Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-09 / 264. szám
A gondatlanság szedi áldozatait Haláloa éa aúlyoa közlekedési balesetek Csongrád megyében az év legsúlyosabb közlekedési balesete történt vasárnap a déli órákban, a budapesti műúton, Balástya és Szatymaz között Szigeti József, Budapest, XIII. kerület, Pozsonyi utca 38. szám alatti lakos és felesége, valamint két kiskorú gyermekük személygépkocsijukon utaztak Szegedre, Velük szemben szabályosan haladt ugyancsak személygépkocsival Gyuris Milán, jugoszláv állampolgár, valamint felesége és négy kiskorú gyermeke. A jugoszláv állampolgár kocsija mintegy tíz méternyire lehetett, amikor Szigeti József kocsija megcsúszott és átfordult a baloldalra. Az összeütközést már lehetetlen volt elkerülni. A karambol következtében a helyszínen meghalt Szigeti József né és a Gyuris család legkisebb gyermeke, a két és féléves Vera. A kocsikban utazók mindannyian megsérültek, közülük többnek az állapota életveszélyes. Az ügyben a vizsgálat folyik. Részegen hajtott kerékpáron a kisvasúti 6Ín mellett Ábrahám Tandari Mihály, Domaszék, Tanya 764. szám alatti lakos vasárnap, a késő esti órákban. Domaszék határában a sínekre esett, s a kisvonat halálra gázolta. Algyön a Szegedi utcában (Kiss A. felvételei A gyorshajtás következménye. Képünk a két összetört kocsit ábrázolja a budapesti úton, Balástya és Szatymaz között Z. S. 10 éves kisfiú kerékpáron szabálytalanul előzött egy tehergépkocsit, a az ijedtségtől elesett Nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett Nem adott elsőbbséget Kiskundorozsmán a kerékpáron haladó Péter József, ottani, Hétvezér utca 5. szám alatti lakos. Egy motorkerékpárossal összeütközött A motorkerékpár vezetője, Tóth Sándor hódmezővásárhelyi lakos súlyos, a kerékpáros nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett Nem adott elsőbbséget a pusztaszeri bekötőútnál a motorkerékpáron közlekedő Király Kálmán, Pusztamérges, Kossuth utca 32. szám alatti lakos. Összeütközött az ugyancsak motorkerékpáron haladó Farkas Antal, Pusztamérges, Kossuth utca 70. szám alatti lakossal. Farkas és a motoron utazó felesége sérüléseket szenvedtek. A balesetek fő oka ismét a gondatlanság, a felelőtlenség volt Pór Bertalan emlékkiállítása KÉPÉR ISI VŐ a tr szombat-vasárnaphétfői műsorát tapasztalhatóan kettős szempont szerint állították össze: egyrészt iparkodtak hangsúlyt adni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója megünneplésének, másrészt — gondolva arra, hogy a tv képernyője előtt az ünnepek idején különösen megnő a vidáman szórakozni, kikapcsolódni óhajtók száma — sűrítetten szervíroztak szórakoztató jellegű műsorszámokat Személyes hangvételével, közvetlenségével, s két megrendítően tanulságos életút felvázolásával különösen megkapó és bensőséges hangulatot sugalló volt Lányi Sarolta Történelem... első személyben... című szerzői estje, valamint a dr. Sík Endrét közelhozó, Töretlenül. szüntelenül című összeállítás. A háborúellenes verseivel feltűnt majd 1922-ben a Szovjetunióba emigrált elveihez hű költőnő, Lányi Sarolta verses vallomásait különösen Berek Kati, Csernus Mariann, Dőry Virág, Medgyessy Mária, Péchy Blanka és Mensáros László tolmácsolta érett művészettel. A felszabadult szórakoztatni-akarás jegyében iktatták műsorba Pardon címmel Tahi László, a népszerű humorista szerzői estjét szombaton este. Az összeállítás csúcsát kétségtelenül A magányos farkas című egyfelvonásos jelentette, melyben a hajdani kalandjaira az elszalasztott alkalmakra révedezve emlékező, öregedő színész figuráját árnyaltan, lélektani finomságokat apró gesztusokkal kifejezve, s pompás tudatosságú arcmimikával érzékeltetöen állította elibénk Ráday Imre. Az önzetlen asszony című zenés anekdotát már kevésbé érezhettük kiérleltnek, még kevésbé a háború befejeztét követő perceket, a béke első mozzanatait ábrázoló, vidám jelenetet, mely tán a legszokványosabb volt az egyébként sziporkázó összeállításból — mindenekelőtt tán az indiszponált szereplők Jóvoltából". A kikapcsolódást, a felszabadult nevetést volt hivatott szolgálni a hétfőn este látott, Közbejött apróság című zenés játék is, melynek főszereplője egy, a gyermekvárást eltitkoló, ifjú feleség, egy pesti manöken — s a féltékeny, fiatal férj, aki félreérti a szituációt... Tán nem is annyira a kissé sablonos ifjú pár színre-formálói, — sokkal inkább az első mamaszerepben látható Váradi Hédi és „félszeg" partnere, Benkő Gyula néhány emberi jelenete biztosította a sikert Pongrácz Zsuzsa darabja számára. D. E. Magyar—jugoszláv irodalmi est Deszken Magyar—jugoszláv fró—olvasó találkozóval kapcsolták össze vasárnap este Deszken a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepségét A Szőreg és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, valamint a községi könyvbarát bizottság Aleksandar T'sma újvidéki — és Mocsár Gábor szegedi írókat hívta meg a művelődési otthont szép számmal megtöltő helybeliek társaságába. A közvetlen, személyes találkozások jelentőségéről, valamint eddigi munkásságukról beszéltek a község íróvendégei, kötetlen, szívélyes hangnemben. Szabó Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Mocsár Gábor Pirostövű nád című művének egyik részletét olvasta fel. melyet a hallgatóság nagy tapssal jutalmazott. A vendégeket Takács Pétemé iskolaigazgató és a deszki általános iskola úttörőinek kamarakórusa köszöntötte, majd búcsúztatta a könyvtombolával záruló hangulatos, sikeres találkozó után. DÁV színjátszók sikere Mint arról korábban hfrt adtunik, Salgótarjánban október 2 és november 12 között rendezik meg az ország legjobb 14 színjátszó együttese részvételéved az Országos Vasas Színjátszó Fesztivált. November 5-ón a szegedi Dél-magyaronszági Áramszolgáltató Vállalat színjátszói is bemutatkoztak. Az augusztusi meghívás óta Gaál Sándor rendező Csehov Háktűznéző című vígjátékával és Suppé klasszikus muzsikájára írt A certaldói vásár című zenés játékkal készítette fel együttesét a komoly erőpróbára. A szegedi színjátszók péntek délután érkeztek meg Salgótarjánba ós az aznapi utolsó próbájukon megjelentek a rádió és televízió riporterei. hogy részleteket vegyenek fel a szegediek műsorából. (A felvételit a rádió november 18-án, a fesztivál műsorában közvetíti.) Szombaton, november 5én zsúfolt nézőtér előtt léptek színre a szegediek. Mindkét darabjuk előadásét a helyi közönség olyan nagy tapssal fogadta, hogy egyes részleteket meg kellett ismételni. A főbb szerepekért Gáborhelyi Sándomét, Gáspár Zoltánt, Jurlta Józsefet, Fodor Sándort, Szijjártó Mártát, Fehér Károlynét, Börcsök Istvánt, Szlávik Pótomét, Pekó Sándort, Kenderest Mihályt illeti dicséret, de a kisebb szerepekben fellépő színjátszók is szép teljesítményt nyújtottak. Zongorán kísért Dömötör Ivánné, az énekszámokat Szalay Miklós tanította be. A XX. századi magyar művészet egyik alapvető mestere Pór Bertalan kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, kinek halála második évfordulójára emlékkiállítás nyílt a szegedi képtárban. Az életmű különösen részletes bemutatására itt nem vállalkozhatunk, mert műveinek csak két témakörét mutatjuk be. Mint embernek és művésznek azonban számtalan megnyilatkozását ismerhetjük mert a közéletiségnek azt az egyedül jogos formáját vállalta, amelyben a köz gondját vette vállára De ismert műveinek jó része is, hiszen 1950-től csaknem minden csoportkiállításon részt vett és gyűjteményes kiállításai 1947, 1953, 1957, 195« Prága, 1960 Párizs, 1964 Eudapest stb. — alkalmat nyújthattak a megismerésre. Mégis, bár sokat foglalkoztam vele, úgy érzem, ha száz évig élnék sem mondhatnám, hogy ismerem, mert ennek a kiállításnak a rendezése során óriási meglepetések értek. Nem csupán az anyag mennyisége, stílusfordulóinak merészsége és minden új formanyelvében megnyilatkozó zsenialitása, hanem kapcsolata az emberekkel külön, s a társadalomban való összességükben is megmutatja a nagymestert. Levelezése Barta Lajostól és Bölöni Györgytől kezdve Marcel Pignon-ig és Jean Cassou-ig érdemes volna kiadásra, mert a forrongó Európa, két háború, két forradalom, egy vitathatóan békés periódus, a fasizmus terjedése, emigrációi, részvétele a francia ellenállásban, a felszabadulás utáni hazatérésével vállalt feladatainak sokasága, a hatalmas művészi hagyaték mellett izgalmas írott dokumentumokban is ránk maradt. A művészi alkat az emberi alkatból következik, e kettő el nem választható. Fogékonysága társadalmi igazság, illetve igazságtalanság iránt korán megmutatkozott. Művészi munkásságának első évtizedét a remekmívű emberábrázolások, a kor nagyrealizmusának szintjén, alkotják. Az emberábrázolásban, s különösen az önarcképekben olyan nagy jelentőségűt teremtett a maga korában, amilyet csak a két nagy holland mesternél, Rembrandtnál és Van Goghnál csodálhatunk meg. Az önvallatás, az önismeretre való törekvés egybeesik a világ megismerését célzó igyekezettel. Aki szembenéz Önmagával é3 remek kalligráfiával, borús vagy vidám színekkel egy adott egyéniség indulati állapotáról ad hírt: a kort, melyben él, akarva-akaratlanul leleplezi. Mindenfajta tartalom a formákban nyilatkozik meg és ezek az időben változó formák magát a változó időt is tükrözik. Néhány, azt lehet mondani, csúf ábra is előfordul az arckép galériában. Ezek a csúnyaságok néha jellemhibát, de néha jellemerőt mutatnak. A közjegyző arcképén s a hozzákészült remek rajzokon bizony kibukkan a sandaság az egyébként tiszteletre méltó adófizető polgár ábrázatából. Károlyi Mihály portréja megrázóan csúnya embert mutat, de a nagy kép maga s a részben egyidejű, részben jóval később készült rajz nagy szellemet, töprengve alkotót ábrázol. A művész önmagához sem volt irgalman és önarcképeinek sorában a meditáló ifjútól a sanyarú katonán keresztül, a forradalomra készülő szilaj férfiig, s még tovább egészen az öregkori, szinte még mindig vívóállásban ábrázolt önarcképig: a kornak és művésznek szép egységét, vagy nem szép disszonanciáját mondja el a festészet nyelvén. Az 1910 körüli években az egész világot átható új gondolatokhoz új művészi kifejezésre talált. De volt is mit kifejeznie, hiszen nem a forma akart magának új tartalmakat, hanem a vehemens társadalmi elégedetlenség kereste a maga robusztus és jelképes formáit. A Jelkép minden korban ideahordozó, és főként olyan korokban került előtérbe, amikor a szabad gondolat nem szárnyalhatott különféle hatalmi érdekek miatt. A korai kereszténység hal-kenyér-bárány jelképeitől a Pór Bertalan rajzolta és festette dühödt állatokig az egész egyetemes kultúrában használatos a szimbólum. A jelbeszéd minden elnyomott gondolat kifejezése. Mesterünk élt vele, és a levert Tanácsköztársaság után szlovákiai és párizsi emigrációja alatt a nagyerejű portrék mellett állatábrái a világ tartós nyugtalanságát éreztetik, amely állandó Izgalomban tartotta a művészt magát. Ezt a nyugtalanságot és Izgalmat fejezik ki lendülettel rohanó, támadó, verekedő bikáL Hogy éppen a bikák lettek indulatának kifejezői, az a felvidéki gyermekélményekben leli magyarázatát, másrészt a népi gondolkodásban annyi, mint sors. Ha valakinek sok rossz jutott osztályrészül, úgy mondják, megtaposta a fekete bika. Pór Bertalan jellegzetesen városi művész, bárha ennek a megkülönböztetésnek nem ls nagyon vonzó a csengése. De éppen az a különös ebben a művészetben, hogy szinte mindhalálig ható tényező benne a vidék, ahonnan a festő elindult. Tízéves korától, a középiskoláktól kezdve csak vissza-visszatért a szülőföldre. 1903-tól 1919-lg Budapesten élt; 1929-től csaknem húsz évig szlovák földön volt emigrációban, és 1938-tól, a legnehezebb évtizedet Párizsban töltötte. De ahogy nyelvéből nem sorvadt ki a nyílt „á" hangzó, úgy őrizte művészete az eredendő benyomásokat Párizs nácimegszállása a megpróbáltatások hosszú sorát mérte a mesterre. Az ellenállási mozgalomba épp olyan szenvedéllyel adta magát, mint amilyen szenvedéllyel rajzolta küzdelmét a sokféle elnyomás ellen. Hazatérése után minden energiáját és tehetségét az épülő szocializmus művészi tükrözésére fordította. A rendezésben bizonyos, nem túl szigorú időrendiségre törekedtünk. A művek mennyisége és minősége meghatározta a tennivalókat A Dózsa-kompozícióknak például csak töredék hányadát láthatják Itt, pedig a tenyérnyi jegyzetektől a négyméteres nagy figurákig még több termet is kitapétázhattunk volna. Mert Dózsa töltötte be az utolsó éveit, a parasztvezér, aki történelmünkben először állt ki a nép szabadságáért, a mezítlábasokért, a földnélküliekért. Am ez töltötte be egész életét, ettől volt forradalmár, amint az a telje* életműről leolvasható. A többször változott formanyelv, a stílusfordulatok mindenkor az ösztönébe és tudatába belemaródott valóság — a társadalmi és természeti valóság — hű tolmácsolói. Az életmű menynyiségileg az itt szereplőnél sokszorta nagyobb. Igyekeztünk kiválogatni azokat a műveket, amelyekből legtisztábban sugárzik a művész és kora ötvözete. OELMACHER ANNA, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője Jókai és Liszt.:, Jókai és Liszt Ferenc is tagja volt a berlini magyarok egyesületének, a berlini Magyar Kolóniának, amely november 5-én ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját Az ünnepségen részt ( vettek a Magyarok Világszövetsége és a berlini magyar nagykövetség képviselői. (MTI) RÁD ÓMŰSOR SZERDA Kossuth Rádió 4.30 Hírek. 4.32 Hajnaltól reggelig . . . 4.45 Falurádió. 5.00 Hírek. 5.30 Reggeli krónika. 6.00 Hírek. 6.30 Hírek. 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Operarészletek. 8.55 Orvosi tanácsok. 9.00 Népek zenéjéből. 9.15 Rádió szabadegyetem. Táncóló állatok. 10.00 Hírek. 10.10 Kamarazene. 11.00 Iskolarádió. 11.30 A Szabó család. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A budapesti színházak műsora. 13.03 Válaszolunk hallgatóinknak! 13.18 Barokk hangverseny. 14.05 Nőkről — nőknek. 14.33 Burka Sándor tárogatózlk, Rácz Gyula cimbalmozik. 14.55 Hírek. 15.00 Közvetítés a Győri ETO—Sporting Braga KEK labdarúgó-mérkőzés n. félidejéről. 15.45 Arcképek útközben. III. Kárpátalja arcai. 16.20 Szvjatoszlav Richter zongorázik 16.57 Hallgatóink figyelmébe! 17.09 Hirek. 17.15 Kurt Herweg zenekara játszik. 17.25 Bábuk és színészek. 17.40 Liszt művészi pályája. IV. rész. 18.30 Közvetítés a Bn. Honvéd—Spartak Trnava KK labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 19.15 Esti krónika. 19.45 Jákó Vera és Radnal György magyar nótákat énekel. 20.02 A szovjet kultúra hete. Kb.i 21.02 Hírek. Kb.: 21.07 Magyar Pantheon. Él még Bánk! Kárpáti Aurél Katona József életregényét rádióra alkalmazta Zeke Gyula. 22.00 Hírek. 22.10 Időszerű nemzetközi kérdések 22.20 Sporthírek. 22.25 A moszkvai kamara jazz quartett játszik. 23.03 Meditációk. 23.13 Lortzing operáiból. 24.00 Hirek. 0.10— 0.25 Filmzene. Petőfi Rádió 4.30—7.58 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 6.20— 6.30 Torna. 10.00 15 ezer kilométer — rádióra hangszerelve II. rész. 11.02 Zenekari muzsika. 12.15 A rádió hangmúzeumából, 12.35 A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 12.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.00 Bob herceg. Részletek Huszka—Martos operettjéből. 13.32 Iskolarádió. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig. A Petőfi Rádió zenés délutánja. 18.00 Hírek. 18.10 Iskolarádió. 19.10 Petula Clark negyedórája. 19.25 A szovjet kultúra hete. 19.55 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.30 If1. Magyar! Imre népi zenekara játszik. Miklós Kata és Bolla Tibor énekel. 21.03 Diplomák — státus nélkül. 21.2.3 A szépség nem minden. Zenés vígjáték. 22.50 Ügetőverseny-eredmények. 23.00—23.15 Hírek. Gépkocsivezetőket, segédgépkocsivezetőket és rakodómunkásokat jó kereseti lehetőséggel, állandó munkára felveszünk. Jelentkezés: 10. sz. AKÖV munkaügyi csoportjánál. Szeged, Marx tér 10—11. XS. 98 933 Pénz nélkül azt vásárol, amit akar! Megteheti, mert a több darab 10 000.—, 15 000.— és a 45 000.— forintos vásárlási utalvány — amelyet a Szerencse sorsjátékon nyerhet — erre bőséges lehetőséget nyújt Vegyen 4.— forintért Szerencse-sorsjegyet Szerencse sorsjeggyel — szerencséje lesz! TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 13.57 Győrt Vasas ETO—Sporting Brasa. KEK labdarúgó-mérkőzés közvetítése Győrből. A közvetítés szünetében: Mi irt szép? (A Magvar Hirdető kisfi'mje. ismétlés). 17.00 Hírek. 17.05 A Magyar Hirdető műsora. 17.20 Ügyes kezek. A Szov1el Televízió gyermekműsora, felvételről. 17.50 Zseb-tévé. Tarka-barka műsor gyermekeknek. 18.20 Sokszomközt. Aktuális Ipari ripertműsor. 18.50 A hét könyvel. 18.55 Sorsok, emberek. Dokumentumfilm K. Nagy Sándorról. 19.15 Hazai tükör. Aktuális iegyzet. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Gyárfás Miklós színházi iegyzete. 20.00 Federico Garcia Lorca: Yerma. Tragikus költemény. Közvetítés a Madách Színházból, felvételről. (16 éven felülieknek.) 21.40 Zenei figyelő. A tv zene! újságja. 22.20 Tv-híradó. II. kiadás. Jugoszláv televízió 9.40 Iskola-tv. 11.00 Oktatás, nevelés. 14.50 Iskola-tv. 16.55 Zenei oklatás 17.35 Hirek. 17.40 Tiktak. 17.55 Pionírok tv-stúiiója. 18.25 Műsorismertetés. 18.30 Tv-újdonságok. 18.45 Rinortmüsor 19.05 Ébreszt itől takarodőlg. 19.30 a tv oostála. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Tvhíradó. 20 30 Hirdetések. 20.35 Játékfilm. 22.05 Tv-hlradó. Román televízió 12.00 Egv labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 17.00 Legkisebbleink Ll°íra„.17-50 Hirdetések. 18.00 Tv-híradó. 18.3o a kíavó há. za . .. Sorozatfilm. Befelező rész. 19.00 Népszerű tudományos film 19 45 Moehfvó. 20.00 Román játékfilm. 22.05 Tv-híradó. Szerda, 1966. oovember 9. 9ÉL-MAGYARORSZÁG S