Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
Kitűzték az országgyűlési és tanácsi választásokat (Cikkünk lapunk 5. oldalig 51. évfolyam, 1. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1961 január 1. AZ ÚI ESZTENDŐRE V1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M egint eltelt egy év, — s eljött egy új: az 1967-es. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sorsot, — mert, ha szavunk van rá, mégis van ilyen —, nem vagyunk képesek teljesen a magunk szándéka, akarata szerint formálni-alakítani. Azt hiszem, sose is lesz képes erre az ember. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tudatossággal él és tervezi a jövendőt. Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezdetétől máig. boldogabb lett-e a földön az ember? Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet, — ha messze magasabb fokon is. — de minőig újratermeli az ellentmondásokat, a diszharmóniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgyhiszem — nincsen igazuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban, szerintem, feltétlenül, hogy végletes ellentmondásokat ki tudott küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott oldani, — vágy legalább is megtalálta ezek feloldásának a kulcsát És egyre előre halad ezen az úton. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista társadalmi rendszer már tökéletes. De, ha erős és jogos remény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet iktatni, mint elkerülhetetlen végzetet a háborút: akkor ez mindenekelőtt a szocialista világrendszer létének köszönhető. Annak, hogy létrejött a világ Irlp - i ntíV, íTl .Oy-n tá*"-^ sádalmi rendszer, amelynek nem csak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered. hogy szervezze az egész világon, azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet, — hiszen egy úi háborúval az emberi lét vagy nemlét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Éopen elég bizonyíték van rá: hadifelkészültségben nem maradunk el az imperialistáktól. De a mi rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van s ellenzi, meg akarja akadályozni a legtömegesebb szörnyűségek szülőjét, a háborút! De menjünk to-'óbb! A háború mellett az emberiség másik legfőbb veszedelme a nyomor. Az „intézményesített" éhség. Sajnos, sokan nem tudják, hogy az emberiség közel kétharmad része ma is éhezik — vagy legalábbis erősen a létminimum alatt él. Igaz írta: Darvas Jőzsef az, hogy egyes legfejlettebb kapitalista országokban még magasabb az életszínvonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele — és sok ember tudatában ez is eltorzitottan jelentkezik. Mert ehhez hozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyomort, a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a fejlődésben, az élet minden területén olyan tempót ért el, ami túlhaladja a legfejlettebb országok ütemét És ezek a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek, lehettek gazdagok, mert százmilliók, a világ más részein, gyarmati nyomor-sorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most ezekben a fejlett országokban, elsősorban nem azért képesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt kiküzdeni, mert — erős hátvédként —, léteznek a szocialista országok? És a gyarmati sorsból felszabadult vaay felszabaduló országok, — miközben a szabadságuk kivívásához is a szocialista országoktól kapták, kapják a legtöbb segítséget, — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista, vagy legalábbis „nem kapitalista" utat választják sorra? .., Lehetne kérdezni még tevább. Ahány kérdés: annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa — ha nem is megtorpanások nélkül, -—"de megv előre. A világ ilyen nagy összefüggéseiben mi is lehet a mi dolgunk az új esztendőben? Végezni, — az eddiginél még job-. ban végezni — ami a történelemtől ránk bízatott- folytatni, tel jes erővel a szocialista Magyarország felépítését. Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye: az MSZMP IX. kongresszusa. És a napokban került nyilvánosságra a Minisztertanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatairól. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus határozataiban és a Minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Ha ezt a programot eredménvesen, jól végrehatjuk, akkor jórészben felelünk arra a kérdésre is, hogy mit hoz az úi esztendő. Történhetnek, persze, a világban váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok, — de mindent meg kel! tennünk? hogy alapvetően a mi terveink határozzák meg a jövendőt Mi a terveinkkel, a programunkkal s ezek végrehajtásával elsősorban a mi népünknek, — önmagunknak — tartozunk felelősséggel. De azért annak is a tudatában kell lennünk, hogy a mai világban egy szűk helyre korlátozott lokális ^felelősség nem létezik. Részei vagyunk a nagy egésznek — s ahogyan ránk is visszahat hogy másutt mi történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre? Igaz, kis ország vagyunk, — ám egy kis ország sorsa is számít a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent. S őt néha sokkal többet számíthat mint ami a nagyságavai egyenes arányban van. Félda erre Vietnam son-a. Vietnam is viszonylak kis ország, — de az, hogy mi történik Vietnamban, s az, hogy 1967-ben mi fog történni Vietnamban, nagyban befolyásolja az„ egész világ sorsát, jövőjét. A mi jövőnkei is. A testvéri szolidaritás természetei érzésén túl, ezért is kell 1967-be erőnkhöz képest segíteni, hogy béke, a vietnami nép jogos igényt nek a győzelmével létrejöjjön a világnak ezen a sú'yosan vérző részén Nemzetközi felelősség-vállalásunknak talán ez a legkomolyabb része S vele még egv: munkálkodni a .nemzetközi ru.r k Vietnam sorsa is jórészt ezen fordul meg, és az is, ho©- iaz imperia'isták ne teremthessenek esetleg másutt egy új háborús tűzfészket Minderről a dolgok súlyának megfelelően szó esett a kongresszuson Valamint arról is, • hogy fontos, nagy változások előtt áll országunk belső élete. A gazdaságirányítás reform jára gondolok, amelynek a kimunkálásában sok minden vár az 1967-es évre. Világossá kell tennünk, hogy ez nem pusztán gazdasági kérdés, — hanem hatással lesz az életünk minden területére. Jó végrehajtására nom csak a szűken vett „érdekelteket" kell felsorakoztatni; hanem az egész nénet. mert sikerében az egész nép érdekelt. Mindez azt követeli meg tőlünk, hogy tovább erősítsük a nemzet szocialista egységét, erkölcsi összeíorrottságát. Talán ez lehet az űj esztendő nagy feladatainak összefoglaló gcndolata. — hiszen ez a mi legnagyobb erőforrásunk! Újdonságok az üzemekben Az új év az újrakezdés mellett egy kicsit mindig az újat kezdésé is, a jobbat akarás, többre törés, változtatás nyitánya. Üj célok kitűzését, új feladatok végrehajtását, régi gondok régvárt megoldását, korábbi elgondolások, vágyak teljesedését jelenti az üzemekben Siker koronázta a kísérletező kedvet a szegedi textilművekben. 1966-ban azzal próbálkozott a műszaki kollektíva, hogy a százas finomságú fonalat az ügynevezet^ fésűs technológia helyett olcsóbban, kártolt eljárással állítsák elő. Éppen 67 százalék polinóz műszál bekeverésével érték el a jó eredményt, s ez a százalékszám — már csak az összecsengés miatt is — további sikerekkel kecsegtet 1967-re; az új évben ugyanis már 100 tonnát fognak előállítani az új, takarékos fonalfajtából. Ojfajta redőnyös íróasztaltípust terveztek a Tisza Bútoripari .Vállalat szegedi gyárában, s az új évben ezzel bővítik hagyományos irodabútor-termelésüket. Egy évvel ezelőtt pályázatot írt ki a Könnyűipari Minisztérium, a műszaki kollektíva arra készítette el tervét, amely megnyerte a kereskedelmi szakemberek tetszését. 1967-ben 500 darabot készítenek a formás, modern vonalú asztalokból. Export belföldre — ilyenképpen lehetne summázni a szegedi gyufagyár mostani új törekvését, nevezetesen azt, hogy a hazai forgalomba kerülő gyufa minőségét a kivitel színvonalára emeljék. Az üzem már októberben áttért a Szikra gyufa gyártásáról a hoszszabb szálú Béke gyufa termelésére, s ezzel megtette a kezdő lépést. 1967-ben mintegy 2 és fél millió forintos ráfordítással folytatódik ez a folyamat. A gyufafejet a legjobb minőségű anyagból fogják gyártani, a szálakat pedig impregnálják. A jövőben első osztályú nemesnyárfa váltja fel a gyengébb minőségű faanyagokat Ezenkívül a technológia terén is számos , hasznos változtatást terveznek és valósítanak meg a gyufagyáriak. m A szegedi fűszergyár, a paprikafeldolgozó vállalat hovatovább nemcsak a paprikagyártásnak, hanem a levespor-készítésnek is fellegvára lesz; 1967-ben mintegy 220 vagonnyit készítenek belőle. Üj termékük lesz a külföldön népszerű kockázott leves, meg az ételízesítő, amelynek receptjét mostanában dolgozták ki. A feladatok nagvsága és a dolgozók szociális körülményeinek javítása egvaránt megköveteli a nagyobb arányú fejlesztést. Á városi pártbizottság támogatásával lehetővé vált, hogy 1967 a rekonstrukció esztendeje legyen a paprikafeldolgozőban: közel 7 millió forintot fordíthatnak építkezésre. Teljesül a paprikások álma-vágya, háromszintes korszerű szociális épületet kapnak. Ezenkívül modern húsfeldolgozó- és főzőkombtnát is születik a szegedi üzemben. Az dl esztendő küszöbén tuegz énk valamennyi dolgozólá-ak, valamennyi lakájának ló egészséget, egyéni él-tükben boldi-Ságot, munkájukhoz úiabb sikereket .kívánunk. Rí'un', abban, hogv ez az esztendő Is a békés alkotó munka évs lesz. A MAGYAk SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Köszöntjük Szeged váró, Valamennyi kon^mu-i-tn és pártonkívüli dolgozóját abból az alk Ionból. hogy sikeresen befe'ezUlk harmadik ö-éves tem ünk ''s'J es-tendeiét és me-k-zdjük a következő'. Az 19'7-es év kü-zöbén az e-W-tnél is töní, örflm-t, boliogságot, erőt egészs-oot kíván'nk minden b-rsb'eteseu dolgozó embernek. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VA"OSI BIZOTTSÁGA Az MSZMP szegedi já-ási bizottsága köszönti a tárás kim—ni-iistólt, egész dolgozó lakosságát az ó; eszfn-15 alkzl-núhól. Kfvánjuk. hogy mi-bon további szén ereü-sénvekot é'jenek el munkájukban és e-aládt élzt'ik is örömökben gazdag legven. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI JARASI BIZOTTSÁGA