Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

Folytatja munkáját az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalrSl.) A Központi Bizottság e javaslatot több szempontból nem tartja helyesnek. A teljes jogú állampolgárság elerése önmagában nem lehet ihdok; az állampolgári jogokat nem szabad azonosítani a párttagság követelményeivel Aki feli-ételét kéri a pártba, annak a többi dolgozóhoz képest bizonyos társadalmi munkatapasztalattal, politikai és világnézeti többlettel kell rendelkeznie. Nyilvánvaló, hogy a ÍR éves fiatalok mindezt még nem szerezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben és a szakszervezetekben, a közös tanulás és munka útján megismerkedjenek a szocializmus alapelveivel. Van azonban még egy Indok: a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tápot adna olyan törekvéseknek. hogy e korosztályok tagjai zömmel a pártszervezetekben végezzék társadalmi munkájukat. Ez károsan hatna az ifjúsági mozgalomra. Ha a tagjelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi Bizottság ajánlja: 1967 január Sl-i g minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. A párttagság keltét a IX. kongresszus időpontjától kell számítani. A jelenlegi csaknem 40 ezer tagjelölt, akinek felvételéről dönteni kell, a párt szervezeti erejének jelentős része. A szocializmus odaadó harcosait. pártunk új katonáit nyerhetjük közülük. Ennek tudatában kell ügyükkel foglalkozni. Legyenek a tagjelöltek felvételéről határozó taggyűlések a párt életének ünnepélyes eseményei. szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új harcosokkal. Kedves elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeiket kifejező politikájával vívta kl. A párt tekintélyét azonban a párttagok alrlozatkész munkája, személyes példamutatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősen fejlődött párttagságunk öntudata és kommunista erkölcsi arculata. Mindez, nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő, helyenként fellépő jelenségeket lebecsülhetjük. mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Vannak párttagok, akik szerénytelenekké váltak, akik a meggyőzés, a magyarázás helyett parancsolgatnak és kinyilatkoztatnak, csalhatatlannak tekintik magukat, nem hallgatják meg munkatársaik véleményét, figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Előfordul. hogy egyes párttag vezetők visszaélnek hatalmukkal. jogtalan anyagi előnyöket szereznek. Sajnos előfordul az is. hogv néhány vezető politikailag bizonytalan vagv tehetségtelen emberekkel veszi körül magát. az őszinte, jóindulatú, elvtársi bírálatot pedig elfojtja. sót nemegyszer hurkolt formában megtorolja. Mi táplálja As éleszti ert. az eléggé el nem Ítélhető, a párt politikájával teljesen ellentétes gyakorlatot? Először is szemléletbeli okok. Gyakran nem lépnek fel az ilyen gyakorlat .éllen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügye. nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt o kne. rontia tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értelmében pártügv és egvetlen kommunista számára sem lehet, közömbös. Mások hamis lojalitásból vagy pozícióféltésből tűrik el ezeket a párt politikájával ellentétes módszereket és csak akkor jelzik a bajokat, a mii kor már késő. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség, a* elilelenséc. a kényelemszeretet és a pozieiőféltés. Ezért n párthatározatok be r.em tartása vagv a kommunista erkölcsi normák megsértése esetén a nevelés eszközein kívül alkalmazni kell a fegyelmi úton történő felelősségre vonást is. ség feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fegyelmi bizottságok jogkórét javasoljuk változatlanul hagyni ; ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészítésével foglalkozzanak. (A budapesti és megyei pártbizottságok pénzgazdálkodását, ügyvitelét és munkarendjét a Központi Bizottság, az alsóbb szintű pártbizottságokét pedig az őket közvetlenül irányító pártbizottságok végrehajtóbi zottsngai ellenőrizzék.) Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a Szervezett Szabályzat ne frja elő kötelezően a kommunista csoportok létrehozását, A Központi Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket. Az állami és tömegszervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben vannak, helyenként ez az. arány BO—90 százalékos. Az itt dolgozó párttagok értik a párt politikáját és annak szellemében tevékenykednek. Természetesen ahol ez szükséges, alkalomszerűen össze lehet hívni a kommunistákat, de ezt nem kell a Szervezeti Szabályzatban előírni. A lakóterületi pártmunka tapaszt? latait áttekintve, javasoltuk törölni a Szervezeti Szabályzatnak azt a részét is. amely kötelezővé tette az egy házban, vagy háztömbben lakó párttagok lakóterületi párt csoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes pártszervezet, barmikor összehívhatja és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl több kisebb módosítást is javasol a Szervezeti Szabályzatba, ezeket azonban nem tartjuk szükségesnek külön indokolni Erősítjük a pártfegyelmet A Központi Bizottság a partfeqyelem megjavítása érdekében a Szervezeti Szabályzatban javasol néhanv szigorítást. Ilyen többek között az. hogv a pártbüntetés az elsőfokú döntéssel hatályba lép. s hogy a pártból kizárt, személy tagsági könyvét azonnal be kell vonni. Természetesen mindenkinek joga cs lehetősége, hogy a felsőbb párt szervhez fel lebbezzen. ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott pártbüntetés hatályha lép Javasoljuk, hogv a jövőben csak az érintett párttag vagv alapszervezetének kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határozata alapján lehessen fölülvizsgálni a pártbüntettet. Eddig ugyanis a fegyelmi bizottságok a kiszabott pártbüntetéseket három év elteltével külön kérés nélkül is, automatikusan felülvizsgálták és áltajáhan törölték. Ezt meg kell szüntetni. Többen javasolták, hogy a kötelességüket nem teljesítő pálttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból. A Központi Bizottság úgv véli. hogv a törlés és kizárás közötti megkülönböztetést célszerű fenntartani. A kizárást csak súlyos fegyelmi üpvekben — a párt politikajának tudatos el torzítása, a oárton l-elüll frakciózás. a kommunista erkölcsi normák durva megsértése, törvényszegés és az ehhez hasonló esetekben — kell alkalmazni. A kizárt személyeket csak a kizárást Jóváhagyó feHőbb szervek előzetes hozza támlásával lehel ismét tagink felvenni a pártba. A törlés is szigorú határozat, de akik így kikerüllek, későbbi időpontban a felsőbb partszervek külön engedélye r.étkül is felvehetők újra a pártba, hogyha arra alkalmasak. Pártunk kommunista voné«rtn»k te ábbl erősítését hivatott szolgálni az a jivaaIst. hogy — a fegyveres testületek. a pértapparátus. a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden pártalapszei-i-ezetnek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása Ezzel lényegében megszűnne a hatáskör-különbség a termelő üzemek és hivatalok, intézménvek pártalapszervexetei között. A Központi Bizottság fontosnak tartja a pártiranvítás megjavítását az állami szervekben a fegyveres erőknél és a tomegszen ezetékben. Az érvén i-ben levő Szervezel i Szabályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként feladatát is — három fejezetben rögzíti. Ilyen részletes szabályozásra nincs szükség. Helyesebb, ha a párt a 1 kotn iá n ya röil debben te egv helyen szögezi le a pártirányítás alapelveit valamennyi állami te tömegszervezet. illetve tömegmozgalom számára. A pértsze'vezetekhen egyöntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. Tisztelt kongresszus, kedves elvtársak! Az. új Szervezeti Szabályzatban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között jelentós politikai J<érdések megtárgyalására es eldöntésére országos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor elhagyni azt a megítélésünk szerint formális jogot, amely szerint a párttagok egyharmadának kívánságára rendívül i kongresszust lehet összehívni. A párt. gyakorlatában a kongresszus ilyen módon való összehívására még nem volt példa. Soronkivüli kongresszust a párt természetesen tarthat, de kezdeményezését a kongresszus állal választott Központi Bizottságra lehet bízni. Az eddigiektől eltérően javasoljuk, hogv sem a Központi Bizottságba. sem a pártbizottságokba ne válaszsemnak póttagokat. A mostani választás mar e szerint történt. Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testületek tagjainak számát,. A póttagsag rendszere az illegalitás körülményei között fontos volt, mert a vezető szervek munkájának folyamatosságát biztosította. A későbbiek során a vezetők elöiskolájává és a társaidalmi megbecsülés kifejezőjévé vált. Ma már nincs szükség arra. hogy a nagy létszámú vezető testületekben kétféle jogú tagok 1© gyének. A póttagság megszüntetésével ° testületek munkája egységessé válik, taglóik pedig egyforma felelősséggel rendelkeznek. A módosított Szervezeti Szabályzat természetesen továbbra is biztosítja a kooptál ás lehetőségét. A Központi Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján javasolta a kongresszust megelőző pártértekeeleteknek. hogy ne válasszanak r© vízite bizottságokat. Kérjük a kongresszustól e döntés megerősítését te ajánljuk, hogy a kongresszus ne válasszon központi revíziós bizottságot. A revíziós bizottságok téliesítettek hivatásukat, őrködtek a párt pénzgazdálkodása. ügyvitele te munkarendje felett. Javasoljuk. hogy a kongresszus f© jezze ki elismerését azoknak az elvtársaknak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel, példamutató munkát végeztek a revíziós bizottságokban. Ügy véljük azonban, hogy a munka egyszerűsítésével a revtziós bizottságok feladatait a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok tudják látni. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését a kongresszus utalja a Központi Ellenőrző BízottEgyenlő jogú pártszervezetek Kedves elvtársak! hibás összefonódottságát. A Központi Bizottság be- Hasonló módon dolgozzanak szatrUójáhan Kádár elvtárs « tömegszervezetek es tokifejezte azt a meggyőződé- meg mozgalmak pártiranyita.•rünket. hogy a kővetkező sátrán. évek egyik legfontosabb fel- Száműzzék a munkából a adata a munkásosztály' te a saOk látókörű, prekttcista vopárt vezető szerepének to- násokat. Nem szabad azonvábbi fejlesztése. ban szembeállítani az elvi, Valamennyi javasolt mó- politikai irányítást a gyadosítás célja, hogv a párt korlattassággal. a pártmunka rrégjobban megfeleljen híva- operativitásával. A gazdaratásának. vezető szerepének; gi mechanizmus reformja önmég sikeresebben tudja irá- magában is megköveteli, nyitani a szocializmus épi- hogy a pártszervek minden tését és a proletárdiktatúra lényeges mozzanaton rajta szerveinek. szervezeteinek tartsak kezüket, s gondoseiTe irányuló tevékenységét, kodjanak a párthatározat Ennek realizálását szolgál- maradéktalan végrehajtásája az a javaslat is. hogy — tói. A reform, min, nagy a fegyveres testületeket te társadalompolitikai kerdes, már említett, munkaterüle- minden dolgozo embert ennt, leket kivéve — minden párt- Fzéri a Központi Bizottsagtol alapszervezet joga és köte- sz alapszerveretekig biztos,lessége legyen a területén az össztársadalmi, folyó munka átfogó ellenőr- helyi és egyeni érdek osszzése te a vezetők be.számórt hangját. tatása. Mindez elő fogja se- A gazdaságirányítás új gíteni. hogy ne csak országo- rendszere minden vezétó san. hanem helyileg is to- számára naevobb önállósávább növekedjék a párt ve- got. döntési lehetőseget bizzető. ellenőrző szerepe. Nagv tosít. Minden vezető — pártjelentő,'egű és minőségileg tag vagy pártonkívüli — új feladatokat jelent ez a alapvető kötelessége, hogv a hivatali pártszervezeteknél párt te a kormány politikáa bürokrácia, a lazaságok el- iának szellemében tevékenyinni harcban, az ott