Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
Színház és képzelet Az ötvenes évek regén az egyik moszkvai színházhoz meghívtak egy ismert és tekintélyes szovjet rendezőt, hogy náluk vigyen színpadra valamilyen darabot, méghozzá bármit, amihez kedve van. A rendező Hemingway Az öreg halász és a tenger eímü művét javasolta előadásra. Erre a színház vezetője — amint a rendező később beszámolt róla — „a haja tövéig elpirult, s nem tudta, hová rejtse a kezét és intelligenciáját". Az előadásból természetesen nem lett semmi: az indítvány valóban vakmerő volt. A színház hagyományos formáihoz szokott emberek. szakmabeliek és .nézők számára egyaránt elképzelhetetlennek tűnt, hogyan lehet ezt a kisregényt Ohlopkov emléke színpadra állítani. Hemingway regénye — ahogyan ismeretes — majdnem teljes egészeben a n.vilt tengeren játszódik, s cselekményének lényege, hogy Santiago, az öreg halász harcol, kinn a nagy vízen, teljesen egyedül. kis bárkájában, a nagy hallal, amelyet végül is nem sikerül legyőznie. Ez az anvag valóban elképzelhetetlen színpadon. Az a rendező azonban, aki előadását javasolta, magától értetődőleg egyáltalán nem tartotta ezt extrém dolognak. Ennek a rendezőnek szinte egész életét, az a gondolat töltötte ki. hogy mindent, ami alkalmas arra, hogy a valóságot szokásosnál teljesebben, hívebben, hitelesehhen bemutassa, mindent, ami ezzel kapcsolatban elképzelhető, szinpadra állítson. Ahogyan egyszer egyik tanulmányában megfogalmazta: „Nem létezik olyasmi, amit a színház a maga eszközeivel meg ne tudna valósítani!" Az egy héttel ezelőtt elhunyt Nyikolaj Ohlopkov, a modern szovjet színház egyik legnagyobb alakja volt ez a vakmerő rendező, olyan nagv egyéniségekhez méltó alkotó, mint Sztanyiszlavszkij, Nyemirorics-Dancsenko, Tairov, Meierhold és Vahiangov. 1922-ben került. Moszkvába, Meierhold színházában dolgozott, majd 1931-ben a Realista Színház vezetője lett. Többször játszott filmen, s rendezői és színészi munkájának elismeréseként hatszor részesült Sztálindíjban. Áz ohlopkovi kettős problémakör Ohlopkov tervezett színházának makettje. A színpad, illetve a játéktér egv forgatható korongon helyezkedik el. Ilv módon a színészek részint a nyílt térségen, a nézők kozólt, részint mélységben, s kulisszák kőzött ts játszhatnak. A lehetőségek természetesen kombinálhatók. Ohlopkov munkásságát két problémakör köré csoportosíthatjuk. Az egyik a realista képzcletszerüség érvényesítéséért. a másik a színpadi játéktér megváltoztatásáért, a színház és a közönség újfajta kapcsolatának kialakításáért végzett magas színvonalú elméleti és gyakorlati munkája. Mindkét problémakor már első rendezéseiben "lenlkezett. Az 1900-ban, Irkutezkban született rendező 13 éves korúban szülővárosában lépett először színpadra és nem sokkal később ugyanitt vitte színre — elsőnek a Szovjetunióban — Majakovszkij Buffő-Misztériumát és Itt rendezett úgynevezett népi tömeg Játékokat, amelyek visszanyúltak a színjátszás kezdeti hagyományaihoz. azokhoz az időkhöz, amikor a színház a városi utcák és terek népi játékaiból kialakult. A képzcletszerüség és a színpadi játéktér átalakításának gondolata már ezekben a korai munkáiban is felbukkant, s Ohlopkov rendezői tevékenysége főképpen és elsősorban azért jelentős. mert ezeket a szovjet színjátszás, a népi színház lényegével kapcsolatos gondolatait elméletileg és gyakorlatilag részletesen kidolgozta. A naturalista illúziók ellen Mit jelent ez a képzeletszerúség? Amint már mondtuk. Ohinpkov szerint a színpadon minden megvalósítható. „A drámaíró, a rendező és a díszlettervező — írta egyik Innulmányaban — azt szeretné bemutatni. hogy ég a száraz, aszálytól perzselt, tágas sztyepp. de hát... be lehet-e mutatni a színházban a sztyeppet, meg á tüzet, meg a füstöt, meg a fekete eget. s azt, hogyan futnék mindenfelől az emberek. hogv megmentsék a legértékesebbet. s gátat emeljenek a félelmes lángok elé? Ugyan kérem! A moziban megy a dolog ..." Ohlopkov ezen, s még sok más példán — többek között Byron Ég és Föld misztériuma. Goethe Faustja, s Nyikolajeva Ütközben című regénye dramatizált változatának elemzésével — bebizonyította, hogv színházban sem megvalósíthatatlanok a sokszor „szinpadszerűtlennek" tartott cselekmények. Akkor persze, ha a színház lemond a naturalis Hí >iótrremtésröl, arról teh, hogy a színpadon mindent ugyanúgy valósítson meg, ahogyan az a „valóságban van". S nem is úgy, hogy a film eszközeit kölcsönzi. A színház a maga sajátos eszközeivel is meg tud valósítani mindent, amit csak akar. ha épit a néző képzeletére, fantáziáiára. Elegendő ..egvetlen utalás" — írta Ohlopkov — és a képzelete.-ö elviszi a nézőt a színdarab világába. Tlv módon — s ezt a nag" szovjet rendező többször hangsúlvozta — az előadás a „színész és a néző közös alkotása". Az Irkutszkban rendezett tömegjátékai színpadán például semmiféle díszlet nem volt. s a nézők mégis pontosan tudták, hol játszódnak az események; a beszéd és a színészi játék ereje éreztette, láttatta meg velük. Ugyanígy mondták el nemcsak a nézők füle. hanem a szeme számára is a színészek Cervantes Numancia című tragédiájának előadásán, hogy ők nem emberek, hanem egyikük az Éhség, másikuk a Háború, a harmadik pedig egyenesen Hispánia .. S a nézők ezt — mint Ohlopkov írja — elhitték, elképzelték... A nézőtér ét a színpad Ohlopkov gondolatai a színpadi játéktér átalakításáról tulajdonképpen ugyanezzel az elképzeléssel kapcsolatosak. Azzal, .hogy a nézők részvétele a: előadásban a hagyományosnál jelentősebb és intenzivebb legyen. Amióta a reneszánsz megteremtette az úgynevezett „dobozszínpadot"' a színészi játéktér mai formáját, azóta a színphrf és a nézőtér között megszűnt az a közvetlen kapcsolat, amely korábban a népi, utcai és vásári játékok idején olyan nagyhatásúvá tette a színészi produkciókat — ahogvan ezt egyébként nemcsak Ohlopkov, hanem minden színháztörténeti munka is tanítja. Ohlopkov nem tagadta a dobozszínpadot — ahol a rivalda élesen és mereven elválasztja a közönséget a színpadtól és a színésztől —, ezt is egy lehetőségnek tartotta az író és a rendező gondolatainak kifejezésére. De más lehetőségeket is keresett és valósított meg. olvan megoldásokat. amelyekben a szinpad és a nézőtér egymásba olvadt, összeforrt. Ohlopkov szerint vannak olyan müvek. amelyeket intenzív hatással másképpen nem is lehet és nem is szabad előadni. így rendezte például Pagonyin Arisztokraták című darabját, amelyet néhány éve nálunk. Budapesten is, a Thália Színház hasonló felfogásban mutatott be. Elsődleges: a mondanivaló A modern színház világszerte keresi az úi megoldásokat. Sok ezek között a jelentéktelen esztétikai játék, fomalista törekvés is. Ohlopkov kísérletei azonban kiemelkednek ezek közül. Mindenekelőtt azért, mert ő — még legmerészebb kísérleteiben is — mindig a tartalmat, a mondanivalót, a mű és az előadás eszméjét tekintette elsődlegesnek. Ezért arra, amit ő tanított, lehet és érdemes építeni. Gazdagabb, érdekesebb, sokszínűbb, vonzóbb és kifejezőbb lesz vele és általa a színház. ÖKRÖS LÁSZLÓ LODZ — . Új városnegyedek emelkednek Fejlődő és új gyárak Átépítik a szűk utcákat Olyan Lódz, mint a gomba. Ez a kifejezés a leginkább alkalmas városunk építészeti struktúrájának körvonalazására. Bár az elmúlt húsz évben Lódz látképe jelentősen megváltozott, mégis intenzív fejlődés vár rá a jövőben is, hogv valóban szocialista várossá váljon. Ennek a nagy tervnek a megvalósításához hatalmas beruházásokra van szükség a közeljövőben éppúgy, mint a távolabbi évekbein. 21 ezer 300 lakás Lódz most is, mint korábban. gyors ütemben fejlődik. Különösen külvárosai, és így új lakónegyedek gyűrűje veszi körül a várost. Az idei főként a Dambrowa, és a Teofilów városnegyedek fejlesztése van napirenden. A két új városrészben máris körülbelül 50 ezer ember lakik. Megkezdődik a harmadik hőerőmű építése, amely Lódz északi részét, az új Dambrowa városnegyedet is ellátja majd elektromos energiával. Határozottan állíthatjuk, hogy a lakóházépítési tervet ismét határidő előtt teljesítjük. Az építőipar az elmúlt év december elején jelentette, hogy teljesítette lakóházépítési tervét. Lódz 21 ezer 300 lakást kapott. A modern házak építése minden évben a belváros felé halad, megváltoztatva annak jellegét.. A lebontott régi házak helyén új épületek létesülnek. Ezek közül például a Tuwin utcán a kommunális építkezések tervezőirodájának impozáns épületét, vagy a Schiller fasoron a 14 szintes Technika Házát említem. _ Az építkezések eredményeiként Lódznak már két új nagyáruháza is van. | A városfejlesztési terv szerint további tíz magasház létesül majd Lódz belvárosában. Hozzáfogtunk a városi közlekedést gátló szűk utcák átépítéséhez is. A legjelentősebb a Zaehodva Utca korszerűsítése. Több tucat régi házat bontottak olt le. és új közmű vezetékhálózatot fektettek le; több mint 30 kilométer hosszúságban. Alagút és nagycsaforna A múlt év a város lakóit számos szociális és kulturális létesítménnyel örvendeztette meg. Ezek közül a nemrég átadott Pabianicka utcai 160 ágyas onkológiai kórházat, az elmegyógyászati kórház új épületét, a krónikus betegek Lengyei ieslvsrvárosunk éleiéből Ciolkowskj utcai házát. 14 iskolát és óvodát érdemes megemlíteni. (A felszabadulás óta Lódzban 121 iskola épült.) A P. Lumumba Akadémia új negyede két diákszállóval és nagyméretű menzával gazdagodott. Sokat várnak a lódziak 1967-től, amely a város még gyorsabb fejlődésének éve lesz. A legnagyobb érdeklődést a Pilica-Lódz nagy csatorna építésének előkészületei váltották ki. A nagy csatorna megoldja majd a város vízellátását A csatorna vize feltölti majd a város víztárolóit továbbá lehetővé teszi a textilipari üzemek zökkenőmentes vízellátását Hamarosan átadják a Nagyszínház épületét, amely Európa tíz legnagyobb színházai közé tartozik. Nézőtere 1200 férőhelyes. A megnyitó előadás dátuma január 19; a Szovjet Hadsereg ezen a napon szabadította fel városunkat. Néhány hónap műire adják át rendeltetésének azt a több száz méteres alagutat, amely a vasútvonal alatt létesült a Chojny lakónegvedben. Ez az alagút felszámolja az egyik legforgalmasabb főútvonalunkon gyakran képződő közlekedési dugót. Közvetlenül az alagútépítés befejezése után vasúti viadukt építéséhez fognak a Kopcinski utcában. ősszel fejeződik be az LKS stadion építkezése, melynek nagy tribünjét a legújabb konstrukciós elképzelések alapján emelik. A pályát esti mérkőzések játszására is alkalmassá teszik. Tipzfább levegő Az idén még bátrabban halad Lódz belvárosának átépítése, és a kelet—nyugati főútvonal, a Glówna utca kiképzése. Néhány 14 szintes ipari adminisztrációs rendeltetésű magasház is épül majd a belvárosiban, és ezzel megkezdődik a legközelebbi időszakra időzített belvárosi rekonstrukciós tervek végrehajtása. A lakóházépítkezés a legjobb mikroklimájú negyedekben folytatódik tovább. Fejlődnek a kommunális létesítmények, szolgáltatási intézmények, a vízvezeték, gáz, távfűtési és csatornahálózat rendszere, is, mintegy 150 kilométerrel. Az ipart idén is a fejlődés fogja jellemezni. Az 1966-os évben főként a textil-, a vegyi-, valamint az energiaipar fejlődött Idén megkezdjük néhány, a belváros levegőjét szennyező üzem. így a gumigyár és a Strzelczyk fémipari üzem áttelepítését a város peremérc. Befejeződik három új gyár: a műszaki cikkek, az elektromos berendezések gyára és egy új nyomda építése ts. Nincs mód arra, hogy minden beruházást megemlítsek. Csupán néhány olyan létesítményt soroltam fel, amely arra utal, hogy rérosunk egyre inkább szociális Lódzzá fejlődik. Olyan várossá, amelyben kényelmesebben éltlnik és dolgozunk. SERGIUSZ KLACZKOW, a lód7i Glos Robotniczy főszerkesztője Megnyílt a felújított ír szegedi művelődési ház Több mint egy esztendős szünet után megnyitotta kapuit Újszegeden a November 7 művelődési otthon. A 850 ezer forintos költséggel felújított épület visszakapta egykori tartozékát, az idővel beomlott oldalszárnyat, ahová az irodahelyiségek kerültek. Az újszegedi kulturális ház egyben központja a tanácsi kezelésben levő szegedi művelődési otthonoknak, s hozzá tartozik a Nyugdíjas Klub. a Balettiskola, a Bábszínház, a Képzőművészeti Kör és a Zenebarátok Kórusa is. Az újszegedi pártszerv*, zet, a városi és az első kerületi tanács vb, valamint a Hazafias Népfront helyi bizottságának hathatós támogatásával újjáépített művelődési otthonban tegnap délután dr. Waldmarn József, az első kerületi tanács vb-tagja. mondott rövid megnyitó beszédet. Ezt követően Szelesi Zoltán művészettörténész mutatta be a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalatának Magyar festők a XIX. században című reprodukciós vándorkiállítást Január 16-án. hétfőn: Mező Imre általános iskola 12.30-kor. előadó: Borsos László: Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat 16 órakor, előadó: Bogdán Pál. Január 17-én, kedden: Fémfeldolgozó- és Finommechanikai Vállalat 15 órakor. előadó: Dudás Sándor; Szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet 12 órakor, előadó: Lacsán Mihály. Január 18-án, szerdán: Minőségi Cipőgyár 14 órakor. előadó: Győri Imre; Szegedi Ruhagyár 14.30 órakor. előadó: Elek György; Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 16 órakor, előadó: Óvári Miklós; MÉK 16.15 órakor, előadó: Regőczi István; Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 18 órakor, előadó: Dragon József: Zeneművészeti Szakiskola 18 órakor, előadó: Havasi Zoltán. Január 19-én, csütörtökön: Szegedi Textilművek 14.30 órakor, előadó: Dr. Márta Ferenc; PAV Üzletigazgatóság (a DÁV üzemvezetőséggel együtt) 16.30 órakor, előadó: Kovács János: Szegedi Falemezgyár fűrészüzeme 14.15 órakor, előadó: Dani János: Szegedi Haladás Termelőszövetkezet •12 órakor. előadó: Fodor István: Patyolat Vállalat 14.30 órakor, előadó: Nyári Mihálv; Göngyölegellátó Vállalat 14.30 órakor, előadó: Berzsenyi Lajos, Pártnapok Szegeden Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat (az Országos Szálloda és Vendéglátó Vállalattal együtt) 15 órakor, előadó: Szabó József; Textilipart Technikum 14,30 órakor, előadó: Varga Lajos; DÁV Szegedi Erőmű 14.30 órakor, előadó: dr. Susla János. Társadalombiztosítási Igazgatóság 15 órakor, előadó: Dr. Thököli József; Csongrád megyei Húsipari Vállalat 16 órakor, előadó: Várallyai Rezső; Állami Védönőképzö Intézet 14 órakor, előadó: Boruzs Mihályné; Szegedi Ingatlankezelő Vállalat 16 órakor, előadó: Kószó József; Szegedi I. Postahivatal 14,30 órakor, előadó: Fodor István; MÜM. 624. Iparitanuló Intézet 16 órakor, előadó: Lükő Gyula; DÁV Központ 16.15 órakor, előadó: Vajda György; Gépipari Technikum 16 órakor, előadó: Páldi Ferenc; Rókusi általános iskola 15.30 órakor, előadó: Toldi István; Szegedi Építőipari Vállalat 16.30 órakor, előadó: Barna György. Január 21)-án. pénteken: MÉH Vállalatnál 16 órakor, előadó: Kecskeméti Ferene; Szegedi Közlekedési Váltólatnál 15 órakor, előadó: Peták József; Szegedi Szerszámkovács Ktsz-nél 13 órakor, előadó: Puszti István; Siketek és Csökkent Munkaképességűek Ktszében 14.30 órakor, előadó: Árva Ferenc; Téglaipari Vállalatnál 16 órakor, előadó: Oláh Lajos; Állami Pincegazdaságnál 16.30 órakor, előadó: Király Ferenc; Gyufaipari Vállalatnál 14.30 órakor, elóadó: Dancsó János; Férfi- és Női Divatszabó Vállalatnál 16.30 órakor, előadó: Végvári Istvánné; Szegedi Falemezgyárban 14.30 órakor. előadó: dr. Komócsin Mihály; Vízügyi Igazgatóságnál 14.30 órakor, előadó: Forgó László: MESZÖV-nél 16,30 órakor, előadó: Hunyadkürti Lajos; Állami Áruházban 16.15 órakor, előadó: Dózsa Pál; Kábelműveknél (a Számítástechnikai Vállalat számára is) 14.30 órakor, előadó: Halász Árpád; MÁV Nevelőintézetben 15 órakor, előadó: Annus István. Szegedi Postaigazgatóságon 16.45 órakor, előadó: Dr. Biczó György; A Belváros II. pártszervezetben a Ruházati Bolt számára 18.30 órakor, előadó: Telkes György. Január 21-én. szombaton: Szegedi Kazánjavító Ktsznél 10.30 órakor, előadó; Tóth Mihály. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1967. Január 15.