Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

Jflcii izám^cuMdt: A szegedi házgyárról Együttműködés vitatkozva Szilveszteri előzetes A labdarúgó NB I sorsolása v­VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGIAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 307. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1960. december 30. A Miniszter­tanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró An­tal, a kormány elnökhelyet­tese beSzámolt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XX. ülésszakáról és végrehajtó bizottságának 17. Oléséről. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány felhatalmazta R belkereskedelmi és a pénzügyminisztert, hogy az eddigi szigorú megkötöttsé­gei: enyhítésével újra szabá­lyozzák a közületeknek (be­leértve a vállalatokat és a mer. " tázdasági terme'öszö­velkezc; 'tát) a kereskede­lemnél történő isarlásait. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a kor­mány, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1967. első fél évi munkater­vét (MTI) Ujabb négy állam egyezménye A Lengyel Népköztársaság Külügy minisztériumában 1966. december 28-án újabb négy állam meghatalmazott­jai írták alá a nemzetközi ágazati gazdasági együttmű­ködési szervezetek jogállásá­ról és kiváltságairól szóló egyezményt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében az egyezményt O. Jelen nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság nevében Martin Fe­renc nagykövet, a Német De­mokratikus Köztársaság ne­vében K. Mewis nagykövet, valamint a Szovjetunió ne­vében A. Arisztov nagykövet írta alá. (MTI) Fejlesztik az úthálózatot A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tájékoztatója Munkatársunk megkereste a KPM Űtosztályát, hogy felvilágosítást kérjen a jövő évi útépítésekről és korsze­rűsítésekről. Az ország köz­úti forgalmának fele ugyan­is a főhálózati utakon bo­nyolódik. 4 Jőutak re kon strukcióyo Legjelentősebbek az egy­számjegyű, elsőrendű háló­zati utak, ezek egyike az M—1, illetve az E—5-tel jel­zett Wien—Budapest—Sze­ged főközlekedési útvonal, amely a London—Istanbul transkontinentális közút egyik része. — A jövő évben — kap­tuk a tájékoztatást — 362 kilométer főhálózati út épí­tése fejeződik be, 180 kilo­méter főútvonal rekonstruk­ciójának befejezése pedig az 1968. évre húzódik át Az alsóbbrendű útvonalakon különböző szakaszokon 145 kilométert építenek át El­kezdődik, de áthúzódik 1968­ra 170 kilométer útszakasz rekonstrukciója. —A jövő évben teljesen elkészül az M—1. számú ba­latoni műút Martonvásár— Székesfehérvár közötti sza­kasza. — Az E—5. nemzetközi jelzésű, 1. számú Budapest —TE ta—Győr—Hegyesha­lom úton egyidejűleg 100 ki­lométer hosszúságú útvona­lat korszerűsítenek. A ter­vek szerint ezen a vonalon 46 kilométer átépítését feje­zik be az 1967-es esztendő­ben. — A 2. számú Budapest— Vác—Hont közötti út or­szághatárig vezető szakaszá­nak rekonstrukciója az új esztendőben is folytatódik. — A 3. számú, Budapest —Miskolc—Tornyosnémet útvonalon Gyöngyösnél 37 kilométeres vonalat kell korszerűsíteni. Jövőre eb­ből 19 kilométert fejeznek be. — A 4. számú Budapest —Debrecen—Záhony útvo­nalon 54 kilométer hosszú­ságú szakaszt újítanak fel. A tervek szerint 44 kilomé­tert fejeznek be az 1967. év végére. — A budapest—szeged— röszkei, 5. számú főútvona­lon 25 kilométer hosszúság­ban építenek modern útvo­nalat. Kora tavasszal meg­kezdik a 6. számú főút­vonal, Szigetvár országhatár közötti szakaszán a maka­dámpálya korszerűsítését Az idegenforgalom érdekében — A 7. számú útvonal bu­dapest—nagykanizsa—lete­nyei útvonal átépítése so­rán 50 kilométeres szaka­szon dolgoznak majd, eb­ből az új esztendőben 33 ki­lométert fejeznek be. — A mellékútvonalak kö­zött a 7l-es lepsény—bala­tonfüred—balatonkeresztú­ri vonal 30 kilométeres mun­kálataiból 21 kilométer ké­szül el 1967-ben. — A balatonederics—sár­vár—soproni útvonalak Já­nosháza felé eső szakaszát. 42 kilométer hosszúságban korszerűsítik. Ebből 31 kilo­méter hosszúságú út építését fejezik be az 1967-es eszten­dőben. Ezzel könnyebbé vá­lik az idegenforgalom áram­lása Ausztria felől, mert Já­nosháza és Nagycenk között az út korszerűsítése már be­fejeződött — A turisták szempontjá­ból lényeges eredmény, hogy 1967-ben befejeződik a budakalász—dobogókői úton a Pomáz és dobogókői rész újjáépítése. — Idegenforgalmi szem­pontból jelentős, hogy Veszprém megyében a Zirc —Bakonybél közötti. vala­mint a szántód—tihany— aszófői út átépítése, vala­mint Herend és Úrkút kö­zött a szentgáli bekötő út korszerűsítése fejeződik be. — A nagybaracska—mo­hácsi vonalon befejeződik az 53 méter nyílású híd építé­se. Száz község kap bekötő utat — A harmadik ötéves tervben kereken 100 község bekötő útját építik meg, illetve rekonstruálják, ami­vel 54 ezer személy kap­csolódik be — az úthálózat felújítása révén — az or­szág úthálózatának vérke­ringésébe. 1967-ben ebből 22 község bekötő útjait épí­tik meg, 72 kilométer hosz­szúságban és további hat község 23 kilométeres bekö­tő útjának építését pedig megkezdik — fejezte be tá­jékoztatását a Közlekedés­és Postaügyl Minisztérium útügyi főosztályának infor­mátora. K. S. Termőtalajt „varázsoltak közel 5 ezer holdon ii Szegeden, a Cserepes soron, az egykori Kertész féle tég­lagyár épületeiben van az Országos Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat szarvasi kirendeltségének Csongrád megyei központja. Itt a he­lyiségek sivárak. Pedig érté­kes termék az a „portéka", amit az itt dolgozó, naptól, széltől, hidegtől cserzett arcú munkások, traktoristák. gép­kocsivezetők, kubikusok „gyártanak". Amerre járnak és ahol megtelepszenek új termőtalajok születnek a kezük nyomán. A Csongrád megyei ki­rendeltség 1966. évi eredeti programjában összesen 2500 hold, nagyobb részt teljesen leromlott szikes, szódás és sívóhomoktalaj „generálo­zása" szerepelt. Ezzel szem­ben a december 19-i záróje­lentés alapján összesen 3410 holdon végeztek a megyében úgynevezett kémiai talajja­vítást. Továbbá 886 hold sívó homokot tet­tek termékennyé. A munka nagyságáról csak akkor alkothatunk megkö­zelítően reális fogalmakat, ha látjuk, hogy például egy­egy hold futóhomok termés­re kényszerítéséhez 500 má­zsa lápi földet kell kitermel­ni, s helyszínre szállítani az ásotthalmi és a kelebiai bá­nyákból. A homoki jríizdnsávok kö­zül az idén a legnagy obb megrendelő a rúzsai Nép­szabadság Tsz volt, ahol 240 kataszteri hold szinte semmire se jó homok­talajt újítottak fel. Sorrend­ben az öttömösi Magyar László Tsz következik 200 hold homok ja vitással. Ezen­kívül még az üllési Kossuth Tsz-ben és az ásotthalmi Egyetérsét Tszcs-ben végez­tek nagyobb, összefüggő te­rületeken homokjavítást. A feketeföldi szikeseken 1966-ban a baksi Űj Elet Tsz volt a talajgyógyítás legnagyobb megrendelője. Hatalmas tömegű cukorgyári mésziszap, gipsz és lignit felhasználásával félezerhold földön teremtettek kifogás­talan termőtalajt S a tervük szerint a talajjavítást az új esztendőben is tovább foly­tatják a baksiak. A Tiszán­túli szikeseken összesen 400 kataszteri hold gyenge ter­mőképességű talaj vált a szegedi „talajosok" munkája nyomán magasan jövedelme­zővé a tiszaszigeti Búzaka­lász és a kübekházi Sarló Kalapács Tsz területein. Az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szege­di kirendeltségének dolgozói niár az újesztendei felada­tokra készülnek. Még nem egészen végleges adatok szerint 1967-ben míntc-v 6 ezer kataszteri holdon végeznek majd ké­mia' és mechanikai talajja­vítást E munkához tervük szerint 6918 vagon javító anyagot használnak majd fel. Ebből a hatalmas meny­nyiségből több mint 2 ezer vagon a Tiszán túli szikesek orvossága, cukorgyári mész­iszap lesz. 900 vagon mész­kőpor pedig a felnémedi bá­nyából érkezik Csongrád megyébe. Perkupái gipszből 128 vagonnyit igényeltek. Az ideinél nagyobb ütemben folytatják jövőre a szegedi járás homokjai­nak javítását is. Többek között 3800 vagon lápi föld — tőzeg — kiterí­tésével igyekeznek pótolni a szürke homokból hiányzó humuszt. Talán csak kevesen tud­ják, hogy a termőtalajok ja­vításához az állam is felbe­csülhetetlen értékű anyagi segítséget nyújt. A megren­delő termelőszövetkezetek, tsz­csoportok a hatalmas tö­megű javítóanyagot telje­sen ingyen kapják. Csupán a szállítási költsé­gek kisebb részére kell bi­zonyos hitelt igényelniük. Ez a nagy állami áldozatválla­lás azonban az eddigieknél sokkal több kenyérgaboná­ban, szemestakarmányban és mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagokban térül vissza a népgazdaságnak. Ölést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bi­zottsága tegnap Szegeden a városi pártbizottság székházé­nak nagytermében megtartotta idei utolsó ülését. Ezen Ró­zsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára adott tá­jékoztatót a IX. pártkongresszusról, a megye küldöttségé­nek ott végzett tevékenységéről, valamint időszerű politi­kai és gazdasági feladatokról. Ezután Ágoston József elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője terjesztette elő a megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei pártbi­zottság 1967. 1. félévi munkaterhét. A két napirend feletti vitában felszólaltak: Berár Deme­ter, Fehér Lajos, Jurátovits Aladár, Krajkó András, Ladányi Benedek, Reseterits Sándorné, Szabó Sándor, Szécsényi La­jos és Vajda György elvtársak, majd a megyei pártbizott­ság megfelelő határozatokat hozott A beszámolót és a féléves munkatervet egyhangúan elfogadták. Ugyancsak elfogadta a pártbizottság azt az állásfoglalást, amely összegezi a megye 1967. évi feladatait. (Az állásfoglalást a helyi lapok — a Csongrád megyei Hírlap és a Dél-Magyar­ország — kivonatosan közlik január elsejei számukban.) Végül az elnöklő dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a közeledő új esztendő alkalmából a megyei párt végrehajtó bizottság nevében kívánt a me­gyei pártbizottság tagjai révén jó egészséget, sok sikert Csongrád megye kommunistáinak, pártonkívüli dolgozói­nak. INDULNAK A TARTÁLYKOCSIK •ÜB (Somosyiné felv.) Folyékony fekete arannyal fizet a baktói szik. A szegedi olajmedencében az igazi üzemszerű kőolajtermelés megszervezése még sok munkát igényel. Többek között utakat, vezetékeket is kell építeni a kutakhoz. A nagy szállítóautók azonban — mint egy-egy óriás lopótök már zamatolgatják a baktói szik értékes levét. Ez a ké­pen látható tartálykocsi a feneketlen sár miatt még nem tudja megközelíteni a ku­tat, de sebaj. Közönséges alumínium bádogú kertészcsöveken vezették ki a rögtön­zött töltőállomásra az olajat a bányászok Lehetséges az élet a Holdon A Luna—13 felvételei Alekszandr Oparin akadé­mikus, a neves szovjet bio­kémikus úgy véli, hogy a Holdon lehetséges az élek — Véleményem szerint, le­hetséges, hogy a Holdon szerves anyagok vannak — írja a szovjet tudós a Mosz­kovszkij Komszomolec csü­törtöki számában. — Ha a további kísérletek során fel­fedezhetnénk az életet a Holdon, akár a legprimití­vebb formájában, vagy az életnek csupán a maradvá­nyait, például elpusztult or­ganizmusokat, ez rendkívül sokat jelentene az élet lé­nyegének felismerése szem­pontjából — állapítja meg a szovjet akadémikus. * Sir Bemard Lövell, a Jod­rell Bank csillagvizsgáló igazgatója, miután az inté­zet saját vevőkészülékeivel rögzítette a Luna—13 által sugárzott négy Hold-fényké­pet, szerdán táviratban érte­•"'tette moszkvai koUésáit az eredményről, és hozzájáru­lásukat kérte a felvételek közzétételéhez. Keldis akadé­mikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke csü­törtökön örömét fejezte ki az angol tudósok eredménye felett. Csütörtökön, magyar idő szerint este 18.00 órakor a Jodrell Bank csillagvizsgáló közzétette a négy felvételt, amelyek a Hold panoráma­képét adják. Külföldi jelentés alapján a hazai sajtó is megírta, hogy- az ausztráliai sivatag­ban lehulló óriási meteorit­ban olyan ásványt fedeztek fel, amely földünkön nem fordul elő. A „leletnek", amelyet troilitnak neveztek el, felfedezői nagy tudomá­nyos jelentőséget tulajdoní­tanak — szólt a közlemény. A szenzációsnak tűnő hír­ről véleményt kértünk ille­tékes magyar szakemberek­től. Fqvhfroríí válaszuk sze­rint, a híradásban valami tévedésnek kell lennie. Az eddig ismert meteoritok anyagát ugyanis 98 száza­lékban olyan kőzetek alkot­ják, amelyek kémiai és fi­zikai szempontból tökélete­sen egyeznek a Földön is megtalálható ásványokkal. A fennmaradó 2 százalék ter­mészetes körülmények kö­zött ugyan nálunk nem for­dul elő, de mesterséges úton ezek is kivétel nélkül elő­állíthatók. Ezek közé tartozik a troi­lit is, amely különben kö­zönséges vasszulfid. Megta­lálása tehát ilyen értelem­ben semmiképpen sem szen­záció. Az érdekesség az esemény­ben mindössze annyi, hogy amikor a meteor a Föld lég­körében a súrlódástól fel­ízzik, a troilit az esetek túl­nyomó részében kiég belőle, és legtöbbször csak a he­lyén maradt lyuk árul lilq korábbi jelenlétéről. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom