Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

Á belépőjegy: munka J

övőnkről szólva, a IX. pártkongresszuson elhangzott beszámoló és a határozat együtt, s egyszerre említi a gazdasági építőmunka feladatait, és az életszínvonal emelését Ez természetes, hiszen a kettő elválaszhatatlanul összefügg. A fejlődés tovább ível, a követelmények megújulnak, tennivalóink változnak, a fogyasztással, az életszínvonallal kapcsolatos igényeink is növekednek. De egy valami nem változik: az a magától értetődő, egyszerű igazság, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk. A mögöttünk hagyott évek, amelyekről a kongresszus számadást készített, szintén ezzel a fő tanulsággal zárultak. Számottevő eredményeket értünk el az országépítésben és az életszínvonal emelésében egyaránt. Ha ma jobban táplálkozhatunk, szebben ruházkodhatunk, több jut kulturális kiadásokra, és kényelmünket szolgáló cikkekre, ez annak köszönhető, hogy munkánkkal előteremtettük ennek i gyarapodásnak forrásait. Például a párt világosan megmagyarázta, hogy a növekvő jólét döntő ^ előfeltétele a munka termelékenységének növekedése. Az elmúlt tíz év átlagában több, mint 60 százalékkal növeltük a munka termelékenységét. Ma ebből telik bővebb áruválasztékra, ebből épülnek és szépülnek tovább városaink és falvaink, ebből sokasodik a mezőgazdasági termelést megkönnyítő géppark, ebből épülnek új iskolai tantermek. Ez a tapasztalat segített jóra változtatni azt a meddő szemléletmódot, hogy sokan felülről várták a népről való gondoskodást Mintha mindazokat a javakat, amelyekre életünk fenntartásához és gazdagításához szükségünk van, külső erők volnának hivatottak előteremteni. A párt az évek fölymán sikerrel változtatta meg ezt a helytelen szemléletet Annak megértése, ho© csak azt fo©aszthatjuk el, amit a nép maga előteremt, a politika ábécéje. \ A IX. pártkongresszus új, lelkesítő programot adott népünknek. Ennek a programnak végső összegezése: az életszínvonal további emelése, a dolgozók életkörülményeinek további javítása, az emberek szükségleteinek jobb kielégítése. A legközelebbi években gazdasági építőmunkánk fő foglalata a harmadik ötéves terv. Ez a terv a fizetésből és bérből élők reáljövedelmének 14 százalékos, a parasztság reálfo©asztásának 18 százalékos emelését irányozza elő. Az egész ország e©etértéssel üdvözölte a kongresszus határozatait, amelyek elősegítik, ho© tovább csökkenjen a különbség a városi és a falusi lakosság életviszonyai között, például a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának rendszere 1970ig fejlődjék fel a fizetésből és bérből élők ellátásának színvonalára, vagy hogy a dolgozó kisgyermekes anyák két éven át jelentős segélyezésben részesüljenek. Népünk helyeslésével találkoztak a harmadik ötéves terv egyéb jóléti előirányzatai is, a lakásépítés ütemének fokozásától a termelőszövetkezetek hitelterheinek könnyítéséig. A

IX. kongresszus természetesen megjelölte azoknak az anyagi eszközöknek forrásalt is, amelyek e kiterjedt gondoskodásnak, és általában az életszínvonal emelésének fedezetét adják. Ahhoz, ho© ezeket az intézkedéseket valóra válthassuk, hiánytalanul meg kell valósítanunk a harmadik ötéves tervben előírt gazdasági feladatokat. így a nemzeti jövedelemnek 19—21 százalékkal kell emelkednie, az Ipari termelésnek 82—36 százalékkal, a mezőgazdasági termelésnek 13—15 százalékkal kell növekednie. További erőfeszítéseket szükséges tennünk a munka termelékenységének emelésére is, hogy az elért többtermelésnek mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedéséből fedezhessük. Az életszínvonal emelésének programja csakis ezzel egvütt teljes: terv, munka, életszínvonal — egymástól el nem választható egységet alkotnak. A kongresszus arra ls rámutatott, ho© az életszínvonal emelését megalapozó és elősegítő feladatok nem e©szerú mennyiségi követelményekből állnak. A népgazdaság fejlődésének, és ennek alapján az életszínvonal növelésének üteme elsősorban nem a termelés mennyiségi növelésétől függ — állapította meg a kongresszusi beszámoló —. hanem attól, ho© mennyire sikerül olcsóbban, kevesebb anyaggal és munkával olyan termékeket ©ártani és termelni, amelyek külföldön és belföldön e©aránt keresettek. Másrészt attól is függ, hogyan fokozhatjuk gazdasági tevékenységünk hatásfokát, jobban kihasználva erőforrásainkat, a rendelkezésünkre álló eszközöket Ezt a forrást csak a dolgozó emberek közös, odaadó erőfeszítése tárhatja fel, úgy, hogy mindenki töri a fejét és minden követ megmozgat a maga munkaterületén az olcsóbb, a gazdaságosabb termelés előmozdításáért A cél: a szocialista gazdaságban rejlő hatalmas lehetőségek Jobb kihasználása. Ennek fő eszköze a gazdasági mechanizmus reformja lesz, amely ebben az irányban mozgósítja mindenki érdekeltségét. A gazdaságirányítás új rendszerében mindenki számára világos és megfogható lesz annak az elvnek ©akorlatl érvényesülése, ho© aki többet és jobban dolgozik, többet is kap a társadalomtól. Teljesebben megvalósul az, amit a dolgozók közvéleménye a kongresszustól is kifejezetten kívánt: a munkabér, az osztalék és a jutalom jobban kötődjék a végzett munkához, a nyújtott teljesítményhez. A kongresszus ennek a közóhajnak megfelelően elhatározta, ho© a jövőben a magasabb személyes teljesítmények alapján kell növelni a dolgozók reálbérét, úgy, hogy jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve, a társadalmi, és az e©éni érdek szoros egységbe fonódjon össze. Ez óriási lendítőerő lesz az életszínvonal emelését megalapozó gazdasági munkánk további fejlesztése során, mert ha valami manapság bosszantja a szorgalmas, odaadóan dolgozó embereket. az mindenekelőtt az úgynevezett egyenlősdl, amikor a lelkiismeretes és becsületes dolgozót a jövedelem eloszlásánál nem ritkán egy kalap alá veszik a lógósokkal, az ímmel-ámmal dolgozókkal, azokkal, akik a maguk személyes érdekeit folyton a közösség érdekei és boldogulása fölé helyezik. A

dolgozó ember akkor érzi magát jól, ha boldogulása tőle magától függ, és a valóságban érvényesül a „ki mint vet, úgy arat" elve. Így alakul ez egész társadalmunk viszonylatában. Ez a tudat adja országunk dolgos népének egészséges, jó közérzetét. A párt IX. kongresszusa nagyszerű programot adott a kezünkbe a következő évekre. A követendő célokban az egész nép egyetért. Ebbe a gazdagabb és teljesebb emberi életet nyújtó holnapba jó munkánkkal váltjuk meg a belépóje©et. BÉKÉSI JÓZSEF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 303. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1936. december 24. Magyar-szovjet atomenergiai tárgyalas Vlagyimir Novikovnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével szovjet atomenergetikai küldöttség érkezett Budapestre, ho© megkösse az atomerő békés felhasználására vonatkozó ma©ar—szovjet e©üttműködési megállapodást Pénteken a Parlament épületében ülést tartott a magyar és a szovjet kormánydelegáció, s megvizsgálták a Magyarországon felépülő 800 megawattos atomerőművel kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen a szovjet küldöttség ismertette az atomerőművek építésében szerzett szovjet tapasztalatokat.^ A magyar delegációt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. a szovjet delegációt Vla©imir Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezeti. Vla©imir Novikov és a delegáció több szakértője péntek délután meglátogatta az Ikarus ©árat A'vendégeket elkísérte Apró Antal és György Gyula kohó- és gépipari púniszterhelyettes. Az Elnöki Tanács ölése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszeréről szóló törvényerejű rendelet tervezetét Az Elnöki Tanács ezután eevéb ü©eket tár©alt. (MTI) Újabb fontos üzletkötések a Szovjetunióval Az utóbbi napokban számos fontos üzletkötés történt Moszkvában a szovjet és magyar külkereskedelmi vállalatok között A már ismeretes vasérc- és nemesfém-megállapodáson kívül magyar részről lekötöttek a készülő budapesti földalatti vasúthoz 44 szovjet gyártmányú motorkocsit 1967—69es szállításra. A Hungarotex moszkvai üzletkötései a ma©ar textilipar jövő évi nyersanyagszükségletének jelentős — pamutból például 70 százalékos — fedezését biztosítják. A Szovjetunió 1967-ben több mint harmincmillió rubel értékben 39 000 tonna pamutot, 3000 tonna lent, 3000 tonna műrostot és 500 tonna durva©apjút szállít Ma©arországnak. A íprt«lf»mT»/»lí A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG IZMIRBEN KÉSZÜL A ZÁRSZÁMADÁS 1jÜ> ÜTTÖRÖK KARÁCSONYA m KI LEGYEN AZ ÖTÖDIK ELNÖK? RENDELET A VÉDŐOLTÁSOKRÓL Meggyorsítják a társasházépítést Dr. Perényi Imre építésügyi miniszter helyettes nyilatkozata A kormány legutóbbi ülésén határozatot hozott a magánerőből létesülő lakások — elsősorban társasházak — építésének fokozott előmozdítására. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste dr. Perényi Imre építésügyi miniszterhelyettest, és felkérte ho© nyilatkozzék erről a lakosságot különösen foglalkoztató na©fontosságú határozatról. A lakásigények kielégítéséhez — az ü© össztársadalmi jellegének megfelelően — az egész társadalom együttes erőfeszítésére van szükség. A program szerint a harmadik ötéves tervben mintegy 40 ezer társasházi lakás épül — mondotta többek között a miniszterhelyettes. A tanácsok az előkészítés során felmérték a társas- és a családi házak építésének lehetőségeit, mi pedig kidolgoztuk legcélszerűbb megvalósításuk feltételeit Fedezet a közművesítésre A tanácsok biztosítják az építkezéshez szükáéges telkeket és nag erőfeszítéseket tesznek a beépítendő területek közművesítésére. A kormány azzal ©orsítja meg a társasházak építését, ho© biztosítja az építésre kijelölt területek közművesítéséhez még hiányzó fedezetet A társasházak jelentékeny részét az Építésügyi Minisztérium és a Pénzügy-minisztérium közötti megállapodás értelmében az Országos TaII ráadás: félmillió négyzelmMe; szövet Már 1967-et írnak a textil müvekben is Már a karácsonyi ünnepek előtt boldog új évet kívánhatnak egymásnak a szegedi textilművek vezetői és dolgozói. Csütörtökön, 22-én teljesítették idei tervüket s ezzel ők is feliratkoztak a már 1967-et író üzemek sorába. A Pamutnyomóipari Vállalathoz tartozó szegedi üzem szövödéjében 37 millió 885 ezer négyzetméter szövet készült az idén. A nyers szövet na© része kikészítés után exportra me©, emellett azonban jelentós, 80 millió 600 ezer forintos közvetlen kivitele is van a textilüzemnek tőkés országokba. A fonoda munkásai 7899 tonna fonalat ©ártottak. Mindkét üzemrészben lelkes versenymozgalom bontakozott ki az év elején, amely a pártkongresszus tiszteletére még nagyobb lendületet vett. Ez a lendület mint az eredmények mutatják, a kongresszus után is tovább tart Az év hátralevő napjaiban minte© félmillió négyzetméter szövettel, s körülbelül 100 tonna fonallal adnak többet a népgazdaságnak a textilesek, mint amennyit a terv előír, s várhatóan több mint 8 millió forinttal teljesítik túl a tervezett 429 millió 600 ezer forintos termelési értéket. Képünkön az idén felavatott hatalmas, új szövőcsarnok látható, amelyben 1320 automata szövőgép készíti a szövetet. Naponta mintegy 100 ezer négyzetmétert termelnek itt a szorgos szövőnők. karékpénztár saját beru'iáJ zásában építteti, s vállalja az építkezéssel járó szervezési, tervezési és kivitelezési gondokat. Az ebben ax akcióban résztvevők részére az állam ugyanolyan hitelfeltételeket biztosit, mint amilyeneket az egyéni építő* közösségek vehetnek igénybe, SesPsenek az üzemek is! Üj vonása a társashazépítési akciónak, hogy a kongresszusi határozatnak: megfelelően a jövőben erőteljesebben kívánjuk ösztönözni az üzemeket: saját eszközeikkel — adott esetekben házilagos építő részlegeik szabad kapacitásának felhasználásával — is segítsék dolgozóik lakásépítési törekvéseit. A társasházprogramhoS szükséges építőipari kapacitás és építőanyaggal kapcsolatban a miniszterhelyettes elmondotta: A társasházak építésénél lelenleg is gondot okoz a kivitelezési kapacitás. Ennek megoldásában is segítséget jelent a kormány határozata, mert a társashá-te építések szervezettebbé tételével e©időben lehetőség nyílik a korszerű építési módszerek alkalmazására, a koncentrált, telepszerű építésre. A program alapián az állami és a szövetkezeti építőipar mint®© 20—20 ezer ilyen lakást épít Tobb Icns az építőanyag Ismerjük a magánlakást építők anyagellátási nehézségeit. Ennek megszüntetésére több intézkedést tettünk, a kővetkező években a rekonstrukciók és a létesülő új üzemek révén az építőanyagok termelése jelentősen nő. Már 1967-ben ls több építőanyagot vásárolhat a lakosság, például cementből 1967-ben az ideinél 10 százalékkal többet tudunk forgalomba hozni. A következő években az ellátás fokozatosan tovább javul. és az építőanyagok termelése várhatóan összhangba kerül az e©re növekvő építési szándokkal. Számításba vesszük azt is, ho© a házgyárak növekvő termelése, illetve az ú:ak üzembe helyezése révén sok hagyománvos építőanyag szabadul fel. A társasházak építéséhez szükséges építőanyagokat természetesen intézményesen biztosítjuk — mondta befejezésül dr. Perén vi Imre miniszterhelyettea.