Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Két hét múltán ismét új traktor Vita egy új lakóközpont körül Érdekes közvéleménykutatásba fogott a közelmúltban a balástyai Móra Ferenc Tsz vezetősége. A tsz több mint ötezer holdas közös birtokának nagyobb része 7—10 kilométerre esik a községtől. S a területen mintegy 500 tanya van szerte-széjjel. Ismerve a helyi földrajzi, települési és gazdasági viszonyokat, csak az igen távoli jövőben mutatkozhat a lehetősége annak, hogy ezeknek a tanyáknak a lakói mind betelepüljenek a községbe. Bár a régi tanyás életmód a tsz megalakulásával jórészt megszűnt, de az új közös szőlő- és gyümölcsösültetvények, a központi segédüzemek és az állattenyésztő telepek a külső balástyai részeken helyezkednek el. Tehát az egész évi munkájuk zömét itt találják meg az emberek. Ezért nem szívesen hagyják el, mint lakóhelyet, a tsz területét 0 csö tsl*ek Viszont a napnál is világosabb, hogy a tanyák sem maradhatnak meg mai állapotukban. Egyre nagyobb mértékben romlanak, újak építését pedig az idevonatkozó törvények is tiltják. Ezért a tsz vezetősége elegendő számú jelentkező esetén a nagy központi major szomszédságában, főközlekedési út mellett egy új lakótelepet létesítene. Azoknak a parasztcsaládoknak, akik hajlandók a tanyájukat lebontani, telekcsereképpen 500 négyszögöles portákat mérnének ki az új telepen. Akik viszont nem rendelkeznek saját tanyával, olcsó megváltási ár ellenében jutnának a földhöz. Munkahelyek... A kezdeményezés, a közvéleménykutatás máris élénk érdeklődésre talált. Villanyt, ártézikútvizet a tsz biztosítana a lakótelep számára. Kéttantermes iskola is van a közelben. Ha végül is életrejön az új lakótelep, egy kisebb művelődési ház is épülne itt, a tsz már megszerezte ehhez is a szükséges anyagokat. Gondoskodnának vegyesáru iparcikküzletről is. A tsz igazgatóII könyv becsülete Néhány földművesszövetkezeti elnöktől olyasfélét hallunk, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével háttérbe szorul a könyvárusítás a földművesszövetkezeti boltokban. Ok: nem fizetődik ki. Éppen ezért méglepő, hogy a Kistelek és Vidéke Körzeti Földművesszövelkezet valósággal kiverekedte magának a könyvforgalmazás jogát. A „Szövkönyv" vezetőivel vitáztak, hogy jussuk van a körzetükben levő könyvesboltokra, melyek eddig a szegedi faluellátó könyvüzlet hatáskörébe tartoztak. Határozott álláspontjuk eredménye, • hogy tavaly november elsején átvették a szegedi faluellátó bolttól a mintegy 200 ezer forint értékű könyvkészletet, és azóta a maguk számlájára árusítják. Miért kifizetődő e földművesszövetkezet számára a könyv? Galbács László, a földművesszövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője szerint a földművesszövetkezet igazgatósága nemcsak kultúrpolitikai feladatnak tekinti a -könyvterjesztést, de vallja: jó üzlet a könyv. Sajnos, számokkal mgg nem érvelhetnek, a tapasztalatok és az árusításra vonarfkozó gazdag elképzelések feljogosítanak e reményre. A kistelekiek vállalták, hogy 1967-ben 30—40 százalékkal több könyvet adnak el, mint tavaly. Hogyan növelik a könyvforgalmat? Idén 22 bizományos árusította, 11 boltban. 1967-ben pedig mind a 80 kereskedelmi egységben helyet kap a könyv. A boltok szocialista brigádjai, a KISZ-isták szívügyüknek érzik a könyvszeretet terjesztését, a „Kiváló egység" cím elnyeréséhez a könyvforgalmi terv teljesítése éppúgy szükséges, mint bármely más árucikk eladása. A kisteleki körzeti földművesszövetkezet vezetői megegyeztek a „Szövkönyv" vezetőivel, hogy a könyvpiac újdonságait közvetlenül Budapestről kapják. Mintegy százezer forint értékű árut adnak bizományba a kisteleki földművesszövetkezetnek, ezenkívül további 150 ezer forint értékű készletet tartanak a kistelekiek a bank által folyósított hitel címén. A régebbi könyvterjesztés egyik gyengéje az volt, hogy olykor fél évig, évig ugyanazok a könyvek hevertek a bizományosoknál. A földművesszövetkezet a jövőben rendszeresen — akár kéthetenként vagy havonta — felfrissíti a bizományosok készletét. Mindez megnöveli majd a szép szavú könyvek vonzóerejét. B. ö. II Gumis Sanyi" sága főként azokra a családokra, szakmunkásokra, fiatalokra számít, akik a központi majorban dolgoznak rendszeresen, itt van az állandó munkahelyük. Van olyan törvényes rendelkezés, mejy az igényeknek megfelelően lehetővé teszi a mezőgazdasági üzemek közelében ilyen lakóközpontok létesítését. S ez itt, Külső-Baiástyán igazán indokoltnak látszik. Egyes felsőbb szervek azonban azon a véleményen vannak: a már meglevő és kiépült faluba kell letelepíteni jelentkezésük sorrendjében a tanyai embereket Kevisen élnek a községben Ide tartozik az is, hogy ennek a fiatalnak már éppen nem mondható községnek a belterületén még mindig csak 700 ember él, a zöm, körülbelül 5200 ember még tanyai lakos, s a tanyáik megközelítően 15 négyzetkilométernyi területen szóródtak széjjel. Tehát olyan feltételek mellett, hogy maguk az emberek a községben lakjanak, s a munkahelyük pedig 7—15 kilométerre legyen, nem nagy a község szívóhatása. Az utóbbi években valóban sok szép ház épült a községben. Különben ideális községnek mondható Balástya. Az is tény viszont, hogy akik eddig települtek be ide, többségük a földművelés helyett más foglalkozást választott. A tsz-eknek pedig elsősorban földművelőkre van ' szükségük. A vita javában tart, hogy legyen-e új „falu" a Móra Ferenc Tsz központi majorja mellett? Véleményünk szerint a kérdéssel behatóan kell foglalkozniuk az illetékeseknek, a megtalálni a legjobb megoldást a családok számára. Cs. J. Eleddig sok panasz volt a tsz-ek részéről a gépjavító állomások munkájára. Nemcsak a minőséget kifogásolták olykor, hanem azt is, hogy egy-egy traktor felújításának ideje — amíg a gazdaság visszakaphatta a gépet — hosszú hónapokig elhúzódott. Ezeken az állapotokon változtattak a megye gépjavító állomásai. Áttértek a típusonkénti futószalag-rendszerű főjavításra. Az idén már egy-egy állomáson csak egy típusú vagy egy traktorcsaládba tartozó gépeket javítanak. Lehetővé válik a javítási időnek a nagymérvű csökkentése is. A kiskundorozsmai gépjavító állomás — ahol felvételeinket készítettük — a lánctalpas traktorok: a DT 413, DT 54 és az SZ 100-asok javítási profilját kapta meg. Alapos szervezési és előkészítő munka után már megkezdődött a lánctalpas traktorok szériás javítása. Az új módszerrel évente 220 gépet lehet teljesen felújítani. Ennyi a megyei igény. S egy-egy gép kifutási ideje most már csupán 10—12 nap, azonban ezt sem muszáj megvárni, kész cseretraktorok is rendelkezésre állnak. Frank Antal, a motorok sebességváltóinak „orvosa" h»* vonta 20—25 megkopott sebességváltót újít fel. Képünkön egy újonnan összeszerelt sebességváltó próbameghajtását végzik egy ötletes, házi szerkesztésű géppel Huszonhét folyamatban halad a fődarabok javítása, s utána a nagy szereidébe kerülnek. Egyszerre hat traktor van a szalagban A mezőgazdasági kutatások eredményei Persze nem Gumis Sanyi, hanem Kiss Sándor az ő becsületes neve, a foglalkozása a gumis, Sándorfalván, a járási általános ktsz gumijavító műhelyének a vezetője, s egyben az egész személyzete is. A nagy tanyavilágú község valamennyi vásott gumicsizmája, sárcipője, kerékpárok és motorbiciklik elnyúvadt gumijai találkoznak éven által ebben a parányi műhelyben. A piacra érkező gumis kocsik is gyakran itt adnak randevút egymásnak. S míg az adásvétel lezajlik a piacon, addig „Gumis Sanyi" megszabadítja a lapos kerekeket a patkószegtöl. S közben mig odasül a folt, Sanyi, a tréfamesler, a kifogyhatatlan viccelő „megfoltozza" a rendelők kedélyét is. Ide a kilyukadt, széthasadt ballon feletti bánatában mindenki mérgesen érkezik, s végül vidáman, mosolyogva távozik. Tizenöt éve dolgozik itt „Gumis Sanyi", s mindenki ismeri a jókezű, jókedvű iparost. rég a szivükbe zárták a sándorfalviak. Sokan még akkor is betérnek hozzá, ha nem ts lyukas a csizma, egyegy viccet, jó mondást sosem árt hallani J. CsÉrtékes könyvvel gazdagí- lyamatos zöldtakarmány ete- hes üszők előkészítéséről, a totta idén is a szövetkezeti tés. növendékbikák hizlalásáról tagokat a Földművelésügyi A vizes kombájngabona kö ha6zn0R tapasztalatokat Minisztérium. A mezőgazda- szárítási gondjain igyekszik ""f01 "P^^i*"™*" sági kutatások 1965. évi főbb könnyíteni a szemes termé- a konyv- Egyszerű es praktieredményei című kötetben nyek szellőztetéses szárítá- kus a malacvédőrács alkalazok a tudomá- sáról szóló cikk, hasonlóan a mazása, melynek segítségébaromfi tenyésztésben nyos kutatási eredmények csöves kukorica szellőzteté- Vela kocák 0,5—1,7 malaccal kaptak helyet, melyeket több ses eljárással történő táró- többet „eveitek fel 21 napos éven át üzemi méretekben lásanak újabb módszere. . korábban is kipróbáltak, és amelyeket Járásunk gazdái számára "nnt Korábban, a gazdaságok különösebb érdekes a budatétényi Kerberuházás, vagy felkészültség tészetí Kutató Intézet. kísér- szerzett tudományos kísérleti nélkül alkalmazhatnak. lete a melegágyi ablakok pa- eredményeket teszi közzé a A könyv hat fejezetben lántanevelés utáni hasznosí- Kisállattenyésztési íK^-rssssíisatsrsrsísü« lem, az állattenyésztés, állat- előbb termelhetnek friss pap- tojohibndek eloallitásaban egészségügy terén végzett ku- rikát a gazdák. és baromfitenyésztésben ért tatások néhány hazai ered- A hagyma termesztés komp- el kiváló eredményeket. lex gépesítését szolgálja a dughagyma-szedőgép, melyet a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet makói tele„Kiált" az öreg téglagyár Mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt hosszas kísérletezések, ráfizetéses termelés után beszüntették a munkát a kdskundorozsmai községi téglagyárban. Ennek pedig az volt az oka, hogy a közelben található anyag minősége nem felelt meg a gyártási követelményeknek. Ha továbbra is fennmarad a gyár, nagy távolságról kellett volna, szállítani az agyagot, s ez nagyon megdrágította volna a termelést. Most a régi gyár véglegesen a helybeli József Attila Termelőszövetkezet tulajdonába kerül, s a helyén 400 férőhelyes szarvasmar ha-tenyésztelep épül. menyét. Hazai legelőink és rétjeink alacsony termése indokolja, hogy felhívjuk a földművelők, szakemberek figyelmét a gyepek levélen I*n kísérleteztek ki, illetve keresztüli trágyázására kar- próbáltak ki. E gép tízórás bamid oldattal. Több éves ki- műszak alatt mintegy két serietek bizonyítják:, hogy egy hoId dughagymát szed fel, hold gyep kétszeri permetező ««« hozzávetőlegesen 10 ezer trágyázás nyomán (6 százaié- ^Int értékű kézi munkaerő kos oldattal) mintegy 480 fo- megtaikaritast jelent. Hasonló rint .értékű szénatöbbletet 061,31 kísérletezték ki a dughoz. Igen érdekes az ireg- |fgyma vegyszeres gyomirszemcsei kísérleti intézet tósát' mely holdanként 1850 szakembereinek kutatása, a tömegtakarmány öntözéses korszerű kitűzésük az, szarvasma rha forint megtakarítást hoz. A hagymabetegségek elleni keverekek komplex védekezésről, valatermesztesenek minj a s^j-ga csíkosság vírusa rendszeréről. Cél- elleni agrotechnikai védekehogy egy résről olvashatunk a könyvszámosállat ben. A szakemberek beszáegész évi takarmányai előál- mólnak a szőlő vegyszeres lítsák 0,7 holdon nagyhoza- gyomirtásának újabb eredmú takarmánykeverékkel menyéről is. kettős, illetve hármas termesztéssel. Igy áprilistól okAz állattenyésztés című fejezetben a korszerű borjúOj eljárás az erdőirlásban Segítenek a gépek A Csongrád megyei Álla- motoros fűrésszel ledöntött mi Erdőgazdaság rúzsai és szálfákat azonnal elszállítöttömösi kerületében új tech- ják. A hatalmas farakománológiai eljárást vezettek be nyak úgy érkeznek meg a a fakitermelésben, erdőirtás- központi feldolgozó telepre a ban. Eddig ugyanis az erdő- rúzsai vasútállomás mellé, vágás és fafeldolgozás a leg- hogy emberi kézzel nem is zordabb téli időben is na- érintik a rönköket gyobb részt a szabad ég alatt, hagyományos erdőlrtása helyszínen történt. A don- , r , , . tés után legallyazták a fát, hoz. fafeldolgozáshoz képest majd pedig méret szerint fel- az emberi munkaerőszükségdarabolták és osztályozták, let az új módszerrel éppen a Lényegében már a feldolgo- felére csökkent. S a telepen zott fát szállították el az er- dolgozó munkások szociális dóról. Most azonban a gépe- ellátottságát is sikerült jar tóber végéig biztosított a fo- tápok összeállításáról, a vem- sátett eljárás segítségével a vítani ezáltal.