Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-21 / 44. szám

Hz NDK nagykövelének búcsúfogadása Wilhelm Meissner, az NDK budapesti nagykövete, a diplomáciai testület doyenje hétfőn búcsúfogadást eiott abból az alkalomból, hogy végleg távozik Magyarországról. A fogadáson megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csanádi György közlekedés- és postaügvi miniszter, Péter János külügyminiszter, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, továbbá politikai, gazdasági és kulturális életünk több más ismert személyisége. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. (MTI) „Egyiptomi sötétség" Budapesten Tizenhárommillió — borítékon kívül Szakszervezeti választás a Ruhagyárban Hétfőn a kora délutáni órákban sűrű sötétség borult a fővárosra: csaknem mindenütt égtek az utcai lámpák, sokhelyütt az autóbuszok és a villamosok is teljes világítással közlekedtek. A szokatlanul erős, szinte „egyiptomi sötétség" okairól dr. Tóth Pál, a Meteorológiai Intézet tudományos kutatója adott tájékoztatást. Közölte, hogy ezúttal háromszoros „függöny" alá került Budapest A legalsó, mintegy 300 méter vastag rétegben a városi füst és korom gyűlt össze,, fölötte körülbelül 400-500 méter magasságban déli áramlással a csepeli gyárkémények fellövelt füstje terült szét, mindezek tetejében pedig a négyöt kilométer magasságig terjedő vastag felhőzet akadályozta a napsugárzás érvényesülését Az előrejelzés szerint a két alsó „függönyréteg" ma reggelre eltűnik és kedden már nem tér vissza. Vezetőséget választó küldöttgyűlést tartottak vasárnap a Szegedi Ruhagyár szervezett munkásainak képviselői. A mintegy kétezer szakszervezeti tagot 180 küldött képviselte az üzemi szakszervezeti tanács tagjainak megválasztása alkalmával. A küldöttértekezleten részt vett és felszólalt Varga József elvtárs, a SZOT elnökségének tagja, a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, valamint az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében megjelent Szabó Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a gyár főmérnöke is. A szakszervezeti bizottság kétéves munkájáról szóló beszámolót Mari Sándorné, az szb titkára terjesztette elő. A beszámoló elsősorban a szakszervezeti alapszervek tevékenységével, a szakszervezeti munka lényeges kérdéseivel, a dolgozókat legjobban érdeklő problémákkal foglalkozott. Beszédes számokat is találhattunk az szb beszámolójában. Kiderült többek között, hogy a ruhagyári munkások két esztendő alatt több mint 13 millió forintot kaptak béren felül szakszervezeti és állami juttatásként. Érdemes néhányat e juttatások közül pontosan megemlíteni: anyasági és szülési segély címén 129 ezer forintot, vállalati és szakszervezeti segélyként 274 ezer, családi pótlékra 658 ezer, terhességi és gyermekágyi segély címén 916 ezer, táppénzre 2 millió 800 ezer, üdüléshez való hozzájárulásképpen 355 ezer, étkezési hozzájárulás címén 2 millió, természetbeni juttatásképpen négymillió, jutalmazás címén pedig 700 ezer forintot kaptak az elmúlt két év során a gyár dolgozói. Nyereségrészesedést a múlt évben is fizettek a Ruhagyárban, s a múlt évi kiváló munka eredményeképpen most is lesz nyereségrészesedés, előreláthatóan 10—11 napi munkabérnek megfelelő összeg. A beszámolót nem várt élénkségű vita követte, amelynek során huszonötén kértek szót A küldöttértekezlet megválasztotta a 47 tagú üzemi szakszervezeti tanácsot, amelynek soraiba 26 nő és 21 férfi került. Az SZMT küldöttértekezletére 3 küldöttet a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének soron következő kongresszusára pedig 14 küldöttet választottak. Ugyancsak megválasztották a társadalmi bíróság és a társadalombiztosítási bizottság tagjait is. Az új üzemi szakszervezeti tanács az értekezlet után megtartotta első ülését, és soraiból megválasztotta a 11 tagú szakszervezeti bizottságot, amelynek elnöke Jászhegyi István, titkára pedig újból Márt Sándorné lett. Az üzemi szakszervezeti tanács ez alkalommal megválasztotta a vállalati szakszervezeti tanácsba delegált 17 tagját is. Ki a legjobb szakmunkás? A szakember is csak elis- lesznek a budapesti döntőn, meréssel szólhat az újszege- Az ácsok között Hirka Jádi KISZ-lakásépítkezés egyik nos és Tőzsér József lett az „minőségi" szobájáról. A „C" épület II. emelet 3-as számú lakásában szinte tükörsimák a falak — anak ellenére, hogy itt komoly „csata" dúlt: a szakma kiváló első, tudásukat szintén márciusban, Debrecenben mérik össze az ország többi ácsipari tanulójával. A Szakma kiváló tanulója verseny — melyet a Csongtanulója verseny kőműves r4d megyei KISZ bizottság szakma döntője. A vakolást és a szegedi MUM 624. szálegjobbanFlatsz Károly és mú ipari szakmunkásképző Mihály János végezte el. ök intézet rendezett - 22-én kerültek a március 16-án Hódmezővásárhelyen a férfiDebrecenben lebonyólítandó szabó tanulók versenyével országos döntőbe. fejeződik be. összesen 16 Az autószerelésben Pata- szakmában 350-en mérték ki Bálint és Ambrus Zoltán össze ügyességüket gyakorMindig készen a szocializmus védelmére A szegedi munkásőrség jubileumi ünnepe bizonyult Csongrád a megye képviselői A sérült bútor és a vevő . lati ismereteiket. A legjoblegjobbnak, bak _ a megyei döntő után — március végén és április elején megtartandó országos döntőkön vesznek részt. Akik itt is jól szerepelnek, és elérik a megfelelő szintet, külön vizsga nélkül kapnak szakmunkás bizonyítAz utóbbi időben egyre több kerül forgalomba. Nem kevés az olyan fajtája, amelyik „hiánycikk"-nek számít. E tulajdonsága miatt sokan a vásárláskor elmulasztják megvizsgálni: megfelel-e a bútor a minősági előírásoknak? Mindenekelőtt tudni kell, hogy azonos elnevezésű (fazonú, cikkszámú stb.) egyedi bútor vagy garnitúra is lehet más-más fogyasztói árú. Az eltérő árat a különböző minőségű bútorhuzat okozza. Elég megemlíteni például, hogy a „Borsod" elnevezésű bútorhuzat méterenkénti ára 87,20 forint, Epinglé pedig 200 forintos is van. Érthető azért, ha egy-egy garnitúra ára között 600— 700 forint a különbség a felhasznált más-más bútorhuzat minősége miatt. Ismeretes, hogy a bútorok jelentős része nemcsak használati cikk, hanem dísztárgy is. Nem közömbös ezért, hogy a bútoron vannak-e külsérelmi nyomok. Sajnos, a szállítás közbeni sérülések igen gyakoriak. Közismert az is, hogy a bútorboltok a tároláshoz szükséges raktártérrel nem rendelkeznek, s így a beérkezett bútorokat igyekeznek mielőbb értékesíteni. Az értékesítés azt megelőzően is megtörténhet, hogy a minőségvizsgálaton a bútor átesett volna. Ilyenkor a jóhiszemű vevő csak otthon látja, hogy sérült bútort vásárolt. Az ilyen helyzet azután nemegyszer végtelenbe nyúló vitákat eredményez. Ennek megelőzése érdekeben ajánljuk, hogy a bútorokat csak aztán vegyük meg, miután meggyőződtünk arról, hogy a bútor nem sérült. A bolt ugyanis hibátlan árut tartozik kiszolgálni. Ezt a kötelességét még az sem menti, hogy a bútorok javítása jótállással történik. Fordult már elő ugyanis olyan sérülés, amely a bútortörökre megfosztotta attól, hogy dísztárgy is legyen. Az esetben, ha a bolt a sérülés ismeretében ajánlja fel a bútort eladásra, a vevő a sérülés mértékével arányos árengedményt kérhet, hiszen sérült, vagy hiányos bútort eredeti áron kiszolgálni tilos. Jól teszik a vevők, ha a bútorvásárlás előtt megtekintik a boltban található árjegyzékeket, prospektusokat, amiket a bolti dolgozók készséggel bocsátanak rendelkezésre. F. F. ványt Ezer szovjet turista A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évében több szervezett turista látogatás tesz hazánk és a Szovjetunió között. A kölcsönös turistacsere elősegíti a népek barátságának elmélyítését. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei elnöksége az évforduló jegyében a Hazafias Népfront és a KISZ segítségét igénybevéve nagy gondot fordít a szovjetunióbeli utazások szervezésére. A megyéből előre láthatólag hatszázan utaznak a Szovjetunióba. Az MSZBT megyei elnöksége az év folyamán ezer szovjet vendéget vár Csongrád megyébe. Már eddig húsz szovjet csoport érkezését jelezte a szovjet utazási iroda, az INTURISZT. A csoportok számára üzemi látogatásokat és baráti találkozókat szerveznek. Eddig 1967-ben 3 szovjet csoportot fogadott az MSZBT, s a héten újabb szovjet turistacsoportot vár. Vasárnap ünnepelte Szegeden a munkásőrség megalakulásának tizedik évfordulóját. A Szegedi Nemzeti Színház nézőterén a Csongrád megyei munkásőrség parancsnoki törzsének és a szegedi Gera Sándor munkásőr-alakulatnak tagjai foglalták el, a vendégül hívott párt- és tömegszervezeti vezetők, a társ fegyveres testületek, üzemek, intézmények képviselői. Az ünnepség elnökségébea foglalt helyet Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Csongrád megye, Szeged város párt- és állami életének több vezetője. A szegedi munkásőrzenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Mákos István elvtárs, megyei munkásőr parancsnok megnyitó szavai után Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy tíz esztendővel ezelőtt született meg hazánk legfiatalabb fegyveres testülete, a munkásőrség, amely nehéz politikai és gazdasági körülmények között a párt hívó szavára jött létre. Megalakulása forradalmi jelentőségű volt és nemcsak a fegyveres ellenség megfélemlítésében, visszaverésében, hanem a gyors konszolidációban is nagy szerepet játszott. — Tíz év távlatából hálával és elismeréssel gondolunk azokra — mondotta —, akik vállalták a harcot és a kockázatot, küzdöttek, dolgoztak és fegyverrel, szerszámmal járultak hozzá, hogy ma már a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodhatunk. A munkásőrség puszta léte biztonságot adott a becsületes dolgozó emberek tömegeinek és elbátortalanította, visszavonulásra kényszerítette az ellenséges elemeket, véglegesen megfosztva őket az újraszerveződés, a nyílt fellépés reményétől. A megvei pártbizottság első titkára ünnepi beszédében részletesen elemezte azokat a tényezőket is, amelyek az alapját jelentik a munkásőrség évtizedes eredményeinek. Elmondotta, hogy ennek sok összetevőie van, nem kevésbé személyes bátorságuk és elvhűségük, de a legfőbb, hogy mindenkor az MSZMP politikájának alapján álltak. A további sikereknek is az a forrása, hogy a IX. pártkongresszus által megvilágított úton járjon a munkásőrség is, együtt a dolgozó néppel. Arra kérte a munkásőr elvtársakat, hogy tanulmányozzák továbbra is és jól értsék pártunk politikáját. Legyenek tudatában annak, hogy a párt minden törekvése a proletárállam, rendszerünk erősítésének irányába hat. Győri Imre elvtárs nagy figyelemmel kísért beszéde végén annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a munkásőrök esküvel fogadott kötelességüket ezután is becsülettel teljesítik. Ehhez a Csongrád megyei pártbizottság nevében erőt és egészséget kívánt. Ezt követően Komócsin Zoltán elvtárs lépett a szónoki emelvényre. Tolmácsolta a Csongrád megyében, Szegeden tevékenykedő munkásőröknek az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János elvtárs jókívánságait, forró kommunista üdvözletét, s mindannyiuk elismerését az elmúlt tíz évben tanúsított helytállásért. A továbbiakban arról beszélt, hogy a munkásőrség az elmúlt évtizedben bebizonyította hűségét a munkásosztály, a párt politikája iránt A kitüntetett munkás őrök egy csoportja — A munkásőrség ereje, jelentősége, egyebek között abban van — jelentette ki —, hogy testvéri egységben, kommunista fegyelemmel és lelkesedéssel működik együtt a proletárdiktatúra összes fegyveres testületeivel. Az elmúlt tíz év nagy társadalmi és sok tekintetben történelmi jelentőségű eredménye, hogy a magyar néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a munkásőrség, és az egyéb államvédelmi szervezetek teljesen eggyéforrtak. Egy test egy akarat, egy cél vezeti őket a szocializmus védelmében és érdekében. A marxizmus— leninnizmushoz való hűségük mellett a jövőben is ez a megmásíthatatlan egység, a szoros testvéri együttműködés lesz a munkásőrség sikereinek forrása. Rámutatott a továbbiakban arra, hogy a munkásőrség jelentőségét tagjainak önkéntessége is megszabja és az a tény, hogy a szocializmust építő népből nőtt ki. Nagy taps követte szavait, amikor ezt mondotta: — Tudjuk: a munkásőrség mindig készen áll, hogy a szocializmus védelmében, érdekében ott küzdjön, t ahol erejére, tudására, tehetségére a legnagyobb szükség van. Ha kell az árvízvédelmi gátakon áll, ha kell akkor a tűzből mentésnél, vagy a békés építőmunka területein, de ha kell, akkor fegyverrel a kézben védi a mi rendünket, a szocializmust, a proletárdiktatúrát, a proletár internacionalizmust. A munkásőrség jelenlegi helyzetéről és jövőjéről szólva arról beszélt Komócsin Zoltán elvtárs, hogy most hazánkban nincsenek olyan kiélezett harci szakaszok, mint a felszabadulás és az ellenforradalmat követő néhány évben. Napjainkban a Kommunisták harcainak eredményeit látjuk kiteljesedni és ebben is szerepe van munkásőrségünk nek. Az elkövetkező években is az a legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a magyar nép békés építőmunkájának nyugodt, biztonságos feltételeit. Végezetül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idei, fél évszázados jubileumára utalva ezzel fejezte be többszöri tapssal félbeszakított beszédét: — Mindig lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy a magyar nép számára védjük és erősítjük a szocializmus építését. Lelkesítsen, hogy az a zászló, amely alatt harcolunk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaja. Nem lehet olyan nehéz helyzetünk, amelyen ne tudnánk úr. a lenni, ha erős bennünk a tudat, hogy e zászló alatt menetelve, e zászlót követve rendíthetetlenül megyünk előre az úton, amely az egész földkerekségre kiterjedően, a kommunizmus teljes és végleges győzelméhez vezet. Az ünnepi beszédek után Kelemen Sándor elvtárs, Szeged városi munkásőrparancsnok felolvasta 153 munkásőr nevét akiket a Csongrád megvei parancsnoki törzsből és a szegediek közül a Munkásőrség Országos Parancsnoksága — a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján — tízéves szolgálatukért Szolgálati Érdeméremmel tüntetett ki. A nevek elhangzásakor a színház nézőterén sorban álltak fel a kitüntettek. Megható pillanat volt, amikor a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóth Fehér Gyula munkásőr nevének említésére az ünnepség résztvevőinek mindegyike felállt. így adóztak az elhunyt fegyvertárs emlékének, miközben Győri Imre elvtárs ifj. Tóth Fehér Gyula úttörőnek adta át édesapja kitüntetését. A kitüntetettek nevében Babinszki László elvtárs mondott köszönetet, majd az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Kitüntetett munkásőrök találkozója A színházi ünnepség után a kitüntetett munkásörök tiszteletére a Hungária Szálló rózsaszín termében rendezeti találkozót a Munkásőrség Csongrád menyei és Szeged városi parancsnoksága. Ezen nyújtották át a kitüntetésekei Győri Imre és Mákos István, illetve Perjési László és Kelemen Sándor elvtársak. A munkásőrök társadalmi tevékenységét Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára pohárköszöntőben méltatta. Az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok nevében A. P. Pomnzan ezredes köszöntötte a munkásőröket és egy harckocsi remekbe készült modelljét nyújtotta át emlékül a megyei parancsnokságnak. KcUd, 1967. február 21, OLL-MaGI AAOMIAU 3