Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

Sztálingrádi hősök a nagy csatáról A szovjet vendégek baráti találkozója Budapesten a magyar sajtó képviselőivel Bensőséges, baráti összejövetel volt hétfőn, tegnap a néphadsereg központi klubjának Váci utcai épületében. A történelmi jelentőségű sztálingrádi csata három kiemelkedő résztvevőjével találkoztak a magyar sajtó képviselői: A. I. Rogyimcev vezérezredessel, a Szovjetunió kétszeres hősével, G. J. Marcsenko vezérőrnaggyal, valamint J. F. Pavlov tartalékos főhadnaggyal, a Szovjetunió hősével, akik a hazánkban állomásozó fiatal szovjet katonákhoz érkeztek látogatásra. A Honvédelmi Minisztérium nevében Halász Antal ezredes üdvözölte a vendégeket, akik közül elsőként Rogyimcev vezérezredes elevenítette fel emlékeit. Elmondotta, hogy anak idején a Lenin-renddel kitüntetett 13. gárdahadosztályt vezette. Kiemelte, hogy csak rendkwül nagy nehézségek árán tudtak behatolni a szovjet katonák a német fasiszta csapatok által körülzárt városba. Sztálingrádnál több hadosztály harcolt, de csupán annál az egynél, amelynek ő volt a parancsnoka, a Volgán történt átkelés során félezer katona vesztette életét. A sztálingrádi katlanban — ahol 141 napig harcoltak — 330 000 német katonát kerítettek be. A hadtörténelemben először fordult elő, hogy a bekerítés gyűrűjéből egyetlen ember sem tudott kijutni. Marcsenko vezérőrnagy — aki a hadosztály parancsnok politikai helyettese volt — hangsúlyozta: a legmélyebb benyomást rá, mint politikai munkásra, az emberek gyakorolták, akik egy pillanatig sem kételkedtek abban, hogy feltétlenül megnyerik a háborút. Rendithetetlen bátorsággal harcoltak, s minden nehézséget zokszó nélkül viseltek el. Végül J. F. Pavlov mondotta el legemlékezetesebb élményét ö, — aki egyébként az Októberi Foradalom szülötte, s a sztálingrádi csata idején őrmester volt — rajával 58 napon át védte a város egyik házát, amelyet később róla neveztek el. az Javult árukínálat A belkereskedelem árukínálata az utóbbi években javult, színvonalában, összetételében a korábbiaknál jobban alkalmazkodott a kereslethez. Azt igazolja egyebek között a forgalom, amely az elmúlt négy év alatt több mint 22 milliárd forinttal növekedett. Az évek során lényegében megszűnt az olyan nagyobb értékű cikkek hiánya, mint például a villamostűzhely, a fényezett hálószobabútor, a kárpitozott bútor, a lemezjátszó, a nagyképcsöves televízió, a csillár, a hűtőgép. A vas-múszakl kereskedelemben a néhány évvel ezelőtt még részben vagy teljesen hiányzott 22 féle cikkcsoport közül 10 megfelelő mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére. Delta televízióból — amely a gyártás bevezetése óta sohasem volt elegendő — mintegy 50 000 kerül belföldi forgalomba az idén, s külföldről jön 23 500 moped és 11000 varrógép. A kereskedelem jelzése szerint zománcedény is lesz már elegendő. A forgalomba kerülő 180 000 gáztűzhely, a 190 000 kályha szintén biztosíték az ezirányú igények kielégítésére. Még mindig számolni kell azonban azzal, hogy egyes ém'tőanyagokból, vilíamosszerelési, egyes vasműszaki árukból a kínálat nem éri el a keresletet. Tankönyvek 15 millió példányban A Tankönyvkiadó Vállalat az idén folytatja a gimnáziumi reform tankönyvek kiadását. Megjelennek a még hiányzó másodikos idegen nyelv-, ének-, történelem-, matematikakönyvek; fizika a szakosított tantervű osztályoknak; a harmadikos irodalomtörténet, történelem, matematika, földrajz, biológia, fizika, kémia és orosz. Közreadják a harmadikos pszichológiát, s a filmesztétika harmadik részét. Több új tankönyvet készítenek a szakközépiskolásoknak is. Folytatják a nemzetiségi iskolák számára készülő tankönyvek kiadását szlovák, német, román és délszláv nyelven. A dolgozók általános iskoláiban tanulók részére a VII. és VIII. osztályosok könyvei most már végleges formában látnak napvilágot. Az egyetemi és főiskolai reform tankönyvek közül több mint negyvenféle jelenik meg 1967-ben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából ünnepi köntösben, új kiadásban jelentetik meg Honti—Józsa— Popovics Olvasókönyv a Szovjetunió történetéhez 1927-től 1915-ig című, mintegy 700 oldal terjedelmű munkáját. Szintén az évforduló tiszteletére lát napvilágot új kiadásban Vág Ottó műve A marxizmus—leninizmus klasszikusai a nevelésről. Orosz nyelvű matiné a Ságváriban A 6zegedi Ságvári gimnázium tanulói hagyományosan, évről évre vasárnap délelőtti matiné keretében számolnak be a nyilvánosság előtt idegen nyelvű tanulmányaikról. így vasárnap délelőtt Keresztül-kasul a Szovjetunión címmel a gimorosz RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió i.so Hírek. Időjárás. 4.32 Hajnaltól reggelig... Közben: 50.00 Hírek. 5.30 Reggeli krónika. 5.50 Falurádió. 6.00 Hirek. 6.30 Hírek. 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Operarészletek. 8.50 A véletlen szerepe az orvostudomány felfedezéseiben. I. 9.00 Harsan a kürtszól 9.40 Táncmelódiák. 10.00 Hirek. 10.10 Messze van odáig. 10.43 Könynyüzene. 11.00 Iskolarádió. II.35 Népdalok. 11.57 Hallgatóink figyelmébe! 12.00 Hirek. 12.15 Szimfonikus költemény. 13.00 A budapesti színházak műsora. 13.03 Makszim Gorkij müveiből. 13.18 Falusi gondolatok. 13.23 cmerevtesztetek. 14.08 Várost épitünk. Gyermekkantáta. 14.26 Szerződés Bogárkával. Rádiójáték. 15.00 Hírek. 15.10 Kérdezzen 1 15.15 Fúvószenekari muzsika. 15.38 Kóruspódium. 15.48 Gazdasági újságíróké a szó! 15.53 Arany János dalai. 16.24 Pái'ó >nia. 16.57 Hallgatóink figyelmébe! 17.00 Hírek. 17.15 Operarészletek. 17.46 Tanulmányúton a mikrofon. 18.01 Könnyűzenei híradó. 18.31 Zongoramuzsika. 19.00 Esti krónika. 19.30 A Szabó család. 20.00 Lemezek közt válogatva . .. 20.25 Koczkás Sándor könyvszemléje. 20.35 Könnyűzene. 21.00 Hírek. 21.05 Századunk zenéjéből. 22.00 Hírek. 22.20 Sporthírek. 22.25 Filmmelódiák. 22.40 Te és a társadalom. 23.00 Opeletek. 23.20 Zenekari muzsika. 24.00 Hírek. 0.10—0.25 Verbunkosok. Petófi Rádió 4.30—7.58 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 6.20 —6.30 Torna. 10.00 Zongoraművek. 10.20 A szabadság dalai. 10.45 Ülabb előember felfedezése. 11.00 „És tedd rá éltedet . . ." 12.20 Könnyűzene. 12.55 Házunk tája . . . 13.10 Zenekari muzsika. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Hírek. 18.10 Puritánok. 18.35 Rádió Szabadegyetem. 19.00 Muzsikáló könyvek. 19.51 Jó éjszakát. gyerekek 1 20.00 Est! krónika. II. 20.31 Zongoraverseny. 21.00 Könnyűzene. 21.10 Két jelenet. 21.30 Muzsikaszó. 22.20 Országházi beszélgetés a kul túráról. 22.35 Zenekari muzsika. 23 00—23.15 Hírek. Időjárás. názium dísztermében nyelvű műsort adtak. A cím utazásra hívott a Szovjetunióba, a hatalmas ország múltjába, jelenébe: irodalmába, zenéjébe. A közönség előtt megelevenedett Sztyenka Rázin Volgája, Csehov Sztyeppéié és Bajkál vidéke. Hacsaturján muzsikája, Tatjána levele pedig az orosz tájat és a jelen kor emberét hozta közel a hallgatósághoz. Az emberi haladásért küzdő hatalmas országról olyan kitűnő alkotók, költők, mint Tvardovszkij és Jevtusenko művei szóltak. Az irodalom és zene együttes alkalmazása Dani Tivadar rendezői munkája, a zeneés énekszámok megválogatása Szécsi Józsefet dicséri. Az irodalmi szemelvények tolmácsolásával Nagy Erzsébet, Bárdos József, Szemmáry Erzsébet, Makra Klára, Szabó Rozália és Szalma Ágnes tűntek ki. A mintegy kétórás rendezvényen huszonöt tanuló lépett fel, s a közel kétszáz főnyi közönség nagy tapssal jutalmazta a tanárok és tanulók értékes munkáiét. Kormányos András A pikk dáma Pillanatnyi fellobbanó zsarátnok — Puskin ihlető romantikus elbeszélése —, ami belekap az orosz maestro fogékony képzeletvilágába, s pillanatok alatt felperzseli, égig lobogó fényű tűzvésszé emészti a gondolatot. Valahogy így születhetett monumentális operaképpé A pikk dáma anekdotája, a Moszkvai Vénusz bűvös kártyáinak szimbóluma, a végzet, a rögeszme és a szerelem heroikus csatájának vérzivataros, század végi modorba álmodott hatalmas panorámája. „Vagy szörnyen elhibázom, vagy A pikk dáma lesz életem fő műve" — irta Csajkovszkij fivérének, Modesztnek, aki Puskin nyomán a szövegkönyvet készítette. Az orosz komponista operai koncepciója teljes magyarázatát adja, miért kellett a végsőkig kimozgatni az alapötletben szereplő történet kontúrjait: „Operahős csak nagyszabású, mély és egymásnak ellentmondó szenvedélyektől fűtött ember lehet, melyet drámai módon kell megteremteni, úgy, hogy érzelmei fejlődjenek. Csak az érzelmekre épített opera igaz". Az érzelmi telítődés fokról fokra végig ott Izzik a műben, hamisítatlan nagyopera, ami azonban már saját korában ls kissé elkésett dramaturgiai eszközökkel szabja meg végső kereteit Zivatar, tomboló szélvész zúg át a színen, kietlen Néva-part, démoni víziókkal telített kaszárnyajelenet, grandiózus estély, ahol — minden funkciótól mentesen még Katalin cárnő is előkerül néhány pillanatra, hogy fényt, még több csillogást adjon a pompának, és — nem utolsósorban —, hogy a Turandot megfelelő szituációjára emlékeztető tutti ismét düböröghessen az orchesterben. De ugyanitt talán sikerült érzékeltetni, miért nincs valamennyi kétségtelen érdeme ellenére sem A pikk dáma a legnépszerűbb és legkeresettebb operák első vonalában. Mert elkésett. 1890 körül Verdi már megírta Othellóját és a Falstaffon dolgozik, a Parasztbecsülettel és a Bajazzókkal épp ekkortájt köszönt be diadalmasan a verizmus, és 1892 a dátuma — hogy más műfajt is jelezzünk — Debussy Egy faun délutánjának! Csajkovszkij A pikk dámában is Csajkovszkij marad. Az a komponista, aki mindössze egy esztendeje fejezte be a gigászi méretű V. szimfóniát, s aki az operában sem tehetett mást, mint ott folytatta, ahol a szimfóniát abbahagyta. Ez a szimfonikus zenekari technika kerül harmóniába a szenvedélyektől fűtött színpaddal, s jelez olyan vezérmotívumokat, melyek a wagneri „leitmotívben" már régen elnyerték végső funkciójukat A pikk dáma szombat esti színrevitelében nem kis feladatot oldott meg a szegedi operatársulat, hiszen egy az egyben beállítani korszerűtlen megoldás. Értelmezni kellett, de vigyázva, nehogy a mondanivaló presziflázsát szülje: világosan és egytértelmúen közvetíteni a szerzői szándékot, ugyanakkor minden sallangot határozott természetesBemutató a Szegedi Nemzeti Színházban (Siflis felvétele) Részlet a ül. felvonásból. A Néva partján utoljára találkozik Liza (Harmath Eva) és Herniann (Vadas Kiss László) séggel, a ma emberének intellektusában poentírozni. így vált a nevelőnő, Kemény Klió nagyszerű karakterfigurája, leginkább groteszkké, és így kerültek helyükre a túlzottan érzelmes, vagy magasztos pillanatok — elsősorban Harmath Éva (Liza) kitűnő ének- és színi játékában. Mindezek megvalósításában az érdem oroszlánrésze Vaszy Viktor karmesteré, aki a zene ilyetén felfogásával az operakonstrukció alakját és vázát teremtette meg. Versényi Ida rendezése lényegében ennek a zenei koncepciónak szinkronját kereste a színpadon, s — az apróbb felületességek mellett is — alapjában szerencsésen találta meg. Vadas Kiss László Hermann maszkjában elsőrangú teljesítményt nyújtott. Erőteljes és riadt, szenvedélyes és szenvtelen volt, a figura megkövetelte összetettségben. Talán az ő sápadt magányossága és Littay Gyula délceg Tomszkij grófja festette színpadon leginkább a cári Oroszország felsőbb régióinak oly jellegzetes alakját. A Hermann-szerepbeli ellenlábasát — Jeleckij herceget — megformáló Gyimesi Kálmán az est legpoetikusabb perceit szerezte második felvonásbeli áriájával. Turján Vilma öreg grófnője elhitette a hajdani Moszkvai Vénuszt, de végeredményben mégiscsak „vén szipirtyó" maradt Sinkó György, Vargha Róbert, Gregor József és Réti Csaba találóan „békebeli" kártyahősök, Lengyel Ildikó melegszívű lánytárs. Mása Vígh Irén, az udvarmester Sádt Ede volt. Sándor Lajos díszlet-, Gyarmathy Ágnes jelmezterve a komor, sötét tónusú végzetszerűségben is színeket keres. Imre Zoltán koreográfiájában finoman találó a Pálfi Lajos és Kovács Katalin által betétként eljátszott Daphnis—Cloe színfolt. Nikolényi István Hét rövidfilm Ügy látszik, hagyománynyá válik a szegedi moziműsor kialakításában, hogy időnként egy-egy rövidfilmösszeállítást is vetítenek a mozik. Erre a körülbelül fél esztendővel ezelőtt megkezdett munkára eddig is, s továbbra is buzdítjuk a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalatot. Annak ellenére, hogy a tegnap bemutatott rövidfilm-műsor nem tetszett anynyira, mint az eddigiek. Mintha a közönség érdeklődése is kisebb lett volna tegnap, mint korábban, bár az igaz, hogy a rövidfilmek iránt sohasem vonzódtak nagy tömegek. A Balázs Béla filmstúdió hét fiatal rendezőjének rövidfilmjét láttuk tegnap este. Sajnos, többet nem először. Kardos Ferenc Levelek Júliához című munkáját például jó néhány hónappal ezelőtt kísérőműsorként egy hétig vetítették, s hasonló módon szerepelt már a műsorban a Miskolcot bemutató Változatok egy városról cíTELE VI ZIOM ŰSOS Magyar televízió 3.05 Iskola-tv. Számtan-mértan. 9.00 Környezetismeret. 11.10 Történelem. 13.35 Iskola-tv. Számtan-mértan (ism.) 14.30 Környezetismeret. 16.20 Történetem. 17.23 Magyar Hirdető. 17.35 100 kérdés — 100 felelet. 18.20 Hírek. 10.25 Daltanítás. 18.35 Kifelé a kátvúból. Rioortfilm. 18.55 Esti mese. 19.05 Verdi: Faistaff. Opera 3 felvonásban. Közvetítés az Operaházból. Az I. szünetben: Tv-híradó. A II. szünetben: Üj könyvek. Kb. 22.00 Tv-hlradó. II. kiadás. Jugoszláv televízió 17.15 Műsorismertetés. 17.20 Heti szemle albán nyelven. 17.50 Hirek. 10.00 Riportműsor. 18./.0 Fenntartott ldö. 19.10 A forgalomról. 19.40 Hirdetesek. 19.s4 Jó éjszakát, gyerekek I 20.00 Tvhíradó. 20.30 V. Hugó: Nyomorultak. III. rész. Olasz sorozatfilm. 21.20 Lírai percek. 21.30 Hírek. Román televízió 14.00 Síverseny-közvetltés Zakopanéból. 17.00 Legkisebbjeink műsora. 17.20 Iskolások műsora. 17.50 Hirdetések. 18.00 Tvhlradó. 18.23 A tv filmklubja. 19.00 Románia nemzeti ünnepin. 20.15 Román Játékfilm. 21.45 Tv-híradó. Felelötienseg Képünk vasárnap délután fél 3 és 3 óra között készült a Korányi rakpart előtti Tisza szakaszon. Egy fiatal apa 3 év körüli gyermekével bent sétált a Tisza jegén, a parttól n.integy ?—7 méter távolságra. A rakparton járók megrökönyödve nézték a különös jelenséget, annál is inkább, mert a kisgyermek me.g-megbotlott apja mellett az össze-vissza torlódott jégtáblákon. Ez a hátborzongató bravúr" a fiatal apa felelőtlenségéről tanúskodottsétálása láttán több kis"verek is bemerészkedett a folyó jegére. Később a rendőrség vetett véget ennek a veszélyes sétálásnak. |t mű film is. Ily módon az összeállítás újdonságe'ménye lényegesen kisebb volt, mint azoké az összeállításoké, amelyeket korábban láttunk. Ez volt a tegnap esti műsor egyik hibája. A másik hiba a színvonal egyenetlenségeben jelentkezett. Az összeállítók nem voltak elég igényesek; tartalmas, 6ikerült rövidfilmek alkalmi, technikai jellegű és keveset mondó kompozíciókkal együtt szerepeltek. Oláh Gábor Kíváncsiság című filmjét például bátran el lehetett volna hagyni ebből az összeállításból. Az ugyanis, amit ez a film mond, hogy tudniillik az emberek kíváncsiak, közismert valami. Filmen csak akkor lenne ennek jogosultsága, ha a rendező tudna valami újat, izgalmasat, érdekeset, eddig észre nem vettet mondani a témával, a problémával kapcsolatban. Ez a kisfilm azonban, sajnos, nem tud. Tetszett Kovács Nándor Képek és emberek című dokumentumfilmje. Anyaga ennek sem teljesen új, egy fényképész műtermébe viszi el a nézőt, olyan helyre tehát, ahol szinte minden ember járt már A rendező megfigyelései mégis érdekesek, s nagyon jellemzőek. Sikerült, bár egyszerűbb munka a szegedi származású Ventilla István Otthon cimű kisfilmje. Tömör, egységes alkotás ez, s a mai fiatalság töbn problémája markáns fogalmazásban jelenik meg benne. Gábor Pál Aranykor című filmje két nemzedék egymás közötti viszonyát vizsgálja, érdekesen, hatásosan. Szerepelt az összeállításban egy szatirikus rajzfilm is Nepp József Mese a bogárról című tartalomgazdag, gondolatilag elmélyült alkotása. ö. L. Kedd. 1967. Január 24. DÉL-MAGYARORSZÁG 5