Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

KÉPERNVŐ VIDÁM VASARNAP Kl varrta fel a férj téli- eredeti szellemességén. A kabátjára az akasztót? íta ki Tündérkérdést a bájos gyer­varrta fel a feleségét? A mekszereplök, az Áramszü­féltékenyiségből fakadó csa- netet a két kiváló színész, ládi perpatvar és következ- Kállai Ferenc ós Tolnay Klá­ményei a témája a Vidám ri játéka emelte ki a szürke­vasárnap című Palotai Boris ségből. A Tiszta lelkiismeret karcolataiból készült tv- és Az özvegy mind humor­darab legsikeresebb jeleneté- ban, mind mondanivalóban nek. elmaradt a többi jelenettől. A tv az olasz novellafilmek Zsurzs Éva rendező ezúttal példájára hat mai történetet is bizonyította jártasságát a jelenített meg, amelyben he- tv-műfajban, a különböző lyet kapott az autómánia, a helyen és más-más körülmé­lottóőrület, az özvegyi kép- nyek között játszódó történe­mufcatás, a pesti ember ki- tekből a cél érdekében egy­rándulásvágya, egyszóval séges egészet alkotott. Elérte olyan jeleneteket láttunk, célját: jól szórakoztunk. Cza­amelyekben az iró könnye- barka Győr© operatőr ru­dén forgathatta az irónia galmasan, a monlahdvaló jel­fegyverét, s amelyekben a legétől függően variálta kö­rendező hűen tolmácsolhatta zelképeit és a kistotálokat. a szerző sokszor sziporkázó A féltékeny feleség szerepé­humorát. ben Dómján Edit, a sorsán Az akasztó című történet szánakozó és kirándulni vá­mellett a vidám vasárnap gyó pesti asszony szerepében volt a legsikeresebb, bár az Mészáros Ági alkotott ki­utolsó képek hosszúsága emelkedőt rontott valamit a karcolat Farkas István Beethoven hangverseny a színházban Az Idei hangversenyévad na© energiát igénylő mű­egyik legjelentősebb koncert- sort jét hallhattuk vasárnap dél- A szólisták biztos tudással előtt a Szegedi Nemzeti s igényesen énekelték arány­Színházban, ahol a Vaszy lag rövid anyagukat. Viktor vezényelte Szegedi Bízunk abban, ho© a mű­Bartók Béla Filharmonikus sor szabadkai megismétlése Zenekar — a Szegedi Zene- az itthonihoz hasonló sikert barátok Kórusa, valamint váltja ki, s tovább erősíti a Berdál Valéria, Kemény Szegedi Zenebarátok Kóru­Klió, Szabó Miklós és Sinkó sának, a zenekarnak, s nem Győr© közreműködésével — különben a szólisták és Va­Beethoven I. és IX. szimfó- szy Viktor jó hírét Tömörkényre emlékezünk Irodalmi est a lisza Szállóban — Emléktábla-avatás Makón — Tömörkény születésé­nek századik évfordulóján nemcsak Szeged, hanem egész hazánk a nagy író gazdag életműve felé for­dul. Ezekkel a szavakkal kezd­te igényes, gondolatgazdag megnyitóbeszédét dr. Or­tutay Gyula akadémikus, egyetemi tanár azon az iro­dalmi esten, amelyet a sze­gedi Tömörkény Emlékbi­zottság tegnap a Tisza Szál­ló hangversenytermében rendezett az író centenáriu­ma alkalmából. Az ünnepi esten részt vett dr. Biczó György, a városi párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a városi tanács vb elnö­ke, Deák Béla, a városi párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a pártbizottság osztály­vezetője, Papp Gyula, a vá­rosi tanács vb elnökhelyet­tese, Forgó Pál, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának munkatársa, Hofge­sang Péter, a Hazafias Nép­front (Somogytaé tetrj hogy az író módszere — a teljességre, az intenzív tota­litásra való törekvés — a legnagyobbakkal rokonítja a szegedi parasztság életé­nek nagyhatású, máig eleven erejű ábrázolóját. Tömör­kény írásaiban nyoma sincs semmiféle vidéki primitív­ségnek. Az író teljesen és mélyen együttérez hőseivel, azonosul a szegedi szegény­emberek tragédiáival, bána­taival, örömeivel — mon­dotta e©ebek közt az elő­adó. A na© tetszéssel fogadott megnyitó után igényesen összeállított irodalmi műsor következett, amelyben az író több népszerű, ismert remekén, a Csata a katoná­val, a Mihály szóbelizik-en kívül kevésbé ismert örök­becsű művek is szerepeltek, mint például az öregember napáldozatja va© A termés­kőszívű Mihály. Tartalmaz­ta a műsor ezenkívül na© Íróink Ady Endre, Mó­ricz Zsigmond, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Németh városi bizottságának Dr. Ortutay Gyula megnyitó T . .. .„, _ val_ titkára. Ott voltak az író lincron/Y ól mnnrl 4n beszédét mondja •iáját szólaltatta meg. Érdekes és tanulságos ez a műsor-összeállítás: világo­san láthatóvá teszi azt az utat, amit a műfaj utolérhe­tetlen mestere megtett, a még haydni—mozarti je©e­ket is mutató első szimfóniá­tól a na© gondolatokikai te­li, már csak Beethoven zse­nijét tükröző kilencedikig. 6 külön örülünk annak, ho© az előadás még e szűkebb ér­telembe vett stiláris je©e­ket is hangsúlyozta. Az első szimfónia üde, fia­talos hangja, amely még va­lóban klasszikus formavilág nagyon jól érvényesült Vaszy Viktor keze alatt, aki a mű kiváló ismeretében — az egész koncertet végig kotta nélkül dirigálta — apró fi­nomságokra is gondot tudott fordítani. A szépen összefo­gott előadásból is kiemeljük a lassú tétel dinamikai ár­nyalatokban gazdag megol­dását. s a már jellegzetesem beethoveni scherzora váltó menüett frappáns megformá­lását. Mint tapasztalhattuk, ko­molv érdeklődés előzte meg a IX. szimfónia előadását Még inkább örvendetes, ho© a mű megszólaltatása jól si­került annyira, ho© a kon­certet a szegedi zenei élet egyik kiemelkedő eseménye­ként tarthatjuk számon, s ú© érezzük, ho© mind a ze­nekar, mimd a kiválóan köz­reműködő kórus szereplései­nek sorában fontos állomás. Azonban mindenek fölött Vas© Viktor érdemeit kell hangsúlyoznunk: amellett, ho© ezt a hatalmas terje­delmű. bonyolult művet vé­gig emlékezetből vezényelte, biztos érzékkel racadta meg a mű forma- és gondolatvi­lágát. és teremtett Ideális le­hetőséget a kórus, a zenekar és a szólisták számára, a magabiztos muzsikálásra. Különösen elismerésre méltó teljesítménye. ha tudjuk, ho© betegágyból felkelve ve­zényelte végig ezt a roppant Vántus István családjának tagjai, a város tudományos, kulturális éle­tének képviselői, valamint irodalombarátok, pedagógu­sok, egyetemisták, középis­kolások igen szép számban. Ebben az érdeklődésben is az fejeződött ki, amit Ortutay Gyula irodalmi színvonalú bevezetője ki- . _..,, ,. emelten hangsúlyozott: ami- A megnyitóbeszéd a to­képpen maga az író szerette vábblakban Tömörkény írás- vács János stílusosan, a várost, s életének min- művészetét elemezte, s a den fordulóján hű maradt többi között hangoztatta, hozzá, a város ts mindig szerette, megbecsülte és tisztelte Tömörkény művé­szetét, már a felszabadulás előtt is, s még inkább a felszabadulás után. Vásárlási lázban Aranyvasárnap — sok százezres gavalléria A karácsonyi ünnepekelőtt A Ruházati Kiskereskedel- fémszálas selyem és bársony egyre jobban emelkedik az mi Vállalat üzleteiben Sze- méterárut adtak el. A cipő­üzletek forgalma. Aranyva- geden 700 ezer forint értékű boltokban legtöbben a kü­sárnapon azok ls nyakukba áru talált gazdára. Ez a for- lönböző színű és fazonú di­vették a várost, akiknek a galom is na©obb volt a ta- vatcsizmákat vásárolták, hétköznapok elfoglaltsága valyinál. Egyedül az Arany- Gyermekholmikból viszont miatt erre eddig nem volt pók több mint százezer fo- megint nem volt elegendő, idejük. A Kárász utcai üzle- rintot forgalmazott Vala- egyes méreteket pedig egy­tekben, a Tisza Áruházban mennyi üzletben az ajándé- általán nem lehetett kapni. kozásra alkalmas cikkekből Az élelmiszer- és édesség­fo©ott a legtöbb. A ruhá- boltokban még mindig hi­zati boltokban a sálon, ányzott a többször beígért nyakkendőn, s a hazai és narancs (legújabb tájékozta­külföldi ingeken kívül sok tás szerint azért a karácsony női kardigánt szőnyeget, előtti héten már kapható függönyt s — nyilván a lesz). E©ébként ezeknek az szilveszterre, a farsangra is üzleteknek a forgalma ls gondoltak az ajándékozók— na©obb volt a szokásosnál. és a többi nyitvatartó bolt­ban egész nap nagy tömegek válogattak az ajándékozásra alkalmas áruk között. A kereskedelem számított az aranyvasárnapi, s az ün­nepek előtti csúcsforgalom­ra: feltöltött raktárak vár­ták a vásárlókat. A tájékoz­tatás szerint az árukészlet a következő napokban sem csökken. A Tisza Áruház például 30 millió forint ér­tékű készlettel rendelkezik. Az állami áruházban aranyvasárnapon, s előtte szombaton, két nap alatt 1 millió 700 ezer forint értékű árut adtak el. Ez csaknem kétszerese a tavalyi, hasonló napok forgalmának. Legtöb­ben ajándékozási cikkeket, sálakat, kesztyűket, nyak­kendőket, az ismét kapható nyloningeket és játékokat vásároltak. Na© keletje volt a kötöttáruknak is. Angol gépi kötöttárukból azonban a kereslethez képest nincs elegendő. Bírósági ítéletek ELTILTOTTAK A GÉPJÁR- badságvesztésre ítélte, és 8 MŰVEZETÉSTŐL Bartók András, az Orszá­gos Vízügyi Építő Vállalat gépkocsivezetője szegedi fu­varban járt, amikor ittasan gépjárművezetésen érték tet­ten. Munkaidejét megszakít­va előbb Szegeden sörözött, majd Szentesen. Korábban hasonló cselekmény miatt már állt bíróság előtt, s ak­kor 3500 forintra büntették. Most a szegedi járásbíróság 2 hónapi felfüggesztett sza­Szefaeiés két határon Gyakorlattal rendelkező gyors­és gépírót mészaki adminisztrátor! munkakörbe felveszünk. Kazánjavtti Ksz, Dorozsmai üt 8. xS 829 Fritz Klaus Zschiesche nyugatnémet állampolgárt tiltott határátlépés, valamint tiltott határátlépésben való bűnsegédi közreműködés mi­att vonta felelősségre a Csongrád megyei bíróság. Fritz Kalus Zschiesche öcs­cse még 1965 augusztusában átköltözött az NSZK-ból a Német Demokratikus Köz­társaságba, ho© ott letele­pedjék. Később ezt a szán­dékát meg akarta másítani, s közvetítők útján bátyjához fordult, ho© segítsen neki kiszökni az országból. Fritz Klaus Zschiesche megtalálta öccsének egy NSZK-ban hagyott, egész Európára szóló érvényes út­gedélyt kért Ma©arországra és Jugoszláviába. Vele e© időben öccse e© turista­busszal utazott Szegedre. Fritz Klaus Zschiesche He­©eshalomnál nem a saját, hanem az öccse útlevelét láttamoztatta. Ezt az útleve­let azután átadta öccsének Szegeden, aki Jugoszlávia felé elha©ta Magyarorszá­got. Fritz Klaus Zschische ugyanaznap a Szegedről Sza­badkára menő autóbuszon mint „kishatárátkelő" akar­ta elha©ni az országot. A röszkei határállomáson azon­ban lefülelték és fényt derí­tettek bűncselekményére. A Csongrád me©ei bíróság jogerősen 7 hónapi szabad­levelét és magának is vál- ságvesztésre ítélte és kiuta­tott útlevelet. Beutazási en- sította az országból. hónapra eltiltotta a gépjár­művezetéstől. Fellebbezés folytán a Csongrád megyei bíróság az Ítéletet jóváhagy­ta azzal a módosítással, hogy Bartók Andrást 1 évre eltil­totta a gépjárművezetéstől. BESURRANÓ TOLVAJ Ismert „ügyfél" a Szeged városi és járási rendőrkapi­tányságon Rácz Józsefné 35 éves, Szeged, Felhő utca 9. szám alatti lakos. Ittasságért, botrányokozásért és közve­szélyes munkakerülés miatt, rendőrségi felü©elet meg­sértéséért már felelősségre vonták. Ujabban lopásra ve­temedett, ho© italozó élet­módját folytatni tudja. Meg­látogatta e© ismerősét, s an­nak albérlője kabátjából pénzt lopott, amelyet italra költött. A Csongrád me©ei bíróság jogerősen 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A „CUKROS" BÁCSI Lehel Antal 53 éves, Sző­reg, Szabadság utca 192. szám alatti lakos, mint ci­pész dolgozott e©edül a ktsz műhelyben. Egy család fel­jelentette, mert a cipőjaví­tással odamenő ©ermekko­rú kislányukon szemérem el­leni erőszakot követett el. A kislányt magához „édes­gető" Lehel Antalt a Csong­rád me©ei bíróság jogerő­sen 1 év és 2 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, és 2 évre eltilto/ta a közügyek ©akor­lásátóL _ lomásait Tömörkényről, > Juhász Gyula több versét Ezek a művek Szász Ká­roly kulturált rendezésében, fővárosi és szegedi művé­szek tolmácsolásában hang­zottak el. Jancsó Adrienne árnyaltan kidolgozott ér­zelemgazdag, Demjén Gyöngyvér világos, tisz­ta, Mentes József és Ko­ne­mesen népies és Nagy Atti­la érdekes, „urbánus" elő­adása magas színvonalon szólaltatta meg a műveket, és mindenekelőtt Tömör­kény-tolmácsolásuk aratott kiemelkedő szép sikert Megemlékezett az író centenáriumáról Makó ls, ahol Tömörkény a gyermek­éveit töltötte. Vasárnap délelőtt a József Attila Mű­velődési Ház nagytermében dr. Madácsy László szegedi e©etemi docens méltatta az író munkásságát, majd dr. Tömörkény László nyugal­mazott Kossuth-díjas fő­mérnök, az író fia beszélt apjáról. Az emlékünnepség után az író egykori iskolá­jában, a Kálvin tér 7. szám alatti házban emléktáblát avattak. Itt dr. Csongor Győző, a Móra Ferenc Mú­zeum igazgatóhelyettese mondott beszédet A szegedi ünnepségek ma, kedden emlékkiállítással és tudományos emléküléssel folytatódnak. A kiállítás a Tömörkény gimnázium Ko­rányi rkkpartl épületében nyílik, déli 12 órakor. Az emlékülés a Hazafias Nép­front városi bizottságának Vörösmarty utcai székházá­ban délután 5 órakor kez­dődik. Román diákküldöttség Szegeden Az Országos E©retemi és Főiskolai Tanács vendége­ként péntek óta hazánkban tartózkodik a Román Egye­temisták Szövetségének de­legációja. Luca Constantín­nak, a szövetség alelnöké­nek vezetésével vasárnap Szegedre látogatott a há­romtagú küldöttség. A Sem­melweis kollégiumban dr. Koncz János, a Csongrád Megyei E©etemi és Főisko­lai Tanács titkára, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetője tájékoz­tatta a román diákvezetőket a szegedi e©etemek, főisko­lák KISZ-munkájáról. Ezt követően ifjúsági és kollégi­umi vezetőkkel folytattak beszélgetést a vendégek az orvostudományi egyetem KISZ-istáinak életéről. Dél­után megtekintették a város nevezetességeit, majd búcsút vettek Szegedtől. Eltemették Gyulán Kohán György Kossuth-díjas festőművészt Vasárnap délután Gytte Ián, a Román-városi teme­tőben utolsó útjára kisérték; — kívánságának megfelelően — Kohán Győr© Kossuth-dí­jas festőművészt Ravatalá­nál megjelentek Békés éa Csongrád megye pártbizott­ságainak, tanácsainak kép­viselői, Gyula és Hódmező­vásárhely párt- és állami szerveinek küldöttsége, a vá­sárhelyi és békéscsabai fes­tőművészek, barátai és is­merősei. Részt vett a teme­tésen dr. Gádor Endre, a Művelődésü©i Minisztéri­um művelődésü©i főosztály képzőművészeti osztályának vezetője, Tamás Ervin, a Képzőművészeti Szövetség titkára. Békés megye és Gyula város állami szervei­nek képviseletében dr. Be­reczky Sándor, a város vb titkára, Pogány ö._ Gábor, a Budapesti Nemzeti Galéria főigazgatója a képzőművé­szek, majd a sírnál Hódme­zővásárhely város és bará­tai nevében dr. Dömötör Já­nos múzeumigazgató búcsú­zott az elhunyttól. Az elhunytat a temetőben a város által adományozott díszsírhelyén helyezték őrölt nyugalomra. Mérnök­matuzsálemek Hétfőn délután a Techni­ka Házában négy vasokleve­les, 90 évnél idősebb mérnö­köt ünnepelt az arany-, gyé­mánt- és vasokleveles mér­nökök köre. Né©ük közül Gyenes Béla általános mér­nök 90 éves múlt, dr. Seid­ner Mihály, Kossuth-díjas akadémikus, gépészmérnök és Valatin Béla gépészmér­nök a 92., Haraszti Sándor gépészmérnök pedig a 93. évét is betöltötte már. Miről ír a decentlieri Pártélet? A Pártélet decemberi száma bő terjedelemben, ké­pekkel közli a IX. kongresz­szus több fontos dokumen­tumát (a határozatot, a szervezeti szabályzatot, a Fellebbviteli Bizottság jelen­tését, a választott szervek névsorát stb.), beszédét és hozzászólását. A kongresszu­si anyagok mellett — a tö­megpolitikai ismertetések segítésére — külön szer­kesztőségi cikkben foglalták össze a párt legfelsőbb fó­rumának nulságalt A folyamatos és soron kő­vetkező munkát segítik a folyóirat más rovatai. Elem­ző írások foglalkoznak a termelőszövetkezetek gazda­sági és politikai feladatai­nak egységével, a szocialis­ta brigádok életének politi­kai elemeivel. Megkezdő­dött az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagválasz­tást megelőző sajtómunka: elsőnek az új, egységes vá­lasztójogi törvény ismerte­tését olvashatják a párt­szervezetekben. Érdeklődésre számíthat a magyar nép tízéves társa­dalmi fejlődését összefoglaló cikk, amely az ezzel foglal­kozó tudományos tanácsko­zás tapasztalatai, hozzászó­lásai alapján készült. Hasz­nos tapasztalatcserét szol­gál az az írás, amely e© útmutatásait, ta- középiskola életében mutat­ja meg a fizikai dolgozók gyerekeinek fokozottabb se­gítését A Pártélet decemberi szá­mát régi, illegális kommu­nisták nemrégen talált em­lékeiről, a munkában ma helytálló fiatalokról, s az új párttagok neveléséről szóló színes írások zárják. Kedd, 1966. december 20. DÉL-MAGYAR0R5ZAG 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom