Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

ntí SZEG VILÁG PROLETÁR]AL Eg^ESÜLjEIEK] A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam. 283. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. december 1. AIX. pártkongresszus harmadik napja A kongresszus szünetében Leonyid Brez nyev (szem­ben) dr. Münnich Ferenccel beszélget pltsíGvula és Fock Jenő e'vtsrsak felszólalása Űiabb küllöldí vendégek köszöntötték a kanoresszust A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szerdán reggel 9 órakor folytatta tanácskozását az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A harmadik napi ta­nácskozás délelőtti ülésén Ajtai Miklós elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke elnö­költ. Az ülésen elsőként Kállai Gyula elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Ez­után Stubnyán István elvtárs, bányamérnök, Fejér megyei küldött, Csáki István elvtárs, a Szolnok megyei pártbizott­ság első titkára. Nagy Imréné elvtársnő, a Szentgotthárdi Selyemszövőgyár szakszervezeti bizottságának titkára szó­lalt fel, majd szünet következett. A szünet után Pach Zsigmond Pál elvtárs elnökölt a kongresszuson. Bejelentette, hogy újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára, melyben kom­munisták és párton kívüliek, üzemek, termelőszövetkeze­tek, intézmények dolgozói, szocialista brigádok köszöntik a kongresszust, és beszámolnak munkasikereikről. Külföld­ről eddig 45 üdvözlet érkezett. A bejelentés után Fock Jenő elvtárs, a Politikai Bizottság tagia. a Minisztertanács el­nökhelyettese következett felszólalásra, maid Keres Emil elvtárs, a Thália Színház igazgatója. Molnár Frieyes elv­társ. a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára. Bo­ros János elvtárs, az Orosházi Gépjavító Állomás igazga­tója és dr. Tigyi József elvtárs, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense kapott szót. Ebédszünet után Nyers Rezső elvtársnak, a Politikai KAU.JU GYULA: Bizottság póttagjának, a Központi Bizottság titkárának el- azt. ho© hazánkban a szo­nökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólalt: Gáspár cializmusnak már nincsenek Sándor elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT fótit- ellenségei. Vannak, sőt az kára, Domozi János elvtárs, a Csepel Vas- és Fémművek utóbbi néhány évben vala­henge'része. Oláh György elvtárs, a Heves megyei pártbi- melyest élénkült is a tevé­zottság első titkára, Veraj János elvtárs, a na©bánhegyesi kenységük főként amiatt. dig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémá­ink felna©ításából, eltorzf­tásából áll. Ezek a csopor­tok erós politikai és számos esetben közvetlen anyagi tá­Zalka Máté Tsz elnöke, Csepely Tamás elvtárs, a nagykál- mert ú© vélik, ho© a nem- mogatást is kapnak a nem­lói járási pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd elv­társ, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhe­lyettese. A délutáni szünetet követően Cseterki Lajos elv­társ, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára elnö­költ. Felszólalt: Oldrich Cernik elvtárs, a Csehszlovák KP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Paul Thomsen elvtárs, a Dán KP Politikai Bizottságának tagja, Betty Sinclair elvtársnő, az Észak-írországi KP Központi Bi­zottságának titkára, Anna Liisa Hyvönen elvtársnő, a Finn KP Politikai Bizottságának tagia. Gaston Plissionnicre elv­társ. a Francia KP Politikai Bizottságának tagia. a KB titkára. Leonidasz. Sztringosz elvtárs, a Görög KP Politi­kai Bizottságának tagia, Kristin Avdersson elvtárs, az Iz­landi Szocialista Egységpárt KB tagia és dr. Vladimir Ba­kancs elvtárs, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Horvát KSZ KB elnöke. A kongresszus ma délelőtt 9 órakor folytatja munkáját. (Mai számunkban Kállai Gvula. Foek Jenő felszólalá­sát és a kongresszus szerda délutáni ülésén elhangzott felszólalásokat ismertetjük.) zetközi helyzet. éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szerve­zett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocs­kákról van szó. Politikai mu­níciójuk vagy a hagyomá­nyos antikommunizmus kel­léktárából kerül ki, vagy pe­zetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük? senki sem támadhat büntet­lenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk el­lenségeivel szemben tovább­ra is a törvény teljes szigo­rát alkalmazzuk! A szocialista demokrácia kiszélesítése Forradalmunk harmadik szakaszának célja: a szocializmus teljes felépítése Kedves elvtársak' A magyar kommunisták és a többi ma©ar hazafi ön­feláldozó harcainak eredmé­nyeként sikerrel megoldot­tuk a szocialista forradalom két na© szakaszának — a munkáshatalom megterem­tésének és kiépítésének, to­vábbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik na© szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializ­mus teljes felépítése ha­zánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresz­szusa. ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben; jelen­legi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő több­sége magáénak vallja pár­tunknak a szocializmus tel­jes felépítésére irányuló cél­kitűzéseit és odaadóan mun­kálkodik megvalósításán. En­nek az egvetértésnek az alapián formálédik a legszé­lesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdikta­túráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, ho© a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövet­ség is a munkásosztály ve­zetésével Fejlődésünk jelen­legi szakaszában mi ezt az osztá! "szövetséget a nemzeti egvség politikájával valósít­ju1 meg. A formálódó, erősödő szo­eial sta nemzeti egység azon­ban nem jelenti azt. hogv az osz' ilyharc már befejező­dött hazánkban. Term°sz-­te/ei az osztályharc nálunk nv;r nem a tőkések, a föl ­dejumk. a kulákok ellen fo­lyik és nem utcai tünteté­sekben. sztrájkokban nyil­vánul m eg. hanem abban, ho© miiven sikerrel vezeti és iránvftja pártunk a leg­szélesebt tömegeket a szo­cializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osz­tályharc eszközei és mód­szerei is tovább változnak az adminisztratív és hatal­mi eszközöktől és módsze­rektől ''asági. ideológiai, szervezés* _ nevelési irány­ban. A szocia';sta nemzeti egy­ség megs . rditásáért foly­tatott küzdelmünk szem­pontjából n"© fontossága van * Haza' as Népfront­mozgalomnak. Többször elmondtuk mar. de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: szá­munkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nél­külözhetetlennek tartunk az osztálynélküli társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula, majd í© foly­tatta: A szocializmus építése több párt együttműködésé­vel is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 194R után megszűnt a többpártrend­szer. s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, ho© a többpárt­rendszer visszaállításához mindig a hazai és a nem­zetközi reakció fűzte remé­nyeit. Ezzel szemben dolgo­zó népünk na© történelmi gvőzelmét. a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pártunk, a Ma­gvar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tö­megek odaadó, alkotó mun­kája és pártunk iránt meg­nyilvánuló mélységes bizal­ma igazolja, ho© népünk túlnyomó nagv többségében nincs semmiféle társadalmi vagv politikai igény más pártok létezésére! A magvar nép a szocializ­mus teljes felépítésének nagy művét is e© párt, a mi pártunk, a .Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezeté­sével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadal­mi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra. hogv a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szé­lesebb körbén, még eredmé­nyesebben tegyen eleget fel­adatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Nép­front az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú' közjogi funkciót is betölt. A kor­mány összetételére. nagy jelentőségű törvények meg­alkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztár­saságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az or­szág©űlésnek. A népfront közjogi felada­tai különösen megnöveked­nek most. amikor az or­szággvűlési választások is egyéni választókerületekben történnek maid. A népfront­szerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölőgyű­lések megszervezésével és a választások lebonvolításá­ban. Arra törekszünk, hogv a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk de­mokratizálódásához. A demokrácia alapkérdé­se volt és marad: kié a ha­talom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmi­séggel szövetségben ©ako­rolja, va©is a népé. s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, ho© dolgozó népünk még köz­vetlenebbül, jobban, aktí­vabban éljen a demokrati­kus jogokkal, mindenki ki­ve©e részét üzeme, válla­lata. termelőszövetkezete ü©einek. de egyben közsé­ge, városa, megyéje, hazája országos ügyeinek intézésé­ből is. és ily módon a ©a­korlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg ar az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése — többek között — a szocialista de­mokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak löbb joguk lesz arra, hogy g helyi párt- és szakszervezeti szervek útján de közvetle­nül is beleszóljanak a ter­vetkezetek tagjainak hasa­nos javaslatai megvalósul­janak. Kállai Gyula ezután a szo­cialista demokráciával kap­csolatos egyik téves nézet­ről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, ho© a demokráciával és a szocia­lizmussal e©ütt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapve­tő emberi iogok mindenkit egyenlően illetnek meg. de a keresetekben van különb­ség — s kell is. ho© le©er» — a végzett munka szerint, sőt ú© gondoljuk, ho© az új gazdasági mechanizmus­ban a jogos megkülönböz­tetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a ká­ros e©en!ösdivel szemben* valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrköd­jék azon. hogv a helvi ve­zetés mindenütt következe­tesen megvalósítsa a szocia­lista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön na©obb melés irányításába, a prob- erkölcsi és anvagi elisme­lémák mpgoldásába. Az ál­lami és társadalmi szervek­nek ellenőrző és rendelkező ingkörükkel élve biztosija­in iok kell. ho© az üzemek dolgozóinak, a termelőszö­Az államhatalom néhány A következőkben az ál­lamhatalom és az államigaz­gatás néhány kérdéséről szó­lok. A párt vezette állam a munkásosztály legfőbb esz­köze a szocialista társada­lom felépítésében. Államha­talmunk és államigazgatá­résben az. aki soka', jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta salát zsebén is érez­ze magatartásának követ­kezményeit! és államigazgatás kérdése sunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helvi tanácstól az ország­gyűlésig e©séges egészet al­kot. alapjában jól teljesítet­te funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tart­(Folytatás a 2. oldalon.) Senki sem támadhat büntetlenül a állama nep el en A szocialista építésben el­ért eredmények és az erősö­dő szocialista nemzeti egy­ség az alapia az állam és az egvházak között kiala­kult viszonynak is. A Központi Bizottság be­számolója üdvözli és he­lyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati ország­ban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd ná­lunk lényegeben már befe­jeződött, s az együttműkö­dés közös munkává érlelő­dött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallá­sos meggyőződésű emberek is becsülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalom­hoz fűzik, e©e' értenek azok­kal a célokkal, amelyeknek eléréséért a szocialista ál­lam küzd. Két évtized ta­pasztalatai az egyházi veze­tők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az e©házak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus pgvház között kialakult nor­mális viszony hozta magá­val azt is. hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — törté­nelme során először — de jure elismerte egy szocia­lista állam létét és a Ma­gvar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás Népköztársaságunk nemzet­közi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nenizetí egysége nem jelenti Képünkön % Csongrád megyei küldöttek egy csoportja fb álról Jobbra': Perjési László, Törköly Ferenc, dr. Biczó György, Szabó Sándor és lari Jánoenó ara mii szea&a FOLYÓIRATOK sas:

Next

/
Oldalképek
Tartalom