Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 21. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. január 25. Népgazdaságunk 1966. évi fejlődés® a Köionnii Statisztikai H!v»talie'entése 1966-ban a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966-ban a megtermelt új növekedés mértéke nagyobb érték — a nemzeti jövedelem volt amnál, mint amivel az — előzetes számítások sze- . n-„ . . ti . , , , „ . ,,, , . ... 1966. eves terv számolt (•* rmt kb. 6 szazalekkal multa felül az 1965. évi szintet A százalék). • B várinál nagyobb mértékben növekedett a nemzeti jövedelem • B magyar bútoripar sikere • Megtermeltük az ország kenyérgabonáját B Beruházásokra 47 milliárdot fordítottunk Az ipari termelés 1966-ban — a tervezett 4—6 százalékkal szemben. — 7 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szintet a termelékenység 6 százalékos növekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőtt A termelés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység növekedéséből adódott. 1966-ban — a korábbi évekhez hasonlóan — kiegyensúlyozott volt az ipar fűtőanyag- és energiaellátása. Tovább folytatódott az energiatermelés és felhasználás szerkezetének átalakulása. 1966-batt csaknem másfélszer annyi volt a földgáztermelés, mint egy évvel azelőtt, és a terveknek megfelelően némileg csökkent a széntermelés. Valamivel kevesebb volt a kőolajtermelés is, de a kőolaj behozatal kb. egyharmaddal meghaladta az 1965. évit. A kohászat termelése átlagosan 7 százalékkal emelkedett 1966-ban a gépipar és a vegyipar továbbra is sz ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben növelte termelését. A gépipari termelés 9 százalékos növekedése főleg a villamosipari gépek és híradástechnikai cikkek, valamint a műszer- és fémtömegcikkipar fejlődéséből adódott A vegyipar termelésének 12 százalékos emelkedésén belül különösen a műtrágyagyártás, valamint a műanyagok és műszálak termelése nőtt. 1966-ban a könnyűipar — az 1965. évi szinthez képest — kb. 7 százalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan (12 százalékkal) emelkedett a termelés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazai ás külföldi végső értékesítése együttesen valamivel kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. Míg 1966ban az ipari termelés — élelmiszeripar nélkül számítva — 8 %-kal volt több, addig az ipar a belkerekedelemnek kb. 6 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel korábban. A külföldre eladott ipari termékekért kapott devizamennyiség kb. 5 százalékkal haladta meg az előző évit. 1966-ban tovább folytatódott az ipari eredetű készletek növekedése. A növekedés mértéke — előzetes számitások szerint — 1966-ban jóval kisebb volt, mint az 1965. előtti években, de valamivel nagyobb, mint 1965ben. Az építőipari termelés az 1965. évi viszonylag kismértékű növekedés után — 1966ban kb. 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és több volt annál, mint amennyit a terv előirányzott. Az építőipar a termelés növelését — az iparhoz hasonlóan — nagyobbrészt a termelékenység emelésével érte el. Az építőiparban foglalkoztatottak száma ugyanis csak kismértékben növekedett (kb. 2 százalékkal). Az építőanyagipar 1966-ban 10 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A mezőgazdasági termelés a viszonylag kedvezőtlen termésű 1965. év után — 1966ban 5—6 százalékkal növekedett, és valamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. A termelés 1966. évi növekedése elsősorban az 1065. évinél nagyobb növénytermelési eredményekből adódott. Kedvező volt a gyümölcs-, zöldség- és különösen a burgonyatermés, továbbá több fontos takarmány- és ipari növény terméseredménye. Kiemelkedő volt a kukoricatermés. A kenyérgabonatemiés 2,4 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint 1965-ben, de a rendelkezésre álló menyiség fedezi az ország szükségletét. 1966-ban az állattenyésztés termelési értéke némileg meghaladta az 1965. évi szintet. 1966 végén az ország szarvasmarha-állománya valamivel nagyobb, a sertésállomány azonban kisebb, mint egy évvel azelőtt. 1966-ban növényi termékekből, vágóállatokból és állati termékekből epnittvéve kb. 3 százalékkal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. 3 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti 6zintet. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés növekedése fedezetet nyújtott a lakosság élelmiszervásárlásainak kb. 4 százalékos és a mezőgazdasági és élelmiszeripari export kb. 11 százalékos növeléséhez (összehasonlítható árak alapján számítva). A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelményeknek a közlekedés eleget tett, 1966-ban a vasút áraszállítási teljesítménye 1965. évhez képest 3 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei ennél kisebb mértékben, kb. 2 százalékkal emelkedtek. A beruházásokra fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1966-ban számos új nagyobb ipari építkezést kezdtek meg, több fontos beruházás 1966-ra előirányzott üziembe helyezése pedig későbbre húzódott — ezért az üzembe helyezett beruházáTataly 138 000 gyermek született 23 miíiárd forint a takarékban Húsz orvos jut tízezer lakosra Hárommillió külfö di Magyarországon Az ország lakosságának száma 1967. január elsején 10 197 000 fő volt, 37 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. 1966-ban 138 000 gyermek született. A születések száma és aránya az össznépességhez képest némileg meghaladta az 1965. évit, de továbbra is alacsony volt. 6 százalékkal csökkent a halálozások száma. Ezért a lakosság természetes szaporodása 1966-ban nagyobb volt, mint 1965-ben (Ezer lakosra számítva 3,6 ezrelék, az 1965. évi 2,4 ezrelékkel szemben.) 1966-ban 93 000 házasságot kötöttek, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ennél kisebb mértékben, de emelkedett — 2 százalékkal — a válások száma is: 1966-ban 20 700 házasságot bontottak fel. 1966-ban a lakosság összes pénzjövedelmei kb. 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 százalékkal (ide értve a termelőszövetkezeti munkaegység és munkabér, valamint a felvásárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A nyugdíjak és a családi pótlék felemelése és kiterjesztése következtében ilyen címeken 1966-ban mintegy kétmilliárd forinttal (kb. 22 százalékkal) többet fizettek, mint 1965-ben. A lakosság takarékbetét-állománya 1866. végén meghaladta a 23 milliárd forintot. A fogyasztói árszínvonal 1,5—2 százalékos növekedése folytán a bérek és jövedelmek reálértéke kisebb mértékben emelkedett, mint a pénz jövedelmek. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 3,5 százalék helyett kb. 5 százalékkal nőtt 1965-höz képest. A reáljövedelemnek a tervezettnél nagyobb mértékű növekedését részben az tette lehetővé, hogy a fogyasztói árszínvonal valamivel kisebb mértékben emelkedett annál, mint amivel az 1966. évi árintézkedések alapján a terv számolt. Ez egyrészt az Podgornij Romában Ma kezdődnek a hivatalos szovjet—olasz tárgyalások Kedden reggel Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke egyhetes hivatalos látogatásra Rómába repült. Podgornijjal utazott Olaszországba Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök-helyettes, V. Kuznyecov, Gromiko külügyminiszter első helyettese, M. Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Sz. Romanovszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának elnöke és V. Trapeznyikov akadémikus, az állami tudományos és műszaki bizottság első elnökhelyettese. Ny. Rizsov, a Szovjetunió olaszországi nagykövete Rómában csatlakozott a küldöttséghez. sók érteke kisebb volt, mint az előző évben, és a befejezetlen beruházások állománya jelentősen növekedett. 1966-ban többek között megkezdte termelését a Pécsi Hőerőmű újabb 50 MWos gépegysége, a Tiszai Vegyi Kombinát új karbamid üzeme, Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a „December 4." Drótművek új betonacélhuzal gyártó üzeme, a csepeli nagy pontosságú szerszámgépgyár, a Magyar Kábelművek új üzemrésze, a Szolnoki Papírgyár IV. számú papírgépe. Átadták a forgalomnak a Szerencs— Nyíregyháza közötti villamosított vasútvonalat, es a távbeszélő-kapacitást Budapesten mintegy 24 000 új főközponti állomással bővítették. Ezenkívül új szállodákat (pl. a budapesti Sport és a siófoki Európa Szállodát), számos új üzletet építettek és korszerűsítettek. Elkészült az új csepeli állami áruház. Több új beruházással bővültek az egészségügyi intézmények (pl. a komlói és a vásárosnaményi kórházak) és a sportlétesítmények (pl. elkészült a Népstadion fedett játékcsarnoka). 1966-ban mintegy 55 000 lakás épült, lényegében anynyi, mint 1965-ben. Az állami építőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A külkereskedelmi forgalom is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt 1966-ban a kivitt árak értéke 6 százalékkal, a behozatalé 3 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az 1966. évi külkereskedelmi forgalmunk globálisan aktív egyenleggel (kiviteli többlettel) zárult. Külkereskedelmi helyzetünk javulásának zöme a szocialista országokkal való forgalomból adódott. A tőkés országokból nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel. Podgornij. útban Olaszország felé hazánk területe felett átrepülve jókívánságait fejezte ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A szovjet és olasz zászlókkal díszített római repülőtéren Saragat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviseletek vezetői fogadták a szovjet államfőt. Podgornij és Saragat elhaladt a díszszázad sorfala előtt, majd mindketten beszédet mondtak. Saragat hangsúlyozta: Podgornij látogatása nagy és különleges jelentőségű. Olaszország és a Szovjetunió kapcsolatainak szakadatlan fejlődését bizonyítja. Kifejezte reményét hogy Podgornij látogatása lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés. a béke, a nemzetközi enyhülés és a nemzetközi biztonság nagyfontosságú kérdéseiről már megkezdődött eszmecsere folytatását és elmélyítését. Podgornij köszönetet mondott a meleg fogadtatásért majd kifejtette, hogy a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Olaszországgal való kapcsolatoknak. — Meggyőződésünk — folytatta —. hogv az országaink szociális viszonyaiból, a nemzetközi életben elfoglalt helyzetének sajátosságai: ból származó különbségek ellenére még távolról sem merültek ki a lehetőségek a kapcsolatok fejlesztésére. A beszédek elhangzása után Podgornij, Saragat és a kíséretükben levő személyiségek gépkocsin a repülőtérről a városba hajtattak. Római tartózkodása idején Podgornij Saragat vendégeként az elnöki palotában a Quirinalban lakik. A szovjet vendégek aa olasz fővároson kívül felkeresik Torinót, Milánót, Velencét, Nápolyt. A hivatalos tárgyalások ma, szerdán kezdődnek és a vidéki út befejeztével január 30-án zárulnak. A küldöttség összetételéből is megítélhető, az olasz—szovjet kapcsolatok minden területét megvitatják. A római tartózkodás minden bizonnyal módot ad arra is, hogy Podgornij találkozzék és magánjellegű megbeszélést folytasson VI. Pál pápával. Az Unitá. az olasz kom: munisták lapja rámutatl Podgornij látogatásának kiinduló ponttá kell válnia az Olaszország és Szovjetunió közötti új megállapodásokhoz — nem csupán gazdasági* hanem politikai téren ts, elsősorban az eurőoai biztonság kérdésében. (MTI) idénycikkek árának múlt évi csökkenéséből adódott, másrészt pedig abból, hogy az árváltozások folytán megváltozott a vásárlások összetétele: azokból a cikkekből, amelyeknek az ára emelkedett, kevésbé nőttek, vagy csökkentek a beszerzések (pl. az élelmiszerek egy része), azok iránt a cikkek iránt, amelyeknek az ára csökkent, fokozódott a kereslet (pl. ruházati cikkek). A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére (amelyben nem jut kifejezésre a foglalkoztatottak számának növekedéséből, valamint a társadalmi juttatások — pl. nyugdíj, családi pótlék stb. — emelkedéséből származó jövedelemnövekedés) a tervezett 1,5 százalék helyett, 2—3 százalékkal nőtt az előző évhez képest A munkások és alkalmazottak jövedelmeinek átlagos növekedésén belül 1966-ban a szokásosnál nagyobb eltérések voltak. Míg ugyanis egyes — központi béremelésben részesült — rétegék keresete jelentősen emelkedett, addig a béremelésben nem részesült rétegeké az áremelések és a progresszív nyugdíjjárulék következtében csökkent. A parasztság fogyasztásának reálértéke valamivel nagyobb mértékben nőtt 1966-ban, mint a munkások és alkalmazottak reáljövedelme. A fogyasztói árak változása ugyanis a parasztság vásárlásaiban — a munkások és alkalmazottak vásárlásaitól eltérő összetétel folytán — nem éreztette hatását A kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható árakon számítva — 1966-ban 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ezen belül az eladott élelmiszerek mennyisége 4 százalékkal, a ruházati cikkeké kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965-ben. A vegyes iparcikkek forgalma — ugyancsak összehasonlítható árakon számítva T- mintegy 10—11 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az iparcikkforgalmon belül — átlagot jóval meghaladó mértékben — ícb. 20 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1966-ban a lakosság szolgáltatásokra kb. 6 százalékkal fordított többet, mint egy évvel azelőtt A viteldíjak felemelését követően, 1966 második félévében a lakosság helyi közlekedésére — a számításba vett 33 százalék helyett — összesen kb. 20 százalékkal költött többet, mint 1965 második félévében. Az év végén a magán-személyautók állománya elérte a 100 000 darabot, 21 százalékkal volt több, mint 1965 végén. 1966. évben tovább favuti az egészségügyi helyzet. A gyógyintézeti ágyak száma 1900-zal, az orvosok száma mintegy 800-zal emelkedett 10 000 lakosra az év végén 78 kórházi ágy és mintegy 20 orvos jutott Az orvosi körzetek száma 61 új körzettel bővült. A bölcsődei férőhelyek száma 1400zal emelkedett A kultúra és művelődés iránti igény az elmúlt évben is fokozódott. Az 1966— 67-es tanévben 375 700-aa járnak középiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 89 500-an tanulnak. 1969: ban mintegy 4700 könyv jelent meg, több mint 45 millió példányban. A napilapok évi példányszáma meghaladta a 600 milliót. Az elmúlt évben 105 millió látogatója volt a moziknak, kb, 1,5 millióval kevesebb, mint aa előző évben. A televízióelőfizetők száma tovább emelkedett — egy év alatt 165 000-rel — és 1967. év első napjaiban elérte az egymilliót 1966-ban Jelentősen fokozódott az idegenforgalom] 1,6 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat és 1,4 millió esetben utaztak át külföldiek az országon. A hazánkba látogatók száma 22 százalékkal, az átutazók száma 74 százalékkal volt több, mint 1965-ben. A külföldre utazó magyarok utazásainak száma csaknem egymillió volt 7 százalékkal több, mint az előző évben. Budapest 1967. január. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVAT A fc t A