Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

Jubilál a nehéz ügy II repülő­Pontosan egy évvel ez­előtt irtunk Marton József és Braun Ervin „nehéz ügyéről" — a szalámigvár­tas egyik eljárását átfor­máló találmányuk kifizeté­se körül tamadt bonyoda­lomról. Akkor szóvá tet­tük, hogy a bevált, a régi eljárásnál évente sok mil­lió forinttal több hasznot hozó találmány régóta üze­mel, de a feltalálóknak mécsem fizetik ki az őket megillető díjat. Vajon mnst egy év mól­ra mi a helyzet az ügyben? Talán a feltalálók már megkapták az őket megil­lető ősszegeket? Á, dehogy. Marton József, a szegedi szalámigyár dolgozója és feltaláló társának jogutód­jai (Braun Ervin időközben már meghalt) csak bizta­tást kaptak az 1964 márci­us 1 óta teljes kapacitással, jól működő szalámiérlelő berendezésért. Mi is történt 365 nap alatt, hol akadt el a talál­mány után járó díj? Erre csak megközelítő pontos­sággal válaszolhatunk: a felsőbb hivatal nem határo­zott. az 1961 március 1-én 14R921 lajstromszám alatt bejegyzett találmány ki­fizetési okmánya a Húsipa­ri Trösszt és az Élelmezés­ügyi Minisztérium bűvkö­rében forog. Mert mire le­hetne másra gondolni, hi­szen a feltalálók képviselői és a Húsipari Tröszt szá­mos megállapodás után 1966. július 25-én végleges­nek látszót írtak alá. Eb­ben Marton József és Bra­un Ervin jogutódjai le­mondtak a találmány nép­gazdasági hasznosítása alapján történő kifizetésről és beleegyeztek az eszmei díjszabásba, annak ellené­re. hogy így sokkal kisebb összegre számíthatnak. Ez a megállapodás tehát létrejött. Marton József sű­rű érdeklődésére azonban megint csak türelemre intő levelek és telefon válaszok éiáieztek Budapestről. Kö­zölték. hogy az Élelmezés­ügyi Minisztérium valame­lyik illetékese előtt fek­szik az ügy. Ebben viszont nem kételkedhetünk, mert az ügy — ezek alapján egé­szen biztos — csak fek­szik. de érdemben alig in­téződik Kissé keserű száj­ízzel kérdezzük egy év után, mire vár a két illeté­kes szerv, mikor fizeti ki a feltalálóknak az őket jogo­san megillető találmányi díjat? Matkó István Mint a Rudé Právo pénte­ki számában közli, a Pozsony környékén november 24-én szerencsétlenül járt repülő­gép roncsai közül eddig 81 személy maradványait emel­ték ki. Harminckét áldozat személyazonosságát a hely­színen sikerült megállapíta­ni. A többi áldozat személy­azonosságát a pozsonyi Ko­mensky Egyetem törvény­széki orvostani tanszékének professzorai próbálják tisz­tázni. Az áldozatok között van két nagy európai művész: Vaclav Jiracek csehszlovák karmester és Kat.ia Popova énekesnő, a Bolgár Népköz­társaság népművésze. A Ru­dé Právo pénteki száma mindkettőjük nekrológját közli. (MTI) Expedíció jégtáblán Ar úszó jégtábla, amelyen az Északi-sark—11 szovjet tudomá­nyos állomás működik, áthaladt az észak'- szélesség 89 fokán és mindössze 88 kilométer választ­ja el az Északi-sarktól. Az ál­lomás alatt a jég két és fél év­vel ezelőtt indult mcc a Vran­gel-szieet térségében és nehéz 2099 kilométeres utat tett meg. Az állomás egy nagy jégtáblán kezdte meg működését, de az Ismételt Jégtörések következté­ben a tábor a jégtáblának egy töredékére került és széles re­pedés választja el a nagy jég­táblától. Egy kis lotlö nyereményslalisztika A kávéház már ré­gen a múlté, de a múltból még marad­tak itt kávéházi ala­kok. Kár volna nem megírni őket. Lám, velem szemben is ez a . . . Nénit akartam volna mondani, de bizonyára megsér­tődne érte. Legyen hát. idős hölgy, nem bánom. Illetlenség hallgatózni, de olvan hangosan beszél, hogv akkor is hallom minden szavát, ha befogom a fülem. — . . . Hál a P. — egy közismert szob­rász nevét mondja —. az. aztán a nagy­szerű művész! Két évvel ezelőtt ismer­kedtem meg vele. azóta már többször is voltam a műtermé­ben meg a lakásán. Most, a nyolcvana­dik születésnap.iár. leszaladtam a piacra, vettem egv hi hetet­Az egészen más volt... lenül szép rózsacsok­rot. Csengetek, ma­ga a mester nyit aj­tót. Mondom neki. drága P. űr. adja a teremtő, hogy még sokáig egészségben élien és sok-sok cso­dálatos alkotással ör­vendeztesse meg a nemzetet. S azzal megcsókoltam az ar­cát jobbról is. balról is. Nacvon kedves volt! Megajándéko­zott Egy kisleánykát ábrázol a szobor, de miiven kifejező! Csupa báj! S kép­zeld. mit mondanak az ismerőseim? Hogy én szerelmes vagyok a F -ba. Nahát! Közben idejött hozzám a pincér, míg fizetek, nem kell odahallgatni Már in­dulnék. de ezt még kivárom: — ... Mentem a Dorottya utcában — meséli most asztal­társának. aki látszat­ra nem sokban kü­lönbözik tőle —. s egyszeresük elém áll a rendőr, s azt mondjak nem lehet tovább menni. Már miért ne lehetne, amikor nekem erre van dolgom? Nem szabad, mert most jön a sahné a Nem­zeti Galériából. Na és aztán, tőlem jö­het attól én mehe­tek. De nem enge­dett.. Hát csak ott ácsorogtam s eszembe jutott amikor az én drága jó megboldo­gult urammal Bécs­ben jártam. Ferenc Jópset előtt bezzeg nem zárták le az utakat! Nyitott hin­tóban kocsikázott a feleségével, s mellet­ük csak a hadsegéd ilt, egy snájdig. fess fiú. És a császár in­tegetett. köszöntötte a járókelőket, akik megéljenezték. Neki nem volt mitől tar­tania ... — Es a fiának, Fe­renc Ferdinándnak? A hölgy megbot­ránkozva néz. barát­nőjére. s csak ennyii mond: — Ja. az egészen más volt. akkor mái­nem élt szegény jó uram. FEHÉR KALMÁN Amióta 1957 márciusában Fortuna istenasszonya hosz­szű útjára indította a lottó szerencsekereket, a hetenként ismétlődő számhúzások iz­galma a tárgynyeremény sorsolásokkal tetéződik. Ki­lenc hosszú esztendő alatt nemrégiben rendezték meg az ötszázadik számhúzást és az évek során a megnyert hasznos tárgyiak özöne köny­nyíti meg a szerencsés lottó­zók mindennapi életét. A Lottóigazgatóság rendel­kezésünkre bocsátott adatai szerint az első ötszáz heti számhúzásra majdnem két­milliárd-ötszázmillió szel­vénnyel vettek részt a játék­ban. Ugyanezen idő alatt há­rommilliárd 731 millió 357 ezer forint ütötte a szeren­csés nyertesek markát. Lássunk néhány adatot a tárgynyeremény sorsolások­ról, melyben a kezdettől szep­tember l-ig megtartott sor­solások szerepelnek. A lottón nyert öröklaká­sok, családi házak, üdülőla­kások száma 448 darab: va­lósággal egy kisebb szegedi — bátran kimondhatjuk: boldog — utcát lehetne ösz­szerakni belőle. Ha pedig vidéken országút mellett emelték, volna milyen bol­dog. kedves, napsugaras te­lepülés lehetett volna bel® le. Az ország útjain 270 lottón nyert Renault, Moszkvics, Skoda. Warszawa, Volga, Wartburg szalad. A ráérő statisztikusok kiszámították, ha valamennyit egy parkoló­helyen helyeznék el. bizony kétszer is megtöltené a fővá­ros legszebb terét, a Vörös­marty teret. Számítsuk még hozzá a lottón nyert oldal­kocsis és szóló motorkerék­párokat, bízvást állíthatjuk, hogy a lottó nem kis mér­tékben járult hozzá az or­szág személygépkocsi- és mo­torparkjának növekedéséhez. A második músgak gépei­ről szólva érdemes lenne megvizsgálni, hogy a lottón nyert mosógépek mekkora Patyolat tizem kapacitásúnak felelnének meg. Ha pedig a lottón nyert hűtőszekrénye­ket vizsgálnánk, biztosan be lehetne hűteni két KÖZÉRT üzlet teljes árukészletét a polcokkal együtt. A kultúra és művészet ál­dásait viszi a nyertesek ott­honai a lottón nyert tv- és rádiókészülék. Az elmúlt ki­lenc esztendő alatt 8500 da­rab tv-készülék talált sze­rencsés gazdára. Ez olvan nagy mennyiség, hogy elér­né Európa legmagasabb hegycsúcsát — ha valaki egymásra rakná. Jó lenne megvizsgálni még a lottón kisorsolt külföldi utasok hosszát. Moszkva. Vansó. Prága. Berlin, Hel­sinki, Koppenhágát London, Párizs. Róma, A lilén szép­ségeit csodálhatták meg a szerencsés lottózók Európá­ban. És Európán kívül? Meg­tekinthették Tokiót és az olimpiát, el jutl valtak Kubá­ba, s gyönyörkíklheitek Egyiptom tiibbezerévcB kul­túrájában és művészetében. Ha a rengeteg meglelt kilo­métert egymás mögé illesz­tenénk, a lottóutasok eljut­hattak volna naprendszerünk legtávolabbi pontjára is. Ezt azonban már csak kiberne­tikus számológéppel lehetne teljes biztonsággal nyomon követni. SZ. I. Bőséges gombatermés Másfél évvel ezelőtt ala­kult meg a Szeged és Vidéke Körzeti Földmúvesszövetke­zet kebelében a gombater­mesztök szakcsoportja. A 16 tagú kis közösség 6 pincében 406 négyzetméteren létesített gombntenyésztelepeket. S'már az első termelési szezon is ki­magasló sikert hozott a vál­lalkozás. Egy-egy négyzet­méterről 3—6 kilogramm ter­mést szüreteltek. Felbuzdul­va a tavalyi sikereken, a kö­zösség most még jobb ter­mést akar elérni. A fehér sampionból a múlt hét utolsó napjaiban kezdték meg a szállítást a szegedi üzletekbe, s a bőséges szüret április kö­zepéig eltart majd. Kossuth Rádió 4..rá Hirek. 4.33 Hajnaltól re«­gelia . . 5.no Hirek. 5.30 Reggeli krónika. 5.50 Falurádió. fi.iái Hi­rek. 6.to Htok. 7.no Reggeli kró­nika II. 7.15 Körzeti időiárás. 7.50 Oi könyvek. 8.(Hl Hirek. 8.OS Műsorttmertetrá. 8.rá Lányok, asszonyok. 8.40 Mezei csokor. 9.00 Orvosi tanácsok. 9."5 Onora­részletek. 10 00 Hírek. 10.10 Az. ember élete: Játék. Szerelem, Harc. F.mlékezés. 11.12 A Ma­avar Rádió és Televízió ének­kara énekel. 11.57 Hallgatóink reveimébe! '5- oo Hirek. 12.15 Bécs' vér. Részletek Johann S: rauss onerettiéból ;3.SN A bu­dapesti színházak miisora. 13.98 Két vendre a Janón Kávéház­ból: József Attila és Naey La­RÁDIÓMŰSOR ios. 13.2(1 Fényes Sr a bölcs film­dalaiból. 13.45 Néhány perc tu­domány 13.so Hirdetőoszlop. 14.05 Muzsikáló házak. A ge­novai Pn.fíaniivi-h$v.. 14.10 Mi tör­tént a héten a nagyvilágban? 14.A KISZ Kö/nonii Mlívész­per.vütlope néni zenekara íátesik. 15.00 Hírek. 15.15 Csak fimalok­nak' Kom iái bv György táncze­neműsora. 10.00 Hét vége. Köz­I en: I7.0fl-I7.o5 Hírek. 17.44 Ar­t-uro Toscanini vefcénvel. lfl.rtfl Esti krónika. Hangkéoek. tudó­sítások a IX. pártkongresszus­ról. 20.05 Vladimír Horowtta Liszt-mű veket zongorázik. 30.20 Reményi Sándor énekel. Bige Szeged varázsa c> Régen, amikor még a falusi csodák világában éltem és ntéa a legmagasabb szalmakazal tete­jéről nézve is csak árván gunnyasztó tanyákat ölelt körül a szúk horizont. Szeged volt álmaim városa. Amikor még a létező összes folyók leg­nagyobbikának a sehova sem mozduló, pocso­lyásvizü, békalencsés Szárazért tudtam, a Ti­szát szerettem volna látni. ..Majd elviszlek egy­szer — mondta anyám — csak erősödjél meg a gyalogláshoz." Attól kezdve állandóan lázt>an egtem. a várható élmény nagysága nem hagyott nyugton. Tiszta időben, amikor olyan volt a le­vegő. mint a lemosott, ablaküveg, kiálltam s búzaföld közepére és Szeged irányába mereszt­gettem a szemem. Ügy tűnt. hogy homályosan látom a város tornyait, de az is lehet, hogy ezt az erős vágyakozás okozta. t Hiába A mindössze huszonegynéhány kilo­méter távolságban tündöklő tornyokat gyerek­fejjel sohasem bámulhatttam meg közelről. A szomszédunk ugyan felbiztatott egyszer, hogy elvisz a vásárba kocsipásztornak. de becsapott. A felfokozott izgalomtól egész é.iiel alig alud­tam. s hajnalban, mire indulni kellett volna. Lajos bácsi átjött bejelenteni: itthon kell marad­nunk. mert a Rémusz nem bír felkelni az is­tállóban. Ez a csapás szinte megsemmisített. Vagy tizenöt esztendő múltán, 1945 júliusában jutottam el végre álmaim városába. Pusztán szegénységi, illetve ebből eredően érzelmi ala­pon már tagia voltam a kommunista pártnak olvastam is jó rakásnvi könyvet, de Szegeriről még mindig csak annyit tudtam egy sokfelé őgyelgő malackupeetől, hogy nincs annál szebb város az Alföld kerekségén. Bizonyosra vettem, hogy igazat beszél, azért, amikor a mi pártszer­vezetünk is megmozgatta a népet a szegedi kommunista nagygyűlésre, azonnal jelentkeztem. Felpántlikázott kocsikon, nótás-vidáman jöt­tünk vagy kétszázan a tápéi réten keresztül. A Marx téren gvülekezett. hullámzott az egész kórnvék sok tízezres tömege, onnan meg a Széchenyi tér árnyas platánjai alá vonultunk aeneszoval. végellgthatatlan színes sorokban. Engem úgy kellett előrelökni, mert minduntalan megakadt a lábam, hogy bámulhassam a cifra palotákat, a számomra is kitáruló egész mese­szerű világot. S amikor a városháza balkonjá­ról Gobbi Hilda gyújtó erővel elszavalta Ady A hadak útján címú versét (korábban soha nem hallottam) biztos voltam benne, hogy Szeged sokkal többet nyújtott számomra, mint ameny­nyit álmodni mertem felőle. „Itt van a nép, trónt ülni fog most, ezer évig férge a rögnek" — zengték-zúgták fölöttem a hangszórók tölcsé­rei. s úgy éreztem, ez a gyönyörű város ébresz­tette fel egészen a bensőm mélyén szunnyadó igazságot is, s ezzel a forradalomhoz kötött vég­érvényesen. E tündöklő napnak már elmúlt 21 esztendeje. Szeged varázsa azonban nemhogy elmúlt volna, hanem tovább nőtt a szememben, pedig már nyolc ország sok városával volt alkalmam ösz­szehasonlítani. Külföldet járva láttam maga­sabb házakat, több luxusautót, baktattam zord hegyek csapásain, lubickoltam tengerek sós vi­zében. elvezettek automatizált gyárakba és kö­zépkori kastélyok termeibe, de egy hét múlva mindenhonnan hazakívánkoztam ide a bolondos Tisza partjára. Naivitás ez, vagy kicsinyes lo­kálpatriotizmus? Lehet. De olvastam, hogy jól érezte itt magát mindig mindenki'. Mikszáth Kálmán 1878-ban, szegedi újságíróskodásának első napján azt írta a Szegedi Naplóba: ,. . . . nem úgy erővel lettem ide annektálva: a saját vágyam és a rokonszenv hazám az egyik legna­gyobb ' árasa iránt, hozott ide." Igaz, ez még az árvíz előtti, régi karakterű Szegednek szólt, de a mai város is bizonyosan meleg vallomásra késztetné az írót. Egy német például a nyáron fél napra tervezett szegedi látogatását azért hosszabbította meg egész hétre, mert mint mond­ta, s nagyon sokan hangoztatják — „ennek a vá­rosnak különös vonzása van". De mi cz a Vonzás? Micrt ragaszkodom pél­dául én annyi év után is ehhez a városhoz, hiszen ha úgy vesszük, már rá is unhattam vol­na. Nem itt ringatták a bölcsőmet, a szüleim, testvéreim, rokonaim távol vannak, tehát tulaj­donképpen én is azok közé tartozom, akikre a tőzsgyökeres szegediek azt mondják: „Ezt is űgv hozta a szél valahonnan". Az először annyi­ra megigézett gangos paloták megzsugorodtak már a szememben, sőt a Tiszát is lekisebbítette •alahogv a hozzászokás. Akárhányszor véaig­baktstok a parti korzón, olyan keskeny vizecs­kének látom, mintha a Szárazér lenne. Százával húzzák fel az új lakóépületeket, és hiába tudom, hogy egy-két évvel ezelőtt még apró, töpörtyű­házjak szégyenkeztek a helyükön, már az újat veszem természetesnek. Én, aki valamikor a falusii élet liliputi méreteit fogtam fel normá­lisnak, most már néha alacsonynak találom a szalámigyár 40 méter magas toronyszárítóját is. Hiába, a legnagyszerűbb valóság is mindig a türelmetlen fantázia mögött kullog. Hosszúra nyúlt központjaink ziVme elvtársak, kollégák körében múlik el. aztán gyári kommu­nistákkal találkozom, fonónők panaszait je­gyezgetem, értekezleten üldögélek, újságcikket diktálok, más világnézetükkel vitatkozom, feke­tét szürcsölök és igyekszem eligazodni a világ kuszált dolgaiban. Ezt va 1 ósszínü 1 eg másutt is megtehetném, hiszen idegeskedni, téma után szaladozni, az élet ezernyi változása miatt he­vülni Szegeden kívül is lehet ma Magyarorszá­gon. Mégis fejbek ól int még a gondolata is an­nak, hogy esetleg ellódíthat innen a sorsom. A halál lehetősége különösen meg tud ijeszteni. Hosszú életet kívánok magamnak, non a nyu­godt öregség Ígérete miatt, hanem mert sokáig szeretném látni ennek a kedves városnak fel­tűnően szépülő arcát. Vajon milyen lesz — mondjuk — hűse esztendő múlva? Nemn-ég hallgattam egv előadást Szeged jö­vőjéről. A hűvösen tárgyilagos mondatokból ki­bontakozott az okosan megtervezett tarjánd la­kótelep. a jelenleginek kétszeresére felnövekvő Odessza városrész, a kétmilliárd forintból telje­sen befejezett gumiipari kombimat, az északi Ti­sza-híd a nagykörút folytatásaként és mindaz, ami ma még csak beszédtéma, de belátható időn belül valósággá alakul majd. S ráadásul Itt van az olaj, amely felajzotta a város aprajál-nagyját. Amikor a megyei pártértekezletem Apró Antal elvtárs beszélt róla, mélységes csend lett a zsú­folt teremben. Több milliárd forindos beruházás! Szinte szédültem tőle. Csak logikailag sejtettem, mi rejlik e hatalmas összeg mögött, képet al­kotni hiába akartam róla. A bejelentés pillana­tában a reális, egészen közeli valóság utolérte a futős képzeleteit. Szegednek alighanem ez most a varázsa. Ez a szüntelen mozgalmasság ós izgalom. Minden nap­lemente hoz valamit, ami reggel még hiányzott, s a másnap reggelek ts újabb változásról biz­tosít iák a munkába igyekvőket. Itt élni jó. itt érdemes sokat dolgozni, itt lehet merész terveket készíteni. Itt az álmok nem okoznak csalódást. F. NAGY ISTVÁN Tervszerű szakmunkásképzés Tápén A tápéi Tisza táj Tsz-t évek óta példaként emlegetik a mezőgazdasági szakmunkás­tanulók képzésében. Jelenleg nyolc ösztöndíjasuk tanul szakiskolában, három közép-, illetve felsőfokú technikum­ban, egv pedig agráregvete­men. Tanulmányaik befeje­zése után a gazdaságban dol­goznak. Ezenkívül téli tanfo­lyamokon idén 13 gazda sze­rez. öntözési képesítést, kettő pedig raktárnoki szakismere­tet. A Tiszatáj Tsz-ben több éves program szabja meg, hogy 1970-ig hány és milyen szakemberre lesz szükségük. A távlati terv szerint a n® vénytermesztés és állatte­nyésztés különböző területe­in mintegy 60—70 szakem­bert foglalkoztat majd a gaz­daság. A terv megjelöli, hogy mennyi fiatalt és hánv felnőttet kell megnyerni a tanulásnak. József furulyázik. 841.34 A iCsn® a rekord m« a távirat Kard Csnek humoreszkjei. 21.95 Made in Hungary 1 A Rádió táncr.enaá bemutató hangversenye a Tele­vízió l-es stúrti iiabol. Kb. 92.10 Hirek. Kb 22.25 Sporthíradó. 52 49—8.25 TáncolUink! Kt.zbéfi i 24 99—ft 18 Hirek. Tdű1árás1elen­tés. Éetofl Rádió 4.39— 7.58 Azonos a KoAsuUl Radló műsora val. Kózben: szá­ntó Torna 18 na A hét kftny­nyű- és tánczenei műsorából. 11.58 Mr. gánv 'Oeménv — kn-a­ügyekben. 12.88 Zenekart muzsi. ka. 12.55 Orvosi tanácsok. 13 nf Sz. ktetcs a sreráiból. Rcszlé.téíi Mozart ooerá iából. 13.47 Vizál­lásieléntés. 14 90 Hírek 14 "8 Muzsikáló képeslapok. Üdvtoiet Székesfehérvárról. 14 38 Zine Franeescatti hevedül. 15,28 Köz­vetítés a Szetted! Nemzett Szio­házból. A Botlár-tiav Nvomnzáá három részben 17.42 Kónnv.1 fúvósmiv/stkn. 18 90 Hírek. 18 18 Kíváncsink klubin. Az. Iftúsárf Ttádlö műsora. 19 0n .Tanosó Ad­rienné és Bolla Tibor énekeli Balogh Flrmér eimbalmoz.ik. 19.25 Trhigénia Aultsban. Részié­tek Olnck opera iából 19 57 .14 éjszakát, gyerekek! 78.87 To­vább. Th.úry Zoltán elbeszélé­si' rádióra alkalmazta: PaDtJ Zoltán. 29 28 Ohridt nvár. 19»8. A Franela vonóstrió hangverae­n vé. Kózben : 2114—91.29 Csak tiszta forrásh.Sl. Riport. 22.17 A | marxista esztétika műhelyei. 72.32 Kadosa Pál: TV szimfónia. 23.90-23.T3 Hírek. Idótárás. TELEVÍZIÓMŰSOR Maeval televízió tlt.48 Tudósítás a ..Zdld otv kol"-ból Dr. Balogh János aka­démikus tudósítása. 17.99 Húsz­éves a ..Paltás". 17.45 Hírek. 17 39 Az. ember felfedezése. Dr. Benedek Tslváe elóadása. 18 2á A tv lelenrt. Aktuális rtnnrt­műsor. 19.85 ..Kéozrtbűvészet". Rodnlfó biivésziskilála VT. 19 tl F.stl mese. 19.39 Tv-hiradó. Aa MSZMP IX. kongresszusáról 1e­lentiük. 28 80 Princ. a katona. Tv film. I—TI. rész: T.ezénvhtj­esü. (14 éven félül ieknekli 21 99 Made in Hunearvt A Rádió tánczenei bemutató hancverse­t.ye a televízió I-ea stúdiójából. 22.88 Tv-hfradó. TI. kiadás. Aa MSZMP IX. kongresszusáról Je­lentjük. Jugoszláv televízió 9 48 Iskola-tv. 14 58 Iskolá-tv. 17.la Hírek. 17.15 Bábfilm. 17 38 Hol van. ml letúrt. 17 58 Rinort­műsc.r. 18 18 A dal az élet. 18 2* Műsorismertetés, ii.38 Tv-úldnn­sagok. 18 43 Szóban, képekben. 19 18 Operarószlrtrtr. 19 48 Hirde­tések. 18 54 Jó élszakát. rv-re­kek 20.89 Tv híradó. 20 38 Film­szatíra. 21.98 Szórakoztató mű­sor. VT. 22.08 Tánez.éne. 22.15 Bó­nanza Sorozattam. 23.83 Tv-hír­adó. Szombat, 1966. december i. DÍL-MAGYARORSZÁé 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom