Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

Lenyűgöző adatok A moszkvai városi tanács megkezdte az 1967-es város­fejlesztési terv megvitatását. Promiszlov, a tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke vitaindító beszámolójában megvonta a szovjet főváros fejlődésének ez évi mérle­gét A közel 7 milliós lako­sú metropolis adatai valóban lenyúgözőek. Csupán az Idén 120 ezer lakást adtak át, 24 új is­kolát nyitottak meg, s en­nek eredményeként az isko­lások több mint 80 százaléka már csak délelőtt látogatja az iskolát Csaknem teljesen elkészült a metró új szaka­sza, amely Gdanovszkba visz, a városi villamos-tro­libusz vonalakat 23, illetve 45 km-rel meghosszabbítot­ták. Jövőre megkezdi működé­Bét az asztankinói központi tv-állomás, amelynek 520 méteres tornya a legmaga­sabb emberkéz alkotta épít­mény lesz. il tervezettnél korábban felépül Szegeden a házgyár Kezdés 19C8 —Befejezés 1970 — Etenként 2ezer 700 lakás Az építésügyi miniszterhelyettes válasza a Dél-Magyarországnak dasáffi vezetése kérte az en tulajdonképpen szabály Építésügyi Minisztériumtól. «zerint a beruházás csak Versen/ 63 szakmában A Dél-Magyarország no­vember 20-i, vasárnapi szá­mában Szeged további fej- crökünJ:' Ar vfhplf„in 1969-ben lenne indítható, hi lődése, városiasodása címmel Cikkunkre dr Sebestyén ^ a beniUzá­közöltük lapunk nyilvános Gyula, építésügyi miniszter- jóváhagyása után készülhet­interjúját Árvái Jóaseffel, a helyettes a következőket vá- nek csak a kivitelezési ter­Szeged Mj. Városi Tanács laszolta: vek. Ennek ellenére, a la­vb elnökhelyettesével. A _ kásépités országos, megyei és nyilvános interjú kérdései A Szegedi Házépítő Kom- t.ár03i fontosságát egyaránt között a szegedi házgyár is binát kapacitása — hozzáve- átérezve, az Építésügyi Mi­szerepelt. E témáról megálla- tőlegesen — 2600—2700 la- nisztérium is arra törekszik, pítottuk: szükséges, tekintet- ^ Usz évent Ennek M hogy a kombinát építését tel az igen súlyos szegedi . ... 1968-ban megkezdhesse. Te­lakáshelyzetre, hogy o ház- 10,0(3 kapacitás- tóntettel a h^-madik ötéves építő kombinát termékeiből ban, mind építészeti végter- terv feszített ipari építési 1971—72 helyett 1970—71-ben mékeiben, mind pedig tech- előirányzataira és az előké­kész lakásokat adhassanak nológiájában újszerű üzem szítésben fennálló nehézsé­át A határidő előre hozá- technológiai terveit megbizá- szándék ""^Y?16®01­,. „ „, . . hatósága nem magától érté­sünkből az illető szovjet ter- tődő dolog. A Csongrád vezö vállalat 1967. augvsz- megyei politikai és állami tus hő végéig készíti el A vezetőknek az Építésügyi kombinát beruházási prog- Misztérium vezetőivel ramiának az elkészítése és eMuties kilépése elosegíthe­ramjanak az elkészítése éa ti e közös szánd<ac tényleges jóváha©ása, a legfeszítet- megvalósulását teb munka mellett is, Igény- ' be veszi az 1967. év hátra- A Sz«gedi Házépítő Kom­levő részét, sőt valószínűleg binát nagy összegű ipari be­átnyúlik 1968. elejére. ruházást jelent. Létesítésének Győri Imre elvtóm, a tartama legalább két-két Csongrád megyei pártbizott- és fél év. Amennyiben 1968 ság első titkára, országgyú- közepén az építkezés megin­lési képviselő a szegedi elv- dúlhat, akkor a kombinát sát a város politikai és gaz­A felszabadulás 22. évfor- Tanulója" címet, s a bíráló (flulójának tiszteletére ebben bizottság javaslatára soron a tanévben is megrendezik kívül megkaphatják a szak­a szakmunkástanulók hagyó- munkás bizonyítványt A mányos versenyét különböző szakmák verse­A fiatalok összesen 63 nyének győztesei kéthetes szakmában mérhetik össze külföldi jutalomüdülésen tehetségüket tudósukat Az vehetnek részt, a második és intezeti versenyek után előbb . . , .. . .. lési Képviselő a szegedi eiv­területi, majd országos dön- harmadik helyezettek pedig |tóreak kívánságát ^ tolmá_ tőkre kerül sor. A legjobbak ertekes tár©jutalomban re- . csolva, 1968. évi kezdést igé­elnyerik a ,Szakma Kiváló szesülnek. 'nyelt. Az előzőekből kátűnő­Egy „importelnök" búcsúja ÖSZI INTELEM O Érleli az ősz az elhatá- a főagronómust egyaránt — Bizonyára nem gondolt a rozást: változtatni kell panaszolta egyik gyűlésen a „kísértetjárásra". Egy rossz a szokásokon a balástyai Al- Il.-es üzemegység vezetője, elnök elment de itthagyta kotmány Tsz-ben. A terme- A maga tehetetlenségét a „örökségét" — a megrontott lés kimondta a szentenciát a szófogadatlan brigádvezetők munkafegyelmet és a szemé­munkaszervezésre, szakveze- nemtörődömségével próbálta lyeskedést. Az idén történt tés re, javadalmazásra egy- álcázni. dolgokért azonban már az erónt. Érvei ellen nincs ma- — A régi elnök lerontotta „örökösök" is felelősek, gyarázat. A tsz igazgatósága a munkafegyelmet a tsz-ben érti az őszi intelmet. —— erősítette meg a főagro- ÁL termés kritikája — Az új tavaszt nem sze- nómus, midőn a kapálatlan eetnök úgy kezdeni, mint az szőlők, késve ekekapázott Mit tettek az egészséges Ideit — summázta vélemé- silókukoricák, meg a brigád- közösségi szellem, a munka­nyét Balogh Sándor tsz-el- vezetők hanyagságát indo- fegyelem megteremtéséért? Bök. kolta Érdekes meghallgatni a bur­Mindez igaz. Mégsem esu- go^nués „kritikáját" Az pán ezért okozott sok fejfá- Alko?Tány egy ^ jóst a tsz vezetőinek a közös don 49 ó3La«h^ar0ot művelésű <va©is a részesbe t«rveztek56 gazdaJcozül 14­No, az idei tavasz cif- nem adott) területek ápolá- «n nem értek el «t a meny­rán köszöntött be: a volt sa. Súlyosbította gondjukat a tsz-elnök búcsúbeszédével, vezető szakemberek magatar- 3ek? N®mls?lf?en Papp A végső leszámolás közgyú- tása. Balogh Sándor tez- dor a E^YJZ ^ lésén még egy kísérletet tett elnök egy -jegyzőkönyvet mu- re tafogadott te holdon 65 - támadott, vádaskodott, tátott, melyben a gyümölcs ^zsát ,A1te"nf3t .Gsánf hogy mentse magák és a szőlő sorkapalásának Gy(>rgy «* *» -Egy kis közöm nékem is megtagadása szerepel. Ez áll zsá> JozsefK t ™ van ahhoz, hogy»a tsz elis- benne: a szakvezetők és a ^jos pedrg e^ holclon 80­mert fett - bizonygatta brigádvezetők felszólítására ™ „odaadását" a közösségért, sem végezték el a tagok a WHSA midőn a fegyelmi bizottság a munkát. Szeptember 26-án Í' ^ A ró f fejére olvaíta, ho© három senki sem jelent meg a szó- ^laTTT^^M háztáji földet birtokolt, jog- lőkapáláson, í© a szakveze- "SitoS J>­— 4,ifrót „áiiaHo o teteiAffitó- ló. (Hasonló acatoKat so­rolhatnék a fűszerpaprika terméséről is.) Honnan e nagy különb­Az örökösök ség? A homok ereje változó, íeleláMfurfl helyenként vízjárásos a te­jeieioss<ge ^^ _ mondogatják. Az Ezzel a Jegyzőkönyvvel lé- igazgatósági megbeszélések í-'-zterá ^^^zdaközö^ég nyegében szakvezetői tekinté- jegyzőkönyveiben azonban St! RL.'SSts S- lyük bizonyítványát állítót- ilyen megjegyzést olvastam: port-elnök" volt, akit a ba­talan jövedelmekhez jutott, tés nem vállalja a felelőssé­©akran italozott cimborái- get.. val, elfojtotta a kommunis­ták bírálatát. (A „vita" a bíróságon még nem dőlt el.) Mindez csupán e©etlen tanulságért érdemel szót: több felelősséggel kell kivá­ták ki. (Bár álláspontjuk ú© e©es helyeken a részes bur­lástvalak nem ismertek be- lenne ^^ ha a ^össég- gonya június 29-én e©szer Vf X ^„ttf emh^ gel együtt havi fizetésük egy sem volt megkapálva. Más folyásos vezető emberek J^*3^ elhárították" vol- alkalommal Ördögh József. na maguktól az illetékesek, az ellenőrző bizottság elnöke Mind az igazgatósági meg- tette szóvá, ho© a Il.-es észrevételeiből, üzemegységben miért ©enge folyásos ajánlották bizalmukba. (Utó­lag derült ki, ho© előző kar­rierje sem volt éppen áldá- -T'1?? aos.) Mikor a szövetkezeti idei átlagtermések a burgonyatermés. Három szeszélyes grafikonjaiból ar- holdon az előírt 52 ezer 400 kuk is ama kozmondasbeli ^ kövJetk^teth€tünk: mmt- tő helyett mindössze 20 ezer ha kissé anarchikusan dol- 400 tő volt elültetve. Az goztak volna idén az Alkot- igazgatósági tagok esetenként mány Tsz-ben. bírálták a termésbecsló bi­A gazdák nem hallgattak z^tság felületességét; né­választanait elnökiig a szö- 55 fESS ZSTtZSfr ^fJll ^SnulSTu^it; a ^tta" ízes paraszti nyel­főagronómus u© érezte, nem vt"­segítik törekvőiben közvet- u G3ya0 ^ U tel beosztottjai. (Mindezt ho© a ©enge horamu bur­jegyzőkönyvek örökítik meg.) gonyafold valahogyan a gaz­Ratádásul, az említettek - ^ f^^^y,^^ az e©szerű tagokat kivéve szülte a jókora burgonya­Az ilyen import-elnök sok - havi fizetésesek; tehát kö- ^réeoxat. kérdezhet. nem ilyen maga-mentő ma- kérdezte a főagronómustól: Helyes-e a termfeD«-.siemeK ©tanáratokban: ho©an jutott idáig ho© ter- « f^nöté^él? _ A régi elnök lejáratott vei sorra kudarcba fullad- lésü kapasnövenyeKneij minket, üzemgazdászokat és tak? „szentek" közé tartozik, ak­kor nem az ajánlók, de a közösség látta kárát. Több ízben bebizonyoso­dott: jobb, ha olyan embert merik munkáját, együttérzé sét a közösséggel. Nem panasszal űzik a „kísérti tel" Balogh ödön 1970 végére megépülhet és 1971-ben már lakásokat ad hat át. Ez a korábbi szán­dékunkhoz viszonyítva fél­egyéves előrehozást jelente­ne. Ennél korábbi indulás és befejezés műszakilag nem megvalósítható, viszont még e közölt időpontok betartásá­hoz is feszített munkára lesz szűkség. Megállapodtunk Csongrád megye és Szeged város ve­zetőivel, ho© e komoly erő­feszítéseket Igénylő munka feltételeinek biztosítása ér­dekében ők is támogatják erőfeszítéseinket és segítenek a ©ors építés feltételeinek a megteremtésében. Katonák eskütétele Ma, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a fiatal katonák ünnepélyes eskütétele Szege­den, a Bem tábornok utca 13. szám alatti Kossuth lak­tanyában. Az alakulat pa­rancsnoksága szívesen látja vendégül a katonák szüleit, hozzátartozóit és az érdek­lődőket az ünnepségen. ifpyiitfrotüködés vitatkozva mj a©on nehéz megszabadulni a hosszú időn át be* [^j idegződött reflexektől, szokásoktól. Különösen ké­nyes, bonyolult az emberi kapcsolatokban új vi­szonylatokat teremteni. Az évek során természetessé vált, hogy a vállalati vezetőségek és a szakszervezeti bizottsá­gok egyaránt a gazdasági-termelési programok me©alósi­tását tekintették fő feladatuknak, sőt helyenként az szb-k i©ekeztek betölteni a „pótgazdasági vezetés" szerepét, ©akran több időt, energiát fordítva anyagbeszerzési és e©éb ü©ekre, mint a dolgozók közvetlen érdekvédel­mére. Az új gazdasági mechanizmus működésének távlatait kutatva, újra értékeljük, végiggondoljuk a társadalmi-po­litikai folyamatokat, köztük a társadalmi szervek helyét; szerepét is. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: minden sze© végezze a maga dolgát. A gazdasági vezetés a maga appa­rátusával gazdálkodjon eredményesen, a szakszervezet pe­dig politikai-érdekvédelmi jellegénél fogva társadalmi­mozgalmi eszközökkel segítse e©felől a gazdasági célok megvalósulását — miután tartósan csak ez adhat reali­tást az életszínvonal növelésére irányuló szándékoknak —, másfelől képviselje következetesen a vállalati, ©áre©ségi, múhelyi dolgozó kollektívák közvetlen érdekeit. A ©akorló szakszervezeti emberek elvileg eddig ls elismerték a fenti követelmény igazságát, óm a valóság­ban ma még sokszor nem jut erejükből ennek teljesíté­sére. A vállalatok többségében például az év elején elké­szítik a szociális, egészségügyi, munkavédelmi komplex In­tézkedési terveket, amelyeknek teljesülését félévenként mérik, ellenőrzik. A tapasztalatok szerint ©akori az „el­csúszás", eléggé általános tünet, hogy a szakszervezeti bi­zottságok túlságosan is megértően kezelik az objektív va© annak tűnő Indokokat, magyarázatokat, amikor e©-e©, a munkakörülményeket javító Intézkedés elmarad vagy ké­sik. A magasabbnak tűnő érdekek „oltárán" esetenként feláldozzák a „kisebb" érdekekek Ennek is betudható, ho© a munkások szemében helyenként a vállalati gazdasági és szakszervezeti vezetés elmosódik, nem rajzolódik ki előt­tük kellően a két vezető szerv sajátos, karakterisztikus arca G örcsösen tartja magát még az a hiedelem, ho© a jó együttműködés kizárja a nézeteltéréseket, a vitá­kat. Holott a Szaktanács és a Minisztertanács kö­zös határozata egyértelműen kimondja: az ellentmondáso­kat, feszültségeket fel kell tárni, az állami és szakszer­vezeti szervek közötti kapcsolatban az önállóságot és a felelősséget el kell határolni, valamint a feszültségek fel­oldásának a módját is közösen kell megtalálni. Szükség esetén pedig felsőbb sze© elé vinni a vitás kérdéseket Persze nem arról van szó, hogy a szaksze©ezetek fel­adata csak a „nem"-ek kimondása le©en. Az is helytelen elképzelés, ho© a gazdasági ügyek csak a gazdasági ve­zetésre, a politikai-emberi ü©ek egyedül a társadalmi sze©ekre, köztük a szakszervezetekre tartoznak. Bármeny­nyire is a gazdaságosság, a jövedelmezőség szempontjai kerülnek előtérbe, groteszk „munkamegosztás" tenne, ha a vezetés emberi tényezőit kiragadnánk a gazdasági veze­tés egészéből, és „átutalnánk" azt a társadalmi vezető sze©ek kezébe, kizárólagos joggal. A vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői között kívánatos jó kapcsolatnak, együttműködésnek nem a kri­tikátlanság, a vitanélküliség a mércéje, hanem: a né­zeteltérések, feszültségek feltárása, azok közös megoldása. Ennek ©akorlatias véghezvitele természetesen nagyon bo­nyolult iehet. Akadályozókká válhatnak valóságos objek­tív okok (például pénzhiány), de közrejátszhatnak szubjek­tív indokok is. Az említett éves komplex intézkedési ter­vek már eleve adott pénzügyi keretek között születnek, te­hát százszázalékos me©alósításuk objektíve lehetséges. E te©ek „e©enrangúsítása" a termelési programokkal, a tételes ellenőrzés, anyagi és erkölcsi ösztönzés, szükség esetén felelősségre vonás a mulasztókkal szemben — több­nyire elhatározás dolga. |*M in múlik, hogy új felfogásban, szellemben dolgoz­lwB zanak a vállalati szaksze©ezetl bizottságok, és mű­ködjenek együtt a vállalati vezetőségekkel? Első­sorban azon múlik: mennyire ismerik fel, ho© „új szelek fújnak", mennyire képesek élni a már megtevő — a jö­vőben bővülő — jogaikkal, hatáskörükkel. A legfontosab­bat — minden új felismerés mellett — sem szabad elfe­lejteni: továbbra is az ember áll érdeklődésünk közép­pontjában. Minden más kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az emberi szükségleteket a lehető legjobban kielé­sítsük. KALOCSAI TIBOR Jobb védőfelszerelések az öntödében Lapunkban többször szóvá kívül új baleseti szolgálatot jobban bizonyítja e© adat: tettük a szegedi öntödében vezettek be — a kisebb sé- a múlt év hasonló időszaká­uralkodó rossz balesetvédel- rültek ellátására délelőtt 10 hoz képest felére csökkent a mi helyzetet. Néhány hónap- órától délután 4 óráig ápo- balesetek száma, s ez öntö­pal ezelőtt még számos égé- lónőt alkalmaztak. dei mércével mérve — na­si sérülésről, fi©elmetlen A ©ökeresen megváltó- ©on. sokat jelent! emberről — és alkalmatlan zott helyzetet mindennél M. I, védőeszközökről számolhat- . tunk be. De mindez — a múlté. Az üzem vezetői és dolgo­zói e©ütt indítottak hadjá­ratot a balesetek elten. Tiz pontból álló összetett prog­ramot dolgoztak ki, amely kiterjed az öntöde minden balesetveszélyes körülmé­nyére, munkafolyamatára. Versenyt hirdettek a formá­zók, az öntők, a segédmun­kások között a sérülések megelőzésére, jó védőeszkö­zök készítésére. Az e©üttes erőfeszítés nem volt hiába: ma már fe©elmezettebb a munka. Farkas Zoltánnak és Aradi Vilmosnak sikerült használható, kényelmes vé­dőbakancsot, lábszá©édőt készíteni. Ezzel az üzem egyik iegna©obb problémá­ját oldották meg. Az egyik új védőberendezés használ­hatóságát bizonyítja, hogy bevezetése után már az or­szág többi öntödéje is érdek­lődött. Az öntödében ezen­A baktói pör még nem ért véget Lapunk szeptember 25-i tést a II. kerületi tanács vb számában A baktói pör cím- a pluszként megítélt összeg mel írtunk cikket 33 baktói mérsékléséért, illetve a jog­telektulajdonos, mint felpe- talannak tartott részietek el­resek és a szegedi II. kerü- utasítása miatt, a 33 telek­leti tanács végrehajtó bízott- tulajdonos pedig további sága, mint alperes között fo- mintegy 500 ezer forint me t­lyó pereskedésről. Ezt meg- ítélése céljából megfelleb­előzően hirdetett ítéletet a bezt.e. Az ü©észség is fel­járásbíróság, s 'ítéletében kö- lebbezett e©es kérdésekben telezte a szegedi II. kerü- óvás miatt, leti tanács végrehajtó bízott- A megyei bíróság tegnap, ságát, ho© a Baktóban ta- csütörtökön tárgyalta az valy kisajátított, házhelyek- ügyet. Meghallgatta a peres nek tervezett 12 ezer 709 feleket, majd bizonyítás k-­né©szögöl területért a már egész-'tést rendelt el a nem kifizetett 1 millió 215 ezer kellőképpen tisztázott kérdo­forinton felül a volt tulaj- sekben. A következő biró­donosok e© részének továb- tárgyalás időpontját ja­bi 857 ezer forintot fizes- OJ sen ki nuar 11_én délután fel 3 Az első fokú bírósági dön- órára tűzték ki. Péntek, 1966. december 39. QÉL-MAGY-ÍRORSZÁÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom