Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

Magyar berendezési tárgyak a KGST-palotában Gyors ütemben közeledik • befejezéshez a moszkvai KGST-palota építése. Leg­utóbb például arról kap­tunk hírt. hogy lengyel szakbrigádok már a fém­zárószerfcezeteket, ablako­kat szerelik. A KGST tag­allamok között hazánk is resztvesz a munkában: a •harmijicötemeletes, nyitott könyvhöz hasonlító épület sok berendezési tárgyét szállítják magyar külkeres­kedelmi vállalatok. A tervezési feladatok ösz­wehangolását a KÖZTI ter­vezőintézet végzi. A torony­épület helyiségeinek bútora­it nagyi-észt az ÁRTEX kül­kereskedelmi vállalat szál­lítja. Az ott elhelyezett nemzeti irodákon kívül, amelyeket az illető ország rendez be, mi szállítjuk a közős helyiségek összes bú­torait. A különböző stílusok kö­zül a választás a szögletes alakú, csővázas bútorokra esett. Ez a modern stílus illik ugyanis a legjobban a toronyépület építészeti megjelenéséhez. A csaknem 400 szoba csővázas, fém és műanyag kombinációjú be­rendezési tárgyait a Gyulai Fa- és Fémbútor KTSZ ké­szíti. Az ülőbútorok huzata magyar gyártmányú műbőr lesz, amelynek anyagát a győri gyár készíti. A ma­gyar szekciót modern fabú­torokkal rendezik be. Az ÁRTEX a Képzőművé­szeti Alappal közösen pá­lyázatot hirdetett a torony óriási halljának kialakítá­sára. A hallban elhelyezett ruhatárakat ugyanis művé­szi kivitelű paravánokkal fogják eltakarni. A pályá­zat alapján most készülnek a makettek, s ezután döntik majd el, melyik magyar művész munkája kerül ki­vitelezésre. A KGST palota épület­csoportja három részből áll. A tornyot szálloda, vala­mint a kongresszusi csar­nok egészíti ki. A kongresz­szusi terem székeit az Eléktroámpex szállítja, •ugyanis minden ülőhelyet külön hangszóróval szerel­nek fel, s így sajátos tér­hangosító megoldásokat is kialakítanak. A KGST palota könyvtá­rainak, ruhatárainak be­rendezéseit is magyar vál­lalatok készítik. Az első bú­tor szállítmányokat április­ban indítják útnak, s azo­Ikat magyar szakemberek rendezik és szerelik majd a helyszínen. A tervek sze­rint augusztusig az utolsó szállítmányoknak is meg kell érkezniük, mert a KGST palotát a forradalom ötvenedik évfordulójára kí­vánják Átadni. B. B. I. Országosan elsők Az idén könyvelőautomatákat is javítanak Szegeden Értelmezzük egységesen feladatainkat! A hagyományos irodagépe­len kívül egyre több és bo­nyolultabb számológépet és berendezést javítanak az Iro­dagép technikai Vállalat sze­gedi üzemegységében. Az év­ről évre növekvő feladatok­kal kitűnően birkózik meg az üzemegység: 1966-os eredmé­nyével — mintegy 40 ezer karbantartást és 7 ezer javí­tást hozzávetőleg 3 millió 800 ezer forint értékben végeztek el — ismét első lett az or­szágban az Irodagéptechnikai Vállalat üzemegységei között Nőtt a munka­terület Azt szokták mondani, az eredmények önmagukért hó­síéinek. Ez a szegedi műsze­részek esetében is így van, de ettől függetlenül érdemes megismerkedni munkafelté­teleikkel. Az Attila utcai, jelenlegi telepükre 1963-ban költöz­tek. Ekkor mindössze 21-en, a mainál lényegesen kisebb feladattal dolgoztak. Ma vi­szont ugyanitt, szűkösen el­helyezett 20 asztalnál 34-en végzik munkájukat. A né­hány évvel előbbinél lénye­gesen több gépet javítanak, sőt két vidéki részleg is kap­csolódott az üzemegységhez. Így nemcsak C,ongrád me­gyei és szegedi, hanem a Békés megyei vállalatok, in­tézmények irodagépeinek is gondját viselik. Sikeres kísérlet Különösen a nagyobb vál­lalatok gépesítik adminiszt­rációs munkájukat, adatfel­dolgozásukat: több helyen alkalmaznak könyvelőauto­matákat, amelykkel létszá­mot takaríthatnak meg. A törekvést ma már a szegedi adatfeldolgozó központ tevé­kenysége is elősegíti, így a vállalatok bátran alkalmaz­nak könyvelő berendezése­ket. A bonyolult szerkezeteket az elmúlt években Budapes­ten. a központi telepen javí­tották. De 1966-ban — a megnőtt igények miatt — Szegeden is kísérleteztek ez­zel, sikerrel. Az Irodagép­technikai Vállalat elhatároz­ta, hogy 1907-től kezdődően a helyi igényeket. Szegeden igyekeznek kielégíteni, a leg­elterjedtebb három könyvelő­automata típust Szegeden karbantartják, javítják majd. Juhász Mihály, a szegedi üzemegység vezetője elmon­dotta, hogy a szükséges elő­készületeket megkezdték. A legügyesebb műszerészeket a nagyobb tudtást igénylő munkára több tanfolyamon Budapesten képezik át Az újítás — a könyvelőgé­pek szegedi javítása — a megrendelő vállalatoknak igen előnyös. Eddig ugyanis csomagolni, szállítani kellett a kényes berendezéseket, s emiatt hosszú ideig tartott munkába állításuk javítás, vagy karbantartás után. Nem beszélve arról, hogy az idő­veszteségen kívül még a gon­dos szállítás mellett is sok­szor megsérültek a berende­zések. A helyzet gyökeresen vál­tozik, ha majd Szegeden rendszeresen végzik a szük­séges karbantartásokat és javításokat. Helyiséggond Sajnos, az új szolgáltatás­nak egyelőre még akadályai vannak. A szegedi üzemegy­ség műhelyét túlnőtte ez az új feladat Az írógépeknél, pénztárgépeknél jóval na­gyobb könyvelőautomaták a meglevő felszerelésekkel és helyiségben nem lehet kija­vítani. Feltétlenül bővíteni kellene a munkaterületet, új helyiségre volna szükség. Ezt azonban — hiába pró­bálkoztak már eddig — még nem tudott szerezni a válla­lat Ha sikerülne, figyelembe véve a várható többletmun­kát is, öt évre megoldódna az üzemegység gondja, és a szegedi, megyei könyvelő­automaták gyors, biztos ja­vítása is. Matkó István A kongresszus határo­zott Rajtunk a sor, e határozat végrehaj­tását, életreváltását nekünk kell megoldanunk. Most már a gazdaságban, a kultúrá­ban, tudományban, s a köz­életben is minden maga­sabb főkön, összetettebben jelentkezik, mint az elmúlt években. Az igaz, hogy ezt már néhány éve mondogat­juk, de most már a cselek­vő gyakorlat kezdődik. S ahhoz, hogy valamennyien nagy-nagy egyéni kínlódás és erőfeszítés árán, ismere­tek szerzése és gyakorlati munka útján fölnőjjünk a feladatokhoz, nagyon sokat kell tanulnunk, dolgoznunk. Itt már a jószándék, ön­magában a párthűség nem lesz elég senki számára sem. A szocialista építés bo­nyolult feladataira válaszo­lunk gyakorlati munkánk­kal. Az a kérdés, hogy vá­laszaink megfelelnek-e az elképzelt politikai célkitű­zéseknek és dolgozó né­pünk igényeinek. S ez már nem a kongresszuson, nem a párt Központi Bizottságán, hanem rajtunk, pártmunká­sokon, gazdasági vezetőkön, kultúrmunkásokon. tudóso­kon, közéleti vezetőkön mú­lik. Sok év tapasztalata bi­zonyítja, hogy csak úgy tu­dunk boldogulni, ha az élet minden lényeges területén a Központi Bizottság politikai elképzelései érvényesülnek. Ha nem eltorzított, félre­vitt politika jelentkezik, te­hát ha egyformán értjük, hogy mit akarunk, és egy­formán cselekszünk is. Ha az egyöntetűséget nem tud­juk megteremteni, akkor a párt nehezebben tudja meg­valósítani népünk, hazánk, valamenyiünk javát szolgá­ló politikáját. Ezt pedig nem szeretnénk. De ezt csak úgy tudjuk elkerülni, ha a leg­fontosabb kérdéseket alapo­san megbeszéljük a pártban, s a lakosság nagy tömegé­ben, hogy cselekvési egysé­günk azonos felfogásra tá­maszkodjék. Korábban rend­kívül fontosnak tekintettük a cselekvési egységet. Volt aztán idő, amikor ez a rend­kívül figyelemre méltó elv elhomályosult okkal, ok nélkül... s természetesen zavarokat idézett elő. A hi­ba az volt korábban, hogy a cselekvési egységet elvá­lasztottuk az elvi és érzel­mi meggyőződéstől. Holott cselekvés csak egységesen értelmezett és érzelmileg ls Hárman a Kemes utáából Kevés olyan szerencsés társadalmi munkás lehet Szegeden, mint a nyugdíjas Terhes György. No nem ép­pen azért, mert a Kemes utcában a 13-as szám alatt lakik, haneim más egyéb (MTI Foto — Molnár Edit felvétele) Stokowski Magyarországon Leopold Stokowski, a vi­lághírű lengyel származású amerikai karmester magyar­országi tartózkodása alkal­mával meglátogatta otthoná­ban Kodály Zoltánt kedvező körülmények miatt. Jól fűtött szobában, egy po­hár saját termésű vörösbor mellett beszélgetünk. — A mi választási bizott­ságunk már hétfőn munká­hoz kezdett. A Kemes utca és a Róna utca lakói tartoz­nak a választókerületünkbe. Itt a környéken mindenki személyes ismerősünk. — Ezt Horváth Istvánné, a szom­szédasszony mondja, a vá­lasztókerületi bizottság har­madik tagja. — Hármunkat bíztak meg a két utca választási előké­születeivel: a szomszédasz­szonyt, a feleségemet, meg engem. — Terhes György mosolyogva egészíti ki az információt azzal, hogy ilyen segítőkkel igazán kellemes együtt dolgozni. Nos, ez az egyik ok, ami miatt szeren­csésnek mondható a választó­kerületi bizottság elnöke. A felesége megjegyzéseiből ki­derül a következő is: — A férjem lakóbizottsági felelős, hat lakóbizottság munkáját irányítja, ellenőrzi. S a lakóbizottsági tagok mégiscsak a legtöbbet tehe­tik a gyűlésekre, a szava­zásra történő mozgósításban. — Többekkel beszéltünk már s a napokban mindenkit meglátogatunk. Az első fon­tos esemény a jelölő gyűlés lesz, amit február 8-án ren­dezünk a Szilléri sugárúti is­kolában. Azt szeretnénk, ha erről senki nem hiányozna. Horváth Istvánné közbeszól: — Persze, a jelölőgyűlés után is szoros kapcsolatot tartunk a lakossággal. Nem felejtjük el azt sem, hogy a szavazást megelőző utolsó napokban mégegyszer szól­junk mindenkinek. Nehogy elfelejtkezzenek. Meg aztán versenyben is leszünk a szomszédos választókerüle­tekkel, s azt akarjuk elérni, hogy a mi utcáink lakói sza­vazzanak le először. — Nem lesz ez nehéz. Túl­nyomórészt munkások lak­nak itt, meg nyugdíjasok: mindannyian tudják, mi a kötelességük. — Ezzel fejezi be a reggeli megbeszélést az elnök, s aztán indul ki-ki a maga útján az erre a nap­ra készített programot vég­rehajtani. — Nem biztos, hogy min­denkit az első alkalommal otthon találunk. Viszont sen­ki nem maradhat ki. A háromtagú kis bizottság nagyon komolyan fogja fel feladatát. K. J. támogatott elvekből eredhet eredményhozóan. E zt a munkastílust nem elég hangsúlyozni, új­ságokban, gyűléseken és egyebütt. Ezen már túl vagyunk. Most a konkrét gyakorlati munkában kell ennek érvényt szerezni. Ná­lunk minden feladatnak megvan a felelős párt-, ál­lami, társadalmi szerve. Az ott dolgozó kommunisták útján kívánja a párt meg­valósítani politikai elképze­léseit A párt azt biztosít­ja, hogy mindenütt és min­den fokon a párt politiká­ja hamisítatlanul, többértel­műségtől mentesen valósul­jon meg. Ezt a különböző szervekben és helyeken dol­gozó kommunisták erőtel­jesebb képzésével is előse­gíti. Községekben, városok­ban, üzemekben, intézmé­nyekben dolgozó kommunis­ták arra hivatottak, hogy ér­vényt szerezzenek annak a politikának, amelyet a kong­resszus elfogadott, kidolgo­zott. Ez o párt irányító munkájának, vezető szere­pének sarkköve. S ez a IX. pártkongresszus egyik leg­fontosabb állásfoglalása is! Aki ezt nem érti meg — s továbbra is mindent maga alá kapar — akarva, aka­ratlanul nehéz helyzetbe so­dorja azt a pártszervet, amelyet képvisel, s termé­szetesen önmagát is. Az is következik mind­ebből, hogy a párt vezető szerepének, irányítótevé­kenységének állandósuló formájáról van sző, s nem valamiféle átmeneti idő­szakról. Ez a lenini vezetési módszer megfelel a párt és a tömegek kölcsönös bizal­mának, egészséges, tisztes­séges kapcsolatának. Aki ezt nem érti meg, ártalmas módszert alkalmazhat, és la­zíthatja a párt és a töme­gek egészséges, erősödő kap­csolatát. Hogy jól, és egy­formán jól értsük teendő­inket, azért kell alaposé n tisztázni, elméletben és a . után gyakolatban is legfon­tosabb tennivalóinkat Ezt a célt szolgálja az a széles körű propagandisztikus és agitatív tevékenység, ame­lyet a párt ezekben a na­pokban. s hetekben kifejt kommunistákra és parton kívüli vezető emberek kö­rében. Az is igaz, hogy a pártpo­litika egyértelműbb végre­hajtása megkívánja a kü­lönböző helyeken és szer­vekben dolgozó kommunis­ták elvi szilárdságát, ha­tározottságát, kezdeménye­zőkészségét és nagyobb mérvű felelősségét. Nem engedhető meg, hogy a párt politikájával egyetértő em­berek állítólagos „kénysze­rítő körülmények hatására" valamiféle más politikai el­képzeléseknek adjanak helyt akár a gazdasági életben, akár a tudományban, kul­túrában, vagy másutt. Ez annyit jelent, hogy a párt politikáját elvi alapon min­den helyzetben és körülmé­nyek között érvényesíteniök kell a kommunistáknak. Ennek a hangsúlyozása azért vált szükségessé, mert a pártkongresszus előtti időszakban előfordult — nem is ritkán —, hogy elv­társak csoport vagy egyéni érdekektől vezettetve letér­tek arról az elvi alapról, amelyet maga a párttagság jelent, igényel. Nemcsak a múltban volt érvényes, hogy csak egyedül az elvi politi­ka a célravezető. Ez a je­lenben is érvényes. Sőt a jelenben hatványozottabban érvényes. S ez a lenini fo­galom nemcsak nagy kérdé­sekben, hanem a mindenna­pok gyakorlatára is áll. Te­hát nem engedhető meg egyetlen pártszervezetnek sem, hogy kommunisták va­lamiféle lokális érdekektől, vagy személyi előnyöktől vezettetve háttérbe szorít­sák bármilyen pici kérdéa­ben is az elvi politikát T úlzás nélkül állíthat­juk, hogy a ml né­pünk elfogadja és támogatja azt a politikai vonalat amelyet pártunk egy évtizede megformált Ez a vonzódás, sőt ragaszkodás a politikához, nagyon sok megnyilatkozásban nyert bizonyítást. Akár a szocia­lista brigádmozgalmat, a vietnami műszakot a kong­resszusi munkaversenyt » más nagyobb szabású tár­sadalmi akciót veszünk, ez a felfogás, életérzés bizo­nyítható. A magyar dolgo­zók többségükben egyetér­tenek abban, hogy épitsük fel a szocializmust, mert egyre többen megértették és megérezték ennek a társa­dalmi rendszernek, eszmevi­lágnak a magasabb rendű­ségét, tisztességét, humani­tását. Ezzel az őszinte nagy­méretű társadalmi bizalom­mal mindenütt jól kell gaz­dálkodnunk. S ennek az alapja az őszinte, egyértel­mű politika gyakorlati meg­valósítása a legkisebb köz­igazgatási, szellemi, terme­lési egységekben is. Ehhez jó alapot kaptak párt-alan­szervezeteink titkárai az e' múlt napokban azon a t folyamon, amelyen meg' tatták a párt politikájénart igen lényeges elméleti es gyakorlati kérdéseit a IX. •kongresszus határozatai alapján. A zzal a felelősséggel kell dolgoznunk, hogy mindennapi tetteink és cselekedeteink kihatnak az emberek ezrei­nek és tízezreinek gondol­kodására, cselekvésére és magatartására. Ha jól ér­telmezzük és jól alakítjuk politikánkat a gyakorlatban, akkor még nagyobb szel­lemi erők, alkotó munkát produkáló erők állnak so­rompóba szocialista építé­sünk érdekében. A helyzet kulcsa tehát a kezünkben van. Húsz esztendő politi­kai gyakorlata megtanított bennünket arra, hogy csak akkor születnek nagy ered­mények, ha a dolgozó tö­megek magukénak érzik és vallják mindennap munka- • helyükön, lakóhelyükön a szocialista társadalmi érde­ket. Ezért az egészséges gondolkodást és érzésvilá­got nekünk intenzívebben kell erősítenünk, mint a korábbi években. S. S. Kezel 600 szakközépiskola Az utóbbi négy esztendő­ben jelentősen fejlődött ha­zánkban a napközis ellátás az általános iskolákban, s különösen előtérbe került az oktatási reform nyomán a szakközépiskolai hálózat ki­építése — tájékoztattak a Művelődésügyi Minisztérium­ban. Az említett időszakban a napközis ellátásban része­sülő tanulók száma mintegy 23 000-re emelkedett. Négy év alatt a szakkép­zést nyújtó középiskolák el­ső osztályaiba felvett diákok aránya — az összes középis­kolai els:shöz viszonyítva — 33,1-ről 43,4 százalékra növe­kedett, míg az 1963—64-es tanévben 530 középiskola működött az országban, je­lenleg számuk 589. Új híd a Dunán Pozsonynál új híd épül a szélességben négysávos au­Dunán. Hossza 427 méter tópályát építenek. Az acél­lesz, ebből 306 méter a Du- hidat egyetlen, 83 méter ma­im felett ível. Az emeletes gas ferde pilon tartja a fo­híd felső részén 17 méter lyó jobb partján. Csütörtök, 1967. január 26. QtL-MAGYARORSZAG 3 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom