Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

II „meleskút" jubileuma A híres szegedi Anna­forrás a „melegkút" most ünnepli születésének negy­venedik évfordulóját. Ugya­Tás 1926-ban határozták el, hogy termálkutat tárnak fel a város belterületén, a fürdó szomszédságában. A kutat kézi-furással mélyí­tették és 1927-ben fejezték be a feltárási munkát. Akkoriban nemcsak Ma­gyarországon, hanem külföl­dön ls általános feltűnést keltett a levantel homokré­teget feltáró, 954 méter mélységű, 383,9 liter/perc vízhozamú, 50—51 fokos hő­mérsékletű termálvizet szol­gáltató kút. A siker után elhatározták, hogy újabb termálkutakat tárnak fel Szegeden, de az elhatározás­nál tovább nem jutottak. Harminc esztendőnek kel­lett eltelnie, hogy újabb fú­rásokat kezdjenek és feltár­ják a város bőséges kincsét, a sokoldalúan felhasználható termálvizet „Végy egy csipet korrex II. port..." A tudomány segítsége az iparnak Igencsak meglepődtek a dúltak az Intézethez az üze- okozott a termálvíz. A vas­Szegedi Kéziszerszámgyár- mek? — kérdeztük dr. Mór- tag. cseppkőszerű lerakódás ban, mikor exportra küldött, ta Ferenc tanszékvezető do- egészen keskeny nyílást ha­elegánsan csomagolt gyárt- censtől, és munkatársaitól — gyott csak a cső közepén, mányaik rozsdásan, s kevés- Hackl János adjunktustól és Teljes elzáródás fenyegette a bé elegáns levél kíséretében Nóvák Mihály tanársegédtől, csöveket Ennek okait ku­visszakerültek hozzájuk. A — Tekintve, hogy a fémek, tatta az intézet, s kidolgozott vállalat segítségért a TTK fémötvözetek különböző kö- egy módszert, mellyel a ter­Fizika—Kémia Tanszékéhez rülmények hatására korro- málvizek korrózivitását rö­fordult. Aztán megkapták a deálódnak, elég nagy terüle- vid idő alatt megállapíthat­receptet: a szerszámcsoma- tet vizsgálunk. így kutatjuk jálc az évekig tartó kisérle­golóba tégy egy csipet kor- például a talajban levő ve- tek helyett, rex II. port. Elpárolgó anya- zetékek romlásának, rozsdá- _ Más jellegű kísérleteket ga megvéd a rozsdától. A va- sodásának okait, a termálvi- jS végeznek? rázsszer végül is hasznosnak zek problematikáját — mond- Hogyne Foglalkozunk bizonyult ja dr. Márta Ferenc. - Nem- az anyagok) vegyületek kine­régiben például a konzerv- tikal Bzerkezeti vizsgálatá­i/„n_-n. gyaI\ kert<: . segítségünket val Ezek a kutatások na_ Konzerv Fémdobozaikban a fémek szerteágazó területet savreakcioja miatt tönkre- jelentenek és igy a gyakor­es K0I70ZI0 ment tübb vago.n , Paraai" lati alkalmazása az itt nyert csom. Itt is eredményes ta- eredményeknek úgyszintén Sok esetben keresik fel kü- náccsal segítettünk. Nagyon ^^tű. jelenleg például a lönböző vállalatok a többek érdekes feladatot kaptunk a chinoln Gyógyszergyár fel­között korróziós kutatások- Nsgy-alfoldi Kőolaj Válla- kérésére a daganatgátló sze­kál is foglalkozó Fizika—Ké- lattól. A dé-alfoldi medencé- rek stabilitásának és reak­mia Intézetet. Bár ők okta- ben levő kőolaj és földgáz tivitásának meghatározásá­tással és elméleti munkával kénhidrogén-, só- és szén- val fogiaikozunk) ezek szer­foglalkoznak elsősorban, szí- ártaí" kezetének « reakciókész " vesén segítenek a nem rit- ^vSS*?"küSSt tanulmányozásával kán kutatásaikat is szolgáló bölni. gyakorlati kérdésekben. — Milyen kérésekkel for­Levél Győrből Sportcsónakolc sorozatban A szegedi fürdővállalat a kajakok, evezős csónakok múlt évben állította ki elő­ször csónakjait a szegedi Ipari kiállításon. A kitűnő minőségben készített vízi járművek sikert arattak a közönség körében és leg­újabban már megrendelőkre is akadtak. A szegedi fürdő­vállalat megállapodást kö­tött a sport- és játékáru nagykereskedelmi vállalattal horgászladikok, párevezős és kielbootok gyártására. A munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot, s a meg­rendelés szerint az új csó­nakokat még a vízi szezon kezdetére, azaz április kö­zepére el kell készíteni. A fürdővállalat azt terve­zi, hogy Csongrád megye városaiban bemutatókat ren­dez gyártmányaiból a keres­kedelmi vállalattal közösen. Itt a teje&aufö! (Siflis felv.) Néhány napja a szegedi utcákon hatalmas hűtőkocsi jelent meg. Oldalán felirat: tej. Naponta szállítja az árut az üzletekbe, délután pedig Hódmezővásárhelyre Indul az Élelmiszeripari Szállítási Vállalat hűtőkocsija, hogy palac­kozott tejet és tejszínt vigyen. Cserébe sajttal, vajjal meg­rakottan érkezik vissza Szegedre. Pártszervezet alakult a kisteleki erdészetben A Fényképész Szövetkezet buda­pesti Kálvin téri műtermében heten­ként kétszer, kedden és csütörtökön ku­tya-napot tartanak. Ilyenkor csak négy­lábú kuncsaftokat fogadnak, természe­tesen gazdáik kísé­retében. A kutya-fo­to szolgálat tagjai már jól belejöttek a nem mindennapi munkába, amelyre előzőleg minden esetben jól felkészül­nek. Az üzlet ki­sebbik műtermében Barátságos kutyapofát!... takaró, a kutya-lab­da, s az ebfotozás legfontosabb kelléke, a maroknyi kockacu­kor, a finnyásabb vendégeknek pedig az ínycsiklandozó füstöltkoibász. A kutya-fogadóna­pon általában négy­öt négylábú keresi fel az üzletet, me­a két napon készen- lyik-melyik fajtájá­létben áll a kutya- nak jellegzetességé­— Kinetikai oldalról — folytatja dr. Márta Ferenc — szintén hasznos, gyakorlati jelentőségű kísérletet folyta­tunk, mégpedig a szénhidro­, , , .... gének oxidációjával és bom­A tanszékvezető dossziékat, lásával kapcSolatos kutatá­papírokat vesz elő, mutatja sokkak a szerződéseket, segítséget kérő leveleket. Az ügyfelek n^Egy^yS A tüzelőanyag­keltezett levél a győri ter- /-pllo málkutakban elszaporodott '-Cila vasbaktériumok ellen kért „ , , , védekezést. Az intézetben ki- - „Ezenkívül vizsgáljuk a dolgozták, hogy a termálvíz tüzelőanyag-cellák elektród mennyire hat korrodeálóan a folyamatait — mondja No­csövekre. Persze termálkú- vák Mihály tanársegéd. — tért nem kell a szomszédba A tuzelöanyag-cellák poten­menni. Dr. Márta Ferenc egy ciálisan, szeles koruen hasz­szegedi eredeti termálcső da- nólhato elektromos energia­rabot mutat. Itt más hibát források. Felhasználási te­rületük a traktorhajtastól az űrhajózásig terjedhet Azt is érdemes megemlíte­ni, hogy az intézet nemcsak más gondját igazítja el — saját magukon is segítenek. Sokféle műszert készítettek eddig, már több százezer fo­rint értékben. Legértékesebb az 1/100-ad érzékenységű magas, 600 fokos hőmérsék­let-szabályozó. Sőt komplett berendezést is terveztek, Szegeden a vízműveknek: egy automata törpe vízmű­vet. Persze mindehhez állandó munka és tanulás szükséges. A „mellékesen" végzett fel­adatokhoz pedig jó adag ön­zetlen, munkaszerető érdek­lődés. Jakab Ágnes vei, csendességével vagy vehemenciájá­val. A leggyakoribb vendég a puli, de akad vizsla, boxer, szálkás foxi is. A nagy kutyákról álta­lában portré, a ki- cátían foxi sebbekről teljes kép ramazurit készül, több felvétel is, hogy a gazda ki­választhassa a legsi- órás kínlódás tyák a fényképező­gép előtt? Csak úgy, mint a gyerekek. A legkevesebb baj a jól nevelt, szófogadó, idomított kutyákkal van. A skót juhász például úgy áll a gép elé, akár egy sztár. Akad viszont nem egy az ebek kö­zött, amelyik nagyon ideges a lámpák pergőtüzében. Nem­régiben egy rakon­olyan csapott, hogy pórázzal ls fél után (Tudósítónktól) A Csong­rád megyei Állami Erdő­gazdaság kisteleki kerüle­tének kommunista dolgozói a napokban önálló párt­szervezetet alakítottak. Mint az alakuló párttag­gyűlésen sokan elmondot­ták, az önálló pártszervezet megalakítása nagyon Idő­szerű volt már. A kommu­nisták más, az erdészeti munkával semmilyen ösz­szefüggésben nem álló pártalapszervezetekben dol­goztak, s mozgalmi munká­juk hiányát megérezte a termelés. Az erdészeti munka sajátossága megkö­veteli a politikai felvilágo­sítás és a termelés szoro* sabb összekapcsolását. A kisteleki erdész kerü­letben már szép sikerek születtek eddig is a szocia­lista brigádmozgalom te­rén, s az eredményeket a jövőben tevékenyen segít­heti majd az üzemi párt­alapszervezet is. Tobak Fe­renc, a kerület vezetője örömmel üdvözölte az új pártszervezetet és segítsé-­géről biztosította a kom­munistákat Az új alap­szervezet tagjai Dénes Ist­vánt választották meg párt­titkárnak, a titkárhelyettesi teendők ellátásával pedig Szűcs Tibort bízták meg. Bálán Miklós kerültebbet. Hogyan lehetett viselkednek a ku- kapni. lencsevégre Nyugdíjasok unokája — Az Igazgatónőt kere­sem — kopogok be a nyug­díjas művelődési ház sürgö­lődő öregei közé. — Erzsikét? Ott van — mutatnak a szemben levő ajtóra. Fiatal, vékony, barna, vi­dám teremtés az igazgató: Bíró Erzsébet. — Nem is hívnak más­képp mint Erzsike, vagy kislányom. Az unokájuk le­hetnék. Mosolyog, valójában örül neki. Pedig kezdetben ez volt az ütköző. Egy „kis taknyos" dirigáljon ne­járta a Vas megyei falukat népművelési gyakorlatként. Nem hiába akarták ott ma­rasztalni mindenütt Értette a dolgát. Vagyis nagyon szerette a szakmáját. — Pedig érettségi után azt sem tudta mi mi fán terem a népmüvelés. Könyvtáros szerettem volna lenni. Helyhiány az egyetemen, s a kálvária után a szegedi kislány Szombathelyre ke­rült a népművelési akadé­miára. Diplomája is legelső a végzettek közül: 1/1965. — Változatosnak, érdekes­nek találtam a népművelést. öregek. De Erzsi nem hiába A károsultak mi vagyunk „Csak egy szöget kellelt kiemelni.. " Így vallott Vecsernyés Béla szó szerint: „Csak egy szöget kellett kiemelni..." — s máris megnyílt a gorzsai Viharsarok Tsz. magtára. Egy szög a raktár hátsó ajtajának pántjából, s fel le­hetett pakolni a biciklire a lucernamagos zsákot, ami ugyancsak jó üzlet, mert negyven forintot is lehet kapni egy kiló heremagért. A vevő se nagy gond. Aki kocsmázni jár, a zsákhoz megleli a foltot is. Igen ám, de reggel jön egy rendőrőr­mester egy jószimatú kutyával, s a kutya há­romszor egymás után kiválasztja Vecsernyés Bélát. Előkerül a heremag a bűntárs Molnár Mihály sofőr padlásáról, meg a hibridkukorica, meg a tíz-tizenkét szál tölgyfadeszka, meg a sok zsák ... Két családban erednek meg a könnyek. Vecsernyéséknél már nem olyan bőséggel, mert hamis tanúzás, lopás, csalás, sikkasztás és ok­irathamisítás miatt korábban is volt dolga a családfőnek a törvénnyel, amott ez az első folt a becsületen. Az első „vállalkozás" nyolc zsák eltulajdoní­tása volt. Nem kérte vissza a tsz — Vecsernyés meg nem kínálta. A deszkát nyugodtan fenn­hagyhatták az autón, senki sem számolta, sen­ki sem vette át, de később sem keresték. Hogyne adna újabb impulzusokat az ilyesmi? „Szerezni kellene egy mázsa hibridkukori­cát ... 4—500 forintot is kaphatnánk érte." — „Lehet. .. Ott tárolják a szabadban ..." Kiderül azonban egyéb is. A vezetőség tudtá­val szabálytalanul kölcsönöztek zsákokat a tsz­ben, 30—50—100 darabot is. Ezekről szabályos el­ismervényt soha sem készítettek, s nem is volt a zsákokról semmiféle raktári nyilvántartás. Tár­gya'ás kellett, hogy Vecsernyés, a vádlott nyis­son fc' szemeket vallomásának Ilyen részleteivel: „Egy parirra írta fel a raktáros a zsákokat és egy szögre sziirta. Én semminek alá nem írtam, mikor a zsákokat elvittem" — „Azt nem tudom, Nagj Ernő hogyan tudott a tsz-nek elszámolni a hiányzó zsákokkil. Tölcm nem kérte, én nem vittem vissza, g r.cloUam. jó lesz nekem..." Azt viszoiil már a raktáros vallotta, hogy a leltár al­kalmával 488 darab zsák hiányzott, s ezért szó­beli feddést kapott, mert úgymond „a vezetőség is tudta, hogy a göngyölegek elhelyezése nem biztonságos." S ez az, amire Vecsernyés azt mondhatná: „De kérem, én csak nyolcat... nem kaphatnék szabadságvesztés helyett én is egy kis jó figyelmeztetést? Ez a 488 zsák nem szerepel a négymillióban... feltétlenül itt kell lennie a nyolcnak az én vádiratomban?" Nem adna neki igazat senki, őrizve vagy őrizetlenül, szabadban vagy zárt ajtó mögött — a társadalmi tulajdon mindenütt és mindig az. Más az eltulajdonítás és más a gondatlanság erkölcsi és jogi konzek­venciája, ha anyagilag egyre megy is. Egy feddés azonban nagyon olcsónak tűnik. S ha már az tsz-ek „udvarán" vagyunk, hadd Idézzem Körösi György belügyminiszter-helyet­tes interjúját a Szabad Föld-bői! „A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek okozta kár mintegy 18 százaléka jut a mezőgazdaság­ra... A leggyakoribb bűntettfajta ... a lopás, fő­ként a tsz-ekben és erdőgazdaságokban ... Sok termelőszövetkezetben szegik meg például a pénzkezelés szabályait: helyileg kialakult szoká­sok szerint, szinte mindenki által hozzáférhető helyen tartják a szövetkezet pénzét, lett légyen az bármilyen nagy összeg..." Ahogy Gorzsán „csak egy szöget kellett kiven­ni" az ajtópántból, Földeákon csak egy aprócska bejegyzést kellett elhanyagolni. L. E., a fodrász ktsz üzletvezetője így lett bírósági alany. És húsz-harminc forintért meg tudta venni a hall­gatást is. Egy fiatalkorú lány szinte gyerekes és ostoba dolga — de miért kell kitenni ennek? Miért nem lehet azt a kasszát kollektív ellenőr­zés alá venni? A bíróság sem mentette fel a vádlottat, más sem próbálja leemelni róla a fe­lelősség terhét. De ktsz-körökben ismert ez a módszer. Ezt a lányt nem mondjuk gyógyszeré­szek vagy óvónők tanították ki, hanem saját köreiben hallotta ezeket a mindenképpen biztató tanácsokat: „Mások is zsebre dolgoznak..." — „Ez így megy..." — „Karácsony előtt egy volt tagunk, C. M. bejött beszélgetni, és elmondta, hogy amikor ott dolgozott, úgy lopták a pénzt, és meg lehet csinálni." — „A lakkhígítást Csö­pitől és Maritól láttam" — „K-né is vett ki, de hozott anyagot, hogy ne legyen hiánya" — stb. A vádlott, persze, ilyenkor mindent felhoz, hogy ossza a felelősséget, minél több porcióra. L. E. is úgy nyilatkozott, később a tárgyalás folyamán, hogy ezeket a kijelentéseket visszavonja. Én mégis megkockáztatom: ahhoz, hogy valaki puszta kitalálásnak tekintse az idézett mondato­kat, túlontúl reális tartalmúak. Kérdezgetem magamtól közben, éppen az em­lített esetek után; az eltulajdonított zsákok, az elsikkasztott bevételi tételek kapcsán: időnként és helyenként nem tesszük-e feleslegesen próbá­ra az emberi becsületet? Fontos kategória az, kétségtelenül, de egyedüli fedezete nem lehet a társadalmi tulajdonnak. A becsület az ember előlege. Mindenkinek módja van kamatoztatni vagy devalválni. És próbái vannak, mint a ne­mesfémnek. Az ember találkozik a felkínált vagy a véletlen alkalommal. Ha szilárd a jelle­me és a becsülete, mindannyiszor átlépi. Ha gyengébb anyagból van, karon kapja a lehető­séget. Miért engedünk annyi helyzetet, amelyben már csak ez a fogalom játssza a prímet? Sokan úgy tartják, érzékeny lelkű emberek, hogy mikor ellenőrzik a munkájukat, bizalmat­lanok velük szemben. Pedig szó sincs erről. Ha helyben találják dolgukat, éppen hogy becsüle­tük kamata gyarapodik. Folyószámlája van en­nek a tulajdonságnak. Egy szegedi elítélt felesé­ge azt írta az Elnöki Tanács elnökéhez címzett kegyelmi kérvénvében: „Férjem minden tekin­tetben kiváló jellem és egyéniség volt." Persze, az. így szerepelt a személyi lapján, így becsül­ték, jutalmazták, példaként emlegették — s vé­gül több mint négy évre kellett elítélnie a bí­róságnak! És mégsem akarom azt mondani, hogy ezentúl minden becsület kétes. Az ember magamagával mindig tudjon elszámolni! Saját normája is le­gyen a becsülete. Akkor nem társul a könnyű alkalommal, átlépi azt a szituációt, amikor „csak egy szöget kell kihúzni", „csak egy bejegyzést kell elhanyagolni"... SZ. SIMON ISTVÁN künk? — berzenkedtek az jobban megszerettem, mint a könyvtárosságot Persze itt azt is tanulhattam. Emlékei: emberek, öregek, fiatalok. Közöttük szerezte meg a népművelésben érté­kes kincset: az emberekkel való beszélgetés, bánni tu­dás képességét Közben egyik gyakorlatán a Csong­rád megyei falvak, tanyák lakóival is megismerkedett. S ekkor már az ő neve is ismerős lett a Csongrád me­gyei és Szeged városi nép­művelési tanácsadó szak­embereinél. A nyugdíjasoktól először félt. Hiszen egyetlen ilyen speciális művelődési ház ez az egész országban. S ő va­lóban „fiatal" az öregekhez. De lassan megszerették. Ne­venapján már kézimunkát kap, virágokat, néha egy si­mogatást, egy jól sikerült előadás után: „Ez szép volt Erzsike." Ezért mindent le­het vállalni! A befűtést sokszor a takarítást, a leg­apróbb ügyekben a rendet­tevést. De nemcsak nyugdíjasai körül tevékenykedik. Hét­főn, a szabadnapokon, a színház művészbrigádjával járja a megyét. Látogatja a szegedi klubokat, ifjúsági klubvetélkedőket szervez. Nyáron a néptánc fesztivál előkészületeit, szervezését segítette. Másfél éve hivatásos nép­művelő. S mikor kérdeztem, mi a terve, elképzelése munkájában, csak nevetett. — Dolgozni, dolgozni — ami van. J. A. Csütörtök, 1967. február 16. DÉL-MAGYARORSZÁG &

Next

/
Oldalképek
Tartalom