Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

Egy magyar nábob o> - Kárpáthy Zoltán Jókai: siker. Nemcsak re­gényben — számos statisz­tika bizonyítja, hogy még ma is ó a legolvasottabb magyar író — hanem filmen is. Az elmúlt évakiben négy olyan filmet láttunk, amely Jókai regényeiből készült, s mind kiemelkedő közönség­sikert aratott: az Aranyem­bert, a Szegény gazdagokat, a Rab Rábyt és A kőszívű ember fiait. Nyilván ugyanez a na© siker kiséri majd a magyar filmművészet legújabb ilyen vállalkozását, a két népsze­rű Jókai-regényből, az Egy magyar nóbobból és a Kór­páthy Zoltánból készült két­részes, színes, szélesvásznú film útját is. Azt hisszük, megérdemelten. Mert ha igaz is, hogy Jókai ebben a két regényben nem mond lénye­ges újat a reformkorról, amelyben a cselekmény ját­szódik, ha anyagában nincs is semmi megdöbbentő, meg­lepő, na©on sok olyan eré­nye van — az izgalmas, for­dulatos meseszövós, az érde­kes alakok amelyek al­kalmassá teszik ezt a két regényt is a tartalmas szó­rakozásra. • Ráadásul ú©, ho© a mondanivaló ebben a két regényben feltétlenül a haladás szolgálatában áll. Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán filmvál­tozatának az a legfőbb ér­téke. ho© a két regénynek ezeket a vonásait jól tükrö­zi, hűen, magas színvonalon és a mai embertől nem távol álló módon és eszközökkel közvetíti. Se az érdekesség, az alapul vett regények ro­mantikus izgalmassága, se a nemes társadalmi mondani­való nem vész el benne. Stí­lusos, korrekt, szép munka ez a filmváltozat; az ú©ne­vezett „szórakoztató" filmek kategóriájában igen előkelő helyen áll. Erdődy János for­gatókönyve egyrészt hűen követi a szerteágazó cse­lekményt, másrészt jól fogja össze, jól tömöríti a sokfé­leséget. Jókai palettájának ragyogó színeit. A rendező VárkQnyi Zoltán is igazi jó­kais hangulatot, atmoszférát teremt a filmkockákon; amit látunk a filmen, az tulajdon­képpen tökéletesen az, amit olvasás közben elképzeltünk a na© író világáról. Kicsit túl színes, túl érdekes, túl káprázatos ez a néhol már a mese bűvöletébe, varázsla­tába hajló világ, de nem í© képzeltük-e, s képzeljük-e Jókait még ma is? A ren­dező munkájának éppen az az egyik fő érdeme, hogy nemcsak egyszerűen Jókait vitte filmre, hanem a mi el­képzeléseinket is. Abban, amit látunk, nemcsak e© na© ma©ar író, hanem a mi fantáziánk is benne van, s ezért is érezzük ezt a mű­vet hozzánk közel állónak. A filmben a magyar re­formkori nemesség alakjai jelennek meg. Azok, akik az ország felemelkedését kez­deményezték, s azok is, akik szemben álltak ezzel; az a folyamat áll a középpont­ban, amelyben ezek a gaz­dag nemesunak eljutnak a haladásig, illetve a vele szembenállók a kudarcig, a bukásig. Kitűnő színészek elevenítik meg ezeket a fi­gurákat. Közülük mindenek­előtt Latinovits Zoltán ki­emelkedő alakítását kell el­ismeréssel dicsérnünk. Lati­novits a Párizsban mulatozó fiatal magyar grófnak a ha­ladás szolgálatáig eljutott alakját szemléletes erővel, árnyaltan és gazdagon mu­tatja be; játéka a film leg­jobb alakítása. Kitűnő Bes­senyei Ferenc robosztus ere­jű, szertelen, majd meg­csendesedő Kárpáthy Jánosa. Darvas Iván negatív, Jókais Abellinója, Papp Éva üde, bájos, tiszta Fannyja. Ro­konszenves alakításban lát­hatjuk Bitskey Tibort. Bdstf Lajost, Makláry Zoltánt és Torday Terit. Á második rész címszerepét a fiatal Kovács István Játssza. A két mozgalmas filmet Hildebrand István fényké­pezte. Képei szépek, lendü­letesek, na©ereJŰk; jól köz­vetítik a cselekmény ro­ma ntikusságát, színességét. Farkas Ferenc zenéje han­gulatosan kíséri a. cselek­ményt 0. L. Felsőbb osztályba léptek Sakkv matt Izgalmas, érdekes bűnügyi film. Néhány sematikus moz­zanata, motívuma ls van u©an, egészében azonban Jól szórakoztat. A történet, amelynek so­rán e© nagyszabású bűn­ügyi vállalkozásra derül fény, e© jelentéktelen eset­tel kezdődik. E© üzemi bal­esettel kapcsolatos nyomo­zás közben kiderül, hogy az e©ik mérnöknek valójában nincs képesítése. Diplomája hamisítvány. A rendőrség a mérnök keresésére indul, de mire megtalálják, már ha­lott. Nyilván nagyobb bű­nösök tették el láb alól, hogy hallgasson. De miért? Megkezdődik a nyomozás, s a fordulatos cselekmény e© na©szabású bűnü© és e© na ©szabású bűnöző le­lepleződéséhez vezet. A tör­ténet néhány szála a messzi múltba, a háború előtti ídők­be is visszanyúlik, sőt a kül­föld is szerepet kap benne. E©szóval színes, mozgalmeés. érdekes és feszült a cselek­mény. Haralambie Boros rende­zése ügyesen vezeti a szála­kat. Nem bonyolít fölöslege­sen, de nem is minden ma­gától értetődő a filmben. Van mit tippelni, találgatni, noha ez a film a krimiknek nem ahhoz a fajtájához tartozik, amelyekben az ilyenféle szellemi Játék az elsődleges. Az idézet na©on ráillik Szegeden a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat­nál folyó pártoktatásra is. Ezért is lehet megrajzolni e© magasszintű pártoktatá­si tanfolyam keresztmetsze­tét, amelyen a vállalat gaz­dasá©ezetői vesznek részt, párttagok és pártonkívüliek. Az előadó, Horváth Sándor, a vállalat szegedi telepének vezetője örülhet is, hogy egy viszonylag kis létszámú, 16 tagú tanulócsoporttal dolgo­zik és vitathatja meg a tan­folyamon azt a gazdag té­makört, amelyet a „Gazda­ságpolitikai tanfolyam ipari és mezőgazdasági tagozata" elnevezés magában foglal az előadássorozatban. Megérteni és továbbadni Könnyű ls az előadó dolga ilyen vezetőtestületú kollek­tívában, amelyben részt vesz az igazgató, a párttitkár, a főkönyvelő, a főosztályveze­tő, a terv- és statisztikus, a KISZ-titkár, az áruforgalmi osztályvezető, a szakszerve­zeti titkár, a jogtanácsos, a raktárvezetők és áruforgal­mi előadók. Az általános műveltségnek • minde©ikük olyan fokán áll, ho© a már megszerzett ismeretekhez nap mint nap újabbakat Il­leszt, e©szerűen azért, mert e ©arapítás nélkül nem le­hetne meglenni. Politikai gazdaságtani, köz­gazdasági és filozófiai isme­retek bőségével kell rendel­kezni ezen a tanfolyamon, hogy az új fogalmakat, ka­tegóriákat meg lehessen ér­teni és ma©arázni, majd aszerint cselekedni, amikor az új gazdasági tervezés és irányítás kezdetét veszi. Megérteni és továbbadni azt az átfogó képet, ho© az 1957-1 g kialakított centrális tervezés és irányítás helyét hogyan, miképpen foglalja el a szocialista társadalom mai, az élethez igazodó mechani­kája. Mit mondanak a hallgatók? Az előadónak nem új a ta­nítás, a tudás átadása.. Ed­dig is marxista esti középis­kolát vezetett a városban, „mellesleg" pedig államvizs­„Szfles körű és eleven gazdaságpolitikai propagan­darrurkára van szükség, amely, kellő Információt nyújt a gazdasági élet me­netéről. a Jelenségek mé­lyebb összefüggéseiről, fon­tos és közérdekű kérdések­ről." (Az MSZMP IX. kongresz­szusának határozatából.) gájára készül politikai gaz­daságtanból. De mit monda hallgatók közül például Ceg­lédi Sándor terv- és statisz- jövedelemelosztását inkább megtesszük, hiszen az érdekeltségünk nagyonis zsebbevágó lesz mindany­nyiunk számára. Ismerni kell a vásárlóerőt — Itt van például — foly­tatta — a tanfolyam címé­ben is szereplő „ipari és me­zőgazdasági tagozat" elneve­zés. Ha csak Csongrád me­gyét vesszük is, a mi terü­letünkön eléggé dominál a mezőgazdaság. A közös gaz­daságok, tsz-ek dolgozóinak Ismerni tikus? — Voltam már — mondat­ta — olyan szemináriumnak tagja és hallgatója, ho© tényleg hallgattam, mert annyira ismert, agyonismé­telt témáról volt szó. Per­sze az unatkozás mellett is illett azon részt venni. Ez a mostani stúdium azonban egészen más. Na©on elma­radnék, ha nem vehetnék részt rajta. Számokkal és azok sajátságos törvényeivel dolgozom. Azok pedig nagyonis beszé­desek. Tükrözik népgazdasá­gunkat, egész életünket, a társadalom és az e©es em­ber boldogulását Követke­zésképp szakmailag ls érde­kel, kíváncsivá tesz a nép­gazdaság arculatát majd me©áltoztató tervezés és irányítás általában és részle­teiben is, különösen pedig, ami az én munkámat érinti. Bekapcsolódott a beszélge­tésbe Selfmann Béla műsza­ki áruforgalmi osztályvezető. — Ha ez a tanfolyam még nem lenne, akkor vallatnánk az igazgatót. Az osztályveze­tők és más gazdasági veze­tők pedig beszélgetésre kész­tetnék egymást és a párttit­kárt a minket érdeklő és érintő kérdésekről, teendők­ről. Magánbeszélgetésekben eddig is szóba kerültek rész­letproblémák aszerint, ho© ki milyen gazdasági poszton áll. Ügy gondolja, ho© a ke­reskedelmet máris foglalkoz­tatják a szélesebben kínál­kozó lehetőségek? — Igen válaszolta. — A kereskedelmet na©on ls kö­zelről érinti az új gazdasági formák kialakítása. Az Ipar­ágaknak eddig is tolmácsol­tuk a piackutatások tapasz­talatalt Ezt ezután még­nekünk annyi, mint számba­venni a meglevő és a leendő vásárlóerőt; vagyis mikor és milyen áruért nyitnak be a boltokba. Ha ú© tetszik, ehhez nekünk ismernünk kell a gazdaságok munká­ját átfogóan és részeredmé­nyeiben is. A példa jó és vehettük volna más területről, sőt e©-e© üzemre korlátozva is, például a szegedi ken­der©árból, a vasöntödéből, a város tsz-einek bármelyi­kéből. Hiszen áruiknak, ter­meivényeiknek tervezésével, előállításával, azok piacra helyezésével, értékesítésével ú© vesznek majd részt a népgazdaságban, ho© szá­mításuk előre lendítse az üzemek, a gazdaságok dol­gozóinak jólétét. "jödi Ferene Uj üzletek Szegeden Két új üzlet nyílt Szege­den a vendéglátóipar és a kereskedelem karácsonyi ajándékaként: az Éva esz­presszó az Oskola utca és a Dóm tér sarkán, valamint csillár-szaküzlet a Kárász ut­cában. Az Évát tegnap délelőtt avatták fel. Az ötven sze­mély számára kényelmes el­helyezést nyújtó, első osztá­lvú eszpresszóra 250 ezer fo­rintot költött a Csongrád megyei Vendéglátótpari Vál­lalat. Kitűnő hel> en van, szép a berendezése is, s bi­zonyára örömmel fogadják a vendégek, hogy a szokásos italokon, süteményeken kí­vül hidegkonyha készítmé­nyeket is árusítanak majd benne. A presszó reggel 8-tól este 11-lg tart nyitva, dél­után 5-tó' zene is van. A csillár-szaküzlet is teli* találat: megnyitása óta kö­zel 100 ezer forintos forgal­mat bonyolított le. Sottisj porcelán, raffia, műanyag lámpák, csillárok kelletik magukat a boltban, s termé­szetesen a hozzájuk tartózd villamossági felszerelések 1« kaphatók. Minte© 300 ezer forintos árukészletet halmo­zott fel a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kereskedel­mi Vállalat. Az áruszállítás folyamatos lesz, karácsony után még több újdonság lg várható. Gyermeki örömmel „Egyre szívesebben me­gyünk dolgozni, mert szeret­nek bennünket a ©áriak, s mi igazi örömmel segítünk nekik" - többek között ezek a sorok találhatók az Edison őrs munkanaplójában. A Guttenberg utcai iskola VIII. C. osztályának lányai közül verbuválódott a lelkes kis csoport; tagjai csütörtöki na­pokon fel-feltünnek a ©ufa­©ár csarnokaiban. Társadalmi munkára jöt­tek a Vörös Zászló hőseinek útján mozgalom résztvevői­Mi kerül a képernyőre? A Magyar Televízió jövő évi műsorá­nak első negyedévéről tájékoztatta a saj­tó képviselőit csütörtökön az intézmény székházában Kulcsár Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese. Január 1-tól megváltozik a televízió híradása: az eddig 19 30-kor jelentkező tv-híradó az új évben 20 órakor kerül a képernyőre. Az új év aktuális és politikai műsorá­nak érdekessége lesz a „Kapcsoljuk" cí­mű sorozat E helyszíni közvetítésekből összeálló műsor minden csütörtökön 19 órakor jelentkezik. Izgalmasnak ígérkező dokumentumműsorok is képernyőre ke­rülnek: így többek között az „Egy világ­birodalom vége" és a „Csendes amerikai" című Külpolitikai összeállítások. A jövő évben ismét megkezdik a „Politikai tan­folyam"-ot. A sportkedvelőknek számos csemegét ígér az összeállított műsorprogram. Csak néhányat a gazdag választékból: műkor­csolya Európa-bajnokság Ljubljanából és világbajnokság Bécsből, kézilabda-vb Svédországból és férfitorna Európa-baj­nokság a finnországi Tamperéből. Kellemes képernyő előtti időtöltést ígérnek a tv szórakoztató műsorai is. Újdonság lesz a január első napján in­duló „Vasárnap délutáni előadás" című műsor. Ebben az összeállításban színvo­nalas játékfilmeket vetítenek. Jelentős vállalkozásnak ígérkezik a Budapest— Moszkva kooprodukciós szórakoztató mű­m sor. Januártól kezdődően „Vidám maga­' zin" címmel híradót kap a könnyű mú­zsa ls. 1967 első három hónapjában 28 játék­film kerül képernyőre, köztük a „Veszé­lyes üdvözlőlap" című angol, a „Tizián­akció" című jugoszláv bűnü©i filmek és a „Harapófogóban" című olasz filmdráma. Az ó évvel együtt Gusztáv is búcsút vesz a nézőktől — s bár néha még fel­bukkan a képernyőn —, szombat estén­ként Papey kíván majd jó éjszakát a felnőtteknek. A drámai és az irodalmi műsorokat né© tv-játék és irodalmi ké­peskön© képviseli majd. Az „Oly korban éltünk" címmel négyrészes tv-filmet is sugározzák. Az ifjúsági és gyermekmű­sorok szerkesztőinek több érdekes elkép­zelése, ötlete valósul meg a jövő negyed­évben. A táncklub ifjúsági klubbá ala­kul. Újra elindul a Ki miben tudós? történelem, földrajz és fizika témakörök­ből. Közvetíti maid a tv a KISZ rendez­te forradalmi ifjúsági napok eseményeit. (MTI) ként a nyolcadikosok: Fábián Éva, Gazdagh Éva, Gálik Éva, Kardos Katalin, Kiss Ilona, Lajos Erzsébet, Na© Piros­ka, Oldal Zsuzsanna, Tőke Katalin, s természetesen az őrsvezető és helyettese M. Kovács Gabriella és Máriás M. Magdolna. Először félén­ken, de aztán mind bátrab­ban tekintettek szét az üzem érdekes birodalmában. Hát ilyen e© gyár, ilyenek a gé­pek. így készül a. ©ufa! S hamarosan azt is megismer­ték, hogy az emberek milye­nek a gépek között. A KISZ-titkár, Czakó Má­ria beszélgetett velük, taní­totta, irányította őket, de szinte mindenkiből ugyanez a kedvesség áradt feléjük, szemmel láthatólag örültek neki már akkor is, amikor még nem is a munkájuknak, csak az érkezésüknek szólha­tott ez az öröm. Nem e©szer kifáradva, de mindig jóleső érzéssel léptek ki a kapun. A Edison névhez illően, ha nem is fel-, de megtaláltak valamit itt a ©árban; a munkát, a munka örömét és az érte járó megbecsülést S. M. Bolgár t*»»vérvárosunlt életéből Üj paprika és paradicsomfajiák A Marica Zöldségtermelési Kutató Intézetben, Plovdiv­ban, Szeged bolgár testvér­városában, két új zöldség­fajtát hoztak létre. Földrajzilag egymástól tá­vol eső fajták — a bolgár Szivrija—600 és az amerikai Kalifornia csodája — hibri­dizációjával jött létre. Marica— 1005 paprika A szelekcionálás anya­gát a verticl I hervadás nevű betegség által fer­tőzött talajon nevelték. Minden évben olyan új for­máltat válogattak, melyek teljesen ellenállóképesek ez­zel a nagy károkat okozó be­tegséggel szemben. A növényeik Igen életképe­sek, fejlett levélzettel. Ma­gasságuk eléri a 40—60 cen­timétert. A gyümölcs függő, 12—18 centi hosszú, a csu­mánál 3.5—6 centi Bzéles és súlya 85—90 gramm. K6nus2­formájúak, e©enesek v«© hajlottak, és két- va© há­romoldalúén laposak. Tech­nikai érettségnél világoszöl­dek. botanikai érettségnél pi­rosak. narancssárga árnya­lással. Húsos részük vastag­sága 3—6 milliméter. A Marica 1005 középkorai fajta. Vegetációs időszaka B kikeléstől a technikai érett­ségig átlag 110—115 nap, a biológiai érettségig pedig 140 150 nap. Hozam tekintetében 15.7 százalékkal múlja felül a Szivrija—600 fajtát, gaz­dasági érettség tekintetében pedig 9.8 százalékkal. Meg­felelő agrotechnikával a pap­rikafajta hozama 40—45 má­zsa átlag dekáronként. ma­gasabb színvonalú agrotech­fl mezőga?das$g' sraVkégzés ésazligrírluilgmány] Egyesijei A Ma©ar Agrártudomá­nyi E©esület országos vá­lasztmánya csütörtökön, a Technika Házában ülést tar­tott. Dr. Soós Gábor föld­művelésügyi miniszterhe­lyettes, az e©esület elnöke beszámolt az ez évi munká­ról, majd ismertette az 1967. évi feladatokat. Hangsúlyozta: rendkívül fontos, ho© a mezőgazda­sági üzemekben az eddiginél nagyobb súllyal szerepeljen a szakmai képzés. Az egye­sület munkáját is jórészt a szakmai képzés erősítésére, a mezőgazdasági termelés kor­szerűsítésére kell irányítani. Ezután ünnepélyesen átad­ták a Ma©ar Agrártudomá­nyi E©esület által alapított Tessedik Sámuel és Hutyra Ferenc emlékérmeket. nikával pedig dekáronként 70 mázsát is eléri (Egy dekár kb. 0,2 katasztrális holdnak felel meg, tehát a termé* holdanként 200, illetve 340— 350 mázsa is lehet.) Termése édes ízű, ízbeli sa­játságaiban felülmúlja a Szivrija—600 fajtát és közel áll a Kapija-fajtákhoz. Tech­nikai érettségnél szárai anyagtartalma 6.6 százalék, 3,1 százalék cukor és 98—100 mg C-vitamln. Alkalmas friss fogyasztásra és zöldségkon­zervek készítésére is. A 145-11 paruüicsum az Intézet tudományos mun­ka iái sa, Milke Jordanov ku­tatásaként született. A nö­vény bokrai dús levélzetúek. A levélzet magas ellenálló­képessségü a foltosodással szemben. A 14511 paradicsomfajtát palántáról nevelik a közép­korai paradicsomfajtáknál szokásos időtartamban. A ki­ültetés kétsoros szalagokban történik. Az agrotechnika ugyanaz, mint a többi korai paradicsomíajtánál, kivéve a trágyázást — fejlődése első szakaszában ez a fajta na­gyobb mennyiségű nitrogén mútrá©át igényel. A 145/11 fajta gyümölcse kerek, sima, nem repedezik fel, átlagos súlya 100—115 gramm. A botanikai érettség előtt színe e©formán vilá­goszöld, botanikai érettségnél pedig élénk piros, zöld gyűrű nélkül. E fajta ©ümölcsének az az előnye, ho© igen ke­mény, és ennek köszönhető jó szállíthatósága. Ha e paradi­csomfajtát akár hosszabb ideig is szedetlenül hagyják, a gyümölcs nem puhul meg, A ©akorlatban igen fontos, ho© e fajta gyümölcse e©­szerre érik be. Augusztus 10 —15 körül egy szedésnél de­káronként átlag kb. 35—40 mázsa érett paradicsomot (holdanként kb. 200 mázsát) lehet betakarítani. Két-három héttel később, a második szedésnél újból dekáronként átlag 20—30 mázsa (holdan­ként 100—150 mázsa egyfor­mán jól érett paradicsomot takaríthatunk be. Ezt a paradicsomfajtát fő­leg a konzervipar használja fel. Az e fajtából készült pa­radicsompüré minden igényt kielégít BTI Péntek, 1966. december 23. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom