Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-12 / 267. szám

56. évfolyam, 267. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1966. november 12. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Uj, egységes választási törvényt hozott az országgyűlés Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselőkről. Köteles Jenőről, és dr. Molnár Erikről. Nevüket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az országgyűlés néma felállással adózott emléküknek. Beresztóczy Miklós bejelentette, hogy az elhalálozások folytán megüresedett képviselői helyekre az országgyűlés elnöke a Hajdú-Bihar megyei választókerületből Mocsári Sándor, a Heves megyei választókerületből Szűcs Lászlóné pótképviselőket hívta be. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkapta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az elnöki tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend a következő: Az országgyűlési képviselők ét a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. ® Interpellációk. Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Dr. Erdei Ferenc előterjesztése a törvényjavaslatról Dr. Erdei Ferenc bevezetőben beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvénytervezetet — a javaslathoz és annak indokolásához néhány módosító indítványt fűzött, egészében azonban úgv foglalt állást hogy választási rendszerünk javaslatban foglalt reformja szükséges, időszerű es jelentős. A bizottság ezért teljes elvi egyetértéssel, helyesléssel terjeszti azt az országgyűlés elé. Az előadó ezután ismertette, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen elvi-politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő választójogi törvényhez képest Kiemelte; egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslatnak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajstromos megyei választókerületek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választókerületeket vezet be. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDK-ban, Lengyelországban és nálunk van érvényben lajstromos rendszer. A lengyelországi azonban elvileg különbözik a másik kettőtől, mert ott kisebb választókerületek vannak, három-nyolc képviselővel és úgynevezett nyílt lajstrommal, ami annyit jelent. hogy kétszer annyi jelölt neve szerepel a listán, mint ahány képviselői hely van. Szorosabb személyes kapcsolatok — Hazánkban 1945 őtavan érvényben a jelenlegi választókerületi rendszer, ami b többi szocialista országokban is szinte általános volt a munkás-paraszt hatalomért folytatott harcok időszakában. A nagyobb választókerületekre kiterjedő lajtstromos rendszer a pártkoalíciók jellegzetes formája volt; történeti szükségszerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla. A következő alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni választókerületek rendszerét, vagy a lengyelországihoz hasonló rendszert vezetjük be. A törvényjavaslat előkészítését megelőző jogtudományi viták, majd az előkészítés alkalmával folytatott eszmecserék során az az álláspont alakult kl, hogy a nyomósabb érvek az egyéni választókerületek mellett szólnak. Ezek közé tartozik például, hogy az egyéni választókerületi rendszer szorosabb személyes kapcsolatokat tesz lehetővé a képviselők és a választók között, lehetőséget nyújt az országgyűlési tagok területi fel© lössége elvének érvényesítésére. elvi lehetőséget biztosit a több jelöltre és egységet teremt az országgyűlési választások, valamint a tanácsi választások rendszere között. Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a váiasztási szervek munkájában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy a választási elnökségek nemcsak a választás, hanem az egész ciklus idején fennállnak majd. Ezt az indokolja, hogy pótválasztások alkalmával ez© ket a szerveket nem kell újból létrehozni. Üjdonság az is, hogy választókerületi bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi választókerül© tekben működtek — az országgyűlési választókerületekben is létrejönnek, s a választási elnökségekhez hasonlóan megbízatásuk az egész ciklus idejére szól. A választási elnökségek igazgatási egységek szerint létesülnek s funkciójuk a választásokkal kapcsolatos adminisztratív irányító és ellenőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. A választókerületi bizottságok — amelyeket választókerületenként hívnak életre — közvetlenül szervezik a választásokat. A szavazatszedő bizottságok — ezek szavazókörönként jönnek létre — a választások idején működnek, s szervezik és lebony© lítják a szavazást. Változatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsi végrehajtó bizottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szerepe, bór ez utóbbiak feladata a jelöléseknél valamelyest módosul. tás! rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt meg. A szocialista demokratizmus fejlődése azonban megköveteli, hogy az országgyűlési képviselő-választásoknál is legyen ilyen lehetőség. Világosan látni kell, hogy a szocialista államban a több jelölt elvi lehetősége nem ugyanolyan értelmű, mint a tőkésországokban. A polgári demokráciákban a választás abban dönt, hogy milyen p© litikai rezsim kezében legyen az államhatalom, akár gyökeresen eltérő politikai rendszerek versengenek egymással, akár nem. A lényeg a pártok versengése a szavazatokért és a személyi jelöllés a pártok belső ügye. — A szocialista demokráciában a munkásosztály és a parasztság forradalmi úton \ ívta ki a hatalmat, amely a népnek — a nagy többség létérdekeit szolgáló — saját államhatalma. Nem állíthat tehát a választásokon olyan alternatívát a választók elé, hogy más politikai rendszert válasszanak, mert ez közvetve vagy közvetlenül a régi népelnyomó hatalom restaurációjának útját nyitná meg. A hatalom kérdését mégis a választók elé viszi, de népszavazásszeruen: igennel f© lelnek, akik a törvényesen állított és a választópolgárok gyűlésein javasolt jelöltekre — a jelöltek bármelyikére — adják szavazatukat. — Ezzel érthetően más értelmet nyer a jelölt személye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választók megítélése szerint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli jobban, személy szerint ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési vagy tanácsi képviseletére. Ezért megnövekszik a jelölési eljárás szerepe is, s ebből következik, hogy legtöbbször már a jelölés során eldől a választók megítélése abban, hogy ki képviselje '"ket. Szavazásra tehát már csak annak a jelöltnek a sz© mélyét kell bocsátani, akiben a jelölés során megegyezett a választópolgárok, illetőleg az érintett népfrontbizottságok véleménye. A szavazás állásfoglalás — a szavazás ennek ell© nére nem formális, mert a szavazók két lényeges kérdésben nyilvánítanak vél© ményt. A szavazás állásfoglalás a jelölt által képviselt néphatalommal kapcsolatban, egyszersmind a szavazók nyilatkozata a jelölési eljárás során állított jelölt személyére nézve. 1954 óta ez a rendszer a tanácsi választásokon. s ezt terjeszti most ki a törvényjavaslat a képviselőválasztásokra is. javaslat, jelölés A népérdekek képviselete A törvényjavaslat fon- folytatta Erdei Ferenc. — Az fos eleme több jelölt állítá- úgynevezett kötött lajstromsának elvi lehetősége — nál — tehát eddigi válaszA törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választójogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz, amely továbbfejleszti azt. Ezzel egyidejűleg megnöveli a Hazafias Népfront szer© pét és felelősségét is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes nepfrontszerv jelöltként b© jelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságoknak. Az idáig vezető út még inkább alkalmassá válik arra, hogy a választópolgárok akarata érvényesüljön, lényegében egyértelműbbé teszi a jelölési eljárást. Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakókerületeken és az intézményekben hívják össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront szervezi. — A gyűléseken a társadalmi szervezetek — a párt, a KISZ, a szakszervezet, a népfrontbizottság, az illető intézmény és minden választópolgár javasolhat j© löltet. Ezt a törvényjavaslat nem részletezi. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felvetődött: nem lenne-e helyes részi© teiben is kifejteni, kik tehetnek javaslatot a jelöltre. A legutóbbi választások id© jén ugyanis helyenként vita volt erről. A bizottság végűi a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően határozta meg a javaslattevők körét, ugyanakkor kimondta: mivel egyértelmű a 'ehetőség és a gyakorlat, nincs szükség arra, hogy ezt a törvényjavaslatban részletezzék. Az előadó kitért arra, hogy a jelöltre vonatkozó javaslatot, amely a választópolgá(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke és Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára az országgyűlés szünetében, a Parlament folyosóján Erdei Ferenc, a törvényj-* :slat előterjesztője, beszédéi mondja. Mögötte, az elnöki székben dr. Beresztóczy Mik« lós, az országgyűlés alelnöke Apró Antal felszólal az új választójogi törvény ja vas1 ai vitájában. A mögötte levő sorban Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Kézponti Bizottság titkárai. (Apró Antal felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük) Csongrád megyei képviselők a Parlament folyosóján. Balról jobbra: Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára. Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és Kurucz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára Tisza Józseffel, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács titkárával (középen) beszélget Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Benke Valéria, a Központi Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, a Parlament folyosóján az ülésszak szünetében