Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

Osztatlan bizalommal VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEKJ H osszú Időre érvényes törekvésünk, hogy utunk közben ncha megálljunk, s mértéket ve­gyünk önmagunkról. Ilyen­kor ellenőrizzük cselekede­teink helyességét, egybeve­tünk elképzelést és reali­tást, tanulunk a mögöttünk maradt évekből, högy pon­tosabban, Igazabbul dönt­hessünk közeli-távolabbi lö­vőnkről. Korunk és új vilá­gunk sajátossága, hogy az esztendők, az évtizedek mú­lását nemcsak naptárak egy­mást váltó sora jelzi; sor­sunk fordulói szorosan kö­tődnek a párt kongresszu­saihoz. Nincs esemény éle­tünkben. amely fontosságá­ban vetekedhetnék a ha­talmon levő osztály pártjá­nak e nagy tanácskozásai­val. Éppen négy esztendő van mögöttünk a pórt VIII. kong­resszusa óta. Határozatait most gyakran idézzük, mert ellenőrizni kell: mire jutot­tunk, elértük-e az akkor megjelölt célokat, minden­napi tevékenységünk vajon megfelelt-e a határozatok­nak? S idéznünk kell a VIII. kongresszust azért is, hogy meggyőződjünk róla. vajon az élet bebizonyítot­ta-e az akkori döntések he­lyességét. Vagyis: tanulnunk kell a múlt négy esztendő­ből, hogy könnyebb, sike­resebb legyen az ezután kö­vetkező idő. A VIII. kongresszus jóvá­hagyta, megerősítette a párt addig követett politikáját, a múlt években tehát ezt az utat követtük. S most azt mondjuk: folytatását várjuk. A kongresszust hosszú hó­napokon át tanácskozások sorozata előzte meg. Milliók nevében tízezrek mondták el véleményüket, hangoztat­ták szűkebb vagy tágabb közösségük állásfoglalását. S e sok megnyilatkozásban egyhangú alapgondolatként vonult végig Zalától Szabol­csig mindenütt a kívánság: n VIII. kongresszuson meg­erősített politika egybevág népünk, nemzetünk atapvető érdekével, megfelel közös és egyéni céljainknak — kö­vetjük következetesen és tö­retlenül, mert csak ezzel, csak így lehet beteljesíteni országunkban a szocializmus ügyét. Reálisnak, igaznak bizo­nyult ez a politika a múlt négy esztendőben is nem­zetközi dolgainkban. Orszá­gunk tekintélye, rangja to­vább nőtt a világban, azon az alapon, hogy hazánk tag­ja a szocialista országok nagy testvéri közösségének. Külpolitikánk következetes békepolitika, erősítjük test­véri kapcsolatainkat őszinte barátainkkal, s hirdetjük, hogy a háború elkerülhető, hogy korunkban békés mó­don élhetnek egymás mel­lett különböző társadalmi berendezkedésű országok. Erőinkhez, lehetőségeinkhez képest mindent megtettünk és megteszünk, hogy a nem­zetközi életről vallott el­gondolásaink megvalósulja­nak. Négy esztendő minden hét­köznapja együtt és külön­külön is bizonyította politi­kánk helyességét belső éle­tünkben. Következetes osz­tálypolitika ez, talpköve a munkásosztály hatalma, ce­mentje az a szoros szövet­ség, amely a leghaladóbb osztályt a szocialista útra lépett parasztsághoz köti. Jellemzője e politikának, hogy szakítani tudott min­den jobb- vagy „baloldali" káros előítélettel, szorosab­bá fűzte népünk nemzeti egységét, s új erők sokasá­gát lendítette céljaink szol­gálatába. Nincs jószándékú ember ebben az országban, aki ne vallaná igaz hittel magáénak a szocializmus ügyét, • ne lenne kész érte odaadóan munkálkodni. Nem vitás, hogy sikereinket csak úgy érhetjük el, hogy kö­zös nyelven beszélünk, hogy a politika megfelel az egyes embdr törekvéseinek, hogy amit a kormányzat elérni kíván, azt akarja az állam­polgár is. S ha az élet bár­mely területén kutatjuk eredményeink lényegét, vég­ső fokon mindig és szünte­lenül ehhez az egyetértés­hez jutunk — ez forrása, s eredője minden előrelépé­sünknek. A z építő munka ered­ményei, anyagi gya­rapodásunk tényei ön­magukban is bizonyítják po­litikánk igazát. A VIII. kongresszus óta eltelt idő­szak voltaképpen a második ötéves terv ideje volt. Tel­jesítésével hazánk korsze­rűbb, gazdagabb országgá vált, amelyben bővültek a társadalom termelőerői, mo­dernebbé vált a munka, s erre alapítva jobbá a nép élete. Minden tekintetben magasabb szinten vagyunk, mint ahonnan elindultunk, sok vonatkozásban előbbre jutottunk, mint amennyit terveztünk. Iparunk terme­lése az öt esztendő alatt 47 százalékkal növekedett, be­ruházásokra mintegy 206 milliárd forintot költöttünk, felépítettünk 282 000 új la­kást, nagy létesítmények egész sorát adták át rendel­tetésüknek az alkotók. Tö­megesebbé vált a kultúra sok kincse; soha annyian nem tanultak még ebben az országban, mint most, s a megnövekedett igényt és ér­deklődést biztonsággal jelzi az a csaknem egymillió te­levíziókészülék, amely nap­ról napra elviszi az ottho­nokba a nagyvilágot. Sikereinkre alapítva, épit­ve kül- és belpolitikai ered­ményeinkre, a szocializmus iránti hitünkben megerösld­ve érkeztünk a párt IX. kongresszusához. Már a meg­előző tanácskozások is érzé­keltették, milyen fontos ese­ménye lesz ez most orszá­gunk életének. Azok a do­kumentumok, amelyeket ed­dig megismertünk, mind er­re utalnak. A gazdaságirá­nyítás rendszerének átfogó reformjával bizonyos, hogy a kongresszus mélyreható, nagyszabású társadalmi vál­tozások elindítója lesz. Mert a reform nem csupán a gaz­dálkodós egyes módszereit változtatja meg, hanem meg­valósuló elveivel új közéle­tet is teremt, amely légkö­rével, lehetőségeivel még szabadabb utat nyit az alko­tás előtt. E reform révén teljesebbé válik országunk­ban a szocialista demokra­tizmus, a tervezett változá­sok megteremtik az elvek valóra váltásának legjobb eszközeit. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a reform jelentőségében csak olyan arányú forradalmi átalaku­lásainkkal vethető össze, mint annak idején az álla­mosítás, vagy éppen a VIII. kongresszus előtt a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése volt. O rszágunkban, minden városban, faluban egy­aránt roppant mér­tékben megnövekedett poli­tikai érdeklődés előzte meg a kongresszust. Szóval, tet­tel egyaránt milliók juttat­ták kifejezésre egyetértésü­ket a párt politikájával, cél­jainkkal, a szocializmus ügyével. Nagyon értékes munkasikerek, nagyon moz­galmas közélet, munkabeli és politikai cselekvési vágy ennek legjobb kifejezője. Bi­zonyítéka annak, hogy né­pünk osztatlan bizalommal, teljes egységben, munKára készen várja a párt IX. kongresszusát MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 230. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1966. november 27, Brezsnyev elvtárs vezetésével hazánkba érkezett az SZKP küldöttsége Újabb delegátusok jöttek az MSZMP IX. kongresszusára Szombaton este Leonyid határállomásra utazott Ko- A vonatról lelépő vendé­Brezsnyevnek, az SZKP fő- mócsin Zoltán, a Politikai geknek úttörők virágcsok­titkára vezetésével Buda- Bizottság tagja, a Központi rokkal kedveskedtek. Ez­pestre érkezett a Szovjet- Bizottság titkára, Szipka Jó- után rövid baráti beszélge­unió Kommunista Pártjának zsef, a Központi Bizottság tés következett a magyar és küldöttsége, amely pártunk tagja, Magyarország moszk- a szovjet vezetők között, Központi Bizottságának meg- vai nagykövete és Erdélyi majd vendégeink szállás­hívására részt vesz az Károly külügyminiszter-he- helyeikre hajtattak. MSZMP IX. kongresszusán, lyettes. Szombaton folytatódott a A küldöttség tagjai: J. V. A küldöttség fogadásáfa külföldi vendégek érkezése repülőtéren megjelent Tlkv Pál, a Politikai Bizottság póttagja, Nemeslaki Tivadar, a Központi Bizottság tagja. Övári Miklós és Molnár Endre, a Központi Bizottság póttagjai. Megjött a Spanyol Kom­munista Párt delegátusa: Enrigue Lister, a Politikai Andropov, az SZKP Köz- a Nyugati pályaudvaron az MSZMP IX. kongresszu- Bizottság tagja, akit a repü­lőtéren Borbándi János, a Központi Ellenőrző Bizottság ponti Bizottságának titkára, megjelent Kádár János, az sára. K. F. Katusev, a Központi MSZMP Központi Bizottsá- Az Olasz Kommun'sta Bizottság tagja, a Gorkij gának első titkára. Kállai part küldötteként Arluro tagja fogadott, megyei pártbizottság első Gyula, a Minisztertanács el- Colombi szenátor, a Politi- Az esti órákban megér­titkára, O. P. Kolcsina, a noke, Biszku Béla, a Köz- kai Bizottság tagja, a Köz- kezett Csehszlovákia Kom. Központi Bizottság póttagja, ponti Bizottság titkára, a ponti Bizottság mezőgazda­a Moszkva megyei pártbi- Politikai Bizottság tagjai, sági osztályának vezetője, zottság első titkára, és F. J. Púja Frigyes, az MSZMP Giuliano Pajetta szenátor. Tyitov, a Központi Bízott- Központi Bizottsága^ külügyi a Központi Bizottság tagja, ság tagja, a Szovjetunió ma- osztályának vezetője. Ott a szenátus külügyi bizottsá­gyarországl nagykövete. voltak a budapesti szovjet A vendégek elé délelőtt a nagykövetség tagjai is. A pártkongresuzumak ielentiük A Fémfeldolgozó sikerei A Szegedi Fémfeldolgozó egy idei terv előír. Különö­és Finommechanikai Válla- sen jól — 153 százalékra tel­lat munkásai értékes kong- jesítették a lakosság érdeké­resszusi pótfelajánlást tettek ben végzett javító-szolgáltató a városi pártértekezlet al- tevékenységüket. Mindezt kalmával. Az üzem kollek- létszámnövelés nélkül, a ter­tívája vállalta, hbgy idei ter- melékenység emelése réven melési értéktervüket a párt- érték el. A szorgos munka, a kongresszus megnyitásáig következetes műszaki fejlesz­teljesítik. tés és a szocialista brigádok Az ígéretet beváltották: a aktivitása meghozta gyümöl­vállalat tegnapig elkészítette csét, teljesítményükkel mél­azt a 39 millió forint értékű tóképp tisztelegnek a kezdő­termékmennyiséget, amelyet dő pártkongresszusnak. A Szegedi Konzervgyár teljesítette ígéretét Olyan örömhír ez, mely gyárban 48 brigád és 3 nemcsak a népgazdaságot üzemrész áll versenyben a érinti kellemesen, hanem szocialista cím eléréséért, 11­valószínűleg még a háziasz- letve megtartásáért. A szonyokat is: a Szegedi Kon- mozgalom már 570 dolgozót zervgyár dolgozói az számlál, s ebben is része MSZMP IX. kongresszusé- van a kongresszusra Való nak tiszteletére tett vállalá- felkészülésnek, saikat mór a kongresszus gának alelnöke és Frederico Brini, a Központi Bizottság tagja, az abruzzi területi pártbizottság titkára jött hazánkba. Ugyanezzel a géppel ér­kezett San Marino Kom­munista Pártjának képvise­munista Pártjának küldött­sége, amelyet Oldrich Cer­nik, a Központi Bizottság el­nökségének tagja vezet. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének delegációját dr. Vladimír Bakarics, a Központi Bizottság Elnök­ségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának el­nöke vezeti. A Kubai Kommunista Páu­letében Giacomini Agostino, tot Julio Camacho Aguilertt, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság tagja továbbá megfigyelőként a Proletéregység Olasz Szocia­lista Pártjának küldötte: Salvatore Corallo, a Köz­vezetésével ugyancsak de­legáció képviseli a kong­resszuson. Megjött a Svájci Munka­ponti Bizottság végrehajtó párt delegátusa, Ernest De­bizottságának tagja. Fogadásukra a Ferihegyi costerd, a Központi Bizo t­ság tagja is. Ha utaznak Budapestre Csongrád megye küldöttei Hétfőn kezdődik meg Bu- utazik öt elvtárs, aki meghí­dapesten a Magyar Szocia- vottként a kongresszus ta­lista Munkáspárt IX. kong- nácskozásán végig részt ve.;z, resszusa. Mint ismeretes, a valamint további hat elv­megyei pártértekezlet szava- társ, akik a kongresszus első zati joggal 20, tanácskozási három napiának tanácskozá­joggal pedig két elvtársat sán lesznek jelen. Csüt< r­vólasztott, hogy Csongrád töktől ez utóbbiak helyett megye kommunistáit képvi- újabb hét elvtárs kapott seljek a pártkongresszuson, meghívást Csongrád megye A küldöttség ma, vasárnap pártszervezeteiből az MSZMP a kora délutáni órákban a IX. kongresszusára. Így szegedi nagyállomásról vo- Csongrád megyéből 40 elv­nattal utazik a fővárosba. társ vesz részt a IX. párt? A küldöttséggel együtt kongresszuson. megnyitása előtt teljesítet­ték. Az üzem gyártmányai — főzelékfélék. befőttek, dzsemek, húskészítmények — külföldön és itthon egy­aránt keresettek, ezért az­után a siker kétszeres ha­szon. Az idén 304,5 millió forint értékű konzerváru előállítá­sát írta elő a terv a kon­zervgyár dolgozói számára, de ezt ők 15,5 millió értékű felajánlással megtetézték. Most 320,9 millió forintnál tartanak, ami a tervhez ké­pest 105.4, a vállaláshoz ha­sonlítva 100,3 százalékos túl­teljesítést jelent. Az egy dol­gozóra jutó termelés értéke és az egy munkásra jutó árutermelés mennyisége is — mindkettő a termelé­kenység fontos mutatója — szépen fejlődött. Előbbi a tervhez képest 111,1, a vál­laláshoz 104,3; utóbbi a tervhez viszonyítva 112,7, