Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

Egyetem és város É

rtelmes szándékok, kezdeményezések ösztönzik az utóbbi Időben az egyetem és város kapcsolatának szorosabbra fűzését. Pontosabban: a 6zegedi valóságban rejlő szükségszerű összefüggések objektív megnyilvánulása készteti a tágabb gondolatkörökben és távlatokban gondolkodó, a város és az egyetem jövőjéért felelősséget vállaló vezetőket új felismerésekre. Nem a formális kapcsolatokról, nem az egyes emberi viszonylatokról, nem a társadalmi jelentőségű városi vagy egyetemi rendezvényeken való részvételekről, vagy az együttműködést' demonstráló kölcsnös nyilatkozatokról van szó. Lényegi, a város termelési, társadalmi és szellemi arculatát meghatározó, az egyetem társadalmi hivatását, funkcióját alakító vállalkozás érlelődik. Az eddig is számtalan szálon szövődő, erősödő viszony nagyhorderejű, a legfőbb kérdéseket befolyásoló, sőt eldöntő szerves együttműködés, munkakapcsolat szintjére emelkedhet A város és az egyetem kapcsolatát eddig ls szövögető szálak felgöngyölítése számos tanulsággal járt. Buzdító erejű az eddigi összegezés is. Pedig — mint kiderült — nem ls ölelt fel mindent. Az egyetemi tudományos munka eddig ls hozzájárult a szegedi gazdaság termelés fejlesztéséhez. A tudomány olyan kérdésekkel is foglalkozott — az országos távlati tudományos kutatási tervekbe foglaltakon kívül —, amelyekre a városban működő üzemek, vállalatok, intézmények magasabb szintű vezetésre törekvő munkatársaitól kapott felkérést, megbízást. Ezek a kutatások, vagy esetleg csak tudományos tanácsok, szakértői megnyilatkozások a népgazdaság, a városi "szintű tervezés, vagy az adott üzem, intézmény által már meghatározott fejlesztési irányban hathattak. A tudomány az ilyen felkéréseket, megbízatásokat, „megrendeléseket" igyekezett teljesíteni. Adott esetekben természetesen az egyetemi intézetek kutatóinak a tudomány korszerű megoldásairól adott tájékoztatói, szakértői közreműködései adhattak új Irányt is az üzem, vagy piás szervezet' munkájának hatékonyabbá tételéhez. Az ilyen indítékú tudományos segítségre a jövőben ls szükség lesz; illetve az Ipari, mezőgazdasági, kulturális vezetők, munkájuk fejlesztése, helyes döntések meghozatala érdekében a Jövőben feltehetően 'több igénnyel is lógnak jelentkezni. De új vonásokkal is kell számolni. A tudomány termelő erővé válásának korábban, a magyar népgazdaság tudományos tervezésének idején egyre inkább érvényre jut a tudománynak a társadalmi-gazdasági viszonyokra visszaható, a népgazdaság fejlesztésének irányait is befolyásoló szerepe. A szegedi egyetemek tudósainak a törekvései, a város vezetőinek már kinyilvánított kívánságai arra irányulnak, hogy a tudomány ne csak teljesítse a gyakorlat, az egyes szakterületek megbízatásait, hanem •naga is mutasson rá tudományosan feltárt lehetőségekre, befolyásolja a város fejlesztési irányainak kijelölését. Elemezze a termelési arculat változásából bekövetkező, előrelátható társadalomszerkezeti alakulást Komplex módon mérje fel a nagyvárosiasodás szociális, közegészségügyi, kulturális stb. kihatásait. Jelezze a belátható, várható fejleményeket, sőt érvényesítse a tudományos előrelátás, megközelítés módjait Ennek a tendenciának erősödése a szeged! egyetemek hivatásának, tudományos profiljának világosabb meghatározását ls eredményezi, kibontja az egyetemfejlesztés távlatait. Az országos távlati tudományos tervekbe foglalt kutatás, a szegedi egyetemieknek a világ tudományosságában kivívott szerepe helyi érdekű alátámasztást kap. anélkül, hogy a helyi jelentőségű' témák kutatása „leszűkítené" a tudományos vizsgálódások körét. Éppen ellenkezőleg: a szegedi tudományos tevékenység népgazdasági, társadalmat alakító, közgondolkodást formáló jelentőségűvé emelkedik, a gyakorlat befolyásolásának szintjére lép, a szegedi egyetemek az ország közéletében igen jelentős szerepre fejlődő, nemzetközi tekintélyben is rohamosan emelkedő várossal való szerves összefonódásban válnak majd a jövőben mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban méginkább közismert tudományos bázisokká. A vállalkozás ilyen értelmezése, valóban nagyszabású volta szabadíthatja fel az egyetemek tettekre kész szellemi energiáit, terelheti mederbe — az eddiginél összefogottabban — az intellektuális erőket. N

em leszűkül, hanem éppen kitágul a kutatói szemlélet, a tudományos tevékenység új perspektívái nyílnak meg. A társadalomtudományokban nemcsak új, eokat ígérő tudományos feladatok jelentkeznek, de megnyilvánulhat bennük a tudományok komplexitásának egy új típusa is. A társadalmi érdekű közös vállalkozások közben az emberközpontú komplexitás jöhet létre. De a természettudomány is humánummá válhat, mert az entbert tanítja mélyebben tekinteni létének titkaiba. A természettudomány végső tárgya sem a természet, hanem maga az ember, mert nem a természeten, hanem az ember körülményein, az emberen, az emberi személyiségen változtat. A tudomány, az egyetemek többféle módon befolyásolhatják a történelem menetét, vagy egy . szűkebb környezet alakulását Befolyásolhatják a termelés módszereinek megváltoztatása révén. De közvetlenebbül is — eleinte talán kisebb súllyal, kevesebb hatásfokkal —, elért eredményeiknek, megállapításaiknak, eszméiknek a kor ideológiájára, a közgondolkodásra gyakorolt hatása révén is. A szocialista társadalmi haladás kedvező feltételeket teremt a tudományos haladás számára. A tudomány haladása pedig befolyásolja magát a társadalmi haladást: nemcsak a tudományos felfedezések alkalmazásával együttjáró gazdasági változások (reformok) révén, hanem az új tudományos elméletednek az általános gondolkodásmódra kifejtett hatása áltál is. Szeged város gazdaságának a közeljövőben várható rohamos fellendülése folyamán, a tudomány közreműködését is igénybevéve, átalakul az embereket körülvevő technikai környezet. A társadalmi és technikai fejlődés a város lakásaitól magasabb szakmai felkészültséget követel majd meg (de már előre, tervszerű szakképzést is). Az Ipari, technikai változás azonban nem válhat a mi viszonyaink között pusztán városiasodássá, üres civilizációs átalakulássá. A fejlődés szocialista jellege tartalmas, kulturált, körültekintő tervezést és megoldást követel. Éppen a változások emberi oldalai, személyiséget formáló tényezői nem maradhatnak figyelmen kívül. Igaz ugyan, hogy a technikai környezet változása, új Ipari formák megjelenése önmagában is korszerűsíti az emberek igényeit, alakítja a közízlést De a tudatos társadalom tudatos művelődési politikája a termelési, a társadalmi arculat megváltozásával párhuzamosan megteremtheti a kulturált életmód elsajátításának feltételeit, az általános és szakműveltség, az irodalmi, művészeti közízlés fejletebb fokának emelőit is (tudományos és közművelődési könyvtárak, klubok, kiállítási helyiségek, színház, lakáskultúrát, öltözködést bemutató termek stb.). A

közvetlenül a gazdasági életben gyökerező változásoknak. a nem közvetlenül a termelésből magyarázható tudati állapotok fejlődésének, az alkotó munka tágabb lehetőségeinek harmóniájából bontakozik majd ki Szeged város jövője, az egyetemfejlesztés távlata, a vidéki szellemi élet felvirágzása is. HAVASI ZOLTÁN I? „ ; VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 298. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. december 18. Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács — az ez évi munka tapasztalatait ép várható eredményeit figyelembe véve — megtárgyalta és jóváhagyta az 1967. évi népgazdasági tervet 1966-ban a népgazdaság eredményesen fejlődött, érvényre jutottak a gazdáik© dásban az MSZMP Központi Bizottságának 1964 decemberi és 1965 decemberi határozatai A munkásosztály. a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél, az idei terv egyes fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik. Az ipari termelés emelk© dése 1966-ban valamelyest meghaladta a tervezettet, az előzetes adatok szerint a tavalyinál 6—6.5 százalékkal magasabb. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar, a gépipar és az építőanyagipar termelése. Javult az összhang a termelés és a szükségletek között: az Ipar túlteljesíti mind a bel-, mind a külkereskedelem részére történő áruátadási tervét. Több termékből azonban a nagyobb termelés ellenére sem lehetett teljesen kielégíteni a lakosság igényeit és az export konkrét szükségleteit. Az idén tovább Javult a gazdálkodási és a munkafegyelem. A létszám növekedése az iparban a tervezettnél kisebb volt, a termelés n© vekedésének körülbelül 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. A munkások és az alkalmazottak egy munkanapjára jutó termelés a tavalyihoz képest 5 százalékkal emelkedik. Az iparban az egy dolgozóra jutó átlagkereset 3.3 százalékkal nő. Az előző évieknél valamelyest nagyobb mértékben csökkent a költségszint. Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei: a termelés 5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit A tervezettnél magasabb volt a kenyérgabona, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica átlagtermése, és ez részben pótolja a taVaszi ár- és belvizek sújtotta vetések kiesett termését. Az idén is sikerült saját termesből fedezni az ország kenyérgabona-szükségletét. A tavalyinál lényegesen több és jobb gyümölcs és zöldség termett. Ennek eredményeként javult a lakosság ellátása s az idénycikkek ára mintegy 10 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság az idén 6500 traktort, 8500 pótkocsit. 1680 gabonakombájnt és 1 millió 700 ezer tonna műtrágyát kapott. 21 ezer 400 holddal nőtt az öntözött terület. Az építőipar termelése körülbelül 5—6 százalékkal haladja meg a tervezettet, s teljesítménye a múlt évihez képest 8—9 százalékkal nőtt. Az építőiparban a munka termelékenysége a számítottnál nagyobb mértékben, átlagosan 8 százalékkal emelkedik. A közlekedés 1066-ban kielégítette a népgazdaság megnövekedett szállítási igényeit. A fejlesztés és a javuló szervezés eredményeként nem volt fennakadás az áruszállításban. A beruházásokra ez évben körülbelül 47 milliárd f© rintot fordítottak, ez 6—7 Százalékkal több a tavalyinál. Nagyobbrészt a terv előírása'nak megfelelően megtörtént a legfontoabb létesítmények üzembe helyezése. Elkészült — többek között — Pécsi Hőerőmű 50 mw teljesítményű IV. sz. gépegysége, az évi 1 millió köbméter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Szombathelyi Forgácslapüzem, a Pápai Kenyérgyár, a siófoki Európa Szálló, a cs© peli és tatabányai áruház. Több, ez évi üzembehelyezésre tervezett beruházás b© fejezése azonban áthúzódik a következő esztendőre. További erőfeszítések szükségesek a beruházások kivitelezésének meggyorsítására és a gazdasági hatékonyság javítására. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a reálbér és a lakosság reáljöv© delme. A reálbér az előirányzott 1,4 százalék helyett 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig a tervbe vett 3,7 százalék helyett mintegy 5 százalékkal nő 1966-ban. A februári ár- és bérintézkedések következtében .egyes kategóriák — nagyrészt az alacsonyabb fizetésűek — jövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedett, másoké stagnál, egyes rétegeké csökkent. Családi pótlékra I milliárd, nyugdíjakra ugyancsak 1 milliárd forinttal többet fizettek ki, mint az előző évben. A számítottnál nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, különösen megnőtt a kereslet az olyan áruk iránt, amelyeknek az árát leszállították. Jelentősen bővült a külkereskedelem forgalma, s eközben a tervnek megfelelően az export nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A termékek exportképessége egészében növekedett, de nem mindenütt kielégítő a javulás. 1966-ban 51 ezer lakás készült el. közülük 34 ezer magánerőből 3870 óvodai hely, 500 általános iskolai és 230 középiskolai tanterem épült. A kórházak és gyógyintézetek 1500. a szociális intézetek 800 új ággyal gyarapodtak. Az orvosi körzetek száma 100-zal, a szakorvosi rendelőórák s2áma 1250-nel nőtt. • Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai a következőket tartalmazzák: (Folytatás a 3. oldalon) Befeíezíidt a kereskede m! világkonferencia Az Építők Szakszervezetéi nek kongresszusi termében ülésező szakszervezeti k© reskedelpü világkonferencia szombaton este befejezte munkáját. Délután a konf© rencia tapasztalatait, a fel* szólalók javaslatait figyelembe véve a szakszervezeti k© reskedelmi világkonferencia meghozta határozatait A konferencia határozata egy© bek között kimondja, a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak támogatnia kell a fejlődő országokat abban, hogy megteremthessék a gazdasági együttműködés különböző formáit egymással és más államokkal. Figyelmet kell fordítani a szocialista és a kapitalista országok kereskedelmi fo© galmának kiterjesztésére. Ennek érdekében meg kell szüntetni a jelenleg még bőven mutatkozó hátrányos megkülönböztetések, az együttműködést gátló akadályokat A konferencia külön határozatot hozott az Egyesült Államok kormányának Kubával szemben alkalmazott kereskedelmi és blokádintézkedései ellen irányuló szakszervezeti akcióra. Végül a tanácskozás részvevői a vietnami szakszervezetek szövetségéhez küldött szolidaritási üzen© tűkben felháborodásukat f© jezték ki a VDK fővárosa ellen intézett amerikai kalóz bombatámadások miatt. B Szaktanács és a KISZ felhívása a ievő évi népgazdasági terv A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Intéző Bizottsága felhívással fordul minden dolgozóhoz, hogy becsülettel vegye ki részét a közös munkából, ki-ki a maga területén, a maga feladatának lelkiismeretes, pontos elvégzésével. Jövő évi népgazdasági tervünk teljesítését, hazánk további fejlődését, a dolgozók életés munkakörülményeinek javulását mindenki segítse elő munkája lelkiismertes, pontos végzésével. Az iparban, építőiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a közlekedés és hírközlés ágazataiban, a népgazdaság minden területén alapvető feladat a gazdaságosság, a munka hatékonyságának növelése, minőségének javítása, a szigorú, de ésszerű takarékosság. Elsőrendű követelmény, hogy a hazai szükségletek megfelelő kielégítése mellett a kifogástalan minőségű és gazdaságos export eredményeként javuljon hazánk fizetési mérlege. Felhívjuk ezért a munkásokat, az irányító szakembereket, az értelmiségi és alkalmazott dolgozókat, hogv 'eajobb tudásuk szerint, szívvel-lélekkel vegyenek -észt az 1967. évi néngaz-lasági és vállalati feladatok sikeres teljesítését szolgáló szocialista munkaversenyben. A gazdasági és műszaki szakemberek, vezetők tevékenyebben, céltudatosabban vegyenek részt a szocialista munkaversenyben. Alkalmazzák céltudatosan és öszszehangoltan a jobb, termelékenyebb munkára serkentő teljesítésére anyagi ösztönzést és erkölcsi elismerést. Rendszeresebben és az eddigieknél célszerűbben, felelősségteljesen kérjék és hasznosítsák .a dolgozók véleményét, tapasztalatait, kezdeményezéseit, tartsák tiszteletben a dolgozókat megillető jogokat. A dolgozók a termelés és értékesítés minden területén érezzék és vállaljanak felelősséget az általuk gyártott és forgalmazott termékek minőségéért Felhívjuk a szakszervez© tek és a KISZ vezetőit, aktivistáit, hogy meggyőző érvekkel, agitációval, szervező tevékenységükkel és nem utolsósorban személyes példájukkal következetesen segítsék a soron levő feladatok megoldását, legyenek a szocialista munkaverseny élen járói és az eredmények terjesztői. Felhívjuk az ország minden dolgozóját hogy a kongresszusi munkaversonyben tanúsított lendülettel folytassa tovább a munkát A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongreszszusának határozatai továbbra is a szocializmus teljes felépítésének feladatait állítják népünk elé. Ezt szolgálja a jövő évi népgazdasági terv, amelvnek megvalósítása tovább növeli hazánk gazdasági ereiét, előmozdítia népünk életkörülményeinek javítását, életszínvonalának emelését Tiltakozunk az útabb durva agressziós lépés ellen AZ ORSZÁGOS BÉKETANACS ELNÖKSÉGÉNEK NYILATKOZATA Az Országos Béketanács elnöksége nyilatkozatban bélyegezte meg a Hanoi elleni légitámadásokat. Hangsúlyozta egyebek között: Mély megdöbbenéssel hallottuk a hírt, hogy az Egyesült Államok kormánva tovább tetézte eddigi vietnami bűnlajstromát és a békeszerető embermilliók szenvedélyes tiltakozása ellenére parancsot adott a Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosa elleni légitámadásokra. Népünk nevében mi is osztozunk a békét védelmező világközvélemény felhábor© dásaban. és tiltakozunk az újabb durva, agressziós lépés ellen. A humanitás nemes eszméitől vezetve k© veteljük, hogy az Egyesült Államok vessen véget brutális és értelmetlen vietnami agressziójának, az 1954-es genfi egyezmények szellemében, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front javaslatai alapján járuljon hozzá a béka helyreállításához. I