Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

A Csongrád megyei pártbizottság beszámoléjü •étMő követelményekhez. Megyénk 23 IVMI kommunistája kezdeményező szerepet töltött be a legfontosabb gazdasági, társadalmi. ideológiai kérdések kidolgozásában. Megvizsgáltuk a pártszervezetek állapotát, és úgy értékeljük, hogy a pártszervekben az eszmei, politikai és cselekvési egység tovább erősödött. Ez azonban nem zárja ki, hogy bizonyos politikai kérdésekben időnként ne legyenek viták. Az eszmei és politikai egység ellentmondásokban, vitákon keresztül érvényesül. Vannak párttagok. akik kisebb-nagyobb kérdésekben vitatkoznak, ugyanakkor a határozatok végrehajtásában aktívan részt vesznek. Azt is tapasztaltuk, hogy egves párttagok (nem egyszer vezető beosztásban levő elvtársak) nem vesznek részt a párt politikájának terjesztésében. Nem állnak ki a párt politikája mellett. Nem engedhető meg az, hogv e párttagok a párt. politikájának alapvető kérdéseit, valamint világnézetünk sarktételeit vitássá tegyék. Az alapvető kérdések vitatása bomlasztja a pártszervezetek cselekvési egységét. Több éves tapasztalat alapién úgv értékeljük, hogy érvényesül megyénkben rs pártunk vezető szerepe, azonban nem minden területen egyforma hatással. A párt verető szerepének érvényesülése azon múlik elsősorban, hogy a pártszervezetek mennyire képesek a párt politikájának alkalmazására és végrehajtására. A pártbizottsági üléseken és az alapszervezetekben gyakran szó esik a párttagság aktivitásáról. Időnként találkozunk a párttagság aktivitásának csökkenésével, azonban a párttagság többségének harckészsége nem csökkent legfeljebb más módon jelentkezik, mint a hatalom kiharcolásónak éveiben. A párttagság aktivitása azon is múlik, hogy milyen színvonalú az alapszervezeti vezetés. Továbbá. hogy a párttagok mennyire értik a párt politikáját Ideológiai, tömegpolitikai munkánkról Az elmúlt pártértekezlet óta Ideológiai, politikai munkánk fejlődött, s hozzájárult a beszámolóban közölt eredményekhez. A párt megyénkben is jól fogta fel a VIII. kongresszus megállapítását: gazdasági és ideológiai feladataink együttesen adják tevékenységünk fő vonalát. Az elmúlt évek igazolták e feladat kijelölésének helyességét A társadalmi életben jelentkező ellentmondásokat és feszültségeket pártunk jól érzékelte ás vezette le Csongrád megyében is. Olyan bonyolult és új ideológiai, politikai kérdések kerültek napirendre, amelyeket négy évvel ezelőtt még nem érzékelhettünk eléggé. A szocialista demokrácia bővítésével párhuzamosan megélénkült az antimarxista, polgári, kispolgári szellemiség. A nemzetközi kapcsolataink nyugati bővítésével, az ide irányuló turizmussal megelevenedtek korábban már lezártnak tartott kérdések. Mint például a kapitalizmus és szocializmus kibékíthetetlen ellentétének újbóli kétségbe vonása: „a nyugati életforma követendő példa"; „csak Nyugaton van igazi szabadság. s valódi értéket jelentő tudomány és kultúra" stb. Ideológiai, politikai síkon egyaránt jelentkeztek a nemzetközi kommunista mozgalomban keletkezett viták, amelyek most már a kínai párt vezető csoportjának elszigetelődő anarchista. demagóg tombolásává fajultak. A „kubai válság" az 1962-es pártértekezlet napjaiban volt Erre az időszakra olyan politikai megélénkülés esik, amely a párt politikai fő vonalának megváltozásához fűzte reményeit, elsősorban balról. Mások viszont Jobbról próbálták a pártot befolyásolni: itt az alkalom nacionalista nézetek gyakorlati megvalósítására. A gazdasági irányítás reformiának szükségessége is e négyéves időszakban került megfogalmazásra. Fő vonalainak kidolgozása már megtörtént. Az ideológiai irányelvek vitája alapján egészséges, harcos, politizáló légkör bontakozott ki a megye pártszervezeteiben. A beszámolási időszakban merült fel egyes művészeti ágak munkájának, helyének és szerepének marxista értékelése, és most nyert sürgető ösztönzést a marxista szociológia, kultúi-szociológia, etika, pszichológia. tervezéselmélet, tudományos üzemszervezés stb. kifejlesztése a gyakorlat számára. Mindezek a szocializmus teljes felépítésének időszakában jelentkező, megoldásra varó elméleti, politikai kérdések. Pártbizottságaink és részben pártalapszervezeteink is megértették a pártkongresszus álláspontját, és a korábbi évektől eltérően nagyobb szerepet kapott a párt életében, munkájában az ideológiai, politikai tevékenység. A javulás korántsem kielegitó! Igaz. hogy a szürke, gazdasági, százalékokat és számokat variáló „politikai" rendezvények csökkenőben vannak, a politikai értekezleten több a tényleges ideológiai, politikai, társadalmi és emberi probléma. De ez még csak a kezdeti lépéseknél tart. Nem is a napirendek kiválasztásában vagy az üléseken napirendre kerülő számszerűségben van a hiba. Sokkal inkább a tárgyalt témákban történő elmélyülés és bátor elvi következtetések levonasának hiánya adja ideológiai, politikai munkánk legfőbb fogyatékosságát. Ideológiai, politikai kérdések közül néhány lantosabbat említünk; — A szocialista hazafiságnak olyan egészséges hajtásai érlelődtek meg. mint Szeged fesztivál-várossá fejlesztése. Pusztaszer emléke, egy-egy város, község szellemi és gazdasági értékei bemutatásának vágya. „Meg akarjuk mutatni mindenkinek. hogy mit alkotunk". A szoeialista hazafiság honi talajba nyúló erős gyökerei lesznek ezek. — A gazdasági irányítás reformja előtt fel kell készíteni politikailag pártunkat Csongrád megyében is arra. hogy egységes, szilárd politikai erőt képviseljen, akkor is, ha átmeneti társadalmi feszültségek keletkeznek. A reform sikere nagymértékben függ attól, hogy az alkotó tömegek hogyan értik meg szükségességét, és milyen mértékben válnak megvalósítójává. Ezért a következő évben olyan széles körű, alapos felvilágosító nevelőmunkát kell elvégezni, hogy az alapvető tömegek nagy vonalakban megértsék szándékunkat. — Nagy ideológiai, politikai nyomás nehezedik időnként a megye 23 000 kommunistájára Sok új gazdasági, társadalmi. kulturális kérdés került napirendre, s ezek egyéni feldolgozása, megértése, a velük- való érzelmi azonosulás gyakran nehezen megy. Viszont sürgeti az élet, hogy o kommunisták álljanak ki a párt által felvetett kérdések magyarázósávál és a vitákban képviseljenek pártos álláspontot Jelentkeznek a párttagság körében a szocialista építés meggyorsulásából eredően is egy-egy kérdésben vagy területen átmeneti megtorpanások. Kommunista magatartásunkkal azonban nem fér össze, hogy nyíltan vagy burkoltan a párt politikájának ellentmondó nézetek hordozói legyünk. A kommunista erkölcsi normák érvényesülnek a pártban. Párttagságunk kommunista módon él. dolgozik. Tudatosan vállalják és érzik az ország. a nép sorsáért rájuk háruló felelősséget. Az általános jellemző vonások mellett azonban találhatók a kommunista etikából eltérő jelenségek is. A társadalomban levő kispolgári életszemléletből fakadó tendenciák — önzés, fegyelmezetlenség, cinizmus, őszi n tétlenség, karrierizmus — hatnak a párttagság egy részének felfogására is. A korábbi évek merev erkölcsi szemléletének feloldása utáni helyzetben egyes elvtánsak a kommunista erkölcs alapvető jegyeit sem tartják be. A párt erős. szilárdan kézben tartja a hatalmat A dolgozó tömegek követik a pártot Ez a kedvező helyzet egyes elvtársakban — gazdasági, állami ás igazgatási területeken önteltséget pökhendiséget eredményez. Olyan magatartást idéz elő, mintha a dolgozó nép lenne öértük. Az Ilyen magatartás eltaszítja az embereket, mert. a másokat lekezelő, gőgös tisztségviselőt nem szeretik és nem is becsülik. Ez a magatartás árt a párt tekintélyének, csökkenti népszerűségét A kommunisták együttesen lépjenek fel a pártszervezetekben elvtársaik hibás nézetével, magatartásbeli gyengeségeivel szemben. — A nacionalizmus és a vallásos beállítottság elleni harcban van egyfajta zavar: a klasszikus értelemben vett nacionalizmus hatása erőtlenedett, de helyetlé fellépett a nacionalizmusnak néhány új vonása a szocialista táborban, s a polemizálás ezekkel már nem olyan egyszerű. A vallásos érzület a fiatalabb nemzedékben kisebb, mint az idősekben. Sokszor nem tudják a pártszervezetekben, hogyan és hol nyúljanak ehhez a burzsoá Ideológiai maradványhoz. — A dogmatikus felfogás nemcsak belső életünk egyes új jelenségeivel szemben eleveoedfV meg. hanem a mozgékony. gyorsan változó nemzetközi jelenségekkel szemben is. A téziseken nyugvó, mozdulatlan állapot természetesebb, s érthetőbb, mint az állandó mozgásban, vált© zásban levő szocialista és tőkés világ. S ebből az állandó változásból kell 1© vonni marxista következtetéseket. A felsorolt jelenségek bizonyítói annak, hogy a párt ideológiai, politikai munkájának fokozására a következő négy évben az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk. Elméleti alkotó munkánk tudományosságát e megyében is mélyít© nürak kell. — Pártpropagardánk tartalmi kérdéseinél figyelembe kell venni az új követelményeket, elsősorban a gazdasági élet irányításának reformjából adódó ideológiai feladatainkat Képzett propagandisták bevonásával segítsük elő világnézeti munkánk hatékonyságát. Tegyük „megyeibbé" a propaganda munkát. Szervezeti kereteit e következő oktatási évadtól Igazítsuk jobban a követelményekhez. — Tömegpolitikai mankónk tartalmát és hatását úgy bővítsük, hogy a párt politikája több emberhez jusson el. Vegyük figyelembe a társadalmi rétegek azonos és különböző érdekeit. A tömegpolitikai munkában növeljük a szóbeli agitáció szerepét Fejlesszük tovább a politizáló légkört a párt alapszervezeteiben. — A két napilap — a Csongrád Megyei Hírlap és a Dél-Magyarország — jól segítette feladatainkat. Színesen, elevenen tükrözi azt a változást, amely a dolgozó tömegek munkája nyomán végbemegy városainkban. községeinkben. Még színvonalasabb publicisztikával, még szakszerűbb írásokkal, s politikus riportokkal segítsék a párt munkáját a követező négy évben. — Pártszervezeteink támaszkodjanak jobban a tömegkommunikációs eszközökre a tömegpolitikai munkában is. — A megyei pártbizottság által választott. agitációs propaganda bizottság jól s© gítette a párt ideológiai politikai munkáját A megválasztott pártbizottság ismét hozza létre. Kisebb létszámmal, hogy elvi és operatív munkára egyaránt képes legyen. A pártélet kérdéseiről Részletesen elemzi a jelentés a pártszervezetek helyzetét, majd kitér arra. h© gyan érvényesülnek a pártélet lenini normái. s ezek között is első helyen a demokratikus centralizmust említi. Az elmúlt négy év alatt sokat fejlődött a pártbizottságok és az alapszervezetek munkájában mind a demokrácia, mind a centralizmus. A centralizmus követelményei is erősödtek a pártéletben. A pártélet további lényeges alkotó része a kollektív vezetés elve és gyakorlata, A megyei, járási, városi pártbizottságok és végrehajtó bizottságok gyakorlatában érvényesül a kollektív vezetés. Az alapszervezetek vezetőségei is egyre inkább kollektív vezető testületekké válnak. A kollektív vezetés meghonosodott, most. azonban sokkal jobban kell hangsúlyozni az egyéni felelősséget. A döntések után meg kell határozni a végrehajtás egyéni felelőseit. Tovább erősödött a kritika és az önkritika is. Ennek mutatói a IX. pártkongresszus irányelveit tárgyaló és vezetőségválasztó taggyűlések, ahol a párttagság kritikai szellemének további növekedésével találkozunk. Nagyon pozitívnak tartjuk, hogy nem csak a bírálatok hangja élesedik, hanem megvan az Igény a párttagság részéről a párt politikájának végrehajtására is. A fegyelmi munka helyzetét elemzi ezután a beszámoló, majd rátér arra. hogy a párt politikájának, vezető szerepének érvényesítésében fontos tényező a kádermunka. Az utóbbi négy esztendőben tovább növekedett a munkás- és parasztszármazású vezetők szakmai és politikai felkészültsége. A párt káderpolitikáiénak fő célkitűzései érvényesülnek megyénkben, de nem minden területen egyforma következetességgel. A kádermunkában gyakran érvényesül szubjektivitás, a káderek szúk körből való kiválasztása. Évek óta jóformán semmit sem haladtunk előre a nők funkcióba állításában. Előfordul, hogy a vezetők szívesen veszik körül magukat olyan tehetségtelen emberekkel, akinek minden jó, amit a vezetőjük mond. Megállapítja a beszámoló: a megyei pártbizottság. a végrehajtó bizottság minden esetben fellépett, amikor azt tapasztalta, hogy valahol megsértik a káderek kiválasztásának helyes elvét, majd ismételten megfogalmazza a káderek funkcióba állításának követelményeit: a politikai megbízhatóságot. a szocialista rendszerhez való hűséget.. a szakmai felkészültséget, a hozzáértést, pártunk politikájának elfogadását és végrehajtását, és rátermettségét, vezető készségét Ezeket egységesen elvként kell alkalmazni. Figyelemmel k^ll lenni az emberi magatartásra, a morális tényezőkre, jellembeli követelményekre, legyen szó párttagról, vagy párton kívüli emberről A póri szervezeti helyzetéről a jelenté* megállapítja: Megyénkben 751 alapszervezetben 22843 párttag van. Ebből 21 304 párttag és 1 539 tagjelölt. Az 1962-es pártértekezlet óta az alapszervezetek száma hússzal, a párttagok száma 3561 fővel növekedett Az öszszes pártalapszervezetek 51,6 százaléka az iparban és mezőgazdaságban van. A munkások aránya a párttagságon belül 29.3 százalékról 31,2 százalékra növekedett. Megyénk 21 éven felüli lakosságának 7,7 százaléka, a munkások 7,3 százaléka, a termelőszövetkezeti parasztság 7,7 százaléka párttag. Az össz párttagságon belül 12.7 százalék a termelőszövetkezetekben dolgozó párttagok aránya. Az értelmiségiek párton belüli arányát is megfelelőnek tartjuk. A mérnökök 21.2 százaléka, a technikusok 13,4 százaléka, a közgazdászok 20 százaléka, a pedagógusok 29,7 százaléka párttag. Az egyetemi és főiskolai tanárok 12 százaléka, az orvosok 16.1 százaléka, a gyógyszerészek 6.7 százaléka, az állatorvosok 10 százaléka tartozik a párthoz. A nök aránya 26.2 százalékról 26.5 százalékra emelkedett. A párttagság átlagos életkora megyénkben 43 év. Tovább növekedett a párttagság politikai és kulturális műveltsége is. Négy év alatt a 6 általános iskolát végzettek aránya 30.2 százalékról 36.7 százalékra, az érettségivel rendekezők aránya 11 százalékról 16,4 százalékra növekedett. A pártépítő munka egészséges jelenségeivel együtt szóvátesszük, hogv 1962-ben 11 párttag és 9 tagjelölt lépett ki. ezzel szemben 1965-ben 31 tag és 10 tagjelölt Egyikük sem politikai okokra hivatkozva lépett ki vagv kérte törlését. A legtöbb kilépő egészségi állapotára, családi okokra, idős korára, vagy a magas tagdíjra hivatkozott. A párt céljainak megvalósításában alapvető tényező a tömegek megnyerése és mozgósítása. Ebben n tömegszervezeieknek nagy szerepük van és lesz a jövőben Is. Megyénkben a szakszervezeteknek 110 ezer. a KfRZ-nek több mint 33 ezer. az MTS-nek 32 ezer. az MHS-nek 5500 tagja van. A Hazafias Népfront, az MSZBT, a Nőtanács, a Vöröskereszt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az MTESZ i© lentős tömegeket fog át. A beszámoló elemezte a tömegszervezetek munkáiét, tevékenységét. végül szólt a munkásőrségről, megállapítva, hogy a személvi állomány erkölcsi-politikai eevsége megfelelő. A megyei pártbizottság nyomtatott beszámolója a következő mondatokkal fej© ződik be: Csongrád megye fejlődése bizonyítja pártunk politikai vonalának helyességét. Az elmúlt évtizedben, olyan jelentős ipari fejlődés következett be megyénkben, amely jóleső érzéssel tölt el minden becsületes embert. Átszervezett mezőgazdaságunk termelő tevékenysége évről évre igazolja a szocialista nagyüzem fölényét. Szövetkezeti parasztságunk magáénak vallja a szövetkezeti mezőgazdaságot. Közoktatásunk, tudományos és kulturális életünk eredményei újabb szellemi erőket adnak a szocialista építkezés nagy munkájához. Társadalmi életünk kiegyensúlyozott, megszűntek a kibékíthetetlen társadalmi osztályellentétek: a társadalmi osztályok erősödő szövetsége alapján válik szocialistává nemzetünk. Pártunk Központi Bizottsága az elmúlt négy évben nagy "utófeszítéseket tett a VITT. kongresszus határozatainak végrehajtása érdekében. Csongrád megye kommunistái is kivették részüket e nagy munkából. Az eredmények itt vannak, új nagyobb feladatok megoldására lelkesítenek bennünket. Munkánk, fáradságunk nem volt hiába való. Menjünk tovább ezen a kipróbált politikai vonalon. 7 NOVEMBER 5.. SZOMBAT (Enyedi Zoltán fölvételei) Tanácskozik a megyei pártértekezlet