Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
Negyvenkilencmilliárd B ár a gazdasági élet szövevényes valóságában eléggé hosszú út vezet a beruházásoktól az életszínvonalig, a rendkívül szoros összefüggés alighanem még azok Számára is nyilvánvaló, akik egyébként kevéssé ismerheE k a két közgazdasági fogalom közötti „szakmai pályaszaaszt". Már a kiinduló döntés is: mennyit költsünk beruházásokra? — két oldalról határolja az életszínvonal alakulását; ha ugyanis a beruházási arány a kelleténél magasabb, az mérséklő hatású, ha viszont az indokoltnál kisebb feszegeket irányzunk elő beruházási célokra, az a jövőben korlátozná életszínvonal-emelési törekvéseinket. Az adott lervezett összegek elkölthetők gondos beosztással, de laza nagyvonalúsággal is, következésképp: a beruházási forintok „hozama" — szakmai műszóval: a beruházás hatékonysága — végeredményben szintén közvetlenül befolyásolja sz életkörülmények javításához rendelkezésre álló anyagi alapokat Nemcsak azért említettük bevezetőül ezeket az alapigazságokat, hogy jelezzük: mennyire közügy egy-egy időszak beruházáspolitikája, de azért is, mert a most folyó harmadik ötéves tervben és a nemrég megkezdett 1967-es évben lényegében ezek a tágan körvonalazott alapelvek határozzák meg a népgazdaság beruházási döntéseit Magyarán: az a törekvés, hogy — bár addig nyújtózkodva, ameddig a takaró ér —, biztosítsuk a holnapi egyenletes fejlődés mai, beruházási feltételeit méghozzá olymódon, hogy anyagi eszközeinket valóban a legfontosabbakra koncentráljuk. Érdemes ennél az utóbbi szónál megállnunk, beruházási gondjaink ugyanis javarészt ebben sűrűsödnek. Rendre-sorra visszatérő hiba, hogy több új beruházást kezdünk el esztendőnként mint amennyit a rendelkezésre álló pénzügyi és műszaki feltételekkel gyorsan, hatékonyan befejezhetünk. Ebből következeik, hogy évek óta ismétlődően, a beruházások számottevő része határidőn túl és a tervezett költségnél drágábban készül el. A késés következményei továbbgyűrűznek a befejezett új üzem termelésére is, amely emiatt nemritkán már-már a start pillanatában elavultnak tekinthető. Jól szemléltetik mindezt a beruházások évenkénti, úgynevezett befejezetlen állományának adatai: 1960-ban például ez az arány — a teljes évi beruházási összeg százalékában — 64 volt, 1965-ben pedig 70 százalékra emelkedett Az 1964—1965-ben épülő, kivitelezés alatt álló értékhatár feletti beruházások évenkénti üteme az előirt beruházási időtartam-normáknak megközelítően a felét érte el, ami más szóval azt jelenti, hogy kétszer annyi ilyen beruházás kivitelezése folyt, mint amennyihez a feltételek rendelkezésre álltak. N em az idei beruházáspolitika történelmi háttér-rajzaként emlékeztetünk erre, hanem azért, mert 1967ben erőteljes intézkedésekkel próbáljuk ellensúlyozni, részben megfordítani a beruházási eszközök szétaprózásának már-már hagyományos folyamatát Idén összesen 49 milliárd forintot költünk beruházásokra — egészében többet, mint eddig bármelyik esztendőben. A rendelkezésre álló összegnek valamivel kevesebb, mint a felét az ipar fejlesztésére fordítjuk, de jelentós összeget csaknem 10 milliárdot kap e népgazdasági ^Számláról" a mezőgazdaság is. Ami pedig e milliárdok felhasználását illeti: egészséges törekvések figyelhetők meg már abban is, hogy mérséklődik a beruházásokból építkezésekre költött arány — a teljes ősszegnek hozzávetőleg a harmadára — s növekszik a gépek beszerzésére, tehát a műszaki fejlődést közvetlenebbül és olcsóbban befolyásoló beruházási javakra fordított arány. Idei beruházáspolitikánknak természetesen számolnia kell a jövőre érvénybe lépő új gazdasági mechanizmussal is. Ez két fontos ponton mutatható ki. Egyrészt, az idei összeg elosztásakor bizonyos „mozgásteret" kellett hagynunk a következő esztendő újszerű gazdálkodása számára, magyarán: helytelen lett volna 1968-at és a következő éveket túlsók áthúzódó — és az akkori döntéseket szinte gúzsbakötő — beruházással terhelni. Az új gazdaságirányítási rendszer beruházási előkészítése továbbá az is, hogy már idén jelentősen módosult — természetesen az új mechanizmus szellemében — a beruházások tervezése, engedélyezése, jóváhagyása. Ami az imént elsőként említett tényezőt illeti, az Idei terv — mértéktartó és előrelátó mérlegeléssel —, a nem ipari ágazatokban lényegében a harmadik ötéves tervnek megfelelő arányban irányozta elő a beruházásokat, az iparban azonban az ötéves tervhez képest némileg kevesebb új beruházás megkezdését engedélyezi. (Idén összesen mintegy 160 jelentősebb méretű beruházás indul és az év elején folyamatban levőkből 240—250 fejeződik be.) Az anyagi eszközök céltudatos koncentrálása egyszersmind azzal is párosul, hogy a korábbi éveknél szigorúbban ellenőrzik és megkövetelik az induló beruházások műszaki előkészítését, a zökkenőmentes munka e legfontosabb feltételeit. A mi az új mechanizmus előkészítésének, úgy is mondhatnók, elvi pilléreit illeti, ismeretes, hogy 1968tól jelentősen bővül a vállalati, tanácsi alapoktól, illetve bankhitelekből — végeredményben tehát: a helyi, vállalati döntésekre alapozott — beruházások — aránya. (Előzetes számítások szerint hozzávetőleg 35—40 százalék lesz a vállalati-tanácsi, és 20—30 százalék a bankhitelből fedezett beruházás, a többi pedig központi forrásból és döntéssel valósul meg.) Az idei terv, egész sor kötöttség enyhítésével már ehhez az önállósághoz szoktatja a vállalatokat, főhatóságokat. A népgazdasági terv idén nem rögzítette áz értékhatár feletti beruházások éves költségelőirányzatát, s a folyamatban levő beruházásoknál is inkább a befejezési határidőt, semmint a közbenső ütemszakaszokat írta elő. Megszűnt a műszaki tervezés központilag jóváhagyott terve is, és csökkentek a beruházási programok kötelező előírásai, engedélyezési kötöttségei. Az idei beruházási millárdok mögött jelentős új Ipari és egyéb épületek, gépek, berendezések körvonalai bontakoznak ki. A népgazdaság leggyorsabban fejlődő Iparága, a vegyipar például hatmilliárdos Idei keretéből új üzemmel bővíti a Székesfehérvári Könnyűfémművet, folytatja olyan országos hatású beruházások munkáit, mint a Borsodi Vegyikombinát PVC üzeme, a Tiszai Vegyikombinát polietilén üzeme VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 19. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. január 22. Csütörtökre összehívták az országgyűlést A NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSA AZ ALKOTMÁNY 12. PARAGRAFUSÁNAK 2. BEKEZDÉSE ALAPJÁN AZ ORSZÁGGYŰLÉST JANUÁR 26-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT 11 ÖRARA ÖSSZEHÍVTA. Kádár János fogadta a CGT küldöttségét Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta a francia általános Az idei beruházásokkal — a korábbi évekénél sabban, hatékonyabban — fejlődünk, gazdagodunk! RyorT. A. Nyereségrészesedésre -130 millió forinttal több Az országgyűlés terv• és költségvetési bizottságának ülése A* országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozássorozata szombaton — a Parlamentben — a terv- és költségvetési bizottság ülésével zárult Részt vett a tanácskozáson Polyák János, az országgyűlés alelnöke. Dabrónaki Gyula megnyitója után dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter foglalta össze a népgazdaság tavalyi eredményeit és fő vonalaiban felvázolta az 1967-es költségvetés tervezetét, öszszegszerű megoszlását és az idei gazdálkodás legfontosabb teendőit Az 1956-os gazdálkodásról a pénziigj miniszter elmondta, hogy az egészében véve pozitíven értékelhető. Az iparban a termékek minőségének javítására törekedtek, kedvezően alakult a termelékenység, jó eredmények születtek az önköltségcsökkentésben, a készletgazdálkodásban is. A mezőgazdaság termelése — nemcsak a kedvező időjárás, hanem a jő munkaszervezés alapján — lényegesen javult Túlteljesítettük a tervet a szocialista országokba irányuló export vonalán, némiképp javultak az eredmények a tőkés fizetési mérlegünk tekintetében is. A beruházások megvalósítása egyik-másik helyen hagyott kívánnivalót maga után. Az életszínvonal emelkedett, a lakosság vásárlóereje — részben a különféle pénzügyi intézkedések jóvoltából — körülbelül 7 százalékkal növekedett 1966-ban, az előző esztendőhöz képest. A vállalatok javuló gazdálkodása azt eredményezte, hogy mintegy 120—130 millió forinttal emelkedett az az összeg, amit nyereségrészesedésként fizethetnek a dolgozóknak. (MTI) munkásszövetség — CGT — küldöttségét, amely a szaktanács vendégeként Benőit Frachonnak, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a CGT főtitkárának vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú beszélgetésnél jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a szaktanács főtitkára. (MTI) Tito a Szovjetunióba utazik Leomyid 1. Brezsnyevndt, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának meghívására Joszip Broz Tito, a JKSZ elnöke, jugoszláv köztársasági elnök január végén rövidebb nem hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. (MTI) Melyik választókerületben? Hirdetmények közlik a területi beosztást Tegnap, Január 21-én nagyméretű hirdetmények kerültek a szegedi házak falára. A hirdetményeken az országgyűlési, a megyei jogú városi tanácsi és a kerületi tanácsi választókerületek pontos helymeghatározását közlik a választópolgárokkal a tanácsok végrehajtó bizottságai. Mint már ismeretes, Szegeden négy országyűlési választókerület van. Ezek elhelyezkedését jól mutatja mellékelt várostérképünk. A városi tanács 82 választókerülete ezeken belül található oly módon, hogy az l-es országgyűlési választókerületben van a városi tanács 1—6 és 25—32 választókerülete; a 2-es országgyűlési választókerületben a városi tanács 7—24 választókerülete; a 3-as országgyűlési választókerületben a városi tanács 33— 57 választókerülete; a 4-es országgyűlési választókerületben a városi tanács 58— 82 számú választókerülete. A megyei jogú városi tanács választókerületein belül vannak a kerületi tanácsok választókerületei. Az I. kerületben 68, a II. kerületben 53, a III. kerületben 55 választókerület. A most kiragasztott három hirdetmény közül az egyik az országgyűlési választókerületek, a másik a városi tanácsi választókerületek, a harmadik a kerületi tanácsi választókerületek pontos helymeghatározását tartalmazza. A harmadik plakát a legrészletesebb, ezen ki-ki megnézheti, hogy a lakóhelye szerinti kerületben melyik kerületi választókerületben illetékes szavazni, s ennek alapján a másik két hirdetményről leolvashatja azt is, hogy melyik városi, tanácsi, illetőleg országgyűlési választókerülethez tartozik. Manescu jelölése Az ENSZ-közgyűlés 23 nemzetből álló latin-amerikai tömbje pénteken úgy határozott, hogy hozzájárul Manescu román külügyminiszter jelöléséhez a közgyűlés következő ülésszakának elnökévé. Két héttel ezelőtt a ny®. gat-európai csoport is beleegyezett Manescu támogatásába, akit eredetileg a szocialista országok javasoltak erre a tisztségre. Egy sor afro-ázsiai delegáció is kedvezően fogadta Manescu jelölését. A döntés után — mint a UPI írja — csaknem bizonyos, hogy a közgyűlés szeptember 19-én összeülő XXII. ülésszakán Manescu külügyminisztert megválasztják a közgyűlés elnökévé. Ez lesz az első eset, hogy szocialista ország képviselője kerül a világszervezet plénumának elnöki székébe. (MTI) (Somogyin í felv.) Megjelentek a választókerületek beosztásáról tájékoztató plakátok a város utcáin Magyar tudományos küldöttség az EAK-öan Az Egyesült Arab Köztársaság felsőoktatási minisztériumának meghívására négytagú magyar tudományos delegáció érkezett szombaton Kairóba. A küldöttség vezetője Friss István akadémikus, az Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. Az Egyesült Arab Köztársaság felsőoktatási minisztériumának több képviselője és Rácz Pál, hazánk kairói nagykövete fogadta a küldöttséget a repülőtéren. II magyarországi délszláv szövetség ülése Országos társadalmi bizottsági ülést tartott szombaton a Partizán Szövetség székházában a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. Az ülésen Ognyenovics Milán, az MDDSZ főtitkára számolt be a délszláv szövetség munkájáról és ez évi teendőiről. (MTI) Az ország legmélyebb légaknája A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál átadták rendeltetésének az ország legmélyebb légaknáját, amelyben a szállítókasok, hazánkban akna a vállalat legfiatalabb először, kötélvezetéssel működnek. A 870 méter mély IV-es üzemének első nagy befejezett létesítménye. Pál*, ja, az 1150 méter mélyre tervezett szállítóakna, most készül, a tervek szerint 1968ban adják át. Az új akna szovjet tervek és tapasztalatok nyomán létesült. Az akna építését a krivojrogi aknamélyítő tröszt nagy telj*, •ítményű gépeivel végezték y *