Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

Befejeződik a „cukoridény" A gyárakban 42 ezer 500 vagon cukor készül Pénteken a hajnali órákban — a cukoriparban elsőnek — befejezte a répa feldolgozá­sát a Szerencsi Cukorgyár, amely a kampány idején 38 300 vagon répából több mint 4500 vagon cukrot állí­tott elő. A gyártás befejezté­vel az üzem rekonstrukció­jának újabb szakasza is el­kezdődik. Az őszi idényre már szeretnék munkába ál­lítani a napi 250 vagonos tel­jesítményű nyugatnémet gyártmányú toronydiffuziós berendezést. A következő napokban egyébként már sorban leáll a többi tíz cukorgyár is, s az 1966—67. évi cukorrépa fel­dolgozási kampány a terv szerint egy hét múlva, ja­nuár 28-án, a Petőházi Cu­korgyárban ér véget. Sikeresen zárul a szezon. A tervezett 159,5 mázsás át­lagtermés helyett ugyanis 185 mázsát fizetett a cukorrépa. A nagy termésből kétezer va­gonnal több, összesen 42 500 vagon cukrot gyártott az ipar. A kampány idejét ipar­ági átlagban sikerült a ta­valyihoz képest mintegy tíz hónappal csökkenteni. A ter­melékenységi prémiumrend­szer hatására a kampány­időszakban naponta hatszáz­hétszáz fővel kevesebben dolgoztak a cukoriparban, és az így megtakarított mintegy 4,5 millió forint munkabért jórészt a dolgozók visszakap­ták. A következő hetekben min­denütt megkezdik a szokásos évi karbantartási munkála­tokat Ezenkívül a Szolnoki Cukorgyárban befejezik az erőmű rekonstrukcióját és megkezdik egy nyolc-tízezer vagonos répatároló építését. A sarkadi cukorgyárban sor kerül az erőmű felújítására és bővítésére. (MTI) A munka közelsége Feljegyzések egy párt-alapszervezeti taggyűlésen Sok alapszervezeti párttit­kár sóhajt ezekben a na­pokban a fehér papír fölött: „Hol is kezdjem, hogy is folytassam?" Nem kisebb ugyanis a dolguk, mint­hogy tájékoztassák a taggyű­lésen az alapszervezetek tagjait a párt IX. kongresz­szusának munkájáról, hatá­rozatairól. A kongresszus pedig egy teljes héten át ülésezett, halmozódnak a gondolatok a beszédekben és a dokumentumokban — s mind fontos. Összképet adni Így találtam éppen Hor­váth Márton elvtársat, a Sze­gedi Seprű- és Ecsetgyár párttitkárát is. Még az utol­só percben is dolgozott. „Nem akarnám, hogy valami kimaradjon. Jóllehet lesz még mód és Idő, most ezt a taggyűlést arra szánjuk, hogy összképet adjunk a kongresszusról" — így sze­rénykedett, mikor átnyújtot­ta a beszámolót És hozzá­tette még: „Jó lenne, ha az elvtárs is megnézné, mit szól hozzá, mert két vezető­ségi taggal kicsit összevitat­koztunk. Azt mondták, túl általános, nem lesz vita. Ak­kor beszélnek az emberek legjobban, ha személyesen érdekeltek a témában..." Végvári Istvánná elvtárs­nő, az üzem igazgatója ls megijesztett egy kicsit. „At­tól tartok, nem lesz elég eleven a taggyűlés. A ve­zetőség mintha kevés gondot (MTI Foto — Petrovlts L. felv.) Űj gázpalackozó épül Automata propán-bután palackozó épül. Az ÁFOR új budaörsi palackozója most, január végén kezdi meg mű­ködését. Az új üzem százezer fogyasztó ellátását teszi lehe­tővé. Termelési tanácskozások a MÁV-nál Első helyen a szegedi igazgatóság (Tudósítónktól.) A MÁV szolgálati helyek dolgozói az 1967. évi első ne­gyedévi termelési tanácsko­zásokon és munkaértekezle­teken értékelik tavalyi mun­Csanádi - Hatfieidben Angliában tartózkodó köz­lekedés- és postaügyi minisz­terünk, dr. Csanádi György pénteken délelőtt a London közelében fekvő Hatfieldbe utazott és megtekintette a Hawker Siddeley repülőgép­gyárat, amelyben egyebek között a Trident angol su­gárhajtású utasszállító gép is készül. kájukat, meghatározzák az 1967. évi feladatokat. A vasút összességében 100,1 százalékra teljesítette utas­szállítási tervét. Az igazgató­ság területén az előző év ha­sonló időszakához viszonyít­va 1,25 százalékkal emelke­dett az elszállított utasok száma. Sokat javult az utazás kulturáltsága a múlt évben, mert több új, kényelmes sze­mélykocsit vásárolt a MÁV. Az igazgatóság feladatainak döntő része az áruszállítás. A vasút 1966. évi áruszállítá­si tervét 101,4 százalékra tel­jesítette, ami az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva 3,4 millió tonnával több áru elszállítását jelenti. Ez a növekedés 3,9 százalék­nak felel meg. Az igazgató­ság a kocsiigényes áruszállí­tási tervét 3,3 százalékkal, az előző év hasonló időszakát 6,2 százalékkal teljesítette túl. A kocsiberakási tervet 2,1 százalékkal, a bázis idő­szakához képest 4,4 százalék­kal teljesítette túl. A sok gátló tényező ellenére biz­tosítva volt a személy- és a tehervonatok menetrendsze­rűsége az 1966-os évben. A szállításban nagy segít­séget jelentett a tavaly vá­sárolt 3471 darab új teher­vagon és 161 darab új hűtő­kocsi. Külön is említést ér­demelnek az igazgatóság te­rületén végzett új vonalkor­szerűsítési munkák és egyéb műszaki fejlesztést 6zolgáló beruházások, amelyek köny­nyítették a nehéz fizikai munkát, és gazdaságosabbá, korszerűbbé tették a közle­kedést. A MAV szegedi igaz­gatósága az 1966. évi össze­sített eredményei alapján az első helyen áll az igazgatósá­gok közötti versenyben. Az új gazdasági év az igazgatóság dolgozóira is nagy feladatot ró. A vasút­nak 1967-ben 1,7 százalékkal több árut és 2,4 százalékkal több utast kell elszállítani, mint az előző évben. Nagyob­bak az igények a tranzit, az átmenő forgalom terén is. mert 113 065 tonnával több került az igazgatóság terüle­tén átfuvarozásra. Az 1967. évi feladatok is­mertek és most a szolgálati ágak negyedéves tervismer­tető tnácskozásaikon szabják meg a tennivalókat. A cé) az, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját is a kongresszu­si versenyhez hasonló mun­kasikerekkel ünnepeljék, és a dolgozók jó kollektív mun­kája nyomán az igazgatósági versenyben a szegedi igazga­tóság az idén is az élenjárók között maradjon. Szilád! Sándor fordított volna most az elő­készítésére." így hát vegyes érzelmekkel és kis lemon­dással ültem be a söprű­gyári elvtársak taggyűlésére. A kongresszus utáni első taggyűlésre. Hát csakugyan, lássuk, munkál-e a kong­resszusi szellem és stílus az alapszervezetben is! Felelősség Szabályos beszámolót ter­mészetesen ne várjanak. Én inkább a „vendég" élmé­nyeit szeretném elmondani. Mindjárt azt, hogy az ebéd­lő megtelt, a 84 tagú alap­szervezetből alig hiányzott valaki. Csönd és figyelem kísérte a beszámolót. Igen­lő tekintetek, a gondolkodás ráncai az elvtársak homlo­kán ... És valami várako­zás. Olyasféle: „Akkor hát mi a legfontosabb dolgunk? Mi lesz a munka eleje?" S ezt a munka iránti felelős­séget többször is megtapint­hattam. Egyszercsak, a tag­gyűlés közepén felállt há­rom-négy elvtárs, s indul­tak, ki a teremből. Minden szem utánuk fordult: hová? S a kérdő tekintetek kikö­vetelték a választ: „Olyan helyen dolgozunk, ahonnan nem maradhat el az ember, különben mások se halad­nak a munkával!" Erre olyan egységes volt a vá­lasz, szó nélkül ls, hogy csak természetessége volt erősebb: „No persze, az más..." S hogy még hányszor és mi módon találkozhatott az ember a munkával, arra csak egynéhány példát! „Nyolcvannégymilliós ter­vükből 42 millió lesz ex­port ..." — „Törekedjünk jobban a megrendelők igé­nyeinek kielégítésére..." — „Mi nem zártuk le a kong­resszusi versenyt" — „Az októberi forradalom ötvene­dik évfordulójára érjük el a Szocialista Munka Vállalata címet" — „A párttagok ügyeljenek arra, hogy min­dig a legiobb és a legszebb árut készítsék!" Erős Béláné, Traum Józsefné, Végvári Istvánné és Kelsch Ferenc­né beszélt erről a beszá­molón kívüL Új párttagok Nagy rangja van tehát az ecsetgyári elvtársak között a munkának. Számokat so­rolhatnék most a tavalyi eredményekből, imponálóan szép tételeket. De az ember jobban kifejezi ezt gesztu­saival. Az is például, hogy amikor a tagielöltek sorsa fölött döntöttek az új Szer­vezeti Szabályzat értelmé­ben, az ajánlók is, a hozzá­szólók ls mindig így kezd­ték: „Munkáját nagy igye­kezettel, becsülettel, meg­elégedésre, példásan vég­zi ..." — „Munkatársai el­ismerik szaktudását és se­gítőkészségét, pontosságát és precizitását" — „Kitűnően dolgozik, sok fiatal vált és válik jó munkaerővé a ke­ze alatt". Politikáról csak azután beszéltek, a társadal­mi áldozatvállalást csak az­után emlegették, ha egyenlő rangban is. És azt hiszem, ez kitűnő kommunista szem­lélet. Ez hitelesíti a politi­kai és társadalmi tetteket is. A gyár is így ismerte meg azokat, akiket most taggá nyilvánítottak: Sziaeti Já­nosnét. Szabó Györgynét. Horváth Józsefnét, Csányi Sándort és Mónus Istvánt Valamennyien a fizikai munkában szerezték a meg? becsülés első kis babérágait! Export és hazai piac Ha kérdeztek, akkor sem „ingyen" várták a választ Id. Vass István elvtársnak így magyarázták meg kérdé­sét — nevezetesen, hogy mi­kor vezetik majd be az anyasági segélyt?: „Pontos dátumot még nem tudunk, de megkezdték a kedvez­mény végrehajtási módjának kimunkálását, az erre szol­gáló anyagi eszközök szám­ba vételét... Eredménye­sebb munkával siettetni le­het ..." És a 44 órás mun­kaidő? — érdeklődött Nagy­szöllősi Mihályné. „Ennek megvalósítása még közelebb van a gyári kollektívához. De két dologgal számolni kell: nem csökkenhet a termelés, nem növekedhet­nek a költségek, és nem le­het kisebb a kereset sem.. 1 Amint ezt garantálják a műszaki, technikai feltéte­lek és a munkásgárda, ez is megérik..." Ily módon hajlott közel a politika újra meg újra a munkához. Azóta pedig már megfogalmazták a gyárban azoknak a munkavállalások­nak a tervezetét is, ame­lyekkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának köszöntésé­re, s egyben a Szocialista Munka Vállalata cím elnye­résére készülnek. Csak a vázlatát ismertetem: export­ból kétmilliós, hazai piacra másfél milliós árutöbbletet; 4,5 százalékos termelékeny­ségnövekedést; három új exportcikket és öt új export­mintát, az itthoni kereske­delemnek két új árufajtát' önköltségcsökkentéssel 1 millió 200 ezer forintos több­letnyereséget; 5500 társadal­mi munkaórát az üzem kör­nyezetének szépítésére, a gyárudvarok parkosításá­ra. .. Amire kevés Jigyilem jutott Hogy nem volt nagy vitaj nem voltak elvi kérdéseket elemző felszólalások, sok mindenen múlhatott Előké­szítésen, csekélyebb ilyesfaj­ta érdeklődésen, egyéni vagy vezetőségi kezdeményezés híján. Hiszen ami igaz, igazj a pártszervezetekben nagy figyelmet kell fordítani az ideológiai kérdésekre, azok elemzésére, magyarázására is. Sok mindent új módon kell értelmezni és gyakorol­ni a pártéletben. Megszo­kásokat kell átrendezni, bü­rokratikus sémákat kell el­hagyni. Erre most még alig jutott itt figyelem. Február­ra már többet ígér a veze­tőség, mélyebbre akar jutni a kongresszus anyagának megértésében, az eddigi he­lyi pártmunka kritikus vizs­gálatában. És persze, még akkor sem fognak sem el­késni, sem elvégezni min­dent, amire a kongresszus inspirál. Egy dologban azon­ban a seprű gyári elvtársak tanácskozása, taggyűlése na­gyon megközelítette a kong­resszus hangulatát, ha a ma­ga szerénységében is: a mun­kához való közelségében. Hi­szen a politika megvalósítá­sának nálunk mindig ez az eleje... Sz. Simon István Arviz utan Firenzében, az árviz után a Neptun, a tengeristen szobra Ismét szárazföldön. A városban lassan eltűnnek a víz pusztításai Csőprogram A Dunai Vasmű csőgyárá­ban készül a hazai gázprog­ram megvalósításához szük­séges gázvezeték. A csőgyár hároméves működése alatt eddig 400 milliméteres átla­gos csőátmérőt számítva, 800 kilométer hosszúságú csövet készített. Ebből 80 kilométer­nyi az a csőmennyiség, ame­lyet szovjet megrendelésre, a Barátság kőolajvezeték épí­téséhez szállítottak. Az idei csőprogramnak mintegy 80 százaléka gázcső, amely ha­zai megrendelésre készül. A kitűnő minőségű dunaújvá­rosi gázcső egyik mintada­| rabja eljut ebben az eszten­[dőben Lipcsébe is, Tízéves az Expressz Tízéves az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Völ­gyi István igazgató ebből az a'kalombó' elmondta- tíz év alatt az iroda szervezésében 13 országba 80 útvonalon 128 800 fiatal utazott, az Ex­presz vendégeként 21 ország­ból 169 200 fiatal érkezett ha­zánkba. Az idei tervek: 17 ezernél több fiatalt küldenek társas­utazásra. Ifjúsági különvo­natokat indítanak május 1­re, november 7-re Moszkvá­ba, üdülő-különvonatokal küldenek Drezdába, Berlin­be, Rostockba és a lengyel tengerpartra Varsó érintésé­vel. A belföldi programban a turisztika fejlesztése is sze­reoel. Az idén 8 százalékkal több fiatalt üdültetnek majd Balatonalieán, Balatonújhe­lyen. a Kilián-telepen hatna­pos turnusokban. Első kísér­let: az üdülő középisko'ások az alieai telepen orosz, Ba­latonújhelyen német nyelvet gyakorolhatnak. Az Expressz tízéves évfor­dulója alkalmából az idén minden ezredik bel- és kül­földi utasát díjmentesen, in­gyen utaztatja. Filmexport Az elmúlt esztendőben öt földrész több mint 30 orszá­gába jutottak el filmjeink. A legnagyobb sikert a „Sze­génylegények" aratta: 11 or­szágban tűzik a mozik műso­rára. Az „Álmodozások ko­ra" című alkotást, a „Gyer­mekbetegségek" és az „örök megújulás" című filmeket tíz, a „Húsz órát kilenc a „Hideg napokat" nyolc, a „Butasá­gom történetét" pedig hat ország mozinézői láthatják. A lenagyobb vásárlók listá­ját 13 filmmel Csehszlovákia vezeti, a Szovjetunió tíz, az egyiptomi tv kilenc. Fran­ciország öt filmünket vette meg. k Szombat, 1967. január 21. DÍLMAGIARORILAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom