Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

TÖBB FÖLDGÁZ, KEVESEBB SZÉN Gond és öröm Tovább folytatják a kutatómunkát Egyre több szegedi nagyí xem, intézmény használja rz olcsó földgázt, s a lakárokban is szaporodik a gáz1 izélés. A megnövekedett i tények kielégítése szinte 1 ónapról hónapra nagyobb r oennyiségű gáz előteremté! ét követeli meg a Nagyalí jldi Kőolaitermelő Vállalattól. Természetesen a vállalat e mellett gondoskodik a kőrlaj felszínre hozataláról és kitermeléséről is. Új rétegvizsgálótok A hidegre fordult időjárás ellenére sikerrel birkóztak meg a feladatokkal az algyői mezőn. Eddig 8 kutat olajra, 1 ettöt pedig gáztermelésre tettek alkalmassá. Az üzem termelése az algyői térségben 150 tonna olaj és 110 ezer köbméter földgáz naponta A termelőmunka mellett ezen a héten új rétegvizsgálatokat kezdenek az üzem ízakemberet. Az algyői 7-es és 9-es kutaknál mintegy : 900 méter mélységtől felielé új szénhidrogén tároló rzinteket vizsgálnak meg. Ha r. mérések eredményt hoznak, akkor naponta egy-egy kútnál 180 tonnával emelkedhet a kőolajtermelés. Új nagyfogyasztók A Szegedi Gázmű vezetékeiben egyre több földgáz kering. A 8,5 kilométer hosz; zúságú földgázvezeték elérte z EMERGÉ gumigyárat, lárcius végére a gumigyárlan is átáühatnak a gáztüzelésre a kazánoknál. A gumigyár a nagyfogyasztók közé tartozik, napi igénye 20 ezer köbméter. A gázmű programjában több új fogyasztó bekapcsolása szerepel az első félévben. Rövidesen befejeződik a MÁV szegedi állomásának bekapcsolása. Még idén megkezdik a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat úiszegedi gyárának is a földgáz szolgáltatást Ennek egyik előfeltétele, hogy egész Üj szeged a földgáz felhasználására térjen át. A tervek szerint Üjszegedre egy újabb vezetéket fektetnek le, amely biztonsági tartalékként szerepel. Ax ölödi'< kazánban is gáz ég A szegedi erőműben összesen öt kazán üzemel. Az elsőt már korábban átalakították vegyestüzelésűre; azaz a gáz mint pótló fűtőanyag szerepel. A 2-es, 3-as és a 4-es kazánban kizárólag földgázzal fűtenek. Az ötödik kazánt, amely egyébként is átalakításra szorult, most építik újjá és előreláthatóan júliusra befejezik a munkát. Ez a kazán is vegyestüzelésű lesz. Az erőmű a szegedi medence földgáz kincsét „natúrban" használja fel, csupán a nyomást kell csökkenteniük. Jelenleg már napi C0—65 ezer köbméter az igényük. A földgáz felhasználásának növekedésével egyidőben csökken a szénfelhasználás. Amíg régebben naponta 2—300 tonna szenet tüzeltek el, addig jelenleg csupán 15—50 tonna a szénszükséglet. A villamos enereia termelése ugyan nem emelkedett, de egyre több üzem és intézmény hőellátását biztosítják a szegedi erőműből. M. I. Ezerötszáz tonnás óriás uszály I A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üzemegységében a MAHART megrendelésére új vízi jármű építését kezdték meg. A nyolcvankét méter hosszú és tíz méter széles szállítóhajó legnagyobb terhelése eléri majd az 1500 tonnát. A hajógyári szakemberek véleménye szerint ez a típus lesz a jövő teherhajója a Dunán. A hajótest általában 2,1 méter mélyre merül. Ilyen merülésnél 1450 köbméter áru fér el a raktárban. Az óriásuszálynak egyetelen hatalmas rakterülete van. A legnagyobb magyar uszálytípus építéséhez ki kellett bővíteni az építőteret, mert a hatalmas test nem férne el a kisebb egységek számára készült helyen. Mérésekkel kell maid megállapítani, hogy a Sió-csatorna kanyarjaiban, hídnyílásaiban hoeyan fér el az uszály. Ha szükség lesz rá, a jármű felépítményei részét csak a Dunához érve szerelik majd fel .(MTI) Fehértói halászok •f"-r lök a párttaggyűlésen, RJ s már a hatodik kommunista felszólalását jegyezgetem, hogy az ő brigádjában megcsinálták azt, amit vállaltak. Meglátogatom párton kívüli barátomat, és ahelyett, hogy szórakoztatna, kifogyhatatlan magyarázatokba kezd a gumigyár termelési problémáiról. Vonaton utazom és körülöttem arról folyik a vita, lehet-e a műszak utolsó órájában is olyan intenzíven dolgozni, mint az elsőben. Hazajön a fiam az AKÖVműhelyből és beszámol, mennyi ideig kellett kalapáccsal püfölnie egy vasszeget, mire a helyére igazodott. Találkozom az utcán H. B. művezetővel és mindjárt újságolja: sikerült a tervük, s háromheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak. Munka, mindenütt munka. Ez a munkások többségének legfőbb gondja, legtartósabb öröme, életük lényege és ízesítője. Ma már a legtöbb ember természetesenek veszi, hogy az általános boldogulásnak, a folyton javuló életkörülményeknek egyetlen módja van, s ez a párt célkitűzéseinek aktív támogatása. A IX. pártkongresszus határozata, miután felsorolja az ország gazdálkodásában elért sikereket, nem véletlenül állapítja meg: „A munkásosztály fokozatosan a maga képére formálja a társadalom más rétegeit is." Fokozatosan ... Tehát akadnak linkek, lesipuskások is közöttünk, akiket hidegen hagy az általános munkaláz, akik a közösség gondjai elől menekülve kihúzódnak a társadalom peremére és zsebre dugott kézzel szemlélik a többiek erőfeszítéseit. Az ilyen kevesek azt vallják durva cinizmussal; „Tőlem ugyan elpusztulhat mindenki, csak nekem meglegyen az, ami kell." S ezt gyakran azért is tehetik, mert a többségnek tele van mindkét keze munkával, a feje meg közösségi problémákkal, s alig érnek rá az úgynevezett életművészek gyanús üzelmeivel foglalkozni. A munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvéj nyesítésével azonban kétség! telenül leszűkül majd a ' könnyen élők működési teI rülete. A harc ugyanis toi vább folyik az élősdiség szclj leme ellen, s csak azok bol| dogulhatnak törvényes keretek között, akik tisztességes munkára alapozzák jövőjüket. K

étségtelen: a munka fáraszt, sőt olykor kimerít. De hatalmas tömegek bizonyíthatják, hogy ugyanakkor doppingol is. Munka nélkül elképzelhetetlen az élet, nemcsak gazdasági, hanem fiziológiai értelemben is. Esténként igyekszünk hazafelé a magunk kuckójába, mert jólesik néhány órát elnyújtózkodni, újságot böngészni, vagy éppen semmire sem gondolva tenni-venni a ház körül. Mihelyt azonban jön a reggel, megkötözni se lehetne bennünket odahaza. Panaszkodunk, hogy milyen temérdek munkát raknak a nyakunkra, de mihelyt nincs mit csinálni, még a hangulatunk is könnyel elromlik, és kínosan múlik az idő. Gyakran hallunk ilyeneket gyári aszszonyoktól: „Én nem is tudom, mi lenne velem, ha végleg otthon kellene maradnom." Emögött nem a kereseti lehetőség elvesztése miatti aggodalom értendő csupán, hanem az is, hogy akik megszokták a társas munka jó ízét, azok nehezen viselnék már el a tartós egyedüllét unalmát. Sok-sok idős munkással találkozunk, akik ahelyett, hogy örülnének a megérdemelt pihenésnek, igazságtalannak érzik nyugdíjazásukat. Mondhatja valaki: ez csak az idős emberek jellemző problémája, a fiatalok aligha zúgolódnának a fizetett kényelem miatt. Leszámítva azt a kétségtelen tényt, hogy a fiatalok között vannak kibicsaklott életszemléletűek is, az ifjúság egészére nézve sértő a fenti summás megállapítás. A textilművek termelési terve például jórészt fiatal munkásokra épül, s az üzemi pártbizottság titkára mindig elismerően nyilatkozik friss lendületükről, törekvéseikről. Az elért eredmények ugyanis nemcsak a KISZ munkájának köszönhetők, hanem annak is, hogy a fiúk, lányok, fiatal feleségek és férjek többsége — akár KISZ-ista, akár nem — meggyőződéssel állítja; az emberré alakulás egyetlen feltétele a képesség szerint végzett mindennapi munka. A munkásközösségek — amelyek a szocializmus erkölcsi normáit képviselik és gyakorolják — már puszta létezésükkel is hatnak az egyénre, s idővel rendszerint még a legnihilistább fiatalokat is képesek egészséges gondolkodásúvá formálni. „A munkásosztály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelősséget az ország sorsáért — állapítja meg a IX. pártkongresszus határozata —, élen járnak az építőmunkában, cselekvően részt vesznek a közéletben, példát mutatnak a fegyelmezettségben, áldozatkészségben." Nemrég a munkafegyelem problémáit feszegettük a kábelgyár vezetőivel. Az üzem udvarán sétálgatva egy fiatal férfi sietett el mellettünk a nagy szerelőcsarnok felé „Tudja, ki ez az ember? — fordult hozzám az igazgató. — Már-már úgy voltunk ve(Somogyiné felvételei) Az avatatlan olvasó könnyen azt gondolja: az őszi nagy 'zhalászás után téli pihenőt tarthatnak a fehértói halászok s. Mint azonban képeink is mutatják, nagyon sok munkát ad számukra a gazdag halállomány sikeres átteleltetése. A felső képünkön látható ötletes jégfűrészelő cirkulát a gazdaság műhelyében újították. Ezzel sokkal gyorsabban lehet éket készíteni a jégen. A szánkós körfűrész után már nem kell fejszével vágni a jeget, néhány ügyes mozdulattal víz alá merítik a kifűrészelt táblákat, s így bőséges levegőhöz jutnak ezáltal a telelő pontyok. _ Kamatoznak a javaslatok Földművesszövetkezeti taggyűlések a dorozsmai körzetben Megpezsdült a földművesszövetkezeti mozgalom szövetkezeti politikai élete. Naponta sor kerül egy-egy taggyűlésre a szegedi járás falvaiban; megbeszélik a földművesszövetkezet ötéves tevékenységét és megválasztják a küldötteket. Tegnap délután Kiskundorozsmán, a 25-ös számú boltban gyűléseztek a környéken élő gazdák. Horváth Jánosné, a helyi földművesszövetkezet szövetkezetpolitikai előadója ismertette az intézőbizottság beszámolóját, s vázolta a Kiskundorozsma és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet fejlődését. Az utóbbi öt évben csaknem megkétszereződött a kiskereskedelmi és vendéglátói forgalom. Tavaly például a boltok 63 millió 39 ezer forintot, a vendéglök pedig közel 14 millió forintot bevételeztek, míg 1961-ben a hasonló forgalom 37 millió 117 ezer forint, illetve 6 millió 660 ezer forint volt. A földművesszövetkezet tavaly mintegy 150 ezer forint költséggel újította fel a kisvendéglőt. A község lakóinak kívánságát teljesíti azzal, hogy Dorozsma központjában idén megkezdik az ÁBC áruház építését, az új lakónegyedben pedig nagyobb élelmiszerüzletet létesítenek majd. A taggyűléseken hasznos javaslatokkal segíti a lakosság a földművesszövetkezeti kereskedelem fejlesztését és a jobb áruellátást. A Dorozsma körzetében eddig megtartott 16 taggyűlésen közel 1100-an vettek részt. A dorozsmai 26-os bolt környékén lakók kérték, hogy helyben is árusítsanak tejet. (Különben két kilométer távolságból kell beszerezniök.) Máshol javasolták, hogy a kisebb boltokban is árusítsanak cukrászsüteményt, a zöldségboltba szereljenek fel diódarálót. A bordányiak (szintén e körzeti földművesszövetkezethez tartoznak) zenés délutánok rendezését kérték. A földművesszövetkezet igazgatósága elhatározta, hogy zongorát vásáro* a bordányi presszó számára A taggyűléseken elhangzó „apróságok" a vásárló szemében nagy jelentőséggel bírnak. A javaslatok meghallgatása nemcsak a bolti forgalom növekedését és a jobb ellátást szolgálja, de ugyanakkor a földművesszövetkezet és a lakosság kapcsolatát is közvetlenebbé, hatékonyabbá teszi. B. ö. le, hogy menthetetlen. Állandóan ivott, a családját ütötte-verte, a munkahelyén semmit sem lehetett rábízni. A kommunisták türelme és segítsége végül mégis eredményre vezetett. Ma az egvik legjózanabb, legkiválóbb munkása az üzemnek." Az ecset- és seprűgyár javítóműhelyében a szocialista brigád naplóját lapozgattam. A gondos, szép írással rögzített események között szerepeltek ünnepi rendezvények* kulturális műsorok, politikai gyűlések, társas összejövetelek, de legnagyobb helyet a kongresszusi munkafelajánlások teljesítésével kapcsolatos intézkedések foglaltak el. Később gyűrűbe fogtak, s olyan adatokkal egészítették ki az írásos krónikát, amelyek tanúsították: egymást elvtársiasan bírálgatva, támogatva érték el a kitűzött célt. A cipőgyár egyik műhelyében arról győződtem meg, hogy a nyíltság, a szemtől szembe kimondott, olykor vaskos, de őszinte szó olyan természetes a munkások egymás közötti érintkezésében* mint a termelés folyamata. A hátmögötti összesúgást, az alattomosságot, az intrikát mélységesen elítélik, sőt nem is tűrik maguk között. Ha elvállalnak valamilyen feladatot, azt pontosan, az előírások szerint igyekeznek elvégezni, mert az érte Járó erkölcsi vagy anyagi elismerét igazi örömet okoz nekik. A

z ilyen munkások készek a párt politikai és gazdasági programjának végrehajtására. Az ő érdekükben hangzott el olyan sok szó a pártkongresszuson, feladatul adva valamennyi pártszervezetnek: „Küzdeni kell a tömegek igényeivel szembeni közönyből. lélektelenségből és rossz szervezésből származó bürokrácia ellen." A munka becsülete tovább növekszik majd az új gazdasági mechanizmusban, amikor az eredményesebb gazdálkodás a dolgozók személyes jövedelmében is jobban érezteti hatását. S mivel a lakosság túlnyomó többséeét dolgos, mindig jobbra, többre törekvő emberek alkotják, nyilvánvaló: az életkörülmények további javítására irányuló terveinket következetesen megvalósítjuk. F. NAGY ISTVÁN Kiszorult a hideg A múlt hét végén jelzett s a magasabb rétegekben napok óta tartó enyhe atlanti-óceáni légáramlás vasárnap ért földet hazánk déli tájain, hétfőn pedig csaknem az egész országból kiszorította a hideget. Csupán a Tisztán túlon maradt meg a hideg légpárna foszlányokban. Hétfőn a kora délutáni órákban sok helyütt már plusz 6—7 fokig emelkedett a hőmérők higanya. Az ország téli hóbundája erősen kopik, főleg a nyugati és a déli tájakon. A rendkívüli enyheség Közép-, Dél- és Nyugat-Európára terjed ki, a kontinens északi és keleti tájain viszont újabb hideghullám csapott át. Míg például a London—Berlin—Budapest —Bukarest—Szófia—Milánó—Párizs vonalán belül fekvő területeken a napi maximumok 4—8 fokkal meghaladták az elmúlt néhány év hasonló időszakában mért átlagait, az Oslo— Stockholm—Moszkva vonaltól északra óriási területeken 6—12 fokkal alacsonyabbak voltak a maximumok. A meteorológusok arra számítanak, hogy KözépEurópa nagy részén egyelőre enyhe marad az idő. Kedd, 1967. Január 24. DTL-MAGYAAOASZAG 3