dolgozó keblen. Nem kétséges, hogy kommunistáknak a köz ez a törekvés vezérli őket, szolgálatára való nevelésé, mégis .szükséges hangsúlyozóén. Ű.i követelménveket tá- ni: az alapszervezetek rrmc•neszt azonban a Iegfonto- növekedett jogai jelentik sabb területen. A gazdasági ma jd az egyik legfontosabb életben tevékenykedő alap- biztositékát annak, hogy a szervezetek munkájaban is. megnövekedett önállóság a A Következő időszakban a szocializmus érdekeit szolpártszervezetek fontos fel- gálja. hogy " párt politikáadata lesz. hogy ismertessék jávai összhangban álló helyi a gazdaságirányítás reform- döntteek szülessenek te hogv iának lényeges vonásait. El- megvalósuljon a politika méleti oldalról megközelítve végrehajtásának hatékonv, a párttagoknak a szocializ- közvetlen, a dolgozók vélemu« politikai gazdaságtana ménvét is figyelembe vevő újabb következtetéseit kell ejlenőrzése. elsajátítaniuk, s a pártban A helyenként ma még j© magas színvonalú gazdaság- lePtkező hibás gyakorlattal politikai, közgazdasági pro- ellentétben a pártszervezetek paeandát keli foivtalni. munkájában el kell kerülni Területi pártszervezeteink a gazdaságvezette feladataia párt és az állam viszo- nak ismétlését. esetenKénti nyáról a Központi Bizottság átvállalását. az armólékos beszámolójában kifejtett kö- beavalkozást a gazdaság vétkeztetésekét jól megértve, operatív irányításéba. Mindfellesszék munkastílusukat. ez. csökkenti a gazdasági vePolitikailag irányítsák a ha- retés felelősségét, pedig éptáskörükbe tartozó állarrvi pen a pártszervezetek kötaszerveket. szüntessék meg a 1 ősség*, az egyszemélyi fel© párhuzamosságokat, a párt lösség elvének érvényesítése és állami munka elvileg is te erősítése. A pártszervezetek és a gazdasági munka A pártszervezeteknek az rehajtasával te megvalósítéa hivatása, hoev a gazdasag- sának ellenőrzésével foglalpolitika tudatosításával, vég- kozzanak, s ne a technikai jellegű nészíetfefa AatoTca'* oldják meg. Azt szeretnénk, hogy a part vezetőségek te a titkárok méginkább a politika végrehajtásának irányitói, segitóí te biztositól legyenek. s ne diszpécseri munkát végezzenek. A part gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni te fejleszteni kell. A pártszervezeteknek rendelkezniök kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szerv a Párt politikájának .szellemében határozott-e vagy sem. Amennyiben a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni te helyesbítletni azokat A pártszervezetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes te folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket., kutassák az esetleges hibák okait és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, hanem a végrehajtás jobb feltételeinek megteremtésére összpontosítsák. A pártszervezetek Jogainak kiraélesftése csak akkor fogja a párt vezető szerepét erősíteni, ha ezekkel helyesen tudnak élni. A nagyobb önállóság egyben több felelősséget is követel. A jövőben ezért fokozott figyelmet kell fordítani a pártalapszervezetek munkájának megjavítására. Az. alapszervezetek tevékenykednek közvetlenül a dolgozók között, nekik kell aíonnal reagálni a problSmákra és véleményekre. Mint eddig, a jövőben is az alapszervezetek lesznek a párt politikája végrehajtásának letéteményesei. Ebből a meggondolásból szükséges, hogy röviden szóljunk tevékenységünknek, mint a pártmunka egyik legfontosabb területének néhány vonásáról. A pártalapszervezetek többsége az elmúlt években betöltötte hivatását és eredményesen valósította meg feladatait Reagáltak a területükön jelentkező problémákra, jelezték a felsőbb pártszerveknek gondjalkat és konkrét intézkedéseket javasoltak megoldásukra. Volt azonban nem kevés olyan pártszervezet is, amely esak regisztrálta az eseményeket, de kevés erőfeszítést tett a helyzet megjavítására. A pártalapszervezetek munkája nem merülhet kí a n© hézségek, problémák jelzésében. Nem lehetnek csak paszK7.tr Jelzőszervek, hanem elsősorban politikai, harci szervezetek, amelyeknek végig kell vezetníök a küzdelmet a párt politikájának végrehajtásáért te meg kell oldaniok minden problémád ha erre saját erejükből képesek. A felsőbb pártszervek szerepe akkor kerül előtérbe, amikor a nehézségek meghaladják a helyi pártszervez© tek erejét és lehetőségeit Száműzzük a formális vonásokat a pártmunkából! A pártmunka minden területéről, így az alapszervezetek munkájából is száműzni kell a formális vonásokat, meg keli akadályozni a bürokratikus megnyilvánulások elburjánzását. Az utóbbi időben megint találkozni ilyen jelenségekkel. Űjra szaporodott a felesleges értekezletek száma, növekedett a jelentések mennyisége. Ennek hatására megint sok a felesleges mtinka te kevesebb Má jut a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat ápolására. Küzdeni kell az Ilyen formális te bürokratikus megnyilvánulások léte te újjáél© dése ellen. A pártmunka eredményességét nem az értekezletek, jelentések számán, hanem a dolgozók politikai hangulatán, cselekvőkészségén és a párt politikájának végrehajtásán keíl mérni. Centralizmus és demokrácia Tisztelt kongresszus! A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen feltélele. hogy szervezeti felépítésében, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét. Csakis a párton belüli demokrácia bontakoztathatja ki a párttagok, a pártszervezetek aktivitását, kezdeményező készségét. Pártszerű légkörben, a jogok szabad gvakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosan és cselekvően vegyenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a központi irányítás szükségességét. A demokrácia és a centralizmus a párt felépítésében, irányításában, mindennapi tevékenységében szerves egyseget alkot. Sok párttagot jogosan nyugtalanít, hogy a part. helyesnek elismert politikája es határozatai helyenként és esetenként nem valósulnak meg következetesen: sőt néha el is torzítják azokat. Az ilyen jelenségek azt tükrözik, hogv az adott terület vezetői vagv nem értették meg a párt politikáját, vagy a döntés után nemcsak fenntartják külön véleményüket, de nem is dolgoznak a végrehajtás érdekében. Figyelemre méltó jelenség, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben elharapódzott a végrehajtás felelősségének liberális kezelése. Hiba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését, vagy torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő eréllyel és esetenként nyilvánosan. A kommunista párt vezetésének törvénye, hogy politikáját, határozatait maradéktalanul, torzításoktól mentesen hajtsák végre. Ezt igényli minden párttagtól a centralizmus követelménye. Az elkövetkezendő időszak nagyon fontos feladata — a pártdemokrácia fejlesztésével együtt — a végrehajtás ellenőrzésének fokozása, a centralizmus erősítése. A demokratikus centralizmus fejlesztése azonban nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősiti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve, megállapíthatjuk. hogy pártunk egysége minden teren tovább erősödött. A pórttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista—leninista egysége volt és marad sikereink legfőbb forrása. A pártegység és a viták A pártegységet nem szabad sablonosan értelmezni. Az elmúlt években előfordultak esetek, amikor bizonyos politikai kérdésekben egyes párttagok körében véleményeltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetesen adódhatnak; ezek azonban nem a pártegység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. A szocializmus alapjainak lerakása után sok új. jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni, és a gyakorlatba átültetni. Éppen ezért a marxizmus—leninizmus elvét képviselve is lehetnek a pártszervezetekben részkérdésekben eltérő vélemények. Nagyrészt ebből fakad, hogy a párttagság körében nincs mindig teljes egyöntetűség fejlődesünk egyes problémainak és megoldásuk ?, DÉL-MAGYARORSZÁG Sierda, 1966. november 39.