Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

Ülést tartott < kerületi tanács Napirend/én a munkásosztály helyzetének további javítása Idei, utolsó ülését tartot­ta tegnap a szegedi III. ke­rületi tanács az alsóvárosi pártszervezet székházában. A tanácskozáson részt vett Ozvald Imre, az MSZMP Ezeged városi végrehajtó bi­Kottságának tagja, a pártbi­eottság osztályvezetője is. Vincze Antalnak, a III. ke­rületi tanács vb elnökének megnyitó szaval után a ta­nácsülés Zsódos Sándor el­nökletével folytatta munká­iét A tanácsülés Hernádi Já­nosnak, az Ideiglenes bizott­ság elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta a munkásosztály helyzetének megjavítására vonatkozó párthatározattal kapcsolatos állami intézkedések végre­hajtását a kerületben. Az előterjesztésben hangsúlyt kapott: a tanácsüléseken ho­zott határozatok a párthatá­rozat szellemének megfele­lően külön is megszabták ne állandó bizottságok, a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek mun­kájában a konkrét feladato­kat Ezek közül külön is szólni kell azokról a hatá­rozatokról, amelyek a lakó­ház-építkezések elősegítése érdekében születtek. A III. kerületi tanács intézkedést tett a Széli utca menti, a ságváritelepi és a hattyaste­lepi lakóház-építkezések megvalósítására. A dolgozók elvárják a III. kerületi tanácstól, hogy az államigazgatás területén is javítsák a munkások, külö­nösen a több műszakban dolgozók helyzetét Ezért is született a III. kerületi ta­nácsnak olyan határozata, amely utasította az állandó bizottságokat, hogy tovább­ra ls kísérjék figyelemmel a párthatározat végrehajtá­sát a szakterületüket érin­tő kérdésekben és folyama­tosan ellenőrizzék a szak­igazgatási szervek ilyen­irányú tevékenységét Az elmúlt négy év alatt üze­mekben, intézményekben, a tsz-ekben megfelelő módon és gyakorisággal ismertették a III. kerületi tanács so­ros munkáját és további feladatait Elénk vita követte as elő­terjesztést. Felszólaltak: Szi­lád! Sándor, Felhő József, Csiszár Antal, Pálvölgyi Fe­renc, Teleki Ferenc, Virág István, Szűcs Jánosné, Kó­szó József és Kurunczi Ist­ván tanácstagok. Több kér­désre Hernádi János, Illet­ve Makra Mihály, a III. kerületi tanács vb elnökhe­lyettese válaszolt Ezután interpellációkra, bejelentésekre került sor. Tanács Antal szóvá tette, hogy Mihályteleken, a Lenin utcában a közkifolyó és a gyalogjárda építése húzódik. Sürgette, hogy egy kocsile­járót is sürgősen javíttassa­nak meg Mihályteleknek egy forgalmas pontján. Nagy Ist­vánné azt kifogásolta, hogy a külvárosi részeken a gya­logátkelő-helyek sárosak, ta­karítatlanok. Teleki Ferenc javasolta, hogy a gyulate­lepi villamoskitérönél jár­daszigetet kell építeni. Kor­mos Kálmán rendőr száza­dos, mint meghívott vendég a kerületben levó kerékpár­utak javítását szorgalmazta. A tanácsülés Vincze An­tal vb-elnök zárszavával ért véget A gyári közérzet bizonyítványa Elsősorban kiken és min múlik, hogyan alakul? Évről évre szépül a Sárga Új üdülőházak — Jövőre befejezik a partvédelmet A Sárgán, Szeged Tisza- tésére kértek engedélyt a Maros szögén fekvó üdülő- társulat tagjai, telepén az utóbbi években A telep középső részén mind gyorsabb fejlődés ta- iroda, őrház, raktár és nyil­pasztalható. 1958-ban alakult vános telefon van. A közös a Tömörkény István üdülő- vagyon gyaranodását azon társulat, amelynek ma már ;s ;e lehet mérni, hogy mi 250 tagja s mintegy 800 ezer szflletik egy-egy évben. Az forint értékű közös vagyona jdén a töltés alatti út na­van. Legértékesebb a több gyobb részének kiépítése volt mint félmillió forint beruhá­zással fúrt kút, a telepen a legnagyobb munka. Ide 2500 fuvar anyagot szállftot­szerteágazó hálózattal, 150 tak, de közben feltöltöttek kifolyóval. A kút percenként hatalmas vízállásos gödröket 1050 liter vizet produkál s a is ahová jövőre már szintén esinosabbnál csinosabb ví- étv'teni lehet. Bővítették a kendházak tulajdonosai kö- villanyhálózatot, a közleke­zül sokan jobbnak tartják dés g^bályozósára sorompó­ul* l atf ? v „„ kat állítottak fel, a rend és még SS^Mé éTSavSÍ tisztaság érdekében még több épület de ezek lassan eltűn- szeméttárolót építettek, nek, kicserélődnek. Modern, Az 1963-ban alakult part­élénk színű, praktikus — a védőmfl társulat — amely­településrendnek megfelelő- nek ta(,jai lényegében ugyan­- «"»»* - üdülőtársulaté sorban a Jól kiképzett utak, utcácskák mentén. A 250 társulati tag közül 44 közü­let: vállalat, intézmény, s — 1964-ben 700 ezer. 1965­ben 880 ezer, az Idén 600 ezer forintot költött az üdü­lőtelep mentén 900 méter ezek már nagyobb kollektí- hossznvi folyópart védelmi vák kirándulásaira szabtak a partba, s jövőre 540 ezer forint befektetéssel ez a munka végleg befejeződik. Megfékezik a rakoncátlan Tiszát, mely e védőmű meg­építése előtt minden évben értékes területeket rabolt el a terjeszkedő üdülőtelepből. Természetes, hogy ebbe a nagyszabású munkába is be­kapcsolódott az üdülőtársu­lat, amelynek több mint fél­millió forintja fekszik a partvédőműben. A szegediek kedvelt kirán­duló helye, élénk üdülőtele­pe jövőre is tovább fejlődik. A napokban tartott közgyű­lésén 192 ezer forintos költ­ségvetési tervet hagyott jóvá a társulat. Ennek az összeg­nek kétharmada tagdíjból adódik, amit a társulat tagjai évenként fizetnek telepük berendezéseinek fenntartásá­ra, fejlesztésére, csinosítá­sára. K. 3. A tárgyalóasztalt a Szege­di Kábelgyár pártvezetői ülik körül. Oskó Lajosné, az üzem csúcs-pártvezetőségé­nek titkára, Kenéz And­rás, Körmörczi András, Lábdi Gizella, Varró György, a csúcs-pártvezetőség tagjai; itt van Száraz Pál, az l-es. hang Kálmán, a II-es és Czirok Győző, a III-as párt­alapszervezet titkára. A té­ma az egyéni felelősség a pártmunkában. A gondola­tok a műhelyekben járnak, ahol hajszálvékony és centi­nél vastagabb sokféle huzal, kábel készül. „Mert — így fogalmazza Oskó Lajosné — az itteni kommunisták párt­munkája sem a levegőben lóg, célja van..." A mindennapele sodrásában A termelés eszköz abban, hogy a célt: az életkörülmé­nyek további javulását bizto­sítsuk. Tulajdonképpen a pártmunka módszereivel ezért segítik a termelést a munkát. Sokrétű, bonyolult feladat ez a mindennapok sodrásában, hiszen emberek­hez szól, nekik érvel, sze­mélyeket dicsér vagy hibát bírál stb. Mivel az egész ré­szekből áll, a párt-alapszer­vezetek munkája tagjaikon, személyes felelősségükön múlik. Vajon érvényesül-e és ho­gyan o személyes felelősség? Három hónapja az egy pártszervezet helyett a munkahelyeknek megfelelően három alakult, fogott mun­kához. A gyakorlat már mu­tatja, hogy ez olyan helyes szervezeti Intézkedés volt amely jobb feltételt terem­tett az üzemrészhez, munka­helyhez kötődő párttevé­kenységhez. A párt-alapszer­vezetek működési területük kérdéseivel behatóbban, részletesebben foglalkozhat­nak. Hangvétel Vegyük például a terme­lést, ami a párttagoktól egyéni példamutatást, s ehhez párosulva a nagyobb gazdasági eredményekért ér­veket is követel. Meg azt, hogy az ennek érdekében a párttaggyűlésen hozott hatá­rozat megvalósítását bizto­sítsák. A párttagok általában helytállnak a munkában. Ha akadt és akad kivétel, akkor azt sem hagyják szó nélkül. Eseteket mesélnek, amelyek a párttagok személyes fele­lősségébe vágnak. A he­gesztők közül például egy párttag elhirtelenkedve, seb­bel-lobbal otthagyta a gyá­rat, s ez a magatartása ne­gatívan hatott a többiekre. „A határozatok vég* rehajtásában jobban ér­vényesítsük az egysze­mélyi felelősség elvét a pártmunkában ls." (Az MSZMP Központi Bizottságának kong­resszusi beszámolójából.) Később aztán megbánta, n ezt el is ismerte. Most me­gint a gyárban dolgozik és példázza: mindig megfontol­tan kell cselekedni. Akadt párttag gazdasági tisztségviselő, aki olykor in­gerülten szólt a munkások­hoz. A pártvezetőség tagjai beszéltek vele, s megmondot­ták: a pártonkívüliek a párt­tagokról, sőt a pártról az egyes kommunisták maga­tartása alapján is véleményt formálnak, az ingerültség, durvaság nem megengedhe­tő, a megfelelő hangvétel kötelező. A megbírált elv­társ először azzal védekezett, ő azt a párt-alapszervezeti határozatot tartotta szem előtt, hogy csökkenteni kell a selejtet Később belátta, hogy az igerültség, durvaság sem ilyen, sem más esetben így nem magyarázható, sőt egyenesen káron. Ki ét hogyan? A nyílt, őszinte légkör egyre erősebb. A pártszer­vezetek, a gyári pártvezető­ség, s maga a kommunista igazgató ls ügyel rá, hogy ne idézhessék a közmondást: ne szólj szám, nem fáj fejem. A nyíltságot, őszinteséget példázza a pártszervezetek élete, s ez sugárzik szét a műhelyekbe, irodákba. A pártvezetőségi üléseken immár természetes, hogy számonkérik, ki miként tel­jesítette a rábízott felada­tot Nem egyszer — igen helyesen — még azt is meg­vitatják, milyen módon le­hetett volna jobban eleget tenni a megbízatásnak. A határozatok végrehaj tásának, valamint az adott pártmeg­bízatások végrehajtásának az ellenőrzése a taggyűlése­ken is honos. Ezeken a fóru­mokon azonban — önkriti­kusan elismerte a gyári párt­vezetőség — e tekintetben is rendszeresebben, tartal­masabban kell dolgozniok. A gyárban a réz, az alu­mínium és a műanyagok tonnáit dolgozzák fel. Van olyan kábel, amelynek mé­tere 500 forint Ez már ön­magában is mutatja, hogy a takarékosság, a minőség itt is száz és ezer forintokat építményeiket. Az idén 20 új berendezéseire. Mintegy 20— üdülőház épült, s jövőre 25 ezer kéve rőzsét, több ezer már eddig is ennél több épí- köbméter követ építettek be Vízügyi szakemberek tanácskozása Szegeden Tegnap délelőtt Szegeden tanácskoztak az Alsó-tisza­vidéki Vízügyi Igazgatósá­gon Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye ár- és belvízvédelmi összekötőt A napokban Hortobágyról Je­leztek belvízveszélyt, s a mostani bőséges esőzések hatására Csongrád megyé­ben a vízjárásos legelőket és réteket is víz borítja. Cserebökényről, Pankotáról, Derekegy házéról, Alpárról és a hódmezővásárhelyi fennsík térségéből érkeztek a belvízzel kapcsolatos jel­zések az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságra. Forgó Lászlónak, a víz­ügyi igazgatóság vezetőjé­nek bevezetője után a me­gyei tanácsok, a rendőrkapi­tányságok, túzrendészeti pa­rancsnokságok és a honvéd­ség képviselőit Hegyesi Fe­renc főmérnök, árvízvédel­mi csoportvezető tájékoztat­ta az árvízvédelmi művek helyzetéről. Kurucz Gyula főmérnök, vízrendezési cso­portvezető ismertette az idei tavaszi belvíz után helyreállítási munkákat. Najmányi László, az Orszá­gos Vízügyi Igazgatóság fő­osztály-vezetője pedig is­mertette a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­zet statisztikai, meteoroló­giai és hidrológiai adatai alapján készített előjelzést. Ennek alapján 1967 tava­szán rendkívüli belvízi hely­zet várható, és Csongrád megyében is fel kell készül­ni olyan mennyiségű víz el­vezetésére, mint amely az idén tavasszal volt. hozhat. A taggyűlésekea erről is szó esett úgy, hogy « párttagoknak személyes munkájukkal, szavukkal még inkább pezsdítöivé kell vál­niok a gazdaságosabb terme­lésnek, az újításoknak, ész­szerűsítéseknek. A párttagok általában megfeleltek és megtelnek ennek. Például kiváló újító a kommunista Király Károly, Puskás János* Szép Lajos, Varró György, és Tar! Sándor. Mind a kom­munista, mind a pártonkívüli műszakiak, ha a helyzet meg­kívánja, az üzemben marad­nak akkor is. ha a műszak­juk befejeződött. Ez az lm-' már „non stop" szolgálat — a pártonkívüliek újságolták a műhelyekben — a kom­munistáktól indult eL Ami indokolt A pártmunkának és me ezért általában személyes felelősséget érző és vállaló párttagoknak elsősorban sze­repük van abban is. hogy a gvári közérzet valóban jó. Persze a közel 900 dolgozó között az élettel súrlódás is jár. Ezekkel menetközben tárgyilagosan, türelmesen foglalkoznak. A gyári közér­zet bizonyítványához tarto­zik, hogy a törzsgárda mellé felzárkóztak az új munkások és megkötődtek itt A mun­kásvándorlás a kábelgyárban nem divat S a korábban említett cél: a Jobb élet- és munkakörülmények megte­remtésében vannak biztató, elismerést érdemlő új sike­rek, amiket a kommunisták és a pártonkívüliek együtt közös erőfeszítéssel értek el a munkában. Talán jól utal erre, hogy felfutott a terme­lés. Most egy év alatt 360 millió forint, értékű árut ad­nak belföldre és külföldre. A minőség grafikonja is pozitív. A gyári pártvezetőkkel folytatott hosszas eszmecse­rében kiderült: mert indo­kolt, náluk is előre kell lépni a személyes felelősség érvé­nyesítésében a pártmunká­ban, a határozatok végrehab tásá ban. Ennek feltétele, hogy körültekintően megvizsgál­ják, ki milyen pártmunkát végez. Azaz, személyre sza­bott feladatokat kell adni • párttagoknak, egyenlően el­osztva a munkát. Jelenleg ugyanis akadnak még, aki­ket megpakoltait társadalmi munkával, másoknak meg nincs megbízatásuk. Nem vitás, hogy a szeme­lyes felelősség az általános kötelességekkel együtt a megbízatásokkal érvényesül igazán. Ez az út vezet ahhoz is, hogy megmaradjon, illet­ve tovább javuljon a gyári közérzet. Morvay Sándor mWÍPÍ* tej1­ISB^IIG! t<\ KP^^PHRI .. • An\snahnrrn.nntnhiiCT Az E«vcsöu íztóiámna és villamossági itT /•ínyagDOrZe-aUlUVUSZ. anyagellátási főosztálya anyagbörze autó­buszon mulatja be felesleges árukészletét. Első alkalommal a Csepel Vas- és Fémmű­vek bejárata elótt „ütötték fel sátrukat". Már az első órákban sok anyagbeszerző és más érdeklődő kereste fel a gördülő kiállítást. Az anyagbörze autóbusz elsősprban ipa­ri centrumokat keres fel Könnyebb, tartósabb A műanyagok bevonulása egyre több Iparágban hoz új eredményeket. Igy van ez u Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál is, ahol, mint hí­rül adtuk, nem egészen fél évvel ezelőtt indultak s a közelmúltban sikerrel feje­ződtek be a poliprooilén mo­nofilszállal és a polipropilén hasított fóliával folytatott zsineg- és kötélgyártási kí­sérletek. Az így előállítót! zsinegek, illetve kötelek igen ió tulajdonságokkal rendel­keznek; könnyűek, nem szív­iák magukba a vizet, s ez igen a'kalmassá teszi őket vizes helven, vagy akár víz­ben történő használatra is. Nedvesség hatására semmi­lyen károsodást nem szen­ved, sőt savakkal, lúgokkal szemben is ellenáll. Szaki?.­szilárdsága íren magas, há­rom-négyszerese a kender­kóc. ltictvc a nemesebb ken­derszál szakítószilárdságá­nak. Péntek, 1966. december 16. QEL-MAGYAAOASZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom