Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

Példaadó szellem O kos, higgadt, bensőséges, komoly, közvetlen, szerény, alapos, sokoldalú, humánus — ugyanannak az ese­ménynek a jelzőbokráról való szavak. Beszélgetések során, jövés-menés közben jegyeztem meg őket, amikor baráti társaságban, munkahelyen, utcán és villamoson szó­ba jött a párt IX. kongresszusa. A közvélemény minősiti így, amely napról napra nagyobb kedvvel figyelt a kong­resszusi teremre; amely a televízió legjobb műsoraihoz illő várakozással kapcsolta be a készüléket. Dolgozó em­berektől ered a fogalmazás, akik összegyűjtötték a heti újságot, sorokat és bekezdéseket húztak alá a hasábokon, és saját igazságaikként idézik a beszámolót, a határoza­tot, a felszólalásokat „Hallottad azt a bányászt?" — kérdezik egymástól nz emberek. „Vagy azt az ófehértói tsz-elnök asszonyt?" — „S mit szólsz a zárszóhoz? Milyen emberi, milyen őszinte!" Ennyi indíték elég, ho© forrni kezdjen a té­ma, amelyből mindig az a végső következtetés a részletei­ben is tetsző javaslatok örömén túl, hogy a IX. kong­resszus szelleme, munkastílusa egymagában is kivételesen példaadó, tiszteletre, követésre méltó. Igen, ez a szellem na©on-na©on megmarkolta az embereket. Már maga a készülődés is: a pártélet felpezs­tiülése, a mérlegelés komolysága, a vélemények és javas­latok tömege. De még inkább az, ho© a gondolatok, kez­deményezések' nem vesztek el a hosszú úton, amely az alapszervezeti tag©űléstől, a munkaértekezlettől és más kis fórumoktól a kongresszusig vezetett Ráismertünk a beszámolóban a saját véleményünkre és gondjainkra; visz­szahallottuk őket a vitában; majd kristályosabban s im­már programként a határozatban. Ezúttal mintha térben is kitágultak volna a tanácskozó terem falai: részt vevő­nek érezték magukat az emberek milliói. Mintha csak egy nagy családi, nemzeti tanácskozás lett volna! Hiszen semmi póz, semmi fölösleges formalitás és dobverés, an­nál több igaz, a közvélemény által hitelesített gondo­lat, okfejtés! „Valaho© í© kellene... mindig és mindenütt ilyen szellemben kellene beszélgetni dolgainkról"! — ez a sum­mája az eddigieknek. Nyíltan, megfontoltan, a többre tö­rekvés reális indítékaival; bátran szembenézve a fo©a­tékosságokkal; összeadva minden / gondolatszikrát Hiszen u kongresszus után, annak szellemét tapitnva olyasmi is föl-fölfakad az emberekből: „Hogyan? Hát a kongresszus olyan élesen önkritikus volt, mi meg csak kenegetjük magunk között a problémákat?" — „A Központi Bizott­ság a legnyiltabban beszélt társadalmunk minden gondjá­ról-bajáról, mindenről, ami javításra szorul, egy-e© mun­kahelyen mégis a személyi presztízs az első?" — „A kongresszus felelősséget sugároz, a kezdeményezés bátor­ságát diktálja — s itt-ott mégis a várakozás terhe ne­hezül a kezekre." — „Van,, amire nem-et mondott a leg­felső pártfórum, de abban is példás volt: megindokolta, mit miért nem próbálhatunk még meg. Ez a nyíltság ott is kötelező lenne, ahol még ködbe burkolt semmi Időnként a válasz." A kongreszust tehát e©szersmind a társadalmi ma­fiatartás, de leginkább a kommunista magatartás normá­jaként emlegetik manapság az emberek. Magas mérce a pártélet stílusára; kulcs a kommunisták szerepének tel­jesebb megértéséhez; példa arra, hogy miként kell dolgoz­ni „kicsinyben" is. Semmi forró fejűség, semmi kapkodás, semmi délibábkergetés — megmérni mindent, kollektív­bölcsességgel, s úgy határozni. Csak az ilyen módszerű kommunista munka nem csalja meg vágyainkat, törekvé­seinket, s természetesen a kisebb vagy nagyobb közös­séget. Erre mondta egy újonnan választott alapszerevezeti párttitkár: „Nagyon na©szerű időben esett rám a válasz­tás... Ű© érzem, a pártmunka Igen szép korszaka kö­vetkezik ismét". De ebben a mondatban senki se érezze nz előző évek fáradozásainak lebecsülését! Inkább arról van szó, hogy ismét szaporodtak az okok a társadalmi lelkesedésre. Az a folyamat, amely az újjászervezett párt­ban tíz évvel ezelőtt elkezdődött, mind kedvezőbb, mind termékenyebb feltételeket nyújt a társadalmi forradalom önkénteseinek. Vagyis amikor megfogalmazzuk azt a szük­ségszerűséget, hogy a párt szerepe egyre nő a szocializmus építésének folyamatában, az idő azt az igzaságot is bizo­nyítja, hogy mind az e©es párttagok, mind a párt egé­sze együtt nő, emelkedik tudatban, gondolkodásban, akti­vitásban, hitben ezzel a szereppel. S ezt ismét csak a kongresszus erősítette meg bennünk, amely merészebb volt ugyan az átlagos várakozásnál, de éppen munká­jának felelősségével és stílusával teremtette meg a célki­tűzések erkölcsi fedezetét Már most érezni lehet, ho© a kommunisták eltanul­ták és eltanulják ezt a stílust. Jegyeivel számtalanszor találkozhattunk a vezetősé©álasztó taggyűléseken, a párt­értekezleteken, s mintho© a kongresszus mindezt bete­tőzte, semmi okunk azon aggódni, ho© a pártélet élénk­sége lehervadna. Ellenkezőleg: jogos az a várakozás, hogy a tanácskozás után a végrehajtásban kamatozik majd ez a forradalmi lendület. Mert ebben is példaadók a maga­sabb párt-, állami és társadalmi testületek. Csak e© példát: a határozaton épphogy megszáradt a festék, a vég­rehajtás máris több dologban megkezdődött. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács máris megtárgyalta az új tsz­nyugdíjrendszer tervezetét, máris kitűzte a termelőszövet­kezetek első kongresszusát; több üzemben dolgoznak azo­kon a terveken, amelyek lehetővé teszik majd a határozat munkaidő-csökkentésre vonatkozó pontjait; tanácsoknál kezdődött meg a munka, a tervezés a közéleti demokra­tizmus bővítésének lehetőségeivel kapcsolatban. Va© mást mondok, aminek erkölcsi és anyagi kamatai a legegy­szerűbb fizikai munkában is jelen vannak: a kongresz­szus tiszteletére kezdeményezett versenymozgalom e© napra sem lett hervadtabb. A munkások új tételeket ír­nak a felajánlások, önkéntes munkavállalások listájára. Alkalmatlan szó, mégis ezt kell most használni: sokan „magukba szálltak", gondolkoztak és nyilatkoztak, misze­rint naponta fél órákat, negyven perceket lehet nyerni egy-egy üzemrészben kicsit több pontossággal, figyelem­mel, öntudattal a produktív munkának. S ez nem idő­elemzők, normások megállapítása, hanem munkásoké, munkásnöké! Ebben is a kongresszus szellemét érzem. S ok minden van még, amit hosszabb tanulmányozás után hámozunk ki a jelentős tanácskozásból, ami­nek megvalósításához nem foghatunk ilyen frissen De hogy a kongresszus egész szelleme máris itt munkál közöttünk, máris hivatkozási alap. gondolkodási és cse­lekvési norma rangiára nőtt, érzékelhető a társadalmi közgondolkodásban, igyekezetben. S bár már kongresz­szusok jelentősége és emléke ugyancsak élénken él — e©ik ölelkezik a másikkal, mint a lánc szemei — ez a mostani a szocialista építés előrehaladottabb szakaszá­nak rriirlegével és távolabbra előre mutató célkitűzései­vel. szellemével, közvetlenségével mégis erőteljesebben és mélyebben munkál a közvéleményben. Sz. S.L VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56, évfolyam, 292. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. december 11. Sikeres esztendő Mai számunkból A TISZTSÉGVISELŐ BÜSZKESÉGE HAVONTA KÉT SZABAD SZOMBAT NAGY JÖVÖ VAR A SZEGEDI OLAJMEDENCÉRE - szép részesedés Előzetes tájékoztató a kifizethető üzemi nyereségekről Vénei ért a KGST XX. ülésszaka Szombaton Szófiában be­fejezte munkáját a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XX. ülésszaka. A tagországok kormányküldött­ségeinek vezetői szombaton este ünnepélyes külsőségek között jegyzőkönyvet írtak alá a tanácskozásról. A kormányküldöttségek pevében Apró Antal minisz­terelnök-helyettes, a magyar delegáció vezetője mondott köszönetet a bolgár pártnak és kormánynak azokért a na©szerű feltételekért, ame­lyeket a XX. ülésszak meg­tartásához biztosított. E©re több szó esik az üze­mekben a várható nyere­ségrészesedésről. Hogy lesz-e. több va© kevesebb lesz-e a tavalyinál? — mindenkitér­dekel, hisz idei munkájukat mérik fel vele. S ha a szá­mok nem is véglegesek. na©jából már mindenütt kalkulálható a szorgalom esztendő végi eredménye. FÉMFELDOLGOZÓ: Egy hónap A kongresszusi verseny kezdetekor a vállalat azt ajánlotta fel, ho© az MSZMP IX. kongresszusára befejezi éves tervét. ígére­tüket november 28-ra — 39 millió 600 ezer forint érték­ben — teljesítették. A siker ma©arázata: 8— 10* százalékkal növekedett a termelékenység, szigorúbb anyaggazdálkodási rendszert Vezettek be. Javult a mun­kafe©elem, s a dolgozók. ahol csak lehetett, takaré­koskodtak a drága alap­anyagokkal. A vállalat szol­gáltató részlegei — a motor­szerelő, a tekercselő és a háztartási, gépjavító — is eredményesen dolgoztak. Létszámemelkedés nélkül több motort, hűtőgépet, por­szívót javítottak, mint a múlt évben. A szép teljesít­mény után a tavalyinál ma­gasabb nyereségrészesedést — hozzávetőleg a dolgozók e©hónapi átlagkeresetét fi­zetik ki nyereségrészesedés címén. KENDERIPAR: Tanácskozás az eurépai biztonságról Szombaton befejeződött Varsóban a tudományos ku­tató intézetek állandó bi­zottságának az európai biz­tonság éá a mai nyugati koncepciók címen tartott há­romnapos konferenciája. A tárgyalások során utal­tak rá, hogy a szocialista országok bukaresti tanács­kozásán az európai béke és biztonság kérdésében hasz­nos határozat született A résztvevők megállapí­tották: az USA vietnami ag­ressziója a világbékét veszé­lyezteti. Sok helyet szentel­tek a vitában az NSZK úgy­nevezett nagykoalíciós kor­mánya megalakulása utáni helyzet elemezésének. A konferencián kiemelték: az USA és az NSZK erőpo­litikai koncepciói mellett jelentkeznek nyugaton a bé­kés együttélés és enyhülés tendenciái is. Ezek' különö­sen Franciaország és a skan­dináv országok, valamint más nyugat-európai orszá­gok politikájában nyernek kifejezést. Szombaton ünnepélyesen aláírták a konferencia jegy­zőkönyvét. Adam Rapacki külügymi­niszter és Witold Jarosinski, a LEMP Központi Bizottsá­gának főtitkára fogadta a konferencián résztvevő or­szágok: Csehszlovákia, Ma­gyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kül­döttségeinek vezetőit. Tizennégy nap A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalatnál kétheti nye­reségrészesedésre tartanak számot a vezetők és a dol­gozók. A tavaly élüzem cí­met nyert, s idén már a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlajára aspi­ráló vállalat egyre növekvő exporttermeléssel, s a többi gazdasági mutató jó teljesí­tésével teremtett alapot eh­hez a részesedéshez. A ter­melékenység jelentősen emel­kedett; az előírt 80 száza­lékkal szemben a termelés­növekedés 87.6 százalékát fedezhették belőle. A mű­szaki és gyártmányfejlesz­tés, az újítómozgalom, a szi­lárdabb munkafegyelem mel­lett fontos eredményhozó tényező volt a lelkes kong­resszusi munkaverseny. PAPRIKAFELDOLGOZÓ: Két hét A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat számára nem kis gondot jelentett, hogy a tavalyinál közel egyharmad­dal na©-obb termést kellett feldolgoznia. A nehézsége­ket leküzdve, a verseny- és brigádmozgalom, valamint újítások, ésszerűsítések ré­vén eleget tettek feladataid­nak. Ennek eredményeként várják a két héten — opti­mistább számítás szerint jó néhány nappal — felüli nye­reségrészesedést. Kétségte­len, ho© a jó eredményben fontos szerepe' volt az üzem élen járó dolgozóinak, bri­gádjainak. ECSET- ÉS SEPRÜGYABi Tizenöt nap A szegedi seprűk, ecseteid népszerűsége ebben az év­ben is nőtt külföldön, bel­földön e©aránt. A ©ár újabb és újabb megrendelé­seket kapott, amelyeket idő­ben teljesített. Az ecset­üzemben új célgépeket állí­tottak munkába, korszerűsí­tették a technológiát. Mint ismeretes, a seprürészleg a nyár végétől a 20 millió fo­rint költséggel épült gyárte­lepen dolgozik, ahol köny­nyebben és termelékenyeb­ben készül a többfajta sep­rű. A kongresszusi munka­verseny, a megjavult mun­kafeltételek eredményezték* hogy a gyár december 3-ra — 79 millió forint értékben — teljesítette éves tervét. A jó eredmény révén 14—15 napi átlagkeresetnek megfe­lelő összeget kapnak késhez a munkások. RUHAGYÁR: Ilét nap 1965-re még nem tervez­tek kivitelt a Szegedi Ru­ha©ár vezetői, Idén pedig már 22 millió forint érték­ben exportál a ©ár. A dol­gozók idei jó munkájának eredményeként az export­terv teljesítéséből, s az alap­jövedelmezőségi szint tar­tásából adódóan hét nap nyereségrészesedés ígérkezik a vállalatnál. KONZERVGYÁR: Duzzasztó pat Lengyelországban a San fotyón, a Kárpátok keleti részén hatalmas duzzasztógát-rendszert építettek. A második gát •••••••• hossza 700, magassága 80 méter lesz. A gátak kiküszöbö­lik a vidéken gyakori árvizeket, vizet tartalékolnak a n Kártsátok ban mez°sazda5ásnak és erőműdet hajt a róluk lezúduló viz. "Ul pmizrazuii A folyón együttesen 16 duzzasztó lesz. Képünkön a mi­flHBHHHMMHMHi sodik gát munkálatai láthatók Tíz nap Kilencszáz vagonnal több konzervet indítottak útnak idén a Szegedi Konzerv­gyár csarnokaiból, mint az elmúlt évben. A mennyiségi növekedéshez szerencsésen társult a jelentős minőségi javulás: megnövekedett az első osztályú áruk részará­nya. Az ütemes munka, a technológiai előírások jó be­tartása révén, s a több mint 10 millió forintot érő új gépsorok, berendezések se­gítségével tetemesen nőtt a termelékenység. A szorga­lom eredményeképpen tíz nap nyereségrészesedésre szá­míthat a lelkes kollektíva, amely nemcsak termelési tervét, hanem a 15 milliót meghaladó felajánlását is túlteljesítette. ...és akik nem tudják Érdeklődtünk még e© sor vállalatnál, de vagy nem tudták, vagy óvatosságból nem akarták számokká fo­galmazni reményeiket. Né­melyiküknél — országos vállalatok szegedi gyáregy­ségeiről van szó — még bi­zonyos fokig érthető is ez hiszen a többi ©áre©ség szorgalmát,ól is függ a része­sedés. De valón — akár ná­luk. akár másutt — helye­selhető-e? Hisz a nyereségrészesedés sz egyik leglényegesebb ösz­tönző. s ezt a szerepét csak l akkor tudja igazán betölte­1 ni. ha a dolgozók látiákj hogy mit értek el eddig, mi­re számíthatnak, miben ja­víthatnak még

Next

/
Oldalképek
Tartalom