Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

Befejeződött a IX. pártkongresszus tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) bizonyítva, hogy követik a párt szavát és szívvel-lélekkel vesznek részt a szocialista társadalom építésében. (Nagy taps.) Pártunk IX. kongresszusára a szocialista országok kommunista pártjait és a kapitalista elnyomás ellen harcoló európai testvérpártokat hívtuk meg. Nagy Jelentőségű számunkra a testvérpárlok küldöttségeinek jelenléte és vélekedése, Számunkra fontos az, hogyan ítélik meg a tcstvórpártok pártunk politikáját és törekvéseit A test vérpártok küldöttei üdvözölték pártunk törekvéseit, szolidaritásukról biztosítottak és sikert kívántak munkánkhoz. Kongresszusunkon a választott vezető pártszervek munkájáról adtunk számot Munkájukat párttagságunk, hazai közvéleményünk és testvérpártjaink hívatottak megítélni. Most, a kongreszszus vitája után, joggal állapíthatjuk meg ismét, hogy pártunk hücn követi a marxista—leninista elveket, politikája kommunista politika, megfelel a munkásosztály nagy történelmi céljainak, megfelel a magyar dolgozó nép, a nemzetközi munkásosztály és a szabadságukért harcoló népek érdekeinek. (Nagy taps.) Nyugodtan mondhatjuk, hogy pártunk eszmeileg és politikailag egységes és képe6 az egységes cselekvésre. Joggal állapíthatjuk meg azt is, hogy pártunk munkáját a munkásosztály, a nép legszélesebb rétegeivel együtt, velük összeforrva végzi. Ez pártunk erejének legfontosabb forrása. Folytatjuk az eddigi politikát A Magyar Szocialista Munkáspárt folytatja eddigi bel- és külpolitikáját. Az előttünk álló időszakban is feladatunk a szocialista társadalom teljes felépítése. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden erejével azon lesz, és minden lehetőséget megragad, hogy hozzájáruljon a szocialista országolt, a nemzetközi kommunista mozgalom összetörrottságához, egységéhez, legjobb együttműködéséhez. Ez a törekvés vezette pártunkat eddig is és ugyanezért akarunk dolgozni ezután is, jobban, mint eddig. Ml a viszonyunk a nem szocialista országokhoz? Mi ápoljuk a népek barátságát, mert van Jó és rossz társadalmi rendszer, de rossz népek nincsenek. A népek mindenütt jót akarnak. Jelenleg azonban vannak a világon kapitalista országok, s velük az állami politika síkján elveinknek, világnézetünknek, a magyar nép érdekeinek, a nemzetközi munkásosztály érdekeinek megfelelően kell szabályozni viszonyunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság mindenkor és mindenhol szembeszáll mindenféle imperialista agreszszlóval. Ez most mindenekelőtt azt Jelenti, hogy harcolunk az amerikaiak vietnami agressziója ellen, és mindaddig segítjük vietnami testvéreinket, amíg ügyük végső győzelmet nem arat. (Hosszan tartó, nagy taps.) Ugyanakkor azonban híven a forradalmi, lenini elvekhez, a kapitalista államok viszonylatában a békés egymás mellett élés elvét követjük, és kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokra törekszünk. Ennyiben tudom összegezni a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának fő Jellemvonásalt. A vitával kapcsolatban ezeket kívántam általában megemlíteni, s gondolom, hogy a tisztelt kongreszus, a küldött elvtársak mindezzel egyetértenek. országgal valóban jó viszony csak úgy képzelhető el, ha tudomásul veszik, hogy nálunk nem lehet alku tárgya a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő forradalmi, elvtársi, szocialista kapcsolat. Azt ezután is erősíteni fogjuk. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság az előbb elmondottak figyelembevételével a kölcsönös előnyök alapján kész fejleszteni gazdasági, poli likai és diplomáciai kapcsolatait a Német Szövetségi Köztársasággal. Kész a kulturális kancsolatok és a turisztika fejlesztésére is. Az előbb szólottam az Egyesült Államokhoz, most a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő viszonyunkról. Az a politika, amit mi képviselünk, meggyőződésünk szerint nemcsak a saját népünk érdekeinek felel meg. hanem az amerikai nép érdekeinek és a német nép érdekeinek ls a legjobban megfelel. En, mint kommunista, hozzátehetem, hogy má az amerikai népnek is, a német népnek is a lehető legjobbat, a békét és a boldogulást kívánjuk ós velük bará tságot akarunk. (Nagy taps.) Kongresszusunkon jelen vo't és szólott hozzánk a Német Szocialista Egységpárt. a nyugat-németországi kommunista párt és Nyugat-Berlin szocialista egységpártjának képviselője. Köszönjük, hogy eljöttek hozzánk, és nagyon örülünk, hogy közöttünk elvi egység, internacionalista testvériség van. Meggyőződésünk, hogy ők igazi marxista—leninisták, kommunisták, és egyben a legjobb német hazafiak, akik a német nép jövőjét képviselik. Annál hamarabb lesz bo'dog és szabad a német nép. annál hamarabb fejlesztheti ki nem csekély lehetőségeit és képességeit a termelés, « tudomány és a kultúra területén, minél hamarabb követi elvtársainknak, a német kommunistáknak a szavát, ök az egész német népnek a legjobbat akarják. Pártunk szövetségi politikájáról Harcolunk Európa biztonságáért Ezfk után szeretnék foglalkozni részben a vitában felmerült kérdésekkel, részben olyan eseményekkel, amelyek Időközben történtek. Kongresszusunk november 28-án, hétfőn nyílt meg és én megbízatásomnak megfelelően Ismertettem a Központi Bizottság beszámolóját A külpolitikai részben megfelelő terjedelemben és — gondolom — megfelelő módon szóltam kapcsolatunkról az Amerikai Egyesült Államokkal. Ugyanaznap este tették közzé a hírt Budapesten és Washingtonban, hogy Magyarország és az Egyesült Államok követi szintről nagyköveti szintre emelték diplomáciai kapcsolatukat. Bennünket ez • nem zavart. Egy elvileg helyes alapokon nyugvó kommunista politika, ha rendben van csütörtökön, rendben kell lennie hétfőn is. Mi az Egyesült Államokkal Is azt az elvi politikát folytatjuk, amelyet a testvérpártokkal együtt 1957-ben és 1980-ban Moszkvában kialakítottunk. Elítéljük az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Visszautasítottuk és a jövőben ls visszautasítjuk az Egyesült Államok kormányának minden beavatkozási kísérletét a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Ez elvi politika, és nem taktika. Ugyanilyen elvi politika az is, hogy békés egvmas mellett élésre törekszünk. A viszonyok normalizálását kívánjuk, politikai, gazda tó gt. tudományos és egyéb kapcsolatokat akarunk az Egvesült Államokkal is. Ha ugyanilyen készséget tapasztalunk részükről, akkor kapcsolataink normálisak lehetnek. Pártunk meggyőződése szerint ez marxista— leninista, forradalmi politika. (Taps.) Egy másik külpolitikai kérdés, arrvlt meg akarok említeni, a Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolatban álláspontunk. A Német Szövetségi Köztársaságban most új kormány alakult. A Szociáldemokrata Párt bevonásával úgynevezett nagykoalíció jött létre. Ezt természetesen elsősorban a Német Szövetségi Köztáraaság népének az ügye, de közvetlenül érinti valamennyi németet. Pártunk és kormányunk úgy véli, hogy nekünk nem kell változtatnunk Nyugata Németország irányában folytatott politikánk alapelvein és gyakorlatán. Azt ez a kormány változás nem érinti. Európa valamennyi forradalmi pártjával, minden ország haladó elemeivel együtt harcolunk a nyugatnémet revansista törekvések ellen, és az ellen az újfasiszta hullám ellen, amely ott most a két legutóbbi tartományi választásom Jelentkezett. Harcolunk és dolgozunk Európa biztonságáért. Működjön Bonnban bármilyen összetételű kormány, bármiféle koalíció, meg kell hallania Európa szocialista részének — és aki a politikával intenzíven foglalkozik, tudja, hogy nemcsak szocialista részének — azt a követelését. ho© Nyugat-Németországnak is tudomásul kell vennie a második világháború következményeiként kialakult európai határokat és azt. ho© azokat soha semmiféle úton-módon megváltoztatni nem tudja. (Na© taps.) I egyen bármilyen kormány Bonnban, ha reálpolitikát akar folytatni, el kell jutnia annak elismeréséig, ami a mai Európa megváltoztathatatlan jeliemvonása, ho© két német állam van. A két német állam közül az e©ik. a Német Demokratikus Köztársaság már eddig is felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tett nemcsak nekünk, magyaroknak, a Varsói Szerződés szervezetében e©esült országoknak, hanem Európa minden népének. Azzal tett szolgálatot, ho© Európa szívében, német földön megalapozta a jövendőt, és kiépítette a szocializmus és a béke erős támaszát. (Na© taps.) Nyugat-NémetNéhány szót a belpolitikai törekvéseinkről. A kongreszszus állásfoglalásai megmutatták, hogy pártunk tovább folytatja, fejleszti és erősíti a szövetségi politikát, köznyelven, a népfron (.politikát. Megismétlem, amit a beszámolóban mondottam: ezt a szövetséget a munkásosztály vezeti. Menet közben persze hibák is udódtak. A Központi Bizottság óvta as elvtarsakat a mechanikus stutlsztikai szemlélettől. Mégis előfordult, hogy a munkásosztály vezető szerepét védve, pártonkívülit nem engedtek megfelelő funkcióba helyezni. Az is megtörtént, hogy egy adott funkcióra jobb kommunista Jelölt volt, mint párton kívüli, mégis valamilyen statisztikai szemlélet alapján úgy határoztak, hogy párton kívülit bíznak meg, hadd lássa az a központ, hogy értik és végrehajtják a politikát. (Derültség.) De az egyik nagyobb kárt csinált, mint a másik. / A kongresszus kezdetén Cservenka elvtársnő elmondotta, hogy Pest megyében például a tanácsfunkcionáriusok között bizony csak imitt-amott, hírmondónak van párton kívüli. De a valóság nemcsak ebből áll, Meg tudnám nevezni a társadalmi élet olyan területeit ts, ahol a kommunista közfunkcionárius, vezető megy ritkaságszámba. Ahogy az előbbi nincs rendben, úgy nincs rendben ez utóbbi sem. Az egyiken is. a másikon ts igazítani kell. Jobban kell eleget tenni a VIII. kongresszuson meghatározott követelményeknek, mint eddig. Ha egy funkció betöltéséről döntenek, nem statisztikai normákból kell kiindulni, hanem abból a szempontból kell mérlegelni az összes szóba jöhető embereket, készek-e részt venni az építőmunkában, hű fiai-e a hazának, van-e rátermettségük, megfelelő szakképzettségük, tudnak-e vezetni a mi viszonyaink között, A műveltséget és a szakmai hozzáértést meg kell követelnünk a párttagoktól is, mert egy forradalmár az igaz ügyet nálunk enélkül már nem tudja jól szolgálni. És a párton kívülitől is meg kell követelni Ki van velünk és ki ellenünk? Két kérdésre visszatérek. A beszámolóban kitértünk a párt számszerű növekedésére is, megállapítva, hogy továbbra sem az a törekvésünk, hogy tömegesen és nagy arányban növeljük a párttagság létszámát. Meg is mondtuk, főleg hol, milyen területeken lenne kívánatos a párttagok számát növelni. Ehhez hozzáteszem, hogy én azt szeretném, ha minél kevesebb olyan ember lenne a pártban, akit szívesebben látnék a párton kívül, és ha nagyon sok olyan ember lenne a párton kívül, akit párttagnak is szívesen üdvözölnék. (Na© taps.) A másik az, hogy ki van velünk, és ki van ellenünk? Véleményem szerint a mi társadalmi viszonyaink között, a mi államrendünkben, ahol az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem szocialista — még a bankárok is szocialisták nálunk (derültség) —, pártállásra, fajra, nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül velünk van mindenki, aki becsületes munkával vagy alkotással keresi a kenyerét, mert mint ilyen, részese a nagy munkának, amely a szocialista társadalom felépítéséért folyik. Velünk van, és úgy is kell vele együtt dolgoznunk, mint becsületes, tisztességes emberrel és segítőtársunkkal. Elvtársak! A kongresszusi anyagokban és a tanácskozásokon fontos kérdésként szerepelt a demokratizálás továbbfejlesztése. Ez különösen nagy erővel jelentkezik majd a gazdasági reform végrehajtásakor, de jelentkezik más területen, a kulturális életben is igyekeznek decentralizálni és demokratizálni a vezetést, s a pártéletben is erre törekszünk. Van ennek a demokratizálási törekvésnek osztálycélja is, és ha jól csináljuk, eredményes lesz. Arra törekszünk, hogy tanácskozás, konzultáció formájában vagy egyéb módon, lehetőleg már a kérdések eldöntésébe minél nagyobb számban vonjuk be az érdekelteket, a dolgozókat. Ismerve a nálunk ma meglevő osztályokat, azok öntudatát, ez bizonyosan azt fogja jelenteni, hogy a munkásosztály és annak fiai ennek a folyamatnak eredményeként még jobban és még nagyobb számban kerülnek be a hatalom gyakorlásába. Bérezés, laltáse'osztás, munkaidő a népi hazához és népünk közös céljához, a szocialista társadalom felépítéséhez való becsületes viszonyt. Párttagnak nem kell lennie, de ez elemi norma, amit mindenkitől meg lehet és meg is kell követelni. Hogyan is alakul tehát a párttagok és a párton kívüliek viszonya? Nagyon egyszerűen kifejezve: nem szabad hátránynak lennie annak, ha valaki párton kívüli. Mindjárt hozzáteszem, hogy persze ez előny sem lehet. Nem lehet előny az, ha valaki párttag, de hátrány sem lehet, mint ahogy ez szórványosan előfordul. Minthogy a párt vezeti a társadalom életét, természetes, hogy a társadalmi életben a párttagok, a kommunisták játszanak fő szerepeti Ez a kommunisták dicső küldetése, büszkesége, egyben terhe. Kicsit monopólium ez a mi társadalmunkban, de ezt a monopóliumot bárki megtörheti. Ha egy párton kívüli anynyi erőt és energiát, annyi buzgalmat és harcosságot szentel szocialista törekvéseink megvalósításának, mint egy párttag, bizosíthatom, semmivel nem lesz kisebb a tekintélye, és ott lesz a legmagasabb tisztségekben, a legmagasabb poszton. A politikai életben szükségszerű és elkerülhetetlen, hogv a vezető államhatalmi testületekben többségben lesznek a kommunisták. A jogokat illetően viszont a párttagoknak és a párton kívülieknek most is és a jövőben is teljesen egyenlőknek kell lenniük, és teljesen azonos elbírálásban kell részesülniük. Nem félünk attól sem, ha valahol a párttagok kisebbségben vannak, ha szocialista célokért szívvel-lélekkel dolgozó párton kívüliek alkotják a többséget egy-egy testületen belül. Egyébként ilyen létezik is. Helyi államhatalmi és államigazgatási szerveinkben a kommunisták évek óta tartósan abszolút kisebbségben vannak a számarányt illetően, és mégis érvényesül a párt politikája, vezető szerepe. Ez fev helves. mert ez a társadalom az egész népnek épül, természetszerű tehát, hogy a kommunisták nem építhetik önmaguk. Egy másik nagyon fontos, a beszámolóban is érintett kérdés, hogy nagyobb hatásfokkal és jobban érvényre kell Juttatni a szocialista bérezés elvéti A jelszó köztudott: aki többet ad a társadalomnak. nagyobb mértékben részesüljön az anyagi javakból. Ennek az elvnek következetesebb érvényesítése azt is jelenti, hogv aki kevesebbet ad a társadalomnak, az kevesebbet is kapjon. Azért is mondom ezt, mert nálunk is vannak, akik összeköttetések révén, meg isten tudja, milyen címen és módon, sokkal többet kapnak a társadalomtól, mint amennyire becsületes munkával rászolgáltak. Harcoljunk az ilyen élősdiség ellen, hiszen a szocialista társadalom a munka társadalma. Ugyanakkor biztosítsuk, hogy a nép javára végzett munkája révén mindenki boldogulhasson, még azt ls merem mondani — idézőjelben és szocialista értelemben —, ho© karriert ts csinálhasson. Ehhez még egy dolgot szeretnék megjegyezni: sokszor olyan nagy keresetű emberek is kapnak nálunk ingyen állami lakást, akiknek gépkocsijuk, házuk, nyaralójuk van. Hát ha igazság van, akkor legyen igazság! Munkájával keresse meg, amit a mi viszonyaink közt lehet, de ha például lakásra van szüksége, vegye meg magának, vagy építse meg saját erejéből, és ne az állam támogatásával. (Nagy taps.) Szeretnék szólni a munkaidőre vonatkozó előterjesztésünkről. A Központi Bizottság javaslata az, hogy az iparban 1970 végéig fokozatosan 48 óráról 44 órára szállítsuk le a heti átlagos munkaidőt. Méghozzá úgy akarjuk ezt megvalósítani, hogy ugyanazt a teljesítményt, amit eddig 48 óra alatt értek el, most 44 óra alatt elérjék, ugyanazt a bért is fizetve 44 óráért, amit eddig 48 óráért kaptak. Általános törekvésünk a napi munkaidő csökkentése. Ezen belül az iparágak speciális jellegétől függően egyes területeken lehetővé válik, hogy kéthetenként kettős szünnap legyen, másutt más megoldást találnak. Ha majd egy kicsit előbbre leszünk, ha jobban mennek a dolgaink, majd többre is vállalkozhatunk. De ha többet ígérnénk, mint amit be tudunk váltani, akkor becsapnánk a népet, a munkásosztályt és erre nem vállalkozunk. A" magam egyéni elképzelését arról, hogy mit kellene csinálni és hogyan kellene kihasználni a munkaidőt ahhoz, ho© még ennél ls rövidebb legyen, csak ritkán merem emlegetni. (Derültség.) Azon törjék a fejüket a gyárak vezetői, ho© ne lézengjünk a munkahelyen naponta e© álló órát, hanem ha már betesszük a lábunkat, akkor dolgozzunk is igazában. Akkor majd kevesebb munkaidő kell. Négyen-öten is szóvá tették a bányászok jövőjét. Egyik elvtárs azt is mondta, hogy a bányászoknak történelmi érdemeik vannak a politikai harcokban, a népi rendszer kivívásában és ho© ezt majd bizonyára fi©elembe is veszik. Itt a következőkről van szó. Népgazdasági érdek, hogy az alacsony kalóriájú vagy a nagy költséggel kitermelt fűtőanyagokról más fűtőanyagok használatára térjünk át. Ezzel nehéz fizikai munkától ts mentesítjük az embereket. Épp ezért, az alacsony kalóriaértékű barnaszén termelését nem fejlesztjük, sőt bizonyos mértékig csökkentjük. Hogy milyen mértékben, ez a lehetőségektől függ. Minél inkább lehet elektromos árammal. gázzal, s olajjal fűteni, annál gyorsabb lehet ez a folyamat. Á bányászság a munkásosztály egyik kiváló osztaga, amely a legutóbbi húsz évben is valóban hősiesen helytállt. Mi ezt nem felejtjük. és nem is felejthetjük el. A Központi Bizottság és a kormány figyelembe veszi a bányászok osztályharcos, forradalmi érdemeit. Dolgozzunk azon. hogy ezeknek az embereknek — Jobbára idősebb bányászokról van szó — a problémáját tisztességesen és becsületesen, az emberiesség követelményeinek megfelelően oldjuk meg. A terme'őszövetkezetek és a földtulajdon Kedves elvtársaki Most, a IX. kongresszuson napirendre került a parasztsággal kapcsolatban is több kérdés. A szocialista társadalom teljes felépítése többek között megkívánja a tulajdonviszonyok olyan fejlesztését, hogy azok megfeleljenek a szocialista társadalomnak, amelvben a termelési eszközök köztulajdonban vannak. Mi úgy gondoljuk, ho© a földbirtok-viszonyokat és tulajdonviszonyokat érintő törvényt körülbelül a jövő év folyamán ki kell dolgozni. Igaza van ugyanis Szabó elvtársnak, a nádudvari tsz elnökének — azt hiszem, ő említette —, hogy a birtokviszonyoknak ts szilárdnak kell lenniük, mert különben nem lehet dolgozni a termelőszövetkezetben. Országunk kicsiny, a föld kevés, minden földet ki kell hasznáni, akár város határában, akár a falu határában, akárhol van. Ez a nemzet érdeke. És a földdel való gazdálkodást erőteljesen befolyásolni kell. (Nagy taps.) Az elképzelés szerint az erről szóló törvény végleges kidolgozását valószínűleg megelőzi a Termelőszövetkezeti Tanács létrejötte, amely egyebek mellett a termelőszövetkezeti parasztság pozitív értelemben vett érdekképviseleti szerve is lesz. Nehogy félreértés essék, nem a munkás-paraszt állammal szemben, hanem az egyes állami vállalatokkal szemben. A Termelőszövetkezeti Tanács nagyon fontos intézmény lesz, mert a vezető állami, kormányzati irányító szerveknek rendszeresen meg kell beszélniük e testülettel azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdaságot érintik, hogy azok egyaránt megfeleljenek az országos és a termelőszövetkezetek érdekeinek. Visszatérek a földtulajdon kérdésére. Mint már mondottam nyugodt gondolkodási időt kell ha©ni a falutól távol élő földtulajdonosoknak — ehhez is kell egykét esztendő —. hadd gondolkozzanak, mint szabad emberek, bemennek-e a tszbe és akkor ugyanabban a helyzetben lesznek, mint a tsz-tagok, vagy méltányos (Folytatás a 7. oldalon.) 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. december 4. 4