Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

fi Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata •rfhtomtperrm. Ipart kivitelünkben — alapvetően a KGST-országokkal történő gazdasági együttműködés keretében — váltoaatlanul vezető szerep jut a gépiparBak. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk az eddig importforrásokból kielégített igények hazai forrásból történő kielégítésére Ezt a célt szolgálja harmadik ötéves tervünkben a vegyipari, a papíripari és a faipari kapacitások nagyabb mértékű fejlesztése. 23 A fejlődés okozta új körülmények napirendre tűzték a gazdasági mechanizmus reformját Gazdálkodásunk jelenlegi módszerei már a mai helyzetnek sem felelnek meg teljesen. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált " tervgazdálkodás továbbfejlesztése. A jövőben a tervszerű központi irányítást nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük, és a szocialista piac aktív szerepére építünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatunk, az árués pénzviszonyoknak. A reform fő célja, ho© erősítse szocialista rendszerünket segítse a szocialista társadalom teljes felépítését kibontakoztassa a szocialista tervgazdálkodás előnyeit lehetővé tegye gazdaságpolitikánk következetesebb me©alósitását. A gazdasági reform legfontosabb célkitűzései: — a népgazdaság dinamikusabb, kiegyensúlyozottabb fejlődése; — a termelés és fo©asztás szerkezetének olyan változása, amely mege©ezik a népgazdasági szükségletekkel és kielégíti azokat; — a nemzetközi munkamegosztásba való Intenzivebb bekapcsolódás, külkereskedelmünk gazdaságosságának javulása; — a tudomány és a technika eredményeinek ©orsabb behatolása a termelésbe és fogyasztásba; — a dolgozók tevékeny és hatékony részvétele vállalatuknál a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzésében; — összességében: eredményesebb gazdálkodás az életszínvonal-emelés további bázisainak megteremtéséhez. A reform megvalósítása mélyreható politikai folyamat ls, amely egész társadalmunkat érinti. A gazdasági döntések decentralizálása, a nagyobb helyi, vállalati önállóság a legfőbb feltétele a szélesebb üzemi demokráciának. A vállalati ügyek zöme a dolgozók részére áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé válik. Az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolásával a reform jelentősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakoztatásához. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése növeli a munka becsületét A gazdasági reform a gazdasági vezetőket a korábbinál na©obb feladatok elé állítja. Tömegméretekben biztosítja a dolgozók. a vezetők fejlődését tágabb teret ad a tehetségek felismeréséhez és hasznosításukhoz megfelelő munkahelyen. Az új rendszer növeli az állami irányító szervek kötelességeit és felelősségét, erősödik a központi vezetés hatékonysága. Az ötéves terv megvalósításáért a gazdasági reform bevezetéséért és alkalmazáséért folytatott tevékenység növeli az egész társadalom aktivitását, az alkotó munka jobb kibontakozását IV. Az életszínvonal alakulása 24 A két kongresszus közötti Időszakban a népgazdaság fejlődésének megfelelően javultak a lakosság életkörülmenyet Lényegében teljessé vált a felnőtt férfi lakossag foglalkoztatottsága. Általánossá vált a társadalombiztosítás, javult a lakáshelyzet A második ötéves terv időszakában 282 000 lakás épült A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1965-ben 18 százalékkal haladta meg az 1960 évit A reáljövedelem azonban e©enetlenül, az e©es években változóan növekedett. Az egy főre jutó jövedelemnövekedésnek kisebb részét tette ki a reálbérek emelkedése, a nagyobb rész a foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek — elsősorban a nyugdíj — emelkedéséből származott A szocialista állam hatalmas összegeket költött a társadalmi gondoskodás céljaira. Csak nyugdíjak címén 1965-ben T,7 milliárd forintot fizettek ki, 3 milliárddal többet mint öt évvel ezelőtt Az életszínvonal emelését szolgáló beruházások eredményeként bővült a kereskedelmi hálózat javultak a szolgáltatások, fejlődött az Iskolahálózat kórházi helyek ezret orvosi rendelők százai létesültek. Népűnk jobban táplálkozik, szebben S»tBzködik, kulturáltabban él. mint valaha, öt év alatt az e© főre jutó forrasztás cukorból 13. húsból 8. vajból 14, tojásból 17, csokoládéból pedig 80 százalékkal növekedett. A lakosság iparcikkvásárlása 25 százalékkal nőtt Az életmód átalakulását mutatja, ho© a háztartások villamosenergia-fo©asztása 81 százalékkal, gázfo©rasztása 55 százalékkal nőtt Ma már minden harmadik családra jut e© televíziós készülék. OC Az alapvető gazdaságpolitikai elvnek megfelelően, a lakosság életszínvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján, a jövőben ls rendszeresen emelkedik. A harmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelmet 14—16 százalékkal növeljük. Az egv keresőre jutó reálbér 9—10 százalékkal emelkedik. Az életszínvonal emelésében az eddiginél nagyobb szerep jut a reálbérek "növelésének. Üj gazdálkodási rendszerünkben arra törekszünk, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó. az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete. Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai. a kvalifikált és a nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A váL lalatok dolgozói egyéni és kollektív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget s ehhez az eddiginél jobban kapcsolódjék saját, személyi jövedelmük, eg'-szersmind meg kell teremtenünk a növekvő és differenciáltabb igények kielégítésének feltételeit A társadalmi gondoskodás körébe tartozó szociális juttatások — nyugdíj, családi pótlék, betegségbiztosítás, oktatás — rendszerét továbbra is fenntartjuk és a lehetőségekhez mérten tovább fejlesztjük. 1970-ben a pénzbeni szociális juttatások minte© 5 milliárd forinttal haladják meg az 1965. évi szintet A béren kívüli juttatások másik részének (üdültetés, üzemi étkezés stb.) bővítését va© személyi jövedelemmé való átalakítását célszerű a vállalatok hatáskörébe utalni. A lakosság ellátását áruval és szolgáltatásokkal tovább javítjuk. Előmozdítjuk, ho© a lakosság megtakarításai tovább növekedjenek, elsősorban a beruházásjellegű építőanyagok, a tartós fo©asztási cikkek, a fo©asztási javak megszerzésére. Tovább kell folytatni a már eddig 170 ezer munkást érintő munkaidő-csökkentést 1970 végére az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő összes munkakörökben be kell vezetni a munkaidő eddigi mértékű csökkentését Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, ho© a munkaidőcsökkentés bevezetésének részletes rendjét szabályozzák. A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának emelése mellett 1967. január 1-vel új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert vezetünk be. Az új nyugdíjrendszer alapelvei a bérből élőkével azonosak. A nyugdíj összege a tagok tényleges. a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjévekhez igazodik. OÁ Társadalmunk egyik legnagyobb ^^J* politikai, gazdasági és jóléti problémája a lakáskérdés. 1960-tól 1965ig a népesség másfél százalékkal, a lakásállomány 8 százalékkal növekedett A lebontásra került lakásokat korszerűbbekkel helyettesítettük. Csökkent a 100 lakásra jutó lakók száma Különösen jelentős. ho© 1962 óta több lakás épült a városokban, mint a községekben. Mindez azt jelenti, ho© évtizedekig tartó — ellenkező irányú — folyamatot fodítottunk kedvező irányba. Ez a fejlődés még nem tudja kielégíteni a társadalom változatlanul nyomasztó lakásigényét. Ennek enyhítésére a következő 5 év alatt 300 000 lakást építünk A lakáshiány fokozatos egyhítéséhez és jövőbeni megszüntetéséhez mindenekelőtt az építőipar termelékenvségének és kapacitásának növelésére van szükség. Az új gazdaságirányítási rendszerben a termelő vállalatok — jövedelmezőségüktől függően — viszonylag jelentós összegeket használhatnak fel lakásépítésre. Ez.ek ésszerű felhasználása pótlólagos eszközöket szabadíthat fel a lakáskérdés megoldására. A párt. ismeri népünk lakásgondjait, s legfontosabb feladatai közt tartja számon. ho© gondos gazdasági elemző munkával új tartalékokat tárjon fel. és a jakáselosztási rendszer igazságosabbá tételével is minél előbb javítsa a legjobban rászarulók helyzetét. At ideológiai és kulturális épitcmunkáról szak aszá 2

"T Feilódésünk jelenlegi • * ban alapvető feladatunk népűnk m—i-hr'A criMic* M teiágiexett egyte gének megteremtése, a szocialista világnézetünkkel psmivniiilá nézetek leküzA legutóbbi években erősödtek népünk tudatának szocialista jellemvonásai. Ezekre építve az eddiginél hatékonyabban kell segítenünk a szocialista erkölcs, s ezen belül is a szocialista hazafiság, a munkához való új viszony és a közösségi szellem elmélyítését A szocialista hazafiság fontos szerepet játszik a nemzeti egység megteremtésében, a világnézetileg ma még eltérő felfogást valló, de az új társadalom célkitűzéseit elfogadó emberek törekvéseinek összefogásában. Magában foglal minden igazi értéket, melyet évszázadok során a magyar nép teremtett de nem táplálkozhat kizárólag a múlt forrásaiból. Szocialista vívmányaink joggal tölthetnek el nemzeti büszkeséggel. Több mint 21 éves harc és munka nagyszerű eredménye, és a cél, a szocialista magyar nemzet felvirágoztatása adja mai hazafiságunk igazi tartalmát A szocialista hazafiság szerves része a nemzetköziség, a világ munkásosztályával, kommunista és munkáspártjaival való együttműködés és szolidaritás. Magyarország a proletár internacionalizmus érvényesülése alapján kerül a nemzetközi haladás élvonalába és tudja me©alósítani nemzeti céljait Elítéljük a nemzeti közömbösséget Nem értünk e©et a sovinizmus megnyilatkozásaival, s tartjuk magunkat a marxizmusnak ahhoz a tanításához, amely szerint minden kommunistának elsősorban saját nemzete nacionalizmusa ellen kell harcolnia, s népe körében erősítenie kell a proletár nemzetköziség érzését A szocialista társadalomban a dolgozók növekvő öntudatának és érdekeinek egyaránt érvényesülniük kell. A munka szerinti elosztás elvének tényleges megvalósulása. az anyagi ösztönzés helyes érvényesülése a gondolkozást átformáló nagy nevelő erő. A jó munkával érvényesített e©"éni érdektől senkit sem kell óvni, de őrködni kell azon, hogy csak a végzett munka arányában lehessen szert tenni javakra és jogokra. Az anyagi ösztönzés jobb érvényesülése önmagában nem biztosítja a munkához való új viszony kialakulását. Folytatnunk kell a harcot az anyagiasság, a kapzsiság és az önzés ellen_ és a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi elismeréssel erősítenünk kell a dolgozók szocialista tudatát. A szocialista erkölcs jellemzője a közösségi szellem. A közösségi magatartás megköveteli, ho© megszilárduljon az állampolgári fe©elem és a VIII. kongresszuson megfogalmazott szocialista erkölcsi normák érvényesüljenek a magánés közéletben e©aránt. 28 Korunk na© kérdéseire csak a * • marxizmus—leninizmus képes tudományos választ adni. Ezt a felismerést igazolja a kommunisták világnézetének egyre növekvő tekintélye a világ minden részében, s ezt bizonyítják hazai tapasztalataink is. A marxizmus térhódítása nem feledtetheti, ho© társadalmunkban jelen vannak más ideológiák és eszmei áramlatok is. Ezek közül széles tömegeket befolyásol a kispolgári szemlélet, erkölcs és ízlés, valamint a vallásos világnézet. Szűkebb rétegekben az imperialista propaganda hatására terjednek azok a polgári eszmei áramlatok, amelyek a modern kapitalizmust védelmezik, a világ általános válságának hangulatát sugallják, hitetlenséget keltenek, árasztják a pesszimizmus szellemét. A szocialista célokat követő nemzeti egységgel, az egyre erősbödő közösségi szellemmel nem fér össze a polgári-kispolgári nézetek konzerválása. A nem marxista eszmékkel szemben felvilágosító, meg©őző tevékenységet kell kifejteni. Különös türelemmel — az érzelmek megsértése nélkül és a tudományok eredményeire epftve — folytassuk a nevelő munkát a vallásos tömegek körében A marxizmus hatéknnvabb terjesztésével és oktatásával el kell érni. ho© a munkásosztály világnézete uralkodó le©en társadalmunkban. 2U A VIII. kongresszus óta eltelt négy év alatt újabb lehetőségeket biztosítottunk tudományos életünk fejlődéséhez. A kutatásnak jelentős anyagi és szellemi bázisai épültek ki. Intézetek. több ezer kutatóval. Ebben az időszakban a műszaki és mezőgazdasági tudományok segítették iparunk előrehaladását, új agrotechnikai eljárások bevezetését. A természettudományok és a matematika több alapvető ágában kutatóink ú.iabb eredményeket értek el, új kutatási irányokat fejlesztettek ki és tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi hírnevét. A társadalomtudományok közelebb kerültek mai életünk problémáihoz és jobban részt vettek az eszmei harcban. Az orvostudomány eredményesen szolgálta egészségü©ünk fejlesztését. A tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságát akadályozza, hogy nincs meg a szükséges összhang társadalmi, népgazdasági céljaink és a kutatómunka közölt, s nem fejlődik kielégítően az irányítás és a tervezés módszere és gyakorlata. A műszaki és mezőgazdasági kutatást fokozottabb mértékben kell a népgazdasági tervekben meghatározott célok megvalósítására összpontosítani. A párt gazdaságpolitikája, a gazdasági mechanizmus reformja, a népgazdasági tervek sok közgazdasági, jogi, szociológiai, tervezéselméleti kérdés feldolgozását követelik Emellett a társadalomtudományok fejlődésünk elemzésével, a mai helyzet felmérésével, a szocialista építés törvényszerűségeinek feltárásával és elméleti megalapozásával is elősegíthetik az építő munkát. A tudományos és technikai forradalomnak jelentős politikai és társadalmi következményei vannak, s e kérdések vizsgálata is aktuális feladat. A tudományos kutatómunka fejlesztése igényli a társadalom- és természettudományok ideológiai kérdéseinek tisztázását Qf) Hazánkban a művelődés valóságos népmozgalom lett. Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban vesz részt. A felnövő korosztályoknak háromnegyede a szakmunkásképző iskolákban, illetve középiskolákban tanul tovább. A VIII. kongresszus után elkezdtük az oktatási reform bevezetését, megteremtettük a korszerű alapismeretek tanításának. a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait. Az oktatási reform végrehajtása további erőfeszítéseket kíván meg különösen az oktató-nevelő munka tartalmának és módszereinek megjavításában. A társadalom és a népgazdaság szakember-szükséglete megköveteli, ho© na© gonddal fejlesszük a szakmunkásképzést, a közép- és felsőfokú szakoktatást A szakközépiskola fokozatos kialakításával, a jelenlegi középiskolai tanulólétszám fenntartása mellett biztosítjuk, ho© több fiatal szerezzen középfokú műszaki szakmai tudást. A származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésének és az új e©etemi, főiskolai felvételi rendszer bevezetésének helyességét az élet igazolta. A munkásés parasztszülők gyermekeinek arányszáma a felsőoktatási intézményekben országosan nem csökkent, s az új rendszer ösztönzően hatott a tanulásra. A jövőben még gondosabban kell vi©áznunk a felvétel követelményeinek: a felkészültségnek. a tehetségnek, a rátermettségnek és a magatartásnak együttes érvényesítésére. További feladatunk, ho© különösen a pedagógusok közreműködésével segítsük a kétkezi dolgozók gyermekeit, akik a szülői házban kevesebb támogatást kaphatnak tanulásukhoz. Oktatásü©ünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése. Pedagógusaink egyre jobban megértik és átérzik e feladat fontosságát. Ifjúságunk egészségesen fejlődik, szocialista szelleme erősödik, e© részére azonban hatnak az ellenséges ideológiák, elsősorban azért, mert nem értik fejlődésünk ellentmondásait és az építőmunka problémáit. Na©obb gonddal foglalkozzunk, különösen az egyetemeken, a marxizmus oktatásának korszerűsítésével. Szocialista jövőnk megkívánja, ho© a társadalom fokozottabb felelősséget vállaljon az ifjúság neveléséért. A kulturális forradalom eredmé' nyeként tovább nőtt a tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt. íróink és művészeink sok értékes. jórészt szocialista szellemű alkotással gazdagították kultúránkat. A művek témái korszerűbbek, stílusuk sokszínűbb lett. A VIII. kongresszus határozatainak megfelelően támogatunk minden olyan törekvést, amely a valóságot jellemző vonásaiban ragadja meg. s igyekszik méltó művészi színvonalon kifejezni. A múlt kulturális örökségét gazdagabban és szélesebb körűen ismertettük, megteremtettük a teljesebb tájékozódás lehetőségét a külföldi irodalomban és művészetben. A kialakult szabadabb légkörben viták folytak az irodalom és a művészetek, a szocialista realizmus és a népművelés kérdéseiről. Erősödött és elméletileg igényesebbé vált a marxista kritika Növeltük a különböző alkotóműhelyek, kiadók, színházak, filmstúdiók. szerkesztőségek önállóságát. Az iránvftás fő eszköze az eszmei meggyőzés volt. Az eredmények nem feledtetik el azonban. hogy írói-művészi körökben jelentkeznek a szocializmustól idegen irányzatok. amelyek elszakítják az irodalmat és a művészetet a társadalomtól, és hangot adnak a társadalom törekvéseivel ellentétes nézeteknek. Ezekkel szembeállítjuk a pártosság elvét, amely elsősorban azt jelenti, hogy az irodalomnak és a művészetnek tudatosan kell állást foglalnia a jelenkor alapvető kérdéseiben- a szocializmus. a béke, a népek szabadsága és a haladás mellett. Az irányításnak' továbbra is elsősorban politikai, eszmei ráhatásokkal kell élnie és világosabban meghatároznia. hogy mit támogatunk, mi az aminek helyet, adunk és amit elutasítunk. Támogatásban részesítjük á nagv tömegekhez szóló szocialista és egyéb humanista alkotásokat helyt adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseknek. viszont kirekesztjük kultur-.ns életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista vagy a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat. Pedagógusok és népmüvelök tudósok, írók és művészek, az egész értelmiség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szellemben neveljék népünket, erősít- k eszmei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével. Értelmiségünk — alkotó termelő munkája mellett — elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá • szocializmus teljes felepitéséhez