Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKí Szerződés Moszkvában 57. évfolyam, 24. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. január 28. A költségvetés vitájával folytatta munkáját az országgyűlés A gazdaságpolitika megfelel a nép érdekeinek A szocialista demoKratizmus fejlesztése A képviselői munka megbecsülése Szolidaritás Vietnammal Tegnap, pénteken az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen Polyák János elnökölt Az első felszólaló Biszku Béla volt Ezután Klujber László Fejér megyei, dr. Noszkay Aurél budapesti Ollári István Borsod megyei képviselő szólalt fel, s ők is elfogadták a költségvetés tervezetét A délelőtti szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Major Tamás színművész, budapesti képviselő után Gombaszögi Jenő Somogy megyei, Bodonyi Pálné budapesti képviselő szólalt fel. Bodonyi Pálné egyebek között javasolta, a lehetőségekhez mérten támogassa az Egészségügyi Minisztérium, hogy a költségvetés tervezetében szereplő 1200 új bölcsődei helyen felül létesítsenek 400 további bölcsődei helyet; szorgalmazza a művelődésügyi miniszter az óvodáskor alsó „hivatalos" határának leszállítását három évről két és fél évre. A továbbiakban Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő emelkedett szólásra. Az ebédszünet után elsőként dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk második oldalán közöljük.) A délutáni ülésszak további részében Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés. Felszólalt Nagy József Békés megyei képviselő. dr. Várkonyi Imre Bács-Kiskun megyei képviselő. Dr. Várkonyi Imre javasolta, ahogy az anyagi lehetőségek megteremtődnek, tetézzék meg a három, illetve több gyermek után járó családi pótlék összegét. Mészöly Gyula Bács-Kiskun megyei képviselő és Papp József Borsod megyei képviselő szólalt még fel tegnap. Ezután az elnöklő Beresztóczy Miklós berekesztette az ülést. Az országgyűlés ma, szombaton folytatja munkáját Az ülésteremben „Békés világűr" A szovjet—angol—amerikai aláírás után már 22 állam, köztük Magyarország is csatlakozott az egyezményhez Moszkvában a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai villájában, ahol 1963 nyarán megszületett a moszkvai atomcsendegyezmény, pénteken délelőtt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök jelenlétében a Szovjetunió, Nagy* Britannia és az Egyesült Államok képviselői aláírták a „békés világűr" szerződést. A piros bőrkötésű szerződés* példányt elsőnek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, utána Sir Geoffrey Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, majd Llewellyn Thompson, az Egyesül* Államok nagykövete írta alá. Az ünnepélyes aktust követően Gromiko külügyminiszter a mikrofon elé lépett és rövid nyilatkozatot tett. Megelégedéssel szólt a kozmosz békés használatát jogilag első ízben rögzítő nemzetközi szerződés létrejöttéről és hangsúlyozta, hogy a rakétatechnika, valamint az űrkutatás sikerei égetően szükségessé tették e megállapodást, amit egyébként az ENSZ-közgyűlés egyhangú jóváhagyása ls bizonyít. A szovjet külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a szerződés jelentős lépés lesz a nemzet* közi együttműködés és kölcsönös megértés útján, előmozdítja a vitás nemzetközi problémák megoldását. Sir Geoffrey Harrison angol nagykövet nagy megelégedéssel nyilatkozott a szerződésről. Thompson amerikai nagykövet, akinek újbóli kinevezése óta ezt volt az első nyilvános szereplése Moszkvában, nem tért ki a szerződés méltatására, mert — mint mondotta — tudomása szerint az Egyesült Államok vezetői nyilatkozatokat tesznek erről, csupán azt a reményét tolmácsolta, hogy „nem ez lesz az egyetlen szerződés, amelyet Moszkvában aláírhat". Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete pénteken délben a magyar kormány nevében aláírta a békés világűr szerződést. Ez alkalommal összesen huszonkét állam csatlakozott meghatalmazottjának aláírásán keresztül a 17 cikkelyből álló világűr-megállapodáshoz. Jelentős Japán csatlakozása a szerződéshez, mivel ez az ország az utóbbi időben számottevő haladást ért el a rakétatechnikában és hozzálátott űrkutatási programjának kidolgozásához is. A szerződés egyik elvi fontosságú pontja kimondja, hogy minden állam csatlakozhat hozzá kivétel nélkül, tehát aláírhatják nemcsak az ENSZ tagállamai, hanem azok a szocialista országok is, amelyeket a nyugati hatalmak ma még megakadályoznak abban, hogy elfoglalhassák helyüket a világszervezetben. Ennek a pontnak az alapján írta alá Moszkvában a „békés világűr" szerződést az NDK külügyminisztere. Pénteken délelőtt a brit külügyminisztérium épületében ünnepélyesen aláírták a világűr békés használatáról szóló egyezményt. A három nagyhatalom nevében George Brown, angol külügyminiszter, Mihail Szmirnovszkij londoni szovjet nagykövet és Philip Kaiser, az Egyesült Államok londoni ideiglenes ügyvivője írta alá az okmányt. A Magyar Népköztársaság nevében Incze Jer.ő, hazánk londoni nagykövete látta el aláírásával a szerződést Biszku Béla beszéde Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés összhangban van gazdaságpolitikánk céljaival és a szocialista építőmunka idei feladataival. Előirányzatai biztosítják az e feladatok megvalósításához szükséges fedezetet és országunk háztartásának pénzügyi egyensúlyát. Ez jó és megnyugtató, mivel valamennyien átérezzük azt a felelősséget, amellyel országunk gazdájának, a dolgozó népnek tartozunk a pénzével való helyes, meggondolt és takarékos gazdálkodásért. Minden forint a dolgozó emberek becsületes munkájának, fáradtságának és erőfeszítésének az eredménye. Ez pedig mindenkit arra kötelez, hogy minden forinttal gondosan, felelősen, a legcsekélyebb könnyelműség nélkül bánjon, amikor azt beosztja és felhasználja. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek; célja a termelőerők és a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek szüntelen javítása. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikát folytat. Ez a politika szüntelenül nyomon követi az élet változásait Olyan korszakban élünk és dolgozunk, amelynek bonyolult összefüggéseiből folyton új jelenségek és tendenciák alakulnak. Pártunk a leghaladóbb tudomány: a marxizmus—leninizmus fénykörében állandóan kutatja, vizsgálja és elemzi ezeket a jelenségeket. Az ebből adódó tanulságok és következtetések adnak indítékot a párt kezdeményezéseihez. Emlékeztetem a tisztelt országgyűlést: két és fél—három évvel ezelőtt kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk a gazdasági életben. A jelenségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964 decemberében határozatot hozott a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására. E határozat az 1965. évi népgazdasági tervről és a gazdálkodás hatékonyságának javításáról, az ötéves terv eredményes befejezéséről intézkedett, s legfontosabb elemei voltak: a termelékenység, az önköltség minél nagyobb javítása, az egész népgazdaság külkereskedelmi teljesítményének emelése, a munkafegyelem, a takarékosabb gazdálkodás, az elért életszínvonal szilárdítása és jövendő emelésének jobb megalapozása. Akkor elhangzottak aggályok is, hogy a párt elhatározásai bizonyos területeken a viszonyok stabilitását érintik. A párt szerepe, a reálpolitika azonban nem az, hogy tétlenül szemléljük a fejlődő élet szövevényéből felbukkanó jelenségeket és tendenciákat, hanem az, hogy a társadalom, a szocialista építőmunka céljaiból kiindulva, kedvező irányú változásokat kezdeményezzünk. A bátor kezdeményezés olykor politikai kockázattal is jár, de ezt is vállalni kell. Az 1964. évi decemberi határozatot is igazolta az élet, a fejlődés, akkor — átmeneti, időre — csökkenteni kellett a termelés ütemét. Ez azonban helyesnek bizonyult, mert a meghozott intézkedések nyomán növekedett a munka termelékenysége, lassú, de biztató ütemben emelkedett a termelés, minőségi változásokat értünk el, a termelés szerkezetében és műszaki színvonalában, végeredményben pedig a szükségletek jobb kielégítésében. Kádár János Simon István Kossuth-díjas költővel, Aczél Györggyel és Ilku Pállal beszélget Kállai Gyula a Parlament folyosóján képviselők között A gazdaságirányítási rendszer reformjának célja A fejlődés követelményeinek és a lehetőségeknek mélyreható vizsgálata alapján jutott a párt arra az elhatározásra, hogy javasolja a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformját, alapos elemző munka előzte meg a reform kidolgozását. A párt legjobb közgazdászaink és szakembereink sokaságára támaszkodott A reform legfőbb célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, s meggyorsítsa a szocialista-társadalom teljes felépítését, hogy tovább fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket. Az ls fontos cél, (Folytatás a 2. oldalon.) Interpelláció az üres padsorokban. Nagy Józsefné köny* nyűlpari miniszter Győri Imrével, Csongrád megye kép* viselőjével beszélget