Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

My fair Lady Bemutató a Szegedi Nemzeti Szinházban A musical határai rendkí­vül nehezen és roppant bi­zonytalanul vonhatók csak meg. Sokak szerint ez az alig huszonöt éves új zenés színpadi műfaj valójában nem más, mint az operett mai változata. Mások sze­rint a musicalben nem az operett folytatósóról, to­vábbéléséről van szó. Ha vannak is a két műfajnak rokonvonásai, bizonyos, hogy a musical drámaibb, szín­padszerűbb, életszerűbb, mint az operett. Elég arra hivatkozni, hogy az új ze­nés műfaj librettói általá­ban olyan színpadi óriások drámáira épülnek, mint pél­dául Shakespeare és Shaw, míg az operettek szöveg­könyvei általában iparilag gyártott, kezdetleges és fe­lületes alkotások. Aztán az is biztos, hogy a musicalek zenéje dramaturgiailag jó­val Igényesebb, mint az operetteké, tagadja a merev sablonokat, a konvencioná­lis formákat, megoldásokat; • muzsika nem a tradicio­nális struktúra, hanem a drámai anyag szerint ala­kul, illetve funkcionál a színpadi produkcióban. Mindez igaz. Mégis elég akárcsak néhány percig hallgatni például a My fair Ladyt, a musicalnek ezt a világhírű termékét, a szege­di színház újdonságát, hogy kétségbevonhatatlanul meg­győződjünk arról, az ope­rett és a musical között nem áthidalhatatlan szaka­dék tátong. Bizonyos folya­matosság érvényesülését ta­pasztaljuk itt: a musical új vizein a régi operett evez. Mindenekelőtt Friedrich Loeue zenéje képviseli a leghatározottabban és a leg­erőteljesebben ezt a folya­matosságot, hagyományőr­zést Szellemes, ötletgazdag ez a zene, • főképpen rit­mikája nem egy helyen fel­tétlenül modern ihletésű, alapjában véve azonban — érzelmes hangulatvilága, sőt nem egyszer szentimentális melódianyaga miatt — iga­zi operettmuzsika ez. Nem több és nem igényesebb, mint a régi műfaj legjobb alkotásaié. Ezért nem is lehet el­lentmondást vagy hibát látnunk abban, hogy a sze­gedi színház nem konstruált műfaji álproblémákat és egyszerűen operettként fog­ta fel a művet Annál In­kább jogos és lehetséges ez, mert magában az alapszö­vegben, Shaw vígjátékában is — Allan Jay Lerner, a librettó írója ezen alig vál­toztatott — sok az operett­szerű elem. Gondoljunk pél­dául Doolittle alakjára. Nem olyanféle túlszínezett­séget látunk-e ebben a fi­gurában, a valóságnak nem olyan jellegű feloldódását amely leginkább az operet­tek végletesen karakterizált szerepeire emlékeztet? Az eredeti vígjáték és a My fair Lady szövege kö­zött egyetlen lényeges kü­lönbség van: az utóbbi heppienddel végződik. Ez azonban nem rossz. Hogy Shaw a Pygmalionban nem engedte a szerelmeseket összefeküdni, abban kétség­kívül nem kisfokú mester­kéltség, nyakatekertség, erőltetettség jelentkezik. A két főhős, Eliza, a virág­áruslányból lett „hercegnő" és Higgins tanár, a herceg­nő alkotója, létrehozója — szeretik egymást Shaw fur­fangos akadályokat állít eléjük. Nem társadalmiakat; ennél többet tudott a vi­lágróL Egyéni, pszichológiai okokkal magyarázza a Pygmalion anti-heppiendjét De nincs igaza: vígjátéká­nak közönségét nyugtala­nítja a befejezés. Az anti­heppiend ugyanis Elizát és Higginst egyaránt ostobává teszi. Márpedig az előzmé­nyekből világosan kiderül, hogy egyikük sem az. A My fair Lady ügyes megoldá­sú heppiendje a nézőknek ezt a nyugtalanságát egy csapásra megszünteti. A világhírű darab előadá­sára a szegedi színház nagy gonddal készült. Angyal Mária, a rendező az ope­rettegyüttes tagjain kívül több prózai színészt is csa­tasorba állított. Ezzel az előadás kétségkívül sokat nyert, elsősorban természe­tesen a jellemformálás, a Kezdődik a lecke. Higgins professzor (Bozóky István) előke­lő beszédre tan tja Elizát (Kovács Zsuzsa), a virágárus­lányt, aki boltoskisasszony szeretne lenni Őszi könyvhetek után — téli könyvvásár (Siflis felvételei) A szerelem veszekedéssel kezdődik? Ez a Jelenet mintha ezt bizonyítaná. A vasárnapi előadás Elizája (Bókay Mária) és Hlgginse (l'agoayi Nándor) már szeretik egymást, de egyelőre még csak veszekszenek színészi játék szempontjá­ból De valamit azért vesz­tett is: az énekszólamok elő­adása néha nem elég ka­rakterisztikus. Kovács Zsuzsa, a szom­bati előadás Elizája, a há­lós szerepben osztatlan si­kert aratott Megérdemelten. Alakításának néhány pont­ján ugyan jelentkeztek ap­róbb bizonytalanságok, egé­szében azonban friss, han­gulatos, atmoszférát terem­tő játékkal illúziót keltő Eli­zát formált. A fiatal mű­vésznő eddigi pályáján ez a szerep a legjelentősebb és legsikeresebb alakítás. Part­nere, a Higgins szerepét ját­szó Bozóky István minde­nekelőtt a sokszínű szerep sokféle rétegének árnyalt visszadására és összefogásá­ra törekedett. Látszólagos hűvössége és „szárazsága" jól fejezte ki a figura 1® nyegét. A legnagyobb sikert azon­ban kétségkívül Kovács Já­nos Doolittléje aratta. Szí­nes, hálás szerepe ez, s Ko­vács János élénk, friss szí­nekkel, néhol erőteljes, de nem túlzó harsánysággal formálta elevenné. Kultú­rált, szép, kifejező alakítás Bányász Ilona Pearcené­je. Jól érzékelteti az alak mélyében rejlő indulatokat, anéikül, hogy egy pillanat­ra is elfeledkezne a házve­zetőnő hűvös eleganciájáról. Pickering kissé passzív sze­repét Kormos Lajos eleve­nebbé. színesebbé igyekezett formálni. Décsy Györgyi Higginsné rövid szerepében határozott karakatert for­mált. Bordás Dezső Freddy­je érzelmességével vált kife­jezővé és jellemzővé. A zenekart Benkóczy Ist­ván vezényelte, s főként a zene érzelemgazdagságának érvényesítésére törekedett. A kissé jellegtelennek és jelentéktelennek tűnt ko­reográfiát Imre Zoltán ter­vezte. A talán túlságosan is jelzésszerű díszletek Székely László, a jelmezek Gyar­mathy Ágnes munkája. ökrös László • Hat plusz egy helyen vál­tozott szereposztással gör­dült fel a függöny vasár­nap este a My fair Lady második színházi premier­jén, ahol a közönség ismét igazolta az előzetes híreket: jóformán tűt sem lehetett leejteni a nézőtéren. A plusz egy fő Csala Be­nedek volt. Dirigálásának legfőbb erénye a határozott biztonság volt A hálás ze­nei anyag korrekt ismere­tében legtöbbször ügyesen találta meg — és követke­zetesen igyekezett a színé­szekkel is megtaláltatni —• a zenekari muzsika és szín­padi énekbeszéd helyes kontaktusát. A két főszereplő ezúttal Pagonyi Nándor és Bókay Mária volt Pagonyi Hig­gins professzora alapjában véve jól megfogott, helye­sen értelmezett figura: élénk, szimpatikus „varázs­ló", aki előnytelenebb szín­padi funkcióban is magá­ra tu$ja vonni a figyelmet. Kár, hogy kissé gyakori memoriterzavarait felesleges túljátszással akarta áthidal­ni. Bókay Mária Elizája in­kább tudatos, mint ösztönö­sen érzett alakítás: utcai vi­rágáruslánynak kicsit ke­vés, fair Ladynak kicsit sok. Következésképp: leghitele­sebb a metamorfózis folya­matában, Higgins profesz­szor leckéin. Az előadás kiemelkedő teljesítményét az öreg Doo­little szerepében Kátay End­re nyújtotta. Robusztus, élet­erős csatornatisztító, szug­gesztív figura, akire mindig és mindenütt oda kell fi­gyelni. Színészi skáláján egyaránt megtalálható a lumpenproletár vehemens darabossága és a lányának bájaiból józan részegséggel hasznot remélő apa mégis rokonszenves karikatúrája. A Pickeringet alakító Ko­vács Gyula hűvös eleganciá­ja, Szegedi Molnár Géza gáláns-szerelmes Freddyje jó karaktermegoldások. Nikolényl István November 30-án ország­szerte befejeződtek az őszi megyei könyvhetek. „Köny­vet minden falusi házba" — ezzel a jelszóval indította el Csongrád megyében az ok­tóber 1-én kezdődött 2 h® napos programot a könyv­barát bizottság. A könyv­terejsztésnek különféle spe­ciális formái alakultak ki a községekben: házról házra árusítás, becsületkosár-akció, árusítással egybekötött kiál­lítások, irodalmi rendezv® nyek. író-olvasó találkozót Ferencszálláson, Óföldeákon, Szegváron, Székkutason, Mártélyon, Szentesen, Csong­rádon, Csanyteleken, Szege­den, Deszken, Mórahalmon és Domaszéken rendeztek. Kisteleken új könyvesbolt nyílt, mely a jövőben Csen­gele, Pusztaszer, Sövényhá­za, Baks és Balástya lakóit látja el szépirodalmi és más szakkönyvekkel. Az őszi megyei könyvhe­tek kiemelt eseményeiként szervezték meg az egészség­ügyi könyvek ünnepét no­vember 28 és 27-én Bokro­son, Királyhegyesen és Al­gyón. Persze az igazsághoz tartozik: míg a szenteri és a makói járásban zökken® mentesen sikerült megszer­vezni az őszi könyvhetek programjait, a szegedi já­rásban akadtak problémák. A tapasztalat szerint nem egy esetben érdektelenség kísérte az előadásokat, ír® olvasó találkozókat. Egy bizonyos: a könyvhe­tek még mindig tartanak, csupán naptárilag fejeződtek be. A Mindszenten, Csong­rádon, Szentesen és Kistele­ken elindított Irodalmi bér­letsorozatok a téli hónapok­ra is áthúzódnak. Közel négyszáz bérlője van ezek­nek az 5 előadásból álló rendezvényeknek. A széles körű érdeklődést persze az is magyarázza, hogy a 30 fo­rintos bérleteket jutalom vagy sorsolás formájában, könyvalakban. lényegében visszakapják azok, akik va­lamennyi előadáson részt vettek! Tehát így is lehet! Ugyancsak az őszi könyv­hetek folytatását jelenti a téli könyvvásár. Mint a sze­gedi könyvesboltokból meg­tudtuk, már az egész no­vember ennek jegyében telt el. Nemcsak a kereslet nö­vekedett, hanem bővült a választék is. A könyvkiadók díszes kivitelezésben, jó né­hány újdonsággal készülnek a téli könyvpiacra: hazai és külföldi szerzők művei — versek, műfordítások, drá­mák, ifjúsági, képes- és me­sekönyvek, művészeti, eszté­tikai, műszaki-technikai ki­adványok — kerülnek kará­csonyi újdonságként a kira­katokba. Fellendítette a téli könyvvásárt a kishatárfor­galom is. A szomszédos Ju­goszláviából Szegedre láto­gatók elsősorban különféle szakkönyveket: pedagógiai, módszertani, orvosi és mű­szaki tárgyiakat vásárol­nak, de érdeklődnek szép­irodalmi és ifjúsági művek iránt is. December 11-én kerül sor a könyvsorsjáték jegyeinek húzására, melynek érdekes­sége, hogy nemcsak a több tízezer forintos nyerem® nyek újdonsült tulajdonosai járnak jól, hanem minden résztvevő, hiszen a ki nem húzott sorsjegyeket az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat boltjai névértékben bevált­ják. |„ Vízözön'9 Debrecenben Az utóbbi napok esőzései zavarokat okoztak az Alföld „fővárosában": Debrecenben. A legutóbbi — huszonnégy órája egyfolytában szakadó — eső nyomán 30 millimé­ternél több csapadék hul­lott a már korábban is er® sen felázott talajra. Emiatt a külső városrészekben is­mét jelentkezett a belvízve­szély. Egyes utcákat és ker­teket 30—40 centiméter ma­gas víz borított el, sok la­kásban feltört a talajvíz. A város és több környéki hely­ség között vasárnap zavarok voltak a telefonösszekötte­tésben, s emiatt a Tiszán­túli Vízügyi Igazgatóság sem tudott kapcsolatot teremteni vidéki körzeteivel. A tűzol­tóság és a tanácsi szervek kirendelt szivattyúi vasár­nap is dolgoztak. Hajdú-Bihar megyében 20 ezer hold föld áll víz alatt; s emiatt nem lehet ott me­zőgazdasági munkákat vé­gezni. A Vízügyi Főigazgatóság­tól kapott értesülés szerint a Ronyva patak hirtelen ára­dása következtében Sátor­aljaújhely mélyebb fekvésű részein is átmeneti vízelbo­rítások keletkeztek. Az ez­zel kapcsolatos munkálatok folyamatban vannak. Hálókocsis autóbusz Az Autóközlekedési Ve­zérigazgatóság rendelésére befejezés felé közeledik a Budapesti Jármű Ktsz-nél az első minibárral kombinált hálókocsis autóbusz építése. A megbízás szerint egy Ika­rus 180-as csuklós buszt kell átalakítani reprezentatív tá­volsági kocsivá. Az új aut® buszban 16 utasnak biztosí­tanak kényelmes hálóhelyet, 12-nek pedig dönthető re­pülőülést. A fekhelyek a csukló előtti kocsirészben lesznek, s úgynevezett le­gyezőajtók segítségével két szomszédos fülkét a többi­től szeparálható társalgóvá lehet majd átalakítani. A minibár tartozékai: egy bár­pult, egy krémkávéfőző gép, egy hűtőpult üdítő és rövid­italokkal és öt kibillenthető bárszék. A kocsi hátsó ré­szét 200 literes víztartályom mosdóval és kétszemélyes személyzeti hálófülkével lát­ják el. A mintapéldány januári* készül el. KÉPÉR HIVŐ PRINC, A KATONA Római László, akit barátai Princnek neveznek, jól ke­reső autószerelő. Könnyen keres, könnyen költ, nem ve­ti meg a szórakozás megszo­kott és szokatlan formáit. Éli az életét. Látszólag egyked­vűen veszd tudomásul, hogy behívják katonának. Az új környezet, az új életforma, az új szabályok azonban kor­látok közé szorítják a csa­pongó képzeletű, változatos­ságra vágyó fiatalember cse­lekvési terét, s a katonai konvenciókra fittyet hányó újonc bonyolult helyzeitekbe keveredik. Erről szól az új tv- film­sorozat első két része. A szokványos történetet sa­langmentesen. de nem is nagy igénnyel írta forgat® könyvvé Örsi Ferenc, Fejer Tamás Princ, a katona című A magyar Pen közgyűlése Vasárnap delelőtt a Fészek Klub előadótermében Sőtér István elnök megnyitójával kezdődött a magyar Pen Club évi rendes közgyűlése. A 40 esztendővel ezelőtt ala­kult magyar Pen ma, mint a Nemzetközi Pen Szövetség tagja, egyre nagyobb tekin­téllyel képviseli a magyar irodalmat és írókat a világ­ban. Ezt támasztotta alá Boldizsár Ivánnak, a Nem­zetközi Pen New York-i 34. közgyűléséről elmondott tá­jékoztatója. Ezután Kéry László, a Pen főtitkára szá­molt be a magyar Pen idei tevékenységéről, melynek merőben új vonása jelentke­zett az idén: a hozzánk lá­togató külföldi írók bemuta­tása mellett, a hazai iroda­lom is a szerzői estek pódiu­mára került. Szombathy Vik­tor zárójelentésével ért véget a Pen ez évi közgyűlése. filmjéhez. Mert , végered­ményben semmi sem tört® ndk egy óra alatt, 6emml olyan, ami több, mint hét­köznapi történet — legfel­jebb azt az ízléstelen éjsza­kai jelenetet kivéve, mely­ben Princ és társai megza­varják a padon ülő szerel­mespárt —, mert túlságosan ismerjük már a bevonulni nem akaró, betegségükre hi­vatkozó fiatalemberek sztori­ját a munka utáni raasze­kolásokat, a nőket fuvarozó középkorú kisiparost, a tize­dest meg a többieket... — egyszóval semmi ötlet, sem­mi semmi eredetiség. A film vágás technika ja csak fokozza a néző unalmát, Princ végtelennek tűnő úton motorozik, míg hazaér, és dokumentumfilmben is meg­sokallnánk a katonai esküt® tel maratoni hosszúságú kép­sorait. Vujicsics Tihamér ze­néje ad egy kis ritmikus lük­tetést a filmnek. de csak időnként, amikor a rendezés ezt lehetővé teszi. Ernyey Béla a sokoldalú­ságot kívánó szerepben csak megközelítette, de nem töl­tötte be élettel Princ alakját Azt csak mellékesen említ­jük, hogy a film alkotói mintha elfelejtették volna, hogy tv-műfajban dolgoznak: legalábbis erre utal a ..mini" feliratozás és a gyakori kis­és nagytotál. No de várjunk a kritiká­val: 11 rész még hátra van! Farkas István Keresünk két építőipari technikust makói munkahelyre, egy építőipari gépkezelőt me­gyei szintű munkavégzésre, valamint 1 építőipari tel­jesítményeiszámolót hódmezővásárhelyi munkahelyre Jelentkezni lehet: a Hódmezővásárhelyi Tanácsi Építőipari Vállalat központjában. Tanácsköztársaság tér 59. sz. alatt. xH. 139 708 üxemhépes vontatót ajánl me»réíefre hé*zpénxért a S%egetli Konzervgyár Ügyintézőt Jlfo'nár Telefon: 21-55 js. U6 Kedd, 1966. december «. DÉL-MAGYARORSZÁG $

Next

/
Oldalképek
Tartalom