Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

Az MSZMP IX, kongresszusáról jelentjük LE DÜC THO: A testvérnépek segítségével legyőzzük az amerikai agresszorokat te Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszédéinek elején méltatta azokat az eredményeket, amelyeiket a magyar nép a szocializmus építése során elért Kifejezte a vietnami nép örömét e sikerek fölött Mint önök valamennyien tudják — folytatta — az amerikai imperialisták Intervenciójuk és agressziójuk során Vietnamban megmutatták barbár gyarmatosító arculatukat Az elmúlt 12 évben rengeteg gaztettet követtek ei Dél-Vietnam népe ellen. Felhasználják a legkegyetlenebb tömegpusztító eszközöket a B—52-es repülőgépeket napalmbombákat, mérgező vegyi anyagokat és gázt Ezzel olyan helyzetet termetettek, hogy Dél-Vietnamban szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának. Észak-Vietnam eflen ts csaknem két éve kegyetlen, pusztító légi és tengeri háborút folytatnak. Súlyos károkat okoznak ezzel tízéves munkánk eredményeiben. Iskolákat kórházakat, templomokat, városokat és sűrűn lakott településeket pusztítottak el. Még olyan öntözőműveket és gátakat is rombolnak, amelyek több millió embert védenek az ártól. Országunk mindkét részében nap mint nap oíyan gaztetteket követnek el, amelyeknek kegyetlensége felülmúlja az egész emberiség által elitéit Hitler-fasizmus gaztetteit is. A fölperzselt föld politikájának az a célja, hogy térdre kényszerítse a vietnami népet. Ebben a helyzetben a vietnami népnek nem volt más útja: felkelt és szembeszállt velük. hogy megvédje függetlenségét, szabadságát.. A hazáját szerető és az ellenséget gyűlölő mindkét országrészünk népe elszánta magát, hogy vereséget mér az amerikai imperialisták hódító terveire. megvédi Észak-Vietnamot. felszabadítja a délt, egyesíti hazáját. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front zászlaja alatt a dél-vietnami nép politikai és fegyveres harcot vív a támadók ellen, városban és falun egyaránt. Szüntelenül támadja az ellenséget politikailag, katonailag. A sokoldalú népi háború demoralizálja az ellenséget. Ez népünk legyőzhetetlen fegyvere az amerikai imperializmus legmodernebb háborús eszközeivel szemben. Ezzel mérünk vereséget az ellenség minden politikai és katonai tervére. A továbbiakban Le Duc Tho elmondotta, hogy a háború eddigi folyamán a vietnami nép négyszer győzte le az amerikaiakat. Az első győzelmet 1959—60-ban aratta a nép. amikor szétzúzta Ngo Dinh Dieni báb-rendszerének alapjait, és létrehozta a forradalmi hatalmat falun és a hegyvidéken. A második győzelem 1961 és 65 között az amerikaiak különleges háborújának stratégiájára mért csapás volt. Harmadszor az 1965—66-os száraz évszakban győzték le az amerikai támadókat, amikor meghiúsították azok nagvméretű támadó terveit. Ekkor szánták rá magukat az amerikai imperialisták, hogy légi és tengeri úton pusztító háborút indítsanak a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a tervük is kudarcot vallott. A többi közt 1500 rerepülőgépüket lő! te le az észak-vietnami légvédelem és több száz ameritkai pilótát ejtett foglyul. Fz volt a vietnami nép negyedik győzelme. Az ellenség vereségei egyre súlvosabbak — folytatta neszedét Le Duc Tho — s minél jobban növelik hadseregüket, veszteségük annál nagyobb. Azonban sorozatos súlyos vereségek, a haladó emberiség ós az amerikai nép tiltakozása ellenére sem akar az amerikai imperializmus agressziós és háborús természeténél fogva lemondani arról, hogy Dél-Vietnamot szolgaságba döntse. Most ismét lázasan készülnek a száraz évszak alatti újabb stratégiai ellentámadásukra. Ezt egymilliós hadsereggel akarják végrehajtani, amelyből négy-ötszázezer amerikai és csatlós katona. Ugyanakkor tovább fokozzák Észak-Vietnam ellen a légi és tengeri pusztító háborút. Még azt is fontolgatják, hogy esetleg szárazföldi erőket szállítanak partra a Vietnami Demokratikus Köztársaság terül© tén. Ezzel a nagyméretű támadással szeretnék megsemmisíteni a Vietnami D© mokratikus Köztársaság hadseregét, kicsikarni a döntő győzelmet Dél-Vietnamban, így akarnak bennünket arra kényszeríteni, hogy fogadjuk el az ő elképzelésük szerinti politikai megoldást. Vietnam, a vietnami nemzet egy. Folyóink kiapadhatnak, hegyeink elkophatnak, de az örök igazság sohasem változik meg. A vietnami nép két hosszú, áldozatos, nehéz honvédő háborút élt át egy emberöltő alatt. Nem azért harcol, hogy országát végül kettészakítva lássa és belenyugodjon abba, hogy az ország felének népe visszasüllyedjen a szolgaságba. Bármennyire is fokozzák az amerikai imperialisták ezt a háborút, akárhogy ki is szélesítik, ha négy-ötszázezres, vagy akár annál nagyobb hadsereget ls küldenek földünkre. akármilyen embertelen módon pusztítják is Észak-Vietnamot, népünk, Ho Si Minh elnök felhívása szerint addig harcol, amíg meg nem semmisíti az amerikai agresszorok terveit, s el nem éri most is a végső győzelmet. Ha kell folytatjuk a harcot akár öt-tíz évig. vagy még tovább is, amíg csak ki nem vívjuk alapvető szent nemzeti jogainkat, szabadságunkat és függetlenségünket. Az ellenség makacs és fondorlatos. Áldozatokkal teli, nehéz harcot kell ellene vívnunk. amelynek természetesen megvannak g nehézségei. De a honvédő háború, e szabadság és függetlenségvédelméért vívott forradalmi harc a legnemesebb ügy. Ez áldozatokat és veszteségeket is kíván. De bármennyi áldozatot is heti hoznunk, bármilyen sokáig kell nélkülöznünk, az sem tud megingatni bennünket. Meg vagyunk győződve ügyünk igazságos voltáról. Népünk a Vietnami Dolgozók Pártja, Ho Si Minh elvtárs vezetésével egységesen harcol a támadó ellen. Ugyanakkor élvezi az erős szocialista <ábor, a kommunista pártok, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a világ népeinek teljes segítségét és támogatását Ezzel szemben az amerikai imperialisták Vietnam elleni háborúja igazságtalan. Az egész haladó emberiség, az amerikai nép is. élesen ellenzi. Az amerikai imperialisták még soha nem szigetelőitek el annyira, mint most. Az imperialista tábor belső ellentétei mélyülnek, az imperialista országok kapcsolatai mind zavarosabbak, az amerikai katonák harci szelleme egyre rosszabb. Ezek azok az alapvető feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogv végül mégis legyőzzük az Egyesült Államok támadó hadseregét, annak nagv anvagi és katonai ereje ellenére. Miközben az amerikai imperialisták fokozzák és kiszélesítik a Vietnam e'l»rn ti' borút, ez.zel párhuzamosan csalárdul ismételgetik „békés" tárgyalási készségüket. A vietnami harctér tapasztalatai bizonyítják, hogy valahányszor az amerikaiak a háború újabb kiterjesztésére készülnek, mindig eljátsszak ezt a komédiát. Ez a nép szenvedélyesen kívánja a békét, hogy újra felépíthesse országát. A vietnami kérdés békés megoldása azonban nem tőlünk, hanem az amerikai imperialistáktól függ. Ha valóban abbahagyják támadó politilcájukat és kitakarodnak országunkból, a béke azonnal visszatér. De az amerikai imperialisták soha nem akarják őszintén a békét. Az imperializmus lényege nem a béke, hainem az agresszió. A békét csak kemény ellenállással lehet kicsikarni Az igazi békének együtt kell járnia a valóságos függetlenséggel. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négypontos, val© mferit a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front ötpontos javaslata testesíti meg az 1954 -es, Vietnamról szóló genfi egyezmény alapvető előírásait, amely a vietnami kérdés megoldásához a leghelyesebb alapot nyújtja. Ez a békés álláspont. Az amerikai imperializmus az agresszor. Nincs joga, hogy feltételt szabjon a vietnami népnek. Az ENSZ-nek sincs semmiféle joga, hogy beleavatkozzék a vietnami kérdésbe. Amíg az amerikai imperialisták nem hajlandók elfogadni ezt a helyes álláspontot, addig a békés tárgyalásokról szóló furfangos szólamaik hazugok, az emberek becsapására irányulnak. Amíg az amerikai imperialisták nem hagynak fel agressziójukkal, addig mi elszántan harcolunk, egészen a végső győzelemig. Ezt a szilárd akaratunkat semmiféle erő nem tudja megingatni. Népünk tudja, hogy harcával nemcsak saját, szent nemzeti jogait védi, hanem a szocialista tábor dél-keleti bástyáját is, és a világ békéjén is őrködik. Beszéde befejező részében le Duc Tho méltatta a segítséget. amelyet Vietnamnak a magyar nép nyújt Megköszönte a IX. kongresszus Vietnammal kapcsolatos állásfoglalását ós kifejezte pártja, kormánya, népe őszinte és mély háláját ezért a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Mi úgy tekintjük ezt a segítséget és támogatást — hangsúlyozta —, mint baráti szolidaritást, a proletár internacionalizmus ragyogó megnyilvánulását, amely már régóta megvan pártjaink és népeink között. Ebből az alkalomból őszinte köszönetet mondok a Szovjetuniónak, Kínának ós a többi testvéri szocialista országnak, a kommunista pártoknak, a világ munkásosztályának és népeinek a nagy támogatásért és segítségért, amelyet igazságos harcunkban nyújtanak Szilárdan hisszük, hogy ezzel a támogatással és segítséggel a vietnami nép le fogja győzni az amerikai agresszorokat, Kád ár meg tudja védeni aaent nemzeti jogait, Délkelet-Ázsia és a világ békéjét A Vietnami Dolgozók Pártja ígéri, hogy hű marad a marxizmus—lernnizmusho®, a proletár tnternacáonalizmushoQ; mrnMÉHES LAJOS: veteránjaival beszélget a kongresszus szünetében tfen harcol « sxorialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért Ezt döntő tényezőnek tartjuk a békéért a nemzeti függetlenségért a demokráciáért és s szoaalizmw' t vfvutt győzelmes harcinkban. Le Duc Tho végül átadta - Vietnami Dolgozók Pártja Köznonti Bizottsága Ho Si Mini elvtárs által aláírt levelét a kongresszusnak. A KISZ a kongresszus határozatainak végrehajtására mozgósítja az ifjúságot Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az Üttöró Szövetség csaknem kétmilliós tagsága nevében köszöntötte a párt IX. kongresszusát a magyar kommunisták legfelsőbb fórumát. Beszámolt arról, hogy a szervezeti szabályzat tervezete felelősségteljes megbízatással bővíti az ifjúsági szövetség alapszervezeteinek jogkörét, amikor javasolja, hogy: „Ha a pártba KJSZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése lehet". Központi Bizottságunk a KISZ iránt megnyilvánuló bizalom újabb nagyszerű jelének tekinti ezt a javaslatot és minden erejével azon lesz, hogy növelje a KISZ-szervezetek fel© lősségét és aktivitását az ifjú knrnrmi rasták párttaggá nevelésében. További teendőink meghatározásakor abból a lenini megállapításból kell kiitKiulnunk, mely szerint: minden kor ifjúsága „ ... szükségszerűen másképpen kénytelen a szocializmushoz közeledni, nem azon az úton, nem abban a formában, nem olyan viszonyok között, mint apái". A felszabadulás előtti ifjú nemzedék a kapitalizmus társadalmi valóságába született amely alapvétőéin meghatározza életkörülményeit. A ma ifjú nemzedékének viszont a szocialista termelési és tulajdonviszonyok jelentik a társadalmi valóságot amelybe beleszületett amely társadalmi élményeit adja, amely gondolatvilágát formálja, míg a kapitalizmus egyre inkább elvont fogalommá válik számára. A valósághoz jobban teázod ó nevelő munkában a közoktatás területén két j© lentős változást k hoosott az elmúlt négy esztendő. Az első a származás szerinti kategorizálás eltörlése az egy© temi ée főiskolai felvételeknél. Az asztál/viszonyokban, társadalmi valóságunkban végbement változásokkal állt volna ellentétben a régebben jogos megkülönböztetés fenntartása. A KISZ Központi Bizottsága hangsúlyozza azt a véleményét, hogy « jöt>óben nagyobb gondot kell fordítani a középiskolákban a fizikai dolgozók gyermekeinek a segítésére, az egyetemi felvételeknél pedig a felkészültség mellett jobban figyelembe kell venni az erkölcsipolitikai magatartást is. A másik fontos intézkedés, omely helyzetünk reális megítélésiét tükrözi, azt célozza, hogy közoktatásunkat jobban összhangba hozzuk a népgazdaság szükségleteivel, hogy minél több, az iparhoz és a mezőgazdasági** jól értő szakmunkást, technikust, mérnököt képezzünk ki. Ez teljes mértékben megfelel az ifjúság érdekeinek is. Méhes Lajos hangoztatta: a gazdaságirányítás reformja még inkább lehetővé teszi, hogy az ifjúság megtalálja egyéni boldogulását is. Ahhoz, hogy nevel őrrrunkánk még inkább a valósághoz Igazodjék, érdemes szemügyre venné az ifjúság egy részének magatartásában mutatkozó nem kívánatos tüneteket ls. Ilyen például a közömbösség a társadalmi kérdések Iránt A túlzott kritikai hajlam, a cinizmus, az á-lobjektl vitás. Ezek okait kutatva. gyakran hallani olyan választ, hogy az ifjúság nem értékeM eléggé, hogy honnan Indul tunk, milyen nagy irtat tettünk meg. Azt ls mondják, hogy e t© kintetben gyenge a mi nev© lőmunkánfc. Ami ebből n bírálatból bennünket. KISZ-v© zetőket érint, azt elfogadtuk, de szerintünk bármilyen fontos, mégsem vezethet kellő eredményre, ha csak a múlt ismertetésére fordítjuk erőnket Ezzel együtt nagyobb energiát kell fordítanunk arra hogy a mát és a holnapot tegyük érthetőbbé az ifjúság számára. Amikor az Ifjúság választ keres fejlődésünk különböző kérdéseire, fel kell ismernünk, hogy ez az ő társadalmi aktivitásának első megnyilvánulása. Ezt az érdeklődést fojtja el az, aki a problémákat elbagatellizálja, de az is, aki felnagyítja azokat, vagy minden hibát a társadalmi fejlődés szükségszerű következményeként állít be. Igaz, hogy az ifjúság kritikai állásfoglalása csaknem mindig magában hordozza az egyoldalúságot. Életkorából eredően türelmetlen, de észrevételei, bírálatai többnyire valóságos fogyatékosságokat ostoroznak. Okos szóval és türelemmel le kell faragni a túlzásokat, de azt az energiát, ami a kritikák mögött feszül, fel kell használni a ténylegesen meglevő ellentmondások, fogyatékosságok leküzdésére. Az elmúlt hónapokban a „Vádoljuk az imperializmust!" politikád akcióban a magyar fiatalok szerte ez országban kifejezték harcos szokidarfltásukat a hősiesen küzdő vietnami néppel. A magyar fiatalok hitet tettek amellett, hogy barátainkkal, testvéreinkkel vagyunk és leszünk a jövőben is örömben, bánátiban, munkában, harcban egyaránt Befejezésül engedjék meg. hogy elmondjam: a fiatalok nagy várakozással figyelik pártunk IX. kongresszusának munkáját Ifjúsági szövetségünk mindent elkövet majd, hogy a kongresszus határozatainak szellemében nevelje, a határozatok végrehajtására mozgósítsa az Ifjú nemzedéket RÓBERT DUBOWSKT: A nyugatnémet revanshmus Ausztria semlegességét is fenyegeti Káé r nos és Duc Tho. Folitikai Uizoltsagaua.k tagja, a Vti'rami Dolgozók Pártja a Központi Bizottság titkára Róbert Dubowsky. az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy m osztrák nép széles rétegeiben egyre inkább erősödik a felismerés: aa osztrák semleaz európai biztonság lényeges alkotó eleme, PadSomítj elvtárs ausztriai látoíja tása különösen megerősítette ezt a felismerést. — Nem szabod azonban elfejel tent — mondotta —, hogy demokráciánkat ós semlegességünket komoly veszélyek fenyegetik. Tíz évvel (Folytatás a 4. oldalon.) Pfif l IMBKK CSÜTÖRTÖK 3