Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

Összeült a KISZ Központi Bizottsága Hétfőn összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Cse­terki Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára beszámolt a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusáról, a KISZ idei tevékenységének tapasztala­tairól és ismertette az ifjú­sági szövetség 1967-es fel­adatait. A referátumot vita követte, majd a Központi Bizottság nyilatkozatban bé­lyegezte meg a Hanoi elleni terrorbombázásokat. Elhatá­rozta, hogy a magyar fiata­lok adományaiból újabb 11 millió forint értékű segítsé­get nyújt a hős vietnami népnek. A KISZ Központi Bizott­sága kedden a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok hely­zetéről és a falusi KISZ­szervezetek feladatairól ta­nácskozik. (MTI) Fogadás a mag ar küldöttség tiszteletére Hétfőn este Kárpáti Jó­zsef, hazánk berlini nagy­követe fogadást adott az NDK-ban tartózkodó magyar katonai küldöttség tisztele­tére. A fogadáson Czinege Lajos honvédelmi miniszter pohárköszöntőt mondott. Idén 220 milliót fordítottak beruházásra a snspe tsz-si A Csongrád Megyei Beru­házási Iroda 1966. évi prog­ramja szerint összesen 220 millió forint értékű beruhá­zást valósít meg. Az állami erőből és községfejlesztési alapból történő építkezések mellett a legnagyobb volu­ment a termelőszövetkezetek beruházásai képviselik. Csu­pán a Csongrád Megyei Be­ruházási Iroda irányításával 75 millió forint értékű új vagy jelentősen korszerű­sített épülettel gazdagod­nak 1966-ban a megye tsz-ei. Ezen túlmenően azonban igen jelentősek a házi kivi­telezésben készülő és az FM Beruházási Irodája által irá­nyított építkezések is. Amint Mészáros Gábor, a Csongrád Megyei Beruházási Iroda vezetője elmondotta, hármas feladatot kellett megvalósítaniok az idén. Az első, s talán a legfontosabb cél az volt, ho© az 1965­ben, va© korábban elkez­dett beruházásokat, termelő­szövetkezeti majorépítkezé­seket már az idén átadhas­sák a termelésnek. Másrészt teljesíteni az év elején kez­dett, de már az év végére átadásra szánt építkezések programját is. U©anakkor e© egész sor olyan építkezést kellett beindítani, melyek több évig Is eltartanak majd, s elsősorban a szövetkezeti mezőgazdaság gyorsabb ira­mú fejlesztését szolgálják. A beruházási iroda szak­emberei és a velük kivitele­ző kapcsolatban álló vállala­tok összesen 220 építkezésen dolgoztak, illetve dolgoznak az idén. S ezek közül 180 építkezés fejeződik be terv szerint december 31-ig. Me­©énkben meglehetősen nagy építőipari kapacitást foglal­koztatott, s foglalkoztat je­lenleg is a szövetkezeti szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése. Befejeződött többek között a tápéi Tiszatáj Tsz új szarvasmarha tenyészte­lepe első szakaszának építé­se. Hasonló telep készült Bakson, az Űj Élet Tsz-ben, s még számos helyen a me­gyében. Ezeken a telepeken teljes kiépítésük befejezté­vel e©enként 300, illetve 400 tenyészállatot helyezhet­nek el szaporulataikkal e©ütt, korszerű körülmé­nyek között December vé­géig u©ancsak elkészül — mondotta Mészáros elvtárs — a szőregl Egyetértés Tsz 20 ezer férőhelyes tojótele­pének a második szakasza. 5,3 millió forintba került Karhatalmista újoncok eskütétele Vasárnap délelőtt Szege­den, a Széchenyi téren sok száz érdeklődő kísérte fi­gyelemmel az ősszel az or­szág különböző részéből be­vonult három korosztály, a 18, a 19 és a 20 éves sor­köteles karhatalmisták es­kütételét. A fegyvereik és a zászlójuk alatt felsorakozott egységek ünnepi aktusán részt vett dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád me©ei bizottságának titká­ra, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, Csápenszki István, az MSZMP Szeged járási bi­zottságának első titkára, dr. Paczuk István, a Csongrád me©ei tanács vb elnökhe­lyettese, dr. Csikós Ferenc, a Szeged megyei jogú vá­rosi tanács vb titkára, va­lamint a hazánkban ideig­lenesen tartózkodó szovjet alakulatok és a magyar fegyveres testületek több képviselője. A jelenléstétel után a szegedi munkásőrzenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Ferka Mihály alezre­des, a szegedi karhatalom parancsnoka üdvözölte az Ax eskütétel után családjuk körében Olasz József Tóth István szegedi karhatalmisták és esküt tevő fiatalokat. Hang­súlyozta, hogy a katonai kötelességek teljesítése ne­héz, de szép feladat. A kar­hatalmisták esküjének is minden szava szüleik, test­véreik, családjuk, a szocia­lizmust építő nép nyugodt életének biztonságát foglal­ja magában. Emlékeztetett a beszéd az alakulat hőseire is, akik az 1956-os ellenfor­radalomban hősi halált hal­tak a nép, a szocializmus védelmében. Ezután Dobányi Gábor őr­na© olvasta, a fiatalok pe­dig — fegyverükkel tiszte­legve — utána mondották az eskü szövegét. A kato­nákká avatott karhatalmis­ták nevében Zanócz Imre honvéd tett fogadalmat, ho© fe©verüket mindenkor a nép, a szocializmus szol­gálatában és védelmében forgatják az ellenséggel szemben. Dr. Bak Péter al­ezredes a karhatalom orszá­gos parancsnoksága képvi­seletében köszöntötte a fia­tal karhatalmistákat, s mind mondotta: a honvédelem ma e©et jelent a szocializmus, a nép államának védelmé­vel. A karhatalmisták hű­ségesküje egy életre szól. Szívük utolsó dobbanásáig olyan törvényt vállaltak, amelynek szolgálata e©et jelent a szocializmust épí­tő nén. a haladó emberiség ü©ével. Az ünnepség az Interna­cionálé hangjaival ért véget. Azután a karhatalmisták díszmenetben vonultak el a vendégek előtt. a sándorfalvl Űj Élet Tsz csibenevelő telepe is. Algyőn, Üjszentivánon és Zákányszéken a Homokkul­túra Tszcs-ben a na©üzemi sertéstenyésztés került sok­kal jobb körülmények közé. U©ancsak a Csongrád Megyei Beruházási Iroda ki­vitelezésében villamosították az al©ői Rákóczi és a rú­zsai Szivárvány, a csengelci Honfoglalás, a kisteleki Per­czel Mór tsz-ek és a doma­széki Béke Tszcs központi majorjait. Jelentős előreha­ladást hozott az idei eszten­dő a szőlő- és gyümölcsös­telepítésekhez szükséges já­rulékos beruházások folyta­tásában is. Több helyen, í© például Szatymazon a Finn —Magyar Barátság és a csengelei Aranykalász tsz­ekben épültek új ©ümölcs­tároló házak. U©an akkor az újonnan Indított termelőszövetkezeti beruházások között öt, e©enként 300 és 400 férő­helyes szarvasmarhatelep építése is megkezdődött az idén me©énkben. Az újonnan Indított összes építkezések közül 14 van a szegedi járásban. A na© beruházási feladat teljesítése közben ©akran küzdöttek anyaghiánnyal is. Különösen tégla, cement és betonvas hiánya miatt kel­lett gyakran leállni. Azon­ban a hosszabb-rövidebb időveszteséget az év végére na©obbrészt pótolták. Kü­lönösen az ÉM Csongrád Me©ei Építőipari Vállalat és a tsz-ek önálló építőipari vállalata ért el jó eredményt a lemaradás pótlásában. Munkájuk eredményeként a szegedi járásban mindössze hat olyan építkezés van, me­lyeknek a határidejük az év végével lejár u©an, azon­ban csak az új esztendő el­ső ne©edében tudják átadni ezeket a gazdaságoknak. Az állami építkezések kö­zül a legjelentősebbek közé tartozik a kisteleki új ke­nyér©ár, mely a közeli na­pokban — december 22-én i — kezdi meg a termelést. Uj (orvosi rendelőt adtak át Asotthalmon és Zákányszé­ken. Dorozsmán pedig a ré­gi pártszékházból alakíta­nak ki modern egészséghá­zat, melyben több orvosi rendelő is működik majd. JTadla megbízó tevelét 8il ma nagykövete Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn fogadta U Ba Ni rendkívüli és meghatal­mazott na©követet, a Bur­mai Unió új ma©arországi na©követét, aki átadta meg­bízólevelét. U Ba Ni nagykövet meg­bízólevele átadásakor beszé­det mondott, melyre Dobi István, az Elnöki Tanácsel­nöke válaszolt. U Ba Ni na©követ meg­bízólevele átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a ma©ar hősök emlékmű­vét. (MTI) A tervek végrehajtőié a sző S ok felelős fórumon hangsúlyozták már. ho© nép­gazdaságunk harmadik ötéves terve a gazdaságirá­nyítás reformjának je©ében készült, és végrehaj­tásának is ez a legfontosabb jellgezetessége. Az előzetes adatok szerint az 1966. évi „premier" jól sikerült Az ipari termelés 6—6,5 százalékkal nőtt valamivel magasabb a tervezettnél. A termelékenység körülbelül 5 százalékkal emelkedett a termelés növelésének mintegy 80 százaléka származik a termelékenység növekedéséből. A mezőgaz­dasági termelés 5—6 százalékkal meghaladja a múltévit s ez kétszerese a III. ötéves tervben előirányzott növeke­désnek. Kiemelkednek a kenyérgabona-, takarmánygabo­na-, burgonya- és zöldségtermesztési eredmények. Mind a belkereskedelem, mind a külkereskedelem jóval több árut kapott a tervezettnél. Több a nemzeti jövedelem, valamivel magasabb a lakosság jövedelme, s az ország fizetési helyzete, valutakészlete a vártnál ugyancsak Job­ban alakult Mindent összevetve 1966-ban alapvetően a párt Központi Bizottságának határozatai szerint fejlődött a ma©ar népgazdaság. Erre a jó alapra épül az 1967. évi népgazdasági terv; amely a harmadik ötéves terv általános célkitűzéseit követi, fő arányaiban is ezzel áll összhangban, az Ipari termelés, a lakosság jövedelmének alakulása és az áru­ellátás tekintetében azonban az ötéves tervben előirány­zottnál valamivel ©orsabb fejlődéssel számol, éppen az 1966-os kedvezőbb eredmények következtében. Az ipar termelését 4—6 százalékkal szándékszunk növelni, úgy, ho© a többlettermelés 80 százalékát továbbra is a ter­melékenység növelésével kell fedezni. Ennek teljesülését megkönnyíti a vállalatok számára a létszámmal és beru­házásokkal való önállóbb gazdálkodás. A mezőgazdaság termelési előirányzata Is reális, J— 2,5 százalék, megvalósításához a legfontosabb feltételek­kel rendelkeznek a mezőgazdasági nagyüzemeink. Az ed­digi célkitűzéseket továbbra is követve, 1967-ben az él­lattenyésztés fejlesztésére, ezen belül is elsősorban a te­hén- és kocaállomány növelésére kell a fő fi©elmet for­dítani. Az életszfnvonal-nővelő célkitűzések Is követik általá­nos elveinket, amelyek szerint a termelési eredmények növekedésével párhuzamosan, azzal összhangban kell fej­leszteni az életszínvonalat Ennek megfelelően a munká­sok és alkalmazottak reáljövedelme megközelítően három százalékkal, a parasztság reálfo©asetása több mint há­rom százalékkal növekszik. Az átlagbér közel másfél szá­zalékkal lesz magasabb. Célkitűzéseink me©alósulását 48—Í9 milliárd forint beruházásával biztosítjuk, össze­sen körülbelül 57 ezer új lakás épül, ezekből 19 000 álla­mi erőbőL Termelési célkitűzéseink Jelentős mértékben tovább szilárdítják az ország gazdasági e©ensúlyát Fejlődik részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Mind a szocialista, mind a tőkés kapcsolatok bővülése az eddiginél is jobb, korszerűbb, olcsóbb termelést és termékeket sür­get. A korszerűségi és minőségjavítási követelményeket a belső piac és a hazai fogyasztók is e©re magasabbra emelik. Elsősorban a ruházati cikkek választékát kell növelni, de fokozódnak az igények az élelmiszeripar és más iparágak termékeivel szemben ls. A termelés minő­ségi követelményeinek teljesülését az anyagi érdekeltség lehetséges fokozásával is i©ekszünk elősegíteni. A jövő évben a textiliparban az átlagosnál erőteljesebben, mint­egy 3,5—4 százalékkal — fejlesztjük a béreket Beruházási tevékenységünkben a tervszerűség foko­zása az elsőrendű cél. Csak minimális mértékben indul­nak új ipari beruházások, hogy több erő jusson a folya­matban levők befejezésére és munkába állítására. Köztudomású, ho© 1968. január 1-től lép életbe tel­jes egészében a gazdaságirányítás új rendje hazánkban. Az 1967-es terv egész metodikájából látható, hogy ez az év hivatalosan is a felkészülés esztendeje lesz. Ez meg­követeli, ho© mindenütt megfelelő tartalékokat képezze­nek az átmenettel járó esetleges zökkenők áthidalása ér­dekében. Legalább ilyen fontos az eddigi és a jövő évi tapasztalatok tanulmányozása és gyakorlati érvényesítése. K ormányunk intézményesen is segíti a gazdasági e©­ségeket az átmenet megoldásában. 1967-ben tovább csökken a kötelező tervmutatók száma. Megszűnik például a külkereskedelem számára történő értékesítés fo­rintmutatója, az építőiparban pedig az építésszerelés ter­melési értékére és a műszaki tervezés teljesítményi érté­kére vonatkozó mutató. Csökken a kiemelt termékek és a jóváha©ott mérlegek száma. Míg 1966-ban 363 kiemelt termék volt, 1967-ben csak 160 lesz. Bővül az új szállítási szerződés rendszerének alkalmazási területe. Szélesebben érvényesülhetnek a kereskedelmi módszerek, növekszik a szállító és megrendelő vállalatok önállósága. A beruhá­zásoknál e©szerűbb lesz a jóváhagyás, ami nagyobb ru­galmasságot tesz lehetővé a beruházási eszközökkel való gazdálkodásban, megkönnyíti a beruházási célok hatéko­nyabb és ©orsabb me©alósítását. Az anyagi ösztönzés rendszere is e céloknak megfelelően módosul.' Az 1967-es terv november elején történő kiadásával is a körültekintő felkészülést és a terv jó végrehajtását segítette elő kormányunk. Most már a tervek végrehajtóié a szó. FARKAS ISTVÁN (Somogyi Károlyné felvételei! A felsorakozott egységek tisztelgése a csapatzászló előtt Kevesebb utalványos szén fogyott az idén Jövőre: 800 millió forintos hitelkeret A tavaly beváltott 1 244 383 tüzelőutalvánnyal szemben ez évben csak 1078 715-öt váltottak be. Jelentős a fej­lődés a nyugdíjasok ellátá­sában: a tavalyi 262 ezerrel szemben az idén 209 ezer 960 nyugdíjas részesült ellá­tásban. Az akció lebonyolí­tásánál helyesnek bizonyult az adminisztratív munkákat jelentősen csökkentő e©sé­ges utalványrendszer beve­zetése, a különböző szénfé­leségek feltüntetésének meg­szüntetése. A szén minőségével kap­csolatban azonban ez évben is hangzottak el panaszok. A fo©asztók az árváltozás után igényesebbek lettek, a szén viszont, a felhalmozott nagy készletek miatt sok he­lyütt elporosodott és nem is rostálták minden telepen az előírásnak megfelelően. A jövő évi akciót a ren­delkezésre álló 800 millió fo­rint hitelkeret biztosítja. Ajtai Miklós Belgrádban Dr. Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnöke és dr. Richárd Stajner, a Jugo­szláv Szövetségi Tervintézet vezérigazgatója december 15. és 19. között Belgrádban megbeszéléseket tartott. A tanácskozások során esz­mecserét folytattak a jugo­szláv gazdasági reform és s magyar gazdasági mecha­nizmus Időszerű kérdéseiről és megvitatták a kölcsönös együttműködés bővítésére vo­natkozó kérdéseket. Kedd, 1966. december 20. 08L'MAGÍÁRORSZA9 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom