Délmagyarország, 1967. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

II „meleskút" jubileuma A híres szegedi Annaforrás a „melegkút" most ünnepli születésének negyvenedik évfordulóját. UgyaTás 1926-ban határozták el, hogy termálkutat tárnak fel a város belterületén, a fürdó szomszédságában. A kutat kézi-furással mélyítették és 1927-ben fejezték be a feltárási munkát. Akkoriban nemcsak Magyarországon, hanem külföldön ls általános feltűnést keltett a levantel homokréteget feltáró, 954 méter mélységű, 383,9 liter/perc vízhozamú, 50—51 fokos hőmérsékletű termálvizet szolgáltató kút. A siker után elhatározták, hogy újabb termálkutakat tárnak fel Szegeden, de az elhatározásnál tovább nem jutottak. Harminc esztendőnek kellett eltelnie, hogy újabb fúrásokat kezdjenek és feltárják a város bőséges kincsét, a sokoldalúan felhasználható termálvizet „Végy egy csipet korrex II. port..." A tudomány segítsége az iparnak Igencsak meglepődtek a dúltak az Intézethez az üze- okozott a termálvíz. A vasSzegedi Kéziszerszámgyár- mek? — kérdeztük dr. Mór- tag. cseppkőszerű lerakódás ban, mikor exportra küldött, ta Ferenc tanszékvezető do- egészen keskeny nyílást haelegánsan csomagolt gyárt- censtől, és munkatársaitól — gyott csak a cső közepén, mányaik rozsdásan, s kevés- Hackl János adjunktustól és Teljes elzáródás fenyegette a bé elegáns levél kíséretében Nóvák Mihály tanársegédtől, csöveket Ennek okait kuvisszakerültek hozzájuk. A — Tekintve, hogy a fémek, tatta az intézet, s kidolgozott vállalat segítségért a TTK fémötvözetek különböző kö- egy módszert, mellyel a terFizika—Kémia Tanszékéhez rülmények hatására korro- málvizek korrózivitását röfordult. Aztán megkapták a deálódnak, elég nagy terüle- vid idő alatt megállapíthatreceptet: a szerszámcsoma- tet vizsgálunk. így kutatjuk jálc az évekig tartó kisérlegolóba tégy egy csipet kor- például a talajban levő ve- tek helyett, rex II. port. Elpárolgó anya- zetékek romlásának, rozsdá- _ Más jellegű kísérleteket ga megvéd a rozsdától. A va- sodásának okait, a termálvi- jS végeznek? rázsszer végül is hasznosnak zek problematikáját — mond- Hogyne Foglalkozunk bizonyult ja dr. Márta Ferenc. - Nem- az anyagok) vegyületek kinerégiben például a konzerv- tikal Bzerkezeti vizsgálatái/„n_-n. gyaI\ kert<: . segítségünket val Ezek a kutatások na_ Konzerv Fémdobozaikban a fémek szerteágazó területet savreakcioja miatt tönkre- jelentenek és igy a gyakores K0I70ZI0 ment tübb vago.n , Paraai" lati alkalmazása az itt nyert csom. Itt is eredményes ta- eredményeknek úgyszintén Sok esetben keresik fel kü- náccsal segítettünk. Nagyon ^^tű. jelenleg például a lönböző vállalatok a többek érdekes feladatot kaptunk a chinoln Gyógyszergyár felközött korróziós kutatások- Nsgy-alfoldi Kőolaj Válla- kérésére a daganatgátló szekál is foglalkozó Fizika—Ké- lattól. A dé-alfoldi medencé- rek stabilitásának és reakmia Intézetet. Bár ők okta- ben levő kőolaj és földgáz tivitásának meghatározásátással és elméleti munkával kénhidrogén-, só- és szén- val fogiaikozunk) ezek szerfoglalkoznak elsősorban, szí- ártaí" kezetének « reakciókész " vesén segítenek a nem rit- ^vSS*?"küSSt tanulmányozásával kán kutatásaikat is szolgáló bölni. gyakorlati kérdésekben. — Milyen kérésekkel forLevél Győrből Sportcsónakolc sorozatban A szegedi fürdővállalat a kajakok, evezős csónakok múlt évben állította ki először csónakjait a szegedi Ipari kiállításon. A kitűnő minőségben készített vízi járművek sikert arattak a közönség körében és legújabban már megrendelőkre is akadtak. A szegedi fürdővállalat megállapodást kötött a sport- és játékáru nagykereskedelmi vállalattal horgászladikok, párevezős és kielbootok gyártására. A munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot, s a megrendelés szerint az új csónakokat még a vízi szezon kezdetére, azaz április közepére el kell készíteni. A fürdővállalat azt tervezi, hogy Csongrád megye városaiban bemutatókat rendez gyártmányaiból a kereskedelmi vállalattal közösen. Itt a teje&aufö! (Siflis felv.) Néhány napja a szegedi utcákon hatalmas hűtőkocsi jelent meg. Oldalán felirat: tej. Naponta szállítja az árut az üzletekbe, délután pedig Hódmezővásárhelyre Indul az Élelmiszeripari Szállítási Vállalat hűtőkocsija, hogy palackozott tejet és tejszínt vigyen. Cserébe sajttal, vajjal megrakottan érkezik vissza Szegedre. Pártszervezet alakult a kisteleki erdészetben A Fényképész Szövetkezet budapesti Kálvin téri műtermében hetenként kétszer, kedden és csütörtökön kutya-napot tartanak. Ilyenkor csak négylábú kuncsaftokat fogadnak, természetesen gazdáik kíséretében. A kutya-foto szolgálat tagjai már jól belejöttek a nem mindennapi munkába, amelyre előzőleg minden esetben jól felkészülnek. Az üzlet kisebbik műtermében Barátságos kutyapofát!... takaró, a kutya-labda, s az ebfotozás legfontosabb kelléke, a maroknyi kockacukor, a finnyásabb vendégeknek pedig az ínycsiklandozó füstöltkoibász. A kutya-fogadónapon általában négyöt négylábú keresi fel az üzletet, mea két napon készen- lyik-melyik fajtájálétben áll a kutya- nak jellegzetességé— Kinetikai oldalról — folytatja dr. Márta Ferenc — szintén hasznos, gyakorlati jelentőségű kísérletet folytatunk, mégpedig a szénhidro, , , .... gének oxidációjával és bomA tanszékvezető dossziékat, lásával kapcSolatos kutatápapírokat vesz elő, mutatja sokkak a szerződéseket, segítséget kérő leveleket. Az ügyfelek n^Egy^yS A tüzelőanyagkeltezett levél a győri ter- /-pllo málkutakban elszaporodott '-Cila vasbaktériumok ellen kért „ , , , védekezést. Az intézetben ki- - „Ezenkívül vizsgáljuk a dolgozták, hogy a termálvíz tüzelőanyag-cellák elektród mennyire hat korrodeálóan a folyamatait — mondja Nocsövekre. Persze termálkú- vák Mihály tanársegéd. — tért nem kell a szomszédba A tuzelöanyag-cellák potenmenni. Dr. Márta Ferenc egy ciálisan, szeles koruen haszszegedi eredeti termálcső da- nólhato elektromos energiarabot mutat. Itt más hibát források. Felhasználási területük a traktorhajtastól az űrhajózásig terjedhet Azt is érdemes megemlíteni, hogy az intézet nemcsak más gondját igazítja el — saját magukon is segítenek. Sokféle műszert készítettek eddig, már több százezer forint értékben. Legértékesebb az 1/100-ad érzékenységű magas, 600 fokos hőmérséklet-szabályozó. Sőt komplett berendezést is terveztek, Szegeden a vízműveknek: egy automata törpe vízművet. Persze mindehhez állandó munka és tanulás szükséges. A „mellékesen" végzett feladatokhoz pedig jó adag önzetlen, munkaszerető érdeklődés. Jakab Ágnes vei, csendességével vagy vehemenciájával. A leggyakoribb vendég a puli, de akad vizsla, boxer, szálkás foxi is. A nagy kutyákról általában portré, a ki- cátían foxi sebbekről teljes kép ramazurit készül, több felvétel is, hogy a gazda kiválaszthassa a legsi- órás kínlódás tyák a fényképezőgép előtt? Csak úgy, mint a gyerekek. A legkevesebb baj a jól nevelt, szófogadó, idomított kutyákkal van. A skót juhász például úgy áll a gép elé, akár egy sztár. Akad viszont nem egy az ebek között, amelyik nagyon ideges a lámpák pergőtüzében. Nemrégiben egy rakonolyan csapott, hogy pórázzal ls fél után (Tudósítónktól) A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság kisteleki kerületének kommunista dolgozói a napokban önálló pártszervezetet alakítottak. Mint az alakuló párttaggyűlésen sokan elmondották, az önálló pártszervezet megalakítása nagyon Időszerű volt már. A kommunisták más, az erdészeti munkával semmilyen öszszefüggésben nem álló pártalapszervezetekben dolgoztak, s mozgalmi munkájuk hiányát megérezte a termelés. Az erdészeti munka sajátossága megköveteli a politikai felvilágosítás és a termelés szoro* sabb összekapcsolását. A kisteleki erdész kerületben már szép sikerek születtek eddig is a szocialista brigádmozgalom terén, s az eredményeket a jövőben tevékenyen segítheti majd az üzemi pártalapszervezet is. Tobak Ferenc, a kerület vezetője örömmel üdvözölte az új pártszervezetet és segítsé-géről biztosította a kommunistákat Az új alapszervezet tagjai Dénes Istvánt választották meg párttitkárnak, a titkárhelyettesi teendők ellátásával pedig Szűcs Tibort bízták meg. Bálán Miklós kerültebbet. Hogyan lehetett viselkednek a ku- kapni. lencsevégre Nyugdíjasok unokája — Az Igazgatónőt keresem — kopogok be a nyugdíjas művelődési ház sürgölődő öregei közé. — Erzsikét? Ott van — mutatnak a szemben levő ajtóra. Fiatal, vékony, barna, vidám teremtés az igazgató: Bíró Erzsébet. — Nem is hívnak másképp mint Erzsike, vagy kislányom. Az unokájuk lehetnék. Mosolyog, valójában örül neki. Pedig kezdetben ez volt az ütköző. Egy „kis taknyos" dirigáljon nejárta a Vas megyei falukat népművelési gyakorlatként. Nem hiába akarták ott marasztalni mindenütt Értette a dolgát. Vagyis nagyon szerette a szakmáját. — Pedig érettségi után azt sem tudta mi mi fán terem a népmüvelés. Könyvtáros szerettem volna lenni. Helyhiány az egyetemen, s a kálvária után a szegedi kislány Szombathelyre került a népművelési akadémiára. Diplomája is legelső a végzettek közül: 1/1965. — Változatosnak, érdekesnek találtam a népművelést. öregek. De Erzsi nem hiába A károsultak mi vagyunk „Csak egy szöget kellelt kiemelni.. " Így vallott Vecsernyés Béla szó szerint: „Csak egy szöget kellett kiemelni..." — s máris megnyílt a gorzsai Viharsarok Tsz. magtára. Egy szög a raktár hátsó ajtajának pántjából, s fel lehetett pakolni a biciklire a lucernamagos zsákot, ami ugyancsak jó üzlet, mert negyven forintot is lehet kapni egy kiló heremagért. A vevő se nagy gond. Aki kocsmázni jár, a zsákhoz megleli a foltot is. Igen ám, de reggel jön egy rendőrőrmester egy jószimatú kutyával, s a kutya háromszor egymás után kiválasztja Vecsernyés Bélát. Előkerül a heremag a bűntárs Molnár Mihály sofőr padlásáról, meg a hibridkukorica, meg a tíz-tizenkét szál tölgyfadeszka, meg a sok zsák ... Két családban erednek meg a könnyek. Vecsernyéséknél már nem olyan bőséggel, mert hamis tanúzás, lopás, csalás, sikkasztás és okirathamisítás miatt korábban is volt dolga a családfőnek a törvénnyel, amott ez az első folt a becsületen. Az első „vállalkozás" nyolc zsák eltulajdonítása volt. Nem kérte vissza a tsz — Vecsernyés meg nem kínálta. A deszkát nyugodtan fennhagyhatták az autón, senki sem számolta, senki sem vette át, de később sem keresték. Hogyne adna újabb impulzusokat az ilyesmi? „Szerezni kellene egy mázsa hibridkukoricát ... 4—500 forintot is kaphatnánk érte." — „Lehet. .. Ott tárolják a szabadban ..." Kiderül azonban egyéb is. A vezetőség tudtával szabálytalanul kölcsönöztek zsákokat a tszben, 30—50—100 darabot is. Ezekről szabályos elismervényt soha sem készítettek, s nem is volt a zsákokról semmiféle raktári nyilvántartás. Tárgya'ás kellett, hogy Vecsernyés, a vádlott nyisson fc' szemeket vallomásának Ilyen részleteivel: „Egy parirra írta fel a raktáros a zsákokat és egy szögre sziirta. Én semminek alá nem írtam, mikor a zsákokat elvittem" — „Azt nem tudom, Nagj Ernő hogyan tudott a tsz-nek elszámolni a hiányzó zsákokkil. Tölcm nem kérte, én nem vittem vissza, g r.cloUam. jó lesz nekem..." Azt viszoiil már a raktáros vallotta, hogy a leltár alkalmával 488 darab zsák hiányzott, s ezért szóbeli feddést kapott, mert úgymond „a vezetőség is tudta, hogy a göngyölegek elhelyezése nem biztonságos." S ez az, amire Vecsernyés azt mondhatná: „De kérem, én csak nyolcat... nem kaphatnék szabadságvesztés helyett én is egy kis jó figyelmeztetést? Ez a 488 zsák nem szerepel a négymillióban... feltétlenül itt kell lennie a nyolcnak az én vádiratomban?" Nem adna neki igazat senki, őrizve vagy őrizetlenül, szabadban vagy zárt ajtó mögött — a társadalmi tulajdon mindenütt és mindig az. Más az eltulajdonítás és más a gondatlanság erkölcsi és jogi konzekvenciája, ha anyagilag egyre megy is. Egy feddés azonban nagyon olcsónak tűnik. S ha már az tsz-ek „udvarán" vagyunk, hadd Idézzem Körösi György belügyminiszter-helyettes interjúját a Szabad Föld-bői! „A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek okozta kár mintegy 18 százaléka jut a mezőgazdaságra... A leggyakoribb bűntettfajta ... a lopás, főként a tsz-ekben és erdőgazdaságokban ... Sok termelőszövetkezetben szegik meg például a pénzkezelés szabályait: helyileg kialakult szokások szerint, szinte mindenki által hozzáférhető helyen tartják a szövetkezet pénzét, lett légyen az bármilyen nagy összeg..." Ahogy Gorzsán „csak egy szöget kellett kivenni" az ajtópántból, Földeákon csak egy aprócska bejegyzést kellett elhanyagolni. L. E., a fodrász ktsz üzletvezetője így lett bírósági alany. És húsz-harminc forintért meg tudta venni a hallgatást is. Egy fiatalkorú lány szinte gyerekes és ostoba dolga — de miért kell kitenni ennek? Miért nem lehet azt a kasszát kollektív ellenőrzés alá venni? A bíróság sem mentette fel a vádlottat, más sem próbálja leemelni róla a felelősség terhét. De ktsz-körökben ismert ez a módszer. Ezt a lányt nem mondjuk gyógyszerészek vagy óvónők tanították ki, hanem saját köreiben hallotta ezeket a mindenképpen biztató tanácsokat: „Mások is zsebre dolgoznak..." — „Ez így megy..." — „Karácsony előtt egy volt tagunk, C. M. bejött beszélgetni, és elmondta, hogy amikor ott dolgozott, úgy lopták a pénzt, és meg lehet csinálni." — „A lakkhígítást Csöpitől és Maritól láttam" — „K-né is vett ki, de hozott anyagot, hogy ne legyen hiánya" — stb. A vádlott, persze, ilyenkor mindent felhoz, hogy ossza a felelősséget, minél több porcióra. L. E. is úgy nyilatkozott, később a tárgyalás folyamán, hogy ezeket a kijelentéseket visszavonja. Én mégis megkockáztatom: ahhoz, hogy valaki puszta kitalálásnak tekintse az idézett mondatokat, túlontúl reális tartalmúak. Kérdezgetem magamtól közben, éppen az említett esetek után; az eltulajdonított zsákok, az elsikkasztott bevételi tételek kapcsán: időnként és helyenként nem tesszük-e feleslegesen próbára az emberi becsületet? Fontos kategória az, kétségtelenül, de egyedüli fedezete nem lehet a társadalmi tulajdonnak. A becsület az ember előlege. Mindenkinek módja van kamatoztatni vagy devalválni. És próbái vannak, mint a nemesfémnek. Az ember találkozik a felkínált vagy a véletlen alkalommal. Ha szilárd a jelleme és a becsülete, mindannyiszor átlépi. Ha gyengébb anyagból van, karon kapja a lehetőséget. Miért engedünk annyi helyzetet, amelyben már csak ez a fogalom játssza a prímet? Sokan úgy tartják, érzékeny lelkű emberek, hogy mikor ellenőrzik a munkájukat, bizalmatlanok velük szemben. Pedig szó sincs erről. Ha helyben találják dolgukat, éppen hogy becsületük kamata gyarapodik. Folyószámlája van ennek a tulajdonságnak. Egy szegedi elítélt felesége azt írta az Elnöki Tanács elnökéhez címzett kegyelmi kérvénvében: „Férjem minden tekintetben kiváló jellem és egyéniség volt." Persze, az. így szerepelt a személyi lapján, így becsülték, jutalmazták, példaként emlegették — s végül több mint négy évre kellett elítélnie a bíróságnak! És mégsem akarom azt mondani, hogy ezentúl minden becsület kétes. Az ember magamagával mindig tudjon elszámolni! Saját normája is legyen a becsülete. Akkor nem társul a könnyű alkalommal, átlépi azt a szituációt, amikor „csak egy szöget kell kihúzni", „csak egy bejegyzést kell elhanyagolni"... SZ. SIMON ISTVÁN künk? — berzenkedtek az jobban megszerettem, mint a könyvtárosságot Persze itt azt is tanulhattam. Emlékei: emberek, öregek, fiatalok. Közöttük szerezte meg a népművelésben értékes kincset: az emberekkel való beszélgetés, bánni tudás képességét Közben egyik gyakorlatán a Csongrád megyei falvak, tanyák lakóival is megismerkedett. S ekkor már az ő neve is ismerős lett a Csongrád megyei és Szeged városi népművelési tanácsadó szakembereinél. A nyugdíjasoktól először félt. Hiszen egyetlen ilyen speciális művelődési ház ez az egész országban. S ő valóban „fiatal" az öregekhez. De lassan megszerették. Nevenapján már kézimunkát kap, virágokat, néha egy simogatást, egy jól sikerült előadás után: „Ez szép volt Erzsike." Ezért mindent lehet vállalni! A befűtést sokszor a takarítást, a legapróbb ügyekben a rendettevést. De nemcsak nyugdíjasai körül tevékenykedik. Hétfőn, a szabadnapokon, a színház művészbrigádjával járja a megyét. Látogatja a szegedi klubokat, ifjúsági klubvetélkedőket szervez. Nyáron a néptánc fesztivál előkészületeit, szervezését segítette. Másfél éve hivatásos népművelő. S mikor kérdeztem, mi a terve, elképzelése munkájában, csak nevetett. — Dolgozni, dolgozni — ami van. J. A. Csütörtök, 1967. február 16. DÉL-MAGYARORSZÁG &