleplezését, elitélését. A mai néző felismeri ebből a tragédiából, amit Shakespeare nyilvánvalóan nem tudhatott és nem láthatott előre: hogy mennyi szál, mennyi rokonvonás kapcsolja ezt a régen elmúlt zsarnokságot a későbbi, akár korunkbeli rémuralmakhoz. A III. Richárd ezért nem szimpla történelmi tragédia, ma is élményt nyújtó dráma, igazi, élő színház. A cselekmény és a mondanivaló a szereplők négy csoportjában koncentrálódik: Richárdban, a képmutató, félelmetes zsarnokban, azután a főurakban, akik semmivel sem jobbak Richárdnál, de mint egyéniségek jóval kisebbek nála, továbbá a szenvedő és átkozódó asszonyokban, akik a zsarnokkal szemben állva ki merik mondani az igazságot és végül Richmondban, aki a darab végén megváltja Angliát Richárdtól. zj rendező Komor István határozottan és világosan megvonta ezeknek a csoportoknak a határait. Az előadás főképpen azzal teremtette meg a rémuralom, a tragédia levegőjét, hogy a megfelelő jegyek kiemelésével karakterisztikusan jellemezte az egy csoportba tartozó szereplőket, módot találva természetesen az egyéniesítésre is. Richmond jellemzése azonban nem meggyőző. Ez a dramaturgiai értelemben túlságosan egvsíkú figura már a darabban is ideális ragyogásban jelenik meg. Az előadás ezt még tovább fokozza és Richmondot szinte a tündérmesék valószerűtlen világába helyezi, éles ellentétben az egész darab légkörével, a többi szereplő reális jellemzésével. Ha az előadás túlzása ellenkező irányú, vagyis ha a rendező Richmondot a darabnál reálisabbá teszi, a produkció nyilván egységesebbé, tömörebbé vált volna. Egyébként az említett világosság, ha tetszik, közérthetőség, egyik legrokonszenvesebb vonása az előadásnak. A dráma, ha emberi tartalmait tekintve nem is, történeti szempontból bonyolult, szövevényes; nehéz eligazodni például a szereplők családi, rokoni viszonyai között. Az előadás azonban ebben világos és nyilvánvaló, talán csak Anna megkérésének egyébként izgalmas jelentét kivéve. Itt persze a darab sem egyértelmű. Mindenesetre zavart okoz, ha azt hisztával igyekezett éreztetni a figura lényegét: az eltorzult emberi nagyságot. Ez a IIII. Richárd valóban fejjel magasodik kisszerű környezete fölé, s érezzük, hogy ami a színpadon történik, annak csakugyan ő az oka. Lehetne azonban ez az alakítás valamivel többszínűbb is, a színlelésben, a képmutatásban egy árnyalattal oldottabb, lazább. Még erőteljesebben kellett volna megmutatnia III. Richárd jellemének fokozatos felbomlását is, azt a növekvő nyugtalanságot, amely a trónra lépő királyt elfogja. Nem hiányzik ez a motívum Pagonyi játékából, de mintha a szükségesnél erőtlenebb, hangsúlytalanabb lenne. A

király népes környezetét bemutató alakítások közül kiemelkedik Szabó Kálmán lendületes Buckinghamje. A mindenre kész, kielégíthetetlenül pénzsóvár és hatalomvágyó, energikus, de egy pillanatban megtorpanó főrend szemléletes rajzát adja ez a színvonalas alakítás. Hasonlóan karakterisztikus Kitay Endre Hastingse. Nagy értéke, hogy kerül minden egysíkúságot, sematizmust, s az alakot több színből, ellentétek egységbe fogósával építi fel. Katona András a jóságos, szelíd Stanley szerepében szintén kifejezőt alkotott és sikerült színészi munka Horesnyi László Clarence alakítása is. Kiss Gábor Ratcliff viszonylag rövid szerepében kitűnően jellemzi a velejéig romlott embert. A külön szint jelentő két gyilkos alakját Kovács János és Király Levente izgalmasan formálta meg, jól tolmácsolva azt a meglepő modern atmoszférájú „pokoli komikumot", ami ebben a minden derű nélküli drámában e két figura lényege. Richmondot — kissé érzelmesen és idealizálva, egyszerűsítve — Bordás Dezső mutatta be. Kiemelkedő értékű alakítást nyújtott az átkozódógyűlölködő Margit királynő szerepében Simon Erika, súlyos, tömör figurát formálva. Miklós Klára az idős ... . _ „ ., . ., ,, York hercegné szerepében szuk, hogy Henrik temetései S7intén drámai erejű a]akí_ látjuk. Arról van szó ebben a jelenetben, hogy a már régen eltemetett holttestet most egy másik sírhelyre szállítják. Ezért kíséri egyedül Anna a koporsót. A tragédia címszerepét Pagonyi Nándor játszotta. Hatalmas, félelmetes III. Richárdot állított színpadra, játékának minden mozzanaA károsultak mi vagyunk ,Az igazgató elvtárs^ engedélyével..w elfogadták és úgy tekintették, mintha az a készletben lenne." Egész „kölcsön-dosszié" volt ennél a ktsz-nél! Ha a bíróság erkölcsi Ítéleteket is hozna, s nemcsak javító-nevelő munkában, hónapokban és években beszélne egy-egy ügy végén, az elmarasztaltak listája bizonyára hosszabbra sikeredne. „A raktáros tavaly már az igazgató elvtárs engedélyével adott nekem kölcsön az építkezéshez szerszámokat: pallót, bakot, habarcskeveröt, talicskát, cserpákot" — így mondta Tóth Imre. Pedig ő nem is annál a vállalatnál dolgozott Ez pedig úgy történt — ha hinni lehet a vádlottaknak —, hogy maga az igazgató, illetve a munkahely vezetője mondta: „Nézze, maga nem az én dolgozóm, magának semmit nem adhatok ... de ha a raktárosom kéri..." Persze, hogy ő kérte, hiszen ez mibe se került, csak szavakba. S azután anyagot is „kért" — már önállóan és önmagától. Pedig van valamiféle írott szabálya Is ennek a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűnügyekben gyakran visszatérő fogalomnak: kölcsönzés. Körülbelül igy lehetne összefoglalni, a hivatalos fogalmazás nehéz és kimért stílusában. „Magánosoknak sem eladás, sem kölcsönzés nem engedélyezhető." Ezek a kölcsönzések ugyanis még akkor is gyanúra adhatnak okot, ha nem magánosok részesülnek bennük. Elég könnyű egy-egy kölcsöneiismervényt produkálni, ami leltárnál, ellenőrzéskor megteheti a hatását Olykor még egyszerűbb eszközök is beválnak. Kovács Kálmán, a Szegedi Építőipari Ktsz volt raktárvezetőjének válasza ad erre bizonyságot Mikor azt kérdezte tőle a nyomozó tiszt, hogy miként tudta leplezni az anyaghiányokat, ezt a feleletet adta: „A leltározás során a bizottság tagjainak — mégpedig annak, aki azt az kének megtérítése mellett, munkaidő után saját építő anyagnemet leltározta — megmutattam az szükségletére disznópörkölót, olajkályhát stb. elfekvő dokumentációt. A bizottság tagjai ezt (egyiken ez, másikon az) készítsen." Hát már ezt sem szabad? — szólhatna közbe indulatosan száz meg száz becsületes munkás. S hogy mit szabad és mit nem, azt jobban tudják ók meg a vezetőik. Magam is biztos vagyok benne, hogy az igazgató jóhiszeműen és jóindulatúan járt el. De arról nem tudna lebeszélni senki, hogy az ilyen papírok és a társadalmi tulajdon megkárosítása között szigorú Ezt úgy is hívták. Cserépről, tégláról, több min- összefüggés lehet! denről volt benne elismervény. Így „tudták meg" Lehet? Von is. Erre már akkor rájöttek, amipéldául a Szegedi Haladás Tsz vezetői, hogy ők^kor bizonyos tűzoltófclszereléseket találtak az úgymond kölcsönöztek tizenötezer darab téglát, aknákba és csatornákba hajigálva, melyeknek Még a bélyegzőjük is rákerült az elismervény- csak eSV hiányosságuk volt: egy kis csap- és re. A „fejlődésnek" egy következő állomása, szeleprendszer, amelyet éppen olaj, vagy benamikor a munkahely vezető beosztottja iparsze- zlnf,Jtésű disznoporzsölőkbe, olajkályhákba terű magárumunkájához, kontár vállalkozáshoz ad rejtett az isten! El- s kivándoroltak az üzemkölcsön építőanyagot! Ezt már papírral igazolni bob kis papírok fedezete mögött. Köteles egy sem lehet Ha jön az ellenőrzés — az anyag P°Ftás tVdni'. hpgy mit lehet hulladékból elké tást nyújtott Barta Mória, mint Erzsébet királynő súlytalan, erőtlen, Bókay Mária Lady Anna alakjában egysíkú. színtelen volt ITitűnt a kisebb szereIV pek ' alakítói közül Mentes József, Gémesi Imre. Két tehetséges gyermekszereplőt ismertünk meg Bárány Ilona és Acs Attila játékával. A súlyos, tömör, a tragédia hangulatának megfelelő díszleteket Székely László tervezte. Talán csak az volt zavaró bennünk, hogy túlságosan elvontak: szinte nincs is olyan elemük, ami konkrétan és félreérthetetlenül utalna egy-egy helvszínre. A korhű jelmezek Gyarmathy Ágnes munkái. ÖKRÖS LASZLÖ nem hiányzik. Kigazdálkodjál®. Az alcímbe azonban nemcsak ezért írtam be azt a félmondatot, hogy „az igazgató elvtárs engedélyével". Engedéllyel készültek „műszak után és saját anyagból" a már emlegetett vaskapuk és ablakszerkezetek is. Az úgy ment, hogy: „Ha idegen anyagot vittem be, arról a portás bizonylatot adott, de olyan is előfordult, hogy nem adott" — idézhetek egy lakatost No és akkor otthagyta a bevitt anyagot? Nem. Mert olyan is előfordult, hogy a portás nem kért bizoonylaszíteni és rr.it nem? S azokért a kis szerkezetekért egész berendezéseket dobtak süllyesztőbe. Más nem kellett belőlük, de azok nélkül használhatatlanok — vesszen hát, ami nem kell! És a többi anyag vajon mindig és mind a hulladékból került ki? Aligha lehetne egv lakatost olyan szigorúan ellenőrizni, hogy félre ne tudjon magának tenni abból az anyagból, amivel a munka nyolc órájában dolgozott! Aligha lehetne úgy kicenlizni — különösen ahol javítással foglalkoznak — lemezt, szögecset, hegeszA Szatymazl Földművesszövetkezet szakképzett Itls vendéglővese tőt keres. Jelentkezni személyesen az fmsz Irodában. Friss sült hal íjra mindennap kaphatö a Marx téren. tot! Egy friss ügy pedig még szemléletesebben fárasztó 6nt és,.e8y.f»ft' ,hogy abbó1 beszél A Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat £rtálya stb 3 P ° ^ UZemanyag" igazgatója feljelentést tett egy dolgozójuk ellen. Ennek az embrnek a lakásán egy kisebb üzem szükségleteihez elegendő szerszámot és anyagot Lehet, hogy megorrolnának emberek igazgatókra, ha nem adnának ilyen engedélyeket, bár találtak. A munkahelyéről hordta el valameny- én ismerek olyanokét, akik nem adnak, mégis nyit. A bírósági iratok között pedig található jól megvannak a dolgozókkal. Nem hallottam még arról, hogy a Szegedi Szalámigyár dolgozó! az üzemben vágnák le a saját disznójukat. egynéhány igazgatói engedély is — ugyanazzal az aláírással és bélyegzővel, mint amelyik a feljelentésen áll. Szövegük pedig ilyesféle: Engedé- Olyan hírt sem hozott még senki, hogy a Vályezem X. Y. dolgozónknak, hogy a vállalat mű- sárhelyi Kötöttárugyár munkásnői hulladék helyében, hulladék anyagból, az anyag ellenérté- anyagból pulóvert kötnének maguknak. Inkább egy-két ember duzzogjon, mint a közvélemény 1 SZ. SIMON ISTVÁN Finommechanikai műszerészeket átképzésre és benzinmosót keres felvételre Irodagéptechnlka Vállalat Üzemegysége, AtUla u. 9. X Szerda. 1967. február 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 5