Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

Tegnap történt... Szeged életéből... Tegnap történt... Szeged életéből... Egymillió dolláros üzletkötés A szegedi kenderfeldolgozó ipar törté­netében most került sor a legnagyobb üz­letkötésre: egy nyugati cég közel egymil­lió dollár értékű ponyvát rendelt a Ken­derfon® és Szövőipari Vállalattól. A vál­lalat eleget tesz a megrendelő kívánságá­nak, és már ez év utolsó napjaiban is szállít, majd a következő esztendőben fo­lyamatosan eleget tesz a szerződésben vállalt kötelezettségének. A nagyvállalat egyébként teljesítette idei exporttervét, sőt az előirányzott 3,5 millió négyzetméter ponyva helyett 3,8 millió négyzetmétert adott át vásárlóinak. Az utolsó öt vagon áru tegnap hagyta el a szegedi Tisza-pályaudvart: három va­gon a nyugati országokba, két vagon pe­dig a Szovjetunióba indult útnak. S még egy érdekesség: a szegedi ken­derfonógyárba megérkeztek Angliából azok a gépek, amelyek már az új eszten­dő elején exportképes fonalat gyártanak. A fonó, nyújtó, kártoló és kiszerelő gép­park termékére új vevőként jelentkeztek az NDK külkereskedelmi vállalatai. Teljes üzemben ű vasút Az áruház slágerei Milliós üzlet így hívják már a Tisza Áruházat Sze­geden. Forgalma alapján a sárlója van az üzletnek. A nagyobb tételeket nézve: az utóbbi öt nap alatt 87 tévét, 69 rádiót, 17 mosógépet 26 centrifugát 34 porszívót és 5 hűtőgépet Kábelek Jordániába Üdvözlő távirat Kongóba Amikor este elnéptele­nedtek az utcák, becsuktak az üzletek, megálltak a vil­lamosok, a jó melegben gazdát cseréltek az ajándé­kok, a vasúton akkor sem szünetelt a munka. A vona­toknak indulni kellett. Sőt, a lehető legnagyobb forga­lom éppen ebben a pihe­nésre szánt időben van. A mostani utazásoktól valahogy lemaradt az ide­gesség, az „egymás haját tépő" csúcsforgalom. Nagy István, a nagyállo­más vezetője, az előre meg­A jó minőség, a pontosság a jordániait is - teljesítet- váltott jegyeknek, no meg legutóbb újabb üzletet szer- ték. f» korabban hazautazó dia­zett a szegedi kábelgyárnak. Tegnap a megjelölt határ- k?knak tulajdonítja a tor­Egy jordániai cég kétmillió idő előtt indult útnak Jor- lodasmentes utasforgalmat. „ .. forintért rendelt mérőműsze- dániába öt kamion után az S persze annak hogy tobb budapesti Corvin, a Lottó és rekhez, irányító berendező- utolsó egy vagonos szállít- kocsit kapcsoltak a szerel­- sekhez szükséges kábelt, de- mány is behajózásra. A tá- vényekre és úgynevezett * Verseny Aruhaz uUn cember ,w határid6vei. An- Voli ország képviselői teljes ™ntesitő személy- es rangsorolásban a negyedik nak eUenére, ^ megelégedésüket fejeztek ki helyen áll az orszagban. gonddal anyaghiánnyal küz- ezzel az egy mondattal: „Az dés az ünnepeken: a gyors­NaDonta 12 ezer fizetővé- dött, a 9 millió forint értékű eddigiek alapján jövőre új- vonatok Diesel-mozdonnyal Naponta 12 ezer nzetova ^eladatukat _ tózte ból jelentkezünk!" közlekednek. Budapest fele a menetrendszerinti es un­•• nepi járatokon kívül mente­sítő személyvonatok is in­dulnak: a 13 óra 53-as 24­én, 26-án, 30-án, 31-én és ^ » . január 1-én; a 22 óra 05­A Szeged 1. számú posta- Sorra várnak a hívások Eu- kor induló pedig 26-án és rórémltak hiYabalbari tegnap volt a rópa szinte valamennyi or- január i„én. A menetrend­vdsaroiuis.. csúcsforgalom teteje. Hu- seágába. Tobb hívást is je- S2erű gyorsvonatok erősí­Öránként 26 kalap, 20 pár szonnyolc zsák 7 és fél má- gyeztek Szegedről Moszkvá- tett szerelvénnyel indulnak „AI harknv. kelt el pw levelet tartalmazott, s ba, Leningrádba,' Varsóba. Mentesítő gyorsvonat lesz női harisnya keit el. Egy ennek 97 ^zaléka üdvözl® Berlinbe, Bukarestbe, továb- 27-én és 2-án 5 óra 12 perc­nap alatt 311-en vásároltak lap volt. A hatalmas meny- bá Párizsba, Stockholmba, kor. De Budapestről is sok sálat. 657 en illatszert 6->9- nyiségű anyagot boszorká- Belgrádba, Helsinkibe. S ter- mentesítő járat érkezik: 27­" " nyos gyorsasággal osztották mészetesen viszonthívások is én, 31-én és 2-án 3 óra 46 en papírt és írószert, 282-en szét a város minden részébe, vannak szép számmal, ami- perckor személyvonat; 26­műanyag eszközöket, 406-an 6 óráig kézbesítettek kor a külföldön élő magya- án, 31-én, és január 1-én tegnap a „postás bácsik". Az rok kérnek beszélgetést sze- 20 ora 43 perckor gyorsvo­sportfelszereléseket Egy na- expressz leveleket és távira- gedi rokonaikkal. nat. . pi forgalmuk játékokból 60 tokát viszont az ünnep mind­. . két napján kiviszik a cím­ezer fonnt Zeiteknek. A „sima" napok­Hogy mi volt a sláger, hoz viszonyítva a csomagfel­ari DÓ7S3 PáL az áruház vétel mintegy két és fél- FWss kenyér és pék- Karácsony kalácsos ünnep: h szeressére nőtt. Mindenki si- sütemény, fonott, foszlós szombatim 15 ezer fonott ka­igazgatója nagyon is szá- et meglepetésével, hogy is- szép kalács bővében ke- lácsot sütöttek ki a szegedi montartja: műbőr kalap, te- merőseinek, rokonainak kel- rülhet a szegediek asztalá- pékek, akik sokat túlóráztak „ , , . ternes órát szerezzen. ra karácsonykor. Hogy így is ez alkalommal. A kicsi, nFakkendd> ^ mohair legyen, arról szorgos és fá- nagy és óriás kalácsok mint­«ál. A „nemzetközi harisnya- ^zamiamatatianui sok radságos munkával gondos- egy 45 mázsát nyomnak választék" is megtette a magá- Lslv^t k&röntöttekaz itt 3 ?ütöIipa1ri ezak™u./ együttesen. Nem kis gondot Istvánt KoszontotteK az ra kásakj műszakiak, szállítók, jelentett a sok áru kiszállt­ét: a magyar mellett angol, feladott táviratok nemcsak péntek éjszaka & tegnap lása; áUandóan úton volt a német, olasz, francia nylon- gSg^flfldfa fa sS T^&L 700.,.ir.áz/ - vállalat 19 gépkocsija, hogy harisnyákból választhattak diek Kongóban és Malaysiá- k^enoéiMl s E 80 ezlr a háziasszonyok időben b® * meglepetést szándékoló ban élő rokonaikat üdvözöl- űai-at, péksütemény te útnak szerezhessék az ünnepre­férjek és vőlegények. Nagy ÍISEK'ÍBSSSI* * indult 32 Valót keletjük volt — szinte Kalácsos ünnep esz ünnepek alkalmából. a Sokan személyesen adják rórás órájáig — a külön- át üdvözletüket külföldön féle női fehérneműknek is. élő rokonaiknak — telefonon. Nagy felhozatal a piacon m Ádámok, Évák köszöntése A karácsonyt közvetlen megelőző szombati hetipia­con általában kicsi szokott lenni a felhozatal Szegeden. Erre most nagyon rácáfolt a tegnapi piac árubősége. Kü­lönösen baromfiból volt erős a felhozatal. Ennek ellené­re az árak meglehetősen tar­tották magukat: a pulyka 26—27, a hízott liba kilón­ként 30 forintért kelt Egy pár sovány kacsáért és az ugyanolyan súlyú tyúkért elkértek 120 130 forintot fa. Egy pár rántani való csir­ke — összsúlyban körülbe­lül 160 dekás — 60—65 fo­rint volt A fiókgalamb ára párosan 20—22 forint kö­rül mozgott Sok volt az alma és a szőlő. Az almát kilónként 5—6, a szőlőt 7—8 forintért adták. A kelkáposzta 2, a fejekáposzta 1,60 a karalá­bé 2, a vöröshagyma 2,80, a zöldség 4, a burgonya 2,50, a sárgarépa 2, a hasábos sa­vanyú káposzta kilónként 4 forintért kelt A tojásért da­rabonként 2 forint 20-at fa elkértek. Az üzletekben vi­szont 2,10-ért vásárolhatták. A dióbél kilónként 60, a mák literje 28—30 forint volt. Nagy volt az árubőség, nagy a kereslet ls: roska­dozhat az ünnepi asztal a sok-sok finom ételtől, cse­megétőL Szóváltás csirke miatt Tegnap reggel a Szent István té­ri piacon csirke­ügyben kerültem szóváltásba a ne­jemmel. Szent meggyőződéssel jelentettem ki: nem vagyok haj­landó 80 forintot adni egy pár lila­bőrű soványsá­gért, amikor ugyanitt 30 fo­rintért megkapha­tom a csirke kii® ját a tsz-ektől vagy a földműves­szövetkezettől... Kiderült azon­ban, hogy ezúttal nem lett igazam Ugyanis sem tsz, sem földműves­szövetkezet nem hozott csirkét a karácsonyi piac­ra. A szegedi Fel­szabadulás pavi­lonjának ajtaján vigasztalásul ezt elolvashattam: „Csirkénk van, 26 forint kilója". Az írás azonban alig­hanem még a múlt szerdán kelt K® sőbb, egy óra múltán megint tiszteletem tettem a pavilonnal, ak­kor is három üres csirkeszállító lá­dát találtam. Tíz óra körül már csirke is volt, de olyan sokan álltak sorba, hogy az én üzletkötésem tel­jesen reményt® lennek bizonyult. A földművessz® vetkezetnél még csak üres ketr® cek se álltak. Azt mondták: ilyen még nem történt. A szentesi BAR­NEVÁL 30 mázsa csirkét ígért má­ra, de végül sem­mit sem hozott... Végül a Marx téri piacon, a szegedi Űj Élet oavilon­jánál egy kedves eladónéni meg­győzött: „Kétna­pos ünnep jön, kedveském, ezért nem mertünk ma csirkét kihozni. Ha nem kel el, nem vihetjük vissza, ml lesz itt két napig sz® gényekkel? .Én is azt kér­dezem, vajon mi is lett volna sz® gényekkel ? Cs. J A virágüzletekben gom­bostűt se lehetett elejteni. Karácsony este az Ádámoké, Éváké is. Az üvegházi szeg­fűből épp Fejes Évikének kötöztet gyönyörű csokrot egy hódító külsejű fiatalem­ber ... — Ha száz kezünk volna, se győznénk a munkát — díszít vilámgyorsan egy ajándékcsomagot Rozsos An­talné, a Kárász utcai vi­rágbolt vezetője. — Reggel 9 óráig már 500 szál szeg­fű fogyott el. Sok névnap van, Adám, Éva, János, István, jönnek a karácsonyi köszöntések, Bármennyi virág volna, el­fogyna. A függöny mögött serény kezek kötik a díszeket. H® ten dolgoznak. — Milyen ajándékokat hoznak karácsonyi díszítés­re? — Könyvet, bonbont, lám­pát, zsebkendőt, gyertyatar­tót, sőt volt még karikagyű­rű fa... A Haladás Tsz Széchenyi téri virágüzletében jóformán már minden elfogyott. Teg­napra húsz eljegyzési kosa­rat rendeltek, sok esküvői csokrot is készítettek, mégis tíz vőlegényt kellett virág nélkül elküldeni... Két ifjú egy pár Karácsony, ugyebár, a sze­retet ünnepe? Aki kételked­nék benne, annak meggyő­ződésére tudatjuk: csupán tegnap, 24-én 28 házassá­got kötöttek a város három kerületi anyakönywezetője előtt. Huszonnyolc pár mondta ki a boldogító igent. Igen. S a sor még be sem fejeződött: holnap, az ünnep másnapján még két jegyes­párt adnak össze az I. kerü­letben. Apropos, jegyespár! Ró­luk is van intim adatunk. Karácsony hetében a Kárász utcai ékszerüzletben 200, a Lenin körútiban 120—130 jegygyűrűt vásároltak meg. Vajon kik? Mivel két bol­dog ifjú egy pár: legalább 160-al számolhatunk. Hát csak ennyit adalékul a szeretet ünnepéhez, na meg — remélhetően — a de­mográfiai vitához ts. Kikötő a Boszorkány-szigetnél A tiszai hajóforgalom jelene és jövője Szeged és a Tisza össz® tartoznak. A szőke vizű fo­lyó, költők ihletője, a város arculatának fontos jegye. Ezért is elgondolás a Tisza­partnak, Szeged e „főutcájá­nak" a környezetbe simuló beépítése, korszerű házak­kal. Sőt: a várospolitika Szeged kikötőváros szerepét sem felejti, ennek jövőbeni megvalósulása is célja. Szint alatt a folyó A folyónak, mint víziút­nak — most ebből a szem­pontból vizsgáljuk — „elhi­vatottsága" volt és van. K® rábban, évtizedekkel ezelőtt az uszályok gyomrában kü­lönféle mezőgazdasági és ipari termékeket hoztak és vittek. Tutajokat állítottak össze farönkökből, és a fo­lyó hátán érkeztek Szeged­re, Most többnyire műtrá­gyát, fát, követ hoznak az uszályok, de mindezt vi­szonylag ritkán. A faúszta­tás talán a leghonosabb. Mindent egybevetve té­nyek, adatok bizonyítják, hogy a tiszai vízi közlekedés sajnálatosan visszaesett, s ez Szegedre is érvényes. A ma Szegedje, különösen pe­dig jövőbeni fejlődése, és ebben várható további ipa­rosodása indokolják, hogy a folyami szállítás részesedése a jelenleginél nagyobb le­gyen, mert köztudottan sok­kal olcsóbb, előnyösebb mint a vasút Nem alkudhatunk meg ugyanis azzal, hogy ha­zánkban a folyami szállítá­sok mindössze 3—5 százalé­ka bonyolódik jelenleg a Tiszán. Pedig a folyó sza­lagja Észak-Magyarország és Dél-Magyarország olyan ter­mészetes „betonja", amely a két országrész szállítási fel­adataihoz felkínálkozik. Fi­gyelemre méltó ez amiatt is, hogy a vasút agyonterhelt. Érdemben! Szegeden van „rakpart", és tavasztól őszig, amikor sze­mélyhajó is közlekedik, „ki­kötő". Ezek azonban a leg­nagyobb jóindulattal sem nevezhetőek valóban „igazi­nak". Olyanoknak, amelyek megfelelhetnek egy célszerű, általában nagyobb tiszai for­galomnak. A folyó erőtelj® sebb víziútkénti hasznosítá­sával — és ennek részeként Szeged kikötővárosi szerep­körével — már most kell foglalkozni, hogy előbbre léphessünk a közeli és a tá­voli jövőben. Mementóként szánom ezt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, va­lamint a MAHART illetéke­seinek, mert a Tiszát víziút­ként mostohán kezeltük. En­nek nyilván vannak okai, a tényeken azonban ez nem változtat. A „mostohaság" mindenesetre nehezen érth® tő, hiszen a felszabadulás után hatalmas mértékben fejlődött, korszerűsödött a magyar folyami és tengeri hajózás, amire egyébként joggal lehetünk büszkék. Azt is meg kell jegyez­nünk: túl azon, hogy kevés a forgalom a Tiszán, a hajó­záshoz szükséges mederkot­rás — helyenként — szintén elégtelen, Hossira. ezer méter Lapozgattam az ÉM Sze­gedi Tervező Vállalatnál k® szült általános városrendezé­si elképzelések kötetnyi anyagát. Ez a városvezetés koncepciója alapján közeleb­bi és távolabbi terveket ösz­szegez. A Szeged mj. Városi Tanács, valamint az illet® kes minisztériumok és főha­tóságok képviselői jövőre tárgyalják a témát, s hoz­nak benne végleges döntést. Az általános rendezési terv programjában teher- és személyhajó-forgalmi kikötő is szerepel, melyekről nem szabad lemondani. A meden­cés teherhajó-kikötő a terr szerint a Boszorkány-sziget­nél épülne meg. A tulajdon­képpeni kikötőhöz a sziget alsó részétől egy 300 méter hosszú és 25 méter széles előcsatorna vinne, A meden­cés kikötő egy kilométer hosszúságban és 100 méter szélességben terülne el. A teherkikötő elhelyezése s városrészen mutatkozik » legmegfelelőbbnek. A vasúti és közúti kiszolgálás lehető­sége, a raktárak számára rendelkezésre álló szabad t® ríiletek stb. ezt indokolják. A boszorkány-szigeti „vízi­állomás" első szakaszának megvalósulását (tehát a me­dencés kikötőből 400 méter hosszúságot) 1980-ra tűzi c® lul az általános rendezési terv programja. Ezután épülne meg a medencés te­herkikötő ezer méter hosz­szúságúra. Ha felfut a tiszai áruszál­lítás, amit az egyre fokozódó műtrágya-szállítási igények nagyban indokolnak, akkor a szegedi teherkikötőre már 1980 előtt is szükség lesz. Hogy mikor épüljön meg, ezt természetesen az adott körülmények döntik majd eí. A személyforgalmi kikötő mostani helye — a Lenin körút végén — jó, viszont korszerűsítése a jövő felada­ta. A Tisza szeszélyes folyó, a maximális és a minimális vízszint között több méter a különbség. Ezért a sze­mélyhajó-kikötőt is ennek figyelembevétele vei kell megvalósítani. Itt a pont® nos kikötő kaphat elsőbbs® get. A Tisza szegedi szakaszai) van a „rönkfogadó", továbbá a télikikötő. Ezek sorsáról is dönteniök kell az illeték® seknek. Az öreg folyó a termé­szeti viszonyok szerint hol apad, hol árad. Általánosság­ban azonban a folyó — be­fagyásáig — vízi forgalomra és szállításra alkalmas. Ez arra kötelez, hogy sokkal jobban éljünk ezzel a lehe­tőséggel, hiszen országos ér­dek. Morvay Sándor UI...UÍ... a mázsaháznál Az utolsó percekben A vásártéri és a Marx téri mázsaház karácsonyheti forgalma jóval meghaladta a tavalyit. Igaz, a disznó­vágásra kedvezett a mínusz 1—2 fokos hideg is. Nem kell félni attól, hogy meg­romlik a hurka és a disz­nósajt, vagy penészt kap a füstölőn a kolbász. Tegnap közel 250 darab disznót mértek le a két mázsaház­ban, az egész héten pedig 479 darabot mértek. Hosszú sorban álltak még délben fa a mázsaházaknál a kocsik. A várakozásban jutott idő vevőnek és eladó­nak egy kis melegítőre, ál­domásra a közeli vendég­lőben. A legtöbben' kilónként 19 forintért vásárolták a „szőke boldogságot". A hí­zók átlagos súlya nem is volt 170 kilogramm alatt. Mértek azonban 275 kilo­grammos kocát is. Csak hosszú biztatásra volt haj­landó helyet változtatni a kocsiról a mázsára éé vissza. Sok szülőnek, felnőttnek 24-én jutott csak eszébe, hogy itt a kará­csony. Rohantak hát a Kárász utcai játéküzletbe, hát­ha jut még valami csimotáiknak. A „huszonnegyedik órában" kutattak a polcokon. Egy édesapa csak most tudta eldönteni, hogy ml is kerül­jön a karácsonyfa alá. Villanyvonat, vagy...? S a kis Rausclier Gábor ma már biztosan gyönyörködve pró­bálgatja igazi két­kerekű, csodálatos biciklijét. Hamar megcsap­pant játékonszág állománya. Eltűn­tek a polcokról a macik, elfogyott ötszáz társasjáték, 250 baba, 300 nagymaci. Az ol­csóbb babákat nem fa vették, Na­gyon kelendő volt a rádióépítő-szek­rény, bár lett vol­na belőle még több! A csengős mozdony, a baba­járóka újdonság, de az utolsó vá­sárlási napon is lehetett kapni. — Az év legna­gyobb forgalma most volt — mond­ja dr. Ágai Zoltán­ná; a játéküzlet vezetője. — 22—23 —24-ón átlagosan 70 ezer forintos forgalmunk volt. Vasárnap, 1966, december 25, DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom