Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

Kereskedelmi világkonferencia Budapesten A. VI. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus határozata alapján a Szakszervezeti Vi­lágszövetség rendezésében szerdán Budapesten, az Épí­tők Szakszervezetének kong­resszusi termében kereske­delmi világkonferencia kez­dődött Az SZVSZ antimo­nopolista konzultatív és ak­rióegység szakszervezeti vi­lágbizottságának négyna­pos konferenciájára több mint ötven országból érkez­tek küldöttek. A konferen­cia elnökségében helyet foglalt és a SZOT, a ma­gyar dolgozók nevében üd­vözölte a nemzetközi ta­nácskozás résztvevőit Gás­pár Sándor, a SZOT főtit­kára. A világkonferenciát Clau­dio Allemani, a konferen­cia elnöke nyitotta meg, majd Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára egészítette ki írásos beszámolóját A főtitkár bevezetőjében a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok foko­zódó jelentőségéről, a ta­nácskozás feladatairól be­szélt. Elemezte azokat a le­hetőségeket amelyek a szakszervezetek, s a mun­kásosztály rendelkezésére állnak a nemzetközi keres­kedelem fejlesztése érdeké­ben. Külön foglalkozott a kapitalista, a szocialista, va­lamint a fejlődő országok kereskedelmével. A főtitkár a továbbiak­ban hangsúlyozta: a Szak­szervezeti Világszövetség kész támogatni minden olyan javaslatot amely a Kelet és a Nyugat közötti keres­kedelem, mindenekelőtt az iparosított és gazdaságilag fejletlen országok közötti kereskedelmi kapcsolatok növelését szolgálják. A tanácskozást még a délelőtt folyamán sajnála­tos esemény zavarta meg. Louis Saillant beszámolója közben rosszul lett, s emi­att a konferencia délután 15 óráig szünetelt. (A tájékoz­tatás szerint Louis Saillant vérnyomással kapcsolatos rendellenességgel került kórházba, ahol megfelelő kezelésben részesült, dél­utánra állapota javult, de orvosi kezelése továbbra is szükséges.) A konferencia délután a főtitkár jelenléte nélikül, vitával folytatódott Magyar—koreai árucsere A közelmúltban tárgyalá­sok folytak Phenjanban a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi Kormányküldöttségei között A tárgyalások eredménye­ként december 13-án Phen­jannan aláírták a két ország közötti 1967-re szóló árucse­reforgalmi és fizetési meg­állapodást. A megállapodás érteim® ben a Magyar Népköztársa­ság műszereket, híradás­technikai cikkeket gyógysze­reket, alumíniumgyártmá­nyokat szállít a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ba, a KNDK pedig színesf® meket, szerszámokat vegyi alapanyagokat könnyűipari cikkeket szállít Magyaror­szágnak. Az egyezményt magyar részről dr. Szalai Béla, ko­reai részről Riu Szon külke­reskedelmi miniszterhelyet­tesek, a magyar, illetve a koreai kereskedelmi kor­mányküldöttség elnökei írták alá. A vöröshagyma: jövedelem, valuta, gond Termesztési tanácskozás Szegeden Hl új Duna-szálló A JSvó év tavaszán kezdik meg a Duna­parton a „Duna" szálló építését. Képün­kön: a 350 szobás szállodakomplexum makettje Kétszer annyi a víllamosbérlet A Szegedi Közlekedési Vállalat gondjai és tervei X legutóbbi hónapokban Ugrásszerűen megnőtt Sze­geden a villamosutasok szá­ma. Ennek egyik oka a Jú­lius 1-től érvényes új közle­kedési viteldíj-rendszer, amely különösen a havi bér­lettel utazók számára nyös. Jellemző, hogy ben júliustól november v® géig — öt hónap alatt — összesen 18 millió 800 ezer utast szállított a Szegedi Köz­lekedési Vállalat, az idén pe­dig ugyanezen idő alatt 23 millió 200 ezerre szökött fel a villamoson utazók száma. helyiség erre a célra már ki- ügyi Minisztérium újtlpusú esi, legtöbbször nagy törne- villamosjármű gyártását ren­gek kénytelenek hosszú ideig delte el a vidéki nagyvárosok várakozni a pénztárak előtt. Célszerű lenne új, nagyobb és főleg fedett helyiség léte­sítése, természetesen a la­el® kosság szempontjainak figye­1965- lembevételével, ugyancsak közlekedésének javítására Ezeket a kocsikat Debrecen­ben készítik, s a terv sze­rint Jövőre ebből a típusból is kap kettőt Szeged. Eze­ket az l-es fővonalra állít­központi helyen. Addig is le- ják be. Az új gyártmány az het csökkenteni a bérletvál- egysínpárú mellékvonalakon tási időszak zsúfoltságát a havi bérletek üzemekben történő árusításával. Jelen­leg a textilművek, a ruha­gyár és a konzervgyár szak­szervezeti bizottságai adtak is tud közlekedni. K. J. Három megye — Csongrád, Békés és Bács-Kiskun — hagymatermesztői tanácskoztak tegnap Szegeden, a me­gyeháza nagytermében a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVÉRT képviselőiveL A tanácskozáson megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese és Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője. A magasszintű megbeszélést Keserű János földműve­lésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Érdekes és sokol­dalú /itaindi'ú előadást tartott Szabó Imre, a Földműve­lésügyi Minisztérium főelőadója „A vöröshagyma-termesz­tés helyzete és fejlesztési irányai" címmel. A hagymater­mesztés, nemesítés és felvásárlás problémáival kapcsolat­ban az alábbiakat kérték fel hozzászólásra: Brúder Jánost, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos osztályvezetőjét, Baranyai Oszkár és Nagy László FM-fő­előadókat, dr, Sándor Ferencet, a Földművelésügyi Minisz­térium osztályvezetőjét, valamint Bódi Jánost, a SZÖVÉRT igazgatóját A tanácskozáson több gazdaságvezető, tsz-elnök és főagronómus mondta el észrevételeit és kéréseit a hagyma­termesztéssel kapcsolatban. Nagy jövő előtt A vöröshagyma és Makó immár szinte elképzelhetet­len egymás nélkül. Érthető, hogy megyérik számos gazda­ságában perdöntő a nagyüze­mi hagymatermesztés 6orsa, jövője. Az ország 17 ezer 410 hold hagymaföldjéből 8 eaer 566 hold Csongrád megyében van. A hagymatermesztés kérdéseiről folyó tanácskozás igen időszerű volt, mert az utóbbi időben nyugtalanító gondok jelentkeztek a ter­melésben, a növényvédelem­ben, tárolásban, értékesítés­ben egyaránt Igaz, a számok sok szépet mondanak a hagymáról. Vi­taindító beszédében Szabó Imre, az FM főelőadója is­mertette, hogy míg 1931—40 között 8 ezer 762 holdon ösz­szesen 46 ezer 499 tonna hagymát termeltek éves át­lagban Magyarországon, ad­dig az 1961—1965-ös években átlag 95 ezer tonna termést takarítottak be 16 ezer 456 holdról. A második ötéves terv időszakában tehát — a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva — Íf8 százalékkal növekedett e fűszernöv® nyünk termőterülete. Vörös­hagyma exportunk az el­múlt tervidőszakban 4 ezer 200 vagon friss árut tesz ki évi átlagban, ami mintegy 33 millió devizaforintot hozott. A harmadik ötéves terv­ben 32,2 százalékkal kell nö­velni a hagyma termőterü­letét, 31,4 százalékkal pedig a termésátlagot. Nagy a hagymatermesztő feladata: az össztermést 74.4 százalék­kal kell emelni. Igen ám, de hogyan? Hozzászólásában több tsz­elnök, főagronómus megje­gyezte: Csökkenteni szánd® koznak a hagymaterületet. Kovács József, az apátfalvi Búzavirág Tsz elnöke 60 va­gon termés pusztulását (kö­Tavaly, az említett öt h® ehhez lehetőséget a közieke­napban összesen 65 ezer bér­letet adtak el, az idén ebben az időszakban 136 ezret. dési vállalatnak. Hasonl® képpen más nagyobb üze­mek is lehetővé tehetnék a Most novemberben, július- helyben történő bérletvásár­hoz képest a különösen nagy kedvezményt nyúitó, nyug­díjasoknak kibocsájtott villa­mosbérletek száma 50 száza­lékkal emelkedett Az örvendetes egyúttal megnövelte a közle­kedési vállalat gondiait is. A jóval nagyobb forgalmat lást, s így a dolgozóknak nem kellene a várost pénz­táraknál sorban állniok. A közlekedési vállalat vá­gányfelújítást végzett a kis­fellődés kundorozsmai végállomástól a Maty-érig, ezt a munkát jövőre tovább folytatiák a város irányában. A felújított ugyanis lényegében ugyanaz- vágányokon biztonsáeosabb és gyorsabb a közlekedés. Az Idén legjelentősebb munka volt a villamos felső vezeték korszerűsítése a Kossuth La­jos sugárúton. Ugyanilyen os­tornyeles vezetéktartó oszlo­pokat szerelnek fel jövőre az Április 4. útián is. Október elejére helyezték forgalomba azt a negyedik csuklós villamost az újszege­di vona'on, amelvhez ha­sonló három másikat saiát terveik szerint, saiát kivite­lezésben már e'őbb ls készí­tettek. Most tervezik egy nagy befogadóképességű. 270 utas szállítására alka'mas villamoskocsi átalakítását, amelvböl 1967-ben kettőt szándékoznak forgalomba helyezni. A Közlekedés- és Postá­sai a vágánvzattal és kocsi­parkkal kell lebonyolítani. Ezért különösen munkakez­déskor és befejezéskor — a esúcsforgalmi időpontokban — nagy a zsúfoltság és több a balesetveszély. A vállalat ugyan az Idén is végzett olyan munkákat, amelyekkel javítani Igyekszik a közle­kedés állapotát, ez azonban még nem elegendő. A zsúfolt­ságon maguk az utasok ls segíthetnek azzal, hogv nem közvetlenül a munkakezdés előtti nercekben, hanem egy­két Iárat+ai előbb elindulnak otthonaikból. A hóvégi és a hónap eleti bérletváltásokat a Lenin körúti pavilonban ma már csak sorbanállással tudják lebonyolítani. Mivel ez a Jelentős túlteljesítések, nagyobb termelékenység Értékeltek a tanácsi vállalatok versenyét Minden esztendőben de- Fodrász Vállalat és a Fo­cember közepén értékelik a nalfeldolgozó Vállalat érte tanácsi igazgatás alá tar­tozó üzemek éves versenyét. Az idei eredményekről, a vállalások teljesítéséről teg­nap délelőtt tartott megbe­szélést az illetékes szak­szervezetek bevonásával Szeged megyei jogú városi tanács Ipari osztálya. A reális elbírálás céljá­ból idén két kategóriába osztották a vetélkedőket, hogy a nagyobb vállalatok ne kerüljenek egy „súlycso­portba" a kisebb volumenű üzemekkel. A nagyobb ter­melési értéket hozó válla­latok sorában a Szegedi Ecset és Seprű gyár, s a Fémfeldolgozó Finomme­chanikai Vállalat érte el a legjobb eredményt. Mint korábban hírt adtunk róla, mindkét vállalat 1967-et ír már, mert a pártkongresz­szus tiszteletére teljesítet­ték 1966-os tervüket A kisebb üzemek kateg® riájában a Magfeldolgozó és Vegyészeti Vállalat, a el a legjobb eredményeket. A magfeldolgozó 10 százalé­kos termelékenységemelés­sel s a vegyészeti részleg kiváló munkájával került az élre. Százezer forintos túl­teljesítést vállaltak a fod­rászok, végül azonban 308 ezer forinttal haladták meg a szolgáltatási tervet. A Fo­nalfeldolgozó Vállalat siker­rel törekedett az önköltség és a balesetek miatt kiesett munkanapok csökkentésére, s a termelékenység növelé­sére. A verseny, amelyet konk­rét, reális célkitűzésekkel indítottak, a közgazdasági szemlélet további erősödését eredményezte a tanácsi vál­lalatoknál. A későbbiekben a városi tanács ipari osztá­lya jelentős jutalomösszeget bocsát a legjobb üzemi kol­lektívák rendelkezésére, amelyet a munkában kitűnt dolgozók, szocialista brigá­dok, műszaki vezetők k® zött osztanak majd szét zel 2 millió forint kár?) ve­tette a felvásárlási szervek szemére. Nincs megfizetve a sok munka és a velejáró koc­kázat. Mcrrovszki Ferenc, a makói Kossuth Tsz elnöke elmondta, hogy 500 vagon három hétig állt a határban, míg az átvevők eldöntötték a „zsírosodási" vitát Ugyan­csak az átvétel lassúságát, a felvásárlási ár elégtelenségét említette Rózsa Dezső, a tót­komi ósi Haladás Tsz főagro­nórmusa. O'esSbban, gazdaságosabban t Többen a felvásárlási ár emelését kérték. Igaz, a mos­tani termesztési feltételek mellett nincs különösebben megfizetve a hagyma.A jövő útja azonban nem az átvé­teli ár emelése — hangsú­lyozta a földművelésügyi mi­niszterhelyettes —, ellenke­zőleg, a termelési költségek csökkentése. Olcsóbban, gaz­daságosabban kell termelni! Sajnos, a nagyüzemi táblá­kon jórészt ma is kisparaszti módon gondozzák és szedik a hagymát — jegyezte meg Mágori József, a makói Üt­törő Tsz főagronómusa. A speciális mezőgazdasági munkák gépesítésében kissé lemaradtunk. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet nagy ügybuzgalommal kísérletezte ki a dughagyma és a vöröshagyma-művelés komplex gépeit Ezek azon­ban nem terjed tele el, mert a gépek kis teljesítménye, magas ára, gyártási gyengéi és — a vitaindító előadás szerint — a makóiak konzer­vativizmusa miatt nem ter­jedt el. A „konzervatív" makóiak hangoztatták, hogy maguk is sürgetik az új, nagyüzemi technológia bevezetését a hagymatermesztés gépesít® sét. De csak megfelelő bizto­sítók ellenében juttatnak te­rületet a különböző kísérle­tezések számára, mondván: melyik anya engedi, hogy gyermekén szérumokat pró­báljanak ki, úi gépek A kísérleti intézetnek to­vábbi erőfeszítéseket kell tennie, hogy a tsz-ekkel együttműködve olcsóbb és jobb gépeket konstruáljon. Baranyai Oszkár, az FM fő­előadója, aki a vöröshagyma­termesztés gépesítéséről be­szélt, azzal biztatta a gazdá­kat, hogy az idén kipróbált hagymaszedő-berendezések­ből jövő évben már gyárta­nak és juttatnak a három megye legilletékesebb gazda­ságainak. (A MÉK 10 dara­bot rendelt megyénk számá­ra.) Sokat ígérő a kísérleti intézet dughagymaszedő g® pe, a makói Kossuth Tsz hagymakiemelő gépe. 1970-ig 10 darab nagy teljesítményű válogató, illetve 6 csomagoló gépet juttatnak a három me­gyének. Két csapadékos esztendő rádöbbentett arra, hogy elég­telen a hagyma növényvédel­me. A termés 30 százaléka a kihányás sorsára jut Ujab­ban a „hagymazsirceodás" a termesztők réme. Ml ez? Ta­lán a növény megunta a föl­det? — töprengenek a gaz­dák. A szakemberek hangsúlyoz­ták, hogy meg kell oldani a megfelelő vetésforgók kiala­kítását A termesztok legfé­lelmetesebb ellenfele a hagy­ma peronoszpora. Bár hatásos szexeink vannak, a késedel­rnespermetezés, a védőszer­ellátás elégtelensége miatt mégis sok kárt okoz ez. Hatásosabb növényvédelem Legyen mindig elegendő védőszer az AGROKER-néL Olyan ez a hagyrtmatermesz­tők számára, mint a só a háziasszonynak — válaszol­tak a gazdaságvezetők dr. Sándor Ferenc FM főelóad® nak, aki a növényvédő sze­rek korai megrendelését sür­gette a tsz-vezetőktől. Nem akkor kell kérni, amikor a veszély jelentkezik. A n® vényvédelem szakavatottsága ma elsőrendű követelmény, hiszen a nagyüzemi táblákon nagyobb a fertőzési veszély, mint a kisparcellákon. Nem elég háromszor permetezni a h a gymaperonoszpora ellen, s a kémiai védekezés az agro­technikai védekezés nélkül nem elegendő — hangoztatta hozzászólásában dr. Sándor Ferenc. Tovább fejlesztik a repü­lőgéppel történő permetezést Csongrád megye 1967-ben hat repülőgépet kap. A gaz­daságvezetők kérték, hogy a repülő mindkét irányból per­metezze be a növényt, más különben fennmarad a fer­tőzés veszélye. Az állami gazdaságoknak két-három nagy teljesítményű szovjet permetezőgépet juttatnak. A makói térség hagymaföldjei ­nek növényvédelme tehát biztosított lesz, a gazdaságok törekedjenek a gépelt telje­sítőképességének kihasználá­sára. Raktározás is feldolgozás A tanácskozas résztvevői egyetértettek abban, hogy a szerződéses rendszer bizton­ságossá teszi a hagymater­m-asztést. Ámde áttételi, tá­rolási gondok gátolják a ter­melők és felvásárlók harmo­nikus együttműködését. Ta­valy országosan mintegy 13 millió forint kár származott a hagyma rossz tárolásából. A harmadik ötéves terv nagyobb követelménye újabb tároló- és feldolgozó helyek létesítését sürgeti. Több gaz­daságvezető kérte, hogy a MÉK biztosítson számukra egyszerű színeket, ahol a válogatást elvégzik. Hasznos Rózsa Dezső főagronómus ja­vaslata: nevezetesen az, hogy az illetékes szervek a tsz­szel közös vállalkozásban 1® tesítsenek 6zárító üzemeket: A jövő feladata, hogy meg­felelő ösztönzőkkel a tsz-eket is bevonják a raktározás és feldolgozás gondjaiba. Néhány gagzdaságvezető — az új gazdasági mechaniz­mus szellemétől serkentve — hangoztatta, hogy közvetlen kapcsolatot kíván létesíteni » tsz az egyes Ipari feldolgozó vállalatokkal, Illetve külke­reskedelmi szervekkel. A tanácskozás sokoldalúan, a hagymatermesztés vala­mennyi problémáját érintve beszélte meg a nagyüzemi hagymatermesztés sorsát. A gépesítés, az új termelési technika meghonosítása, a szakavatott növényvédelem, tárolási és göngyölegellátási problémák kedvező megoldá­sa biztosan elűzi mind azt a kételyt, mely az ősi hagyma­termesztési kedvet pillanat­nyilag felhőzi. B. ö. Csütörtök, 1966. december tf. QlL-MAGYAAORSZAG 3 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom