Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 flllifigMiíT^— A MAGYAR SZOCIALISTA MVNKÁ S P Á RT LAPJA 56. évfolyam. 302. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1968. december 23. Hazaérkezett a magyar ENSZ-küldöttség Mód Péter nyilatkozata a 21. közgyűlésről Csütörtökön délután Mód Péternek, a külügyminisz­ter első helyettesének vezetésével hazaérkezett New York­ból az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa fogadta a delegációt Mód Péter, a magyar ENSZ-delegáció vezetője a re­pülőtéren nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatár­cának. problémájában több szava­zatot kaptunk, mint bárme­lyik eddigi közgyűlésen, a meghívást mégsem sikerült a közgyűléssel elfogadtatni, és ebben a kérdésben az idei közgyűlés is teljesen ered­ménytelen maradt Az ENSZ nem illetékes a vietnami kérdésben Az USA agressziója mindenre árnyékot vet Ml jellemezte a 21. kában lezajlott jobboldali ülésszak munkáját? puccsok és egyéb neokolo­nialista kísérletek következ­tében, és az úgynevezett el .... nem kötelezett országok dip­den jellemezni akarjuk, azt lom&cM teVékenySégének részleges megtorpanása. — Ha az ENSZ most le­zárult 21. ülésszakát rövi­kell mondanunk, hogy bo­nyolultabb volt mint az ed­digi ülésszakok, és árnyal­tabb diplomáciai munkát kö­vetelt a különböző delegá­cióktól. Ho© ezt jól megért­hessük, mindenekelőtt azt a nemzetközi helyzetet kell íi©elembe vennünk, amely n közgyűlés hátteréül szol­gált Ennek a nemzetközi háttérnek csak két jellemző tényezőjét akarom kiemelni. Az egyik az amerikaiak vi­etnami agressziója, amely ma minden nemzetközi te­vékenységre ráveti árnyé­kát. A másik az afrikai e©ség megbomlása az Afri­^ Hogyan nyilvánult meg az amerikaiak vietna­mi agressziójának ha­tása az ENSZ mostani ülésszakának munká­jában? — A szocialista országok — hangzott a válasz — a 21. ülésszakon jobban tuda­tosították, ho© az ENSZ nem illetékes a vietnami kérdés megtárgyalására, hi­szen e kérdés rendezése a genfi e©ezményben meg­történt és most az alapvető „„.„„,, cél az, ho© az amerikaiakat delegációi szamára amelyek rákényszerftsük az egyez_ — A szocialista országok pontja volt a közgyűlésnek anélkül, hogy hivatalosan a napirenden szerepelt volna. Nemcsak az általános vita során érintette majdnem minden delegáció vezetője ezt a kérdést, és többségük él is ítélte az amerikai ag­ressziót hanem a közgyűlés bizottságaiban, a különböző problémák megvitatásakor is az amerikaiak vietnami ag­ressziója volt néha a fő té­ma. Érthető és természetes, ho© ilyen kérdésekben, mint a be nem avatkozás, az erőszakkal való fenyege­az ENSZ-ben a béke fő erő­it képviselték, ez a nemzet­közi háttér a közgyűlésen elsősorban két na© felada­tot jelentett Az e©ik: le­leplezni és elszigetelni az agressziós törekvéseket. A másik: sokoldalú kezdemé­nyezéssel ott és akkor, ahol és amikor lehetséges, széles békefrontot teremteni. Az egész közgyűlésre talán a legjellemzőbb a szocialista delegációk állandó kezdemé­nyezése volt minden terüle­ten. tés, va© az erőszak alkal­ménv határozatainak végre- mazása, vagy akár a magyar hajtására Ennek ellenére az határozati javaslat a gázok, amerikaiak vietnami agresz­sziója szinte fö napirendi (Folytatás a 3. oldalon.) A szovjet küldöttség ankarai látogatásai Koszigin Sunay-t és DemireR meghívtál a Szovjetunióba Csütörtökön délután Ko- határ — szárazföldön és ten-i szigin szovjet miniszterelnök geren egyaránt — a béke éa es kíséretének tagjai megte- a barátság határa, ^"tálték 32 ankarai Ipari Befejezésül megelégedésséf kiállítást. nvilatkozott a török vezető A kiállítás megtekintése államférfiakkal folytatott után a szovjet vendégek az tár©alásairól. ankarai egyetem mezőgaz- Koszigin hivatalos látoga­dasági fakultására hajtattak, tásra meghívta a Szovjet­ahol a tanárok és a diákok unióba Sunay török köztár­rendk'Vül meleg fogadtatásé- sasági elnököt és Demlrel ban részesültek. miniszterelnököt Este Koszigin szálláshelyén A csütörtöki nap utolsó vacsorát adott Demirel és programjaként a szovjet fe'esége tiszteletére. vendégek részt vettek az an­Koszigm szovjet kormány- karai operaház díszelőadá­fo a Demirel tőrök minisz- sán. terelnök tiszteletére csütör- Koszigin miniszterelnök tokon adott vacsorán mon- pénteken kora délelőtt IzA dott beszédében ki leien tet- mirbe. majd szombaton Isz­te, ho© a szovjet kormány tambulba utazik. Mindkét a tartós kölcsönös megértés- helven főként már csak vá­ré törekszik Törökországijai, rosnézés és ©árlátogatás Megvannak az objektív fel- szerenel a programban. Ér­tételek ahhoz, ho© a két tesüiések szerint a tár©aló ország kapcsolatainak fejlő- felek mesálianodtak. hogy a dése ul szakaszba lénlen. két ország gazdasási és ke­— A magunk részéről nem reskedelmi kapcsolatai aa gondoljuk, hogy e fejlődés- utóbbi években örvendete­nek azzal kell járnia, ho© sen fejlődtek. Ű© tudiák, megromlik Törökország vi- ho© a megbeszéléseken a szonva más államokkal, két ország viszonvánalc U©anafckor népeinknek Problémakörén kívül áttalé­meg kell ©őződve lenniök nos világnoütíkai kérdések­árról, hogy a szovjet—török ról is szó esett Fontos határozatok születtek ^ Milyen fontos eredmé­nyeket könyvelhet el a 21. ülésszak? — A szocialista delegáci­ók széles körű kezdeménye­zéseinek eredményeképpen a 21. közgyűlés különböző te­rületeken komoly eredmé­nyeket ért el. Ezek közül csak a legfontosabbakat érintem. — Mindenekelőtt meg kell említenem a világűr békés felhasználására vonatkozó egyezménytervezet elfogadá­sát — A fontosabb politikai kérdések közül még azt a Szovjetunió által kezdemé­nyezett javaslatot említem, amelynek alapján a közgyű­lés újra megerősítette a be nem avatkozásra vonatkozó tavalyi nyilatkozatát, továb­bá Csehszlovákia kezdemé­nyezését az erőszak alkal­mazásának, illetőleg az erő­szakkal való fenyegetésnek megtiltására. A szocialista országok szé­les kezdeményező szerepé­nek jellemzésére megjegyez­ném — folytatta —, ho© egyedül a Szovjetunió négy önálló kérdést tűzetett napi­rendre a közgyűlésen. Exportmunka 20 millióért Megváltozott a ládagyár termelése Két év alatt na©ot fejlő- ©ártását készítették elő. A dott a Ládaipari Vállalat közel 100 millió forint érté­szegedi telepének munkája, ket előállító telep minte© A ha©ományos, kétezerféle 50<) főnyi dolgozója egysze­cikk mellett exporttermékek riben szigorúbb előírások­kal. szabványokkal — A gyarmatosítással kap- - , csolatos kérdésekben fontos „taltók eredmény, hogy a közgyűlés közgyűlés elé utalták. k; mondta: a Dél-afrikai Un'ó nem gyakorolhat g"ámsági iogot Délnyugat­Afrika fö'ött. valamint az, hrév bizottságot átiíto'tak fel amelv az áprilisban ösz­szehivandó rendkívüli köz­©űlésnek jelentést tesz. — A közgyűlés a 22. ülés­szak napirendjére tűzte a nemzetközi monopóliumok általános tevékenységének vizsgálatát az összes ©ar­mati területeken. az emberi jogok nyilatkoza­tának végrehajtásával kap­csolatos egyezménytervezet elfogadását, amely a jövő­ben fontos fegyver lehet az emberi jogokért harcoló va­lamennyi nép, vagy népré­teg számára. — Ezek volnának ennek a közgyűlésnek a legfontosabb eredményei. Azt hiszem azonban, nem adnánk helyes képet a közgyűlésről, ha csak az eredményekről szá­molnánk be. Tudnunk kell, hogy az ENSZ közgyűlésén harc folvik. amely nem jár mindig egyforma eredmény­nyel, sőt néha kudarcot is hoz, vagy az elkrézettnél ©pngébb megoldásokat. Néhányat ezek közül is meg­említenék. — Mindenekelőtt az ENSZ békefenntartó tevékenységé­vel kapcsolatos, a speciális politikai bizottságban elfo­gadott határozatra gondolok, amely a Biztonsági Tanács­nak az alapokmányban biz­tosított jogait nyirbálná meg, és alapjában véve alapokmány-ellenes. Sikerült megakadályozni, hogv ezt a javaslatot a közgyűlés is tárgyalja, és elértük, hogy az egész kérdést az ápri­rendkívüli De ha a közgyűlés ehhez hason­ló javaslatot fogadna el az ánrilisi rendkívüli üléssza­kon, ez komolv válságok oka lehet a jövőben.' — Hasonlókénpen gyengé­nek kell minősítenem a Biztonsági Tanács határoza­tát a dél-rhodesiai kérdés­beit — Végül megemlíteném még. hogy bár az úgyneve­zett koreai kérdésben, a Ko­reai Népi Demokratikus A szegedi táj felelőssége a város ellátásáért Ankét a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről Tegnap a me©eháza na©- és fél hold termőterület juj Mezőgazdasági Kísérleti In­termében termelésfejlesztési (a me©ei átlag öt hold). A tézet tudományos munkatár­ankéton vettek részt Szeged szükséges termékmennyisé- sa arról szólt- milyen előnyt város és a közeli falvak ter- get tehát csak megfelelő jelent a termálvíz a palán­melőszövetkezeti szakembe- technológiai feltételek meg- tanevelésben, továbbá a fű­rei és párttitkárai. Megnyitó teremtésével állíthatják elő. szerpaprika öntözésének ta­szavaiban Hovorka István, a paszta! atait ismertette. Dr. Szeged m. j. városi tanács Éljünk Na© Miklós, a Dél-alföldi vb mezőgazdasági osztályé- n/íoiitö-nU®!) Mezőgazdasági Kísérleti In­nak vezetője hangsúlyozta, az auontasoKKaii tézet tudományos munkatár­ho© első ízben hívták ilyen A „start", mellyel a sze- sa a kukoricatermesztés to­tanácskozásra a szegedi táj gedi táj tsz-ei az új gazda- vábbi tennivalóiról beszélt. agrárszakembereit, ho© e©- ságirányítási rendszer alap- Hazánkban egy mázsa sze­séges termelési szemléletet ján kezdenek majd gazdái- mes kukorica előállítása 15 alakítsanak ki, megbeszél- kodni, megfelelőnek mond- —20 munkaórát igényel, a Jék a gazdaságfejlesztés táv- ható. öt év alatt a ©en- mezőgazdaságilag legfejlet­lati elgondolásait. gébb közösségek is — né- tebb országokban csak 10— „ hány kivétellel — a közepe- 15 percet fordítanak erre. A A novekvo varos sek színvonalára emelked- Szovjetunióban e© gépesí­A vitaindító előadást dr. tek. Előreláthatólag azonban tett brigád 8 perc munka­Fazekas Lajos, a Dél-alföldi 15—20 év kell ahhoz, hogy időt használt fel e© mázsa Mezőgazdasági' Kísérleti In- a jelenlegi differenciálódás kukorica előállítására 1963­tézet tudományos osztályve- 3 minimálisra csökkenjen. A ban. A mi gazdaságainkban zetöje, a közgazdasági tudo- tsz-ekben a fő cél a terme- is törekedni kell a kukori­mányok kandidátusa tartotta lékenység fokozása legyen, catermesztés és -betakarítás „A szegedi központi gazda- Ennek érdekében valameny- gépesítésére. sági mikroövezet mezőgaz- nyi helyi adottságot ki kell Az gazdaságirányítási dasági termelésének helyzete használni. rpnH,..r ardaréei vn­Az utóbbi években feltárt rendszer mezőgazdasági vo­— Végül kiemelném még Köztársaság meghívásának és a város meghatározó sze- -— —— , , ,, ,, „ repe fejlesztésének tervezé- geotermikus energiaforrások natkozásairol szólva, Sas Bé­sében" címmel. A szegedi 3 mezőgazdasági termelés la, a me©ei tanács vb me­körzethez számított mintegy növelése szempontjából is zőgazdasági osztályának ve­80 ezer hold mezőgazdasági nagy lehetőségeket rejtenek ^tgje hangsúlyozta: ez na­terület fejlesztésének, leg- magukban - ismertette be- bb mértékben feltételezi fontosabb közgazdasági té- számolójában dr. Na© . . , ,, ,, . nyezöje Szeged Szütaégle- László, a Dél-alföldi Mező- 3 tudományos előrelátást, a teinek, igényeinek szem előtt gazdasági Kísérleti Intézet tudományos tervezést, e©­tartásával kell gazdáikod- tudományos munkatársa. A ben a szakemberek felelős­niok a szegedi, ©álaréti, tá- mezőgazdaság számára első- ségét. A tsz-ek hozzáértő péi, al©öi, tiszaszigeti, új- sorban a földgáz és a ter- gazdálkodással teremtsék szentiváni ' szöregi deszki, málvíz hasznosítása jelent meg önállóságuk anyagi fe­kübekházi' sándorfálvi, dóci értéket. 1970-ig 1 millió ton- dezetét. Csamangó Mihály, és baksi tsz-eknek. A távlati na olaj és 1 milliárd köb- az MSZMP szegedi járási bi­fejlesztési terv 15 éven be- méter gáz kitermelése vár- zottsága mezőgazdasági ősz­iül mintegy 220—240 ezer ható a szegedi mezőben. A tályának vezetője a téli nö­városi és körzeti lakossal vidék termálvíz-készlete vényápolásra, a belvízleve­számol. Gond lesz majd az szintén na©, egy négyzet- zetés és csatornázás napi te­ellátás mivel a megenge- kilométerről 29 millió köb- endőire figyelmeztetett. Moi­detinéí jobban csökken a méter meleg vfz és még mé- nár Imre, a tiszaszigeti Bú­munkaképes tsz-tagok szá- lyebben (2 ezer méterig) 28 zakalász Tsz főagronómusa ma Az új gazdaságiránví- millió köbméter forró víz az öntözés és vízgazdálko­tási rendszer hatása bizo- hasznosítható. A tsz-ek a dás gondjairól szólt. Varga nyára lehetővé teszi a havi hajtatóházakban és istállók- László, a szegedi Móra Fe­fizetést s ez csökkenti az el- ban na©szerűen kamatoz- renc Tsz főkönyvelője java­vándorlást a falvakból. A tathatják ezt az energiát solta, ho© a városi piac fo­feladat azonban akkor is . lyamatos ellátása Pecsenye­nagy lesz, hiszen a jövőben Számos javaslat csirkével csak a szegedi táj 10 ezer parasztnak kell majd j termelőszövetkezeteinek pon­megtermelnie 240 ezer em- A hozzászólások során dr. tos, összehangolt termelési ber kenyerét E© gazdára 8 Erdei István, a Dél-alföldi ütemezésével valósítható meg. találko­zott A lecke — 1965, a próbaév — utón kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a szegedi láda­gyár. Aho© mondani szokták, « kezdet nem ment simán. A régi gépeket új feladatok­hoz kellett alakítani: módo­sították a hasító szerkezete­ket s új gépeket vásároltak. A műszaki dolgozóik naponta új problémák előtt álltak, de végül mindenfajta szere­lést sikerrel elvégeztek. A gépi „átalakulás" mel­lett e© másik gond ta je­lentkezett: a dolgozók féltek a nagyobb követelményektől, a me©áltozott helyzettől, termékéktől. Itt a törzsgárda segített és néhány hónap után már nem akadt „ellen­lábasa" sem az új technoló­giának, sem az új gépeknek. A Ládaipari Vállalat el­képzelése helyesnek bizo­nyult: az idén jelentós volt a kereslet a külföldi piaco­kon. A szegedi telep ta ki­használta lehetőségeit fo­kozta az exportcikkek terme­lését — 1965-höz képest megötszörözte. Nyugat-Né­metország megrendeléséra úgynevezett volies fenyő­fűrészárut szállítanak, Fran­ciaországnak és u©ancsak Nyugat-Németországnak nyírfából, nemzetközi szab­vány előírása szerint rako­dólap-alkatrészeket — palet­tákat készítenék. A 20,5 millió forint értékű export na©on szépen jöve­delmezett a telepnek. Annaia ellenére, ho© csökkent a dolgozók létszáma, az elő­irányzottnál 2,5 millió forint­tal magasabb nyereséget ért el ebben az évben. Kántor János, a Ládaipari Vállalat igazgatója nemrégi Szegeden járt. s így érté­kelte a szegedi telep mun­káját: — Minden dicsérő 6zó he­lyett többet mondanak aí eredményék. A Ládaipari Vállalat valamennyi e©ség« közül a szegediek érik el 1966-ban a legjobb termelési eredményt A becsüle­tes, takarékos és fejlesztő munkával a dolgozók is jól jártak, hiszen ebben az évbea becslések ezerint 18—20 napi nyereségrészesedést fizethe­tünk számukra. X. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom