Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

Közelebb a fogyasztók igényeihez Túl az első gondon Szélesen és rangosán emelkedik ki az új művelődési otthon Rúzsa központjából. A községrendezés távlati terve a falu sziveként jelöli meg. A falusi népművelésben is a szív szerepét hivatott betölteni; láthatatlan áramkörein, mint a test érrendszerében a friss vér, viszi szét az irodalom és művészet meleg emberségét a falu lakói közé. Legalábbis ez a rendeltetése, ezért építették. N«Mz megbízatás Tavaly készült el a művelődési otthon, ezzel az első gondon túl vannak. Ám ugyanakkor megszületett a második, nem kisebb, nem kevesebb gond: a szép és igaz szó humanitását eljuttatni a parasztotthonokba. Benépesíteni a művelődési ház nagy- és kistermeit. Hogy miféle gond ez, csak az tudja, aki a népművelő falusi sorsát éli-tapasztalja. Nagy János pedagógus, aki mindössze két hónapja dolgozik a közművelődés lámpásaként e faluban, így vélekedik: — Kezdem megismerni a rúzsai viszonyokat, s egyre inkább érzem, milyen nehéz megbízatást vállaltam. Itt ugyanis kettős a feladat: kit és mivel? Kikből formálja a művelődési otthon azt a magot, amely a műkedvelő mozgalom törzsgárdájává válhat? Milyen programmal, műsorral ragadhatja meg, és tarthatja vonzási körében az embereket? Még nem igazi otthon — Próbáljuk megnyerni a KISZ-istákat. Mintegy 170 fiatal él a községben, de többségük tanyákon lakik... Nemrég fejeződött be egy tánctanfolyam, 32 végzettjéből próbálunk törzsgárdát alakítani. Társastánc-vetélkedőt tervezünk a szomszédos öt községgel. Tavaszon Falusi párftitkárolc egyhetes tanfolyama A szegedi Tisza Szálló nagytermében egyhetes tanfolyamot szerveztek a szegedi járás alapszervezeti párttitkárai, illetve csúcstitkárai számára. Megtárgyalják azokat az ideológiai, politikai feladatokat, melyeket pártunk IX. kongresszusának határozatai jelölnek meg a falusi pártélet számára. Naponta érdekes előadásokat hallgatnak a résztvevők szocialista társadalmunk osztályszerkezetéről, a szocialista nemzeti egység erős'tétéről, a szocialista demokrácia fejlődéséről. Megismerik népgazdaságunk fejlesztési terveit és az 1967-es gazdasági tervfeladatokat. Behatóan foglalkoznak az ideológiai és kulturális életünk problémáival, a pártélet legfontosabb kérdéseivel. Szombaton a városi és Járási párttitkárok együttesen hallgatják meg Komócsin Zoltán elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, az MSZMP KB titkárának előadását a nemzetközi helyzetről. Kinek jár cressépi segély a fsz-ken? A tsz-tagokra vonatkozó nyugdíjtörvényt osztatlan örömmel fogadták a szövetkezeti gazdák. A jogi kérdésekben nehezen eligazodó öregek számára azonban sok kérdés tisztázatlan. Fehér György, a csengelei Aranykalász Tsz tagja levélben kért felvilágosítást szerkesztőségünktől. Azt kérdezi: „A munkából kiöregedett tagokat érinti-e a szociális kedvezmény (értsd: nyugdíi vagv öregségi járadék)? Én 1960-ban 5. hold földdel léptem be a tsz-be, s már több éve nem kapok öregségi segélyt. Csupán földjáradékot juttatnak, 53 kilogramm rozsot. 81 éves és 75 százalékos hadirokkant vagyok, feleségem 82 éves." A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény megállapítja, hogy öregségi nvugdíjra jogosult az a 65. évet betöltött férfi, illetve 60. évet betöltött nő, aki legalább tíz éve dolgozik a tsz-ben. Mivel Fehér György bácsi mindössze 6 éve tsz-gazda, így öregségi járadék illeti meg. Ez utóbbira jogosult minden olyan szövetkezeti gazda, aki legalább három éve tsz-tag, nincs más számottevő jövedelme, és betöltötte a 70. évet. (Nőknél 65. évet.) Persze az öregségi járadék csak abban az esetben illeti meg Fehér bácsit, ha nem kap rokkantsági nyugdíjat A törvény ugyanis csak egy nyugellátást engedélyez, de mindenkinek megadja azt a lehetőséget, hogy két eshetőség közül a kedvezőbbet válassza. A nyugellátás, illetve járadék abban az esetben szünetel, ha a tsz-ben munkát, végez, minkaviszonvban áll, vagy kereső foglalkozása van a tagnak. (Részletes felvilágosítást kérjen a tsz vezetőitől.) községek közti vetélkedőt tartunk Zákányszékkel, színjátszók, zenekarok, tácosok lépnek színpadra, szellemi és ügyességi próbákon versengenek a fiatalok — magyarázza Nagy János. Mindez jó, csakhogy kevés ahhoz, hogy a téli hónapokban a művelődés népszerű otthonává váljék az új kultúrház. Sajnos, házon belül még nincs műkedvelő csoport, így „Importműsorokra" támaszkodnak. Január 21-én a Szegedi Nemzeti Színház művészei szerepelnek itt. Majd a szomszédos, illetve távolabbi falvak műkedvelőit fogadják vendégül. Szomorú látni, tapasztalni, hogy a szép, korszerű, otthonos művelődési ház nem él sokszínű, eleven életet. Népes ugyan a tv-szoba, sőt olykor az olvasóterem is sok hívét marasztalja, mégis hiányzik az a szépmíves munka, mely az embert gazdagítja-nemesítl. Van bábszakkör, fotoszakkör és valóban sikeresen tevékenykedő honismereti szakkör, De nincsen olyan közösség, ahol a kíváncsiság, a tudásvágy, a vitaszellem tartós gyökeret eresztett. Tiszáiban gyöngyözö Ifjúsági klubra gondolok, melyhez megfelelő, parkettás termek, modern kis asztalkákkal, fotelekkel kínálkoznak. Csupán a falusi fiatalok hiányoznak. Olyanok, akik többre becsülik az irodalom, a zene, a művészet frissítő mámorát, mint a bor ködös, duhajos kedvderítőjét. Persze, a kérdés másik oldaláról közelítve: ehhez olyan program, szórakoztató és egyben nevelő, élményt nyújtó klubfoglalkozás, illetve műsor kell, mely zamatosabb és tisztábban gyöngyöző a pusztamérgesi Rizlingnél. A művelődési otthon vezetői tervezik, hogy hamarosan híveket toboroznak az ifjúsági klub számára. Nos, túl az első gondon, ezt a második, nehéz gondot kell leküzdenie a művelődési otthon vezetőjének és valamennyi pedagógusnak, akinek szívügye a népművelés. Az új középület csak sokoldalú, tartalmas, nevelőszórakoztató munka árán válik a művelődés élő otthonává. B, ö. Az üllésl körzeti földművesszövetkezet vezetőinek sok ötletet sugalmaz az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése. A tervek, elgondolások egységes alapelve már az: közelebb kerülni a fogyasztók igényéhez, teljesebben szolgálni a lakosság élelmiszer- és iparcikk-szükségleteit A földművesszövelkezet ötéves terve ugyanis az összforgalom 30—33 százalékos növelését írja elő. Sőt az előirányzott há'ózatfejlesztés során eléri a 38—40 százalékos növekedést is. Többféle élelmiszert árusítanak a boltokban, a tejtermékekből és péksüteményekből többet és nagyobb választékot kínálnak majd. Szerződnek a tsz-ekkel és a háztáii gazdaságokkal, hogy a lakosság zöldség szükségletének legalább 70 százalékát ebből biztosítsák. A földművesszövetkezet távlati terve szerint öt év alatt 30—32 százalékka! növelik az élelmiszerforgalmat. A vendéglátóipar szintén közelebb férkőzik az igényekhez. Olyan apró „fehér foltokat" is megkeres, amelyekkel eddig nem sokat törődött. Az üllési és pusztamérges; iskolákban például kis büfékét létesítenek, ahol a tanulók szünetben vásárolhatnak. Az eszpresszókban reggelizési feltételeket teremtenek. Piaci napokon lacikonyhák vonulnak ki a vásári forgatagba. Nyári munkák ideién mozgó büfék keresik fel a népesebb munkahelyeket. A falusi vendéglőkben bővítik a melegétel-választékot. Forráskúton és öttömösön lehetővé teszik, hogy az italboltokban néhány egyszerűbb meleg ételt készítsenek a fogyasztók számára. Cukrászsüteményeket árusítanak majd a távolabb eső tanyai vegyesboltokban is. Választékosabb készruhákat árusítanak a falusi lakosságnak. Olyan keresletre számít a földművesszövetkezet, mely 22—26 százalékkal növeli öt év alait a ruházati cikkek forgalmát. Dicsérendő a földművesszövetkezetnek az a kezdeményezése, hogy Üllésen megszervezi majd a propánbutángáz cseretelepet. A szomszédos falvakba pedig túrajárattal juttatja el a teli palackokat. Pusztamérgesen betonelemkészítő üzemet létesítenek* ahol kútgyűrűket, kerítés oszlopokat, mozaiklapokat gyártanak. A földművesszövetkezet a jövőben jobban kihasználja a bizományi szerződéses rendszer lehetőségeit. A nagykereskedelmtől már tavaly decemberében is vett bizományba kötött árukat, idén azonban ezt a módszert alkalmazzák egyes vas-műszaki árucikkeknél is. Még számos elgondolást sorolhatnánk. A tervek létjogosultságát majd a tényleges forgalom igazolja, vagy cáfolja. Eredményes társadalmi összefogás a növényvédelemben A társadalmi összefogás meghozta sikerét a növényvédelemben. A Hazafias Népfront keretében növényvédelmi akcióbizottságok alakultak, melyek a földművesszövetkezetek, a növényvédő állomás segítségével tavaly sikeresen védekeztek a kártevők ellen. A szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy tavaly eredményes volt a barackmoly elleni védekezés. 1964-ben mintegy 20 százalékos volt a barackmoly-fertőzöttség a gyümölcsösökben, tavaly pedig mindössze 4—5 százalékot ért el. Ez kedvezően hatott e gyümölcs exportjában is. Az őszibarackot termelő községek ellátását mészkénlé-oldattal központilag biztosították. A mórahalmi, a kisteleki és az üllési körzeti földművesszövetkezetek megfelelő mennyiségben juttattak ebből a termelőknek. Hiányosság volt, hogy a rügypattanás időszakában történő permetezést nem bordileves kombinációval végezték és így a rendkívül csapadékos időjárás elősegítette a gombabetegség terjedését A jövőben bordóileves permetezéssel kell megelőzni ezt. A nyári növényvédelem elsősorban a szövőlepke, a peronoszpóra, a barekmoly, illetve az almamoly elleni védekezésben merült ki. Az időjárás kedvezett a szövőlepke második nemzedékének, ezért a járási tanács mezőgazdasági osztálya idejében figyelmeztette a veszélyre a közös gazdaságok vezetőit és a községi szakigazgatási szerveket. Sajnos, az ellenőrzés nem volt elég alapos és a községi tanácsok végrehajtó bizottságaitól érkezett jelentés nem tájékoztatott hitelesen a növényvédelemről. A jövőben nagyobb felelősséggel kell ezt a munkát végezni. Tavaly erős volt a peronoszpórafertőzés a szőlőkben. A termelők idejében és hozzáértéssel védekeztek ellene, így nagyobb károk nem keletkeztek. ket. A sövényházi Zöldh»lom Tsz-ben növényegészségügyi zárlatot kellett elrendelni és egyben a leszedett termést a növényvédő állomás zárolta. A deszki Táncsics Tsz-ben gondosan* szakmai hozzáértéssel védekeztek az aranka ellen. Nehézséget okoz az, hogy az utakon, erdőkben nincs gazdája a hasonló fertőzések megakadályozásának; a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ígérte, hogy az illetékesek figyelmét felhívja erre. 1967-ben fokoznunk kell a növényvédelmet. A szaktanácsadás rendszerét továbbfejlesztjük. Sajnos, kevés megfelelő szakember van a járásban, a számítások szerint 1970-re 8—10 közös gazdaság rendelkezik majd egyegy növényvédelmi szakemberrel. Sajnos, a növényegészségügy nagyon elmaradt az állategészségügy mögött. Pedig bebizonyították, hogy például a kukorica egyetlen betegsége, a golyvás üszög nagyobb kárt okoz egy-egy csanadékos évben, mint az állattenyésztésben keletkezett összes kár. ítlörők Vietnamért A szegedi járás úttörői is bekapcsolódtak a Vöröskereszt vietnami segélyakciójába. Az elmúlt évben 11 iskola mintegy 290 egészségügyi csomagot gyűjtött, s az idén már újabbak is érkeztek Algyő, Tápé, Mórahalom, Deszk és Forráskút úttörőitől. Az algyői gyerekek gyűjtötték eddig a legtöbbet, 102 csomagot indítottak útnak. A törülközők, mosdószerek, kötszerek között ki-ki még kedvenc babáját, játékát is odaadta. A bordányi úttörők például községüket bemutató fotóalbumot is küldtek a messzi országba. De nemcsak az úttörők segítségét köszönthetjük. A községek lakói a Hazafias Népfront kezdeményezésére eddig több mint 250 ezer forintot adtak a vietnami harcosok javára. Az összeg még szaporodik, hiszen január 15-e a szervezési határidő. A községek közül Sándorfalva 28 ezer 871, Dorozsma 24 ezer, Domaszék 18 ezer 510, Szatymaz 17 ezer 357 forintot adományozott a vietnami nép javára. NEM A SZERENCSE MŰVE Szántóföldi növényvédelemben az aranka elleni vé- Gondosan permetezzék a dekezés kívánt erőfeszítése- gazdák a.. h*zikert?k /zór" vány gyümölcsöseit és a nagyüzemi telepítéseket egyaránt. A baraekmoly, szövőlepke, peronoszpóra és aranka kártételeit csak így akadályozhatják meg a gazdák. A télen szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveznek a járásban, jelenleg a kiskundorozsmai Turista Szállóban 21 szövetkezeti gazda vesz részt növényvédő gépész szakmunkásképzésben. A növényvédelemben a nagy tapasztalatú gazdákra, szakemberekre kell támaszkodni, tanácsaikat, véleményeiket ki kell kérni. A kiskundorozsmai József Attila Tsz gazdái tavaly 16 mázsa átlagtermést takarítottak be kenyérgabonából. Egyes búzatábláik hozama a 25 mázsát is meghaladta. Jövedelmezőnek bizonyult itt a kenyérgabona-termesztés a homoktalajokon is. Pedig a belvíz közel 80 hold vetésüket pusztított el. A siker egyáltalán nem a szerencse müve volt. A vetések gondos téli ápolása is nagymértékben közrejátszott ebben. Ez a fontos mozzanat az idén sem maradhat el. Máris teljes készeniélben állnak a gépek a téli fejtrágyázás megkezdésére. Képünkön a szerelők az utolsó D—385-ös nagy teljesítményű műtrágyaszóró gépet javítják, összesen három ilyen gépe van a gazdaságnak, s amint az időt alkalmasnak találják, megkezdik a növényéletet serkentő nitrogén kiszórását Rangot nyer a faluközpont Domaszék központja idén újabb középületekkel gazdagodik. A mórahalmi körzeti földművesszövetkezet kisvendéglő és presszó építését tervezi itt. A milliós takarékbetét indokolja, hogy méltó székházat kapjon a takarékszövetkezet. A községi tanács idei legnagyobb falufejlesztési létes'tménye a buszforduló lesz, melyre mintegy 500 ezer forintot költ a végrehajtó bizottság. A tervek szerint a falu szívében levő park körül portalanított aszfaltutat ép'tenek, mely centrum rangot kölcsönöz Domaszék köz? pontjának. < Í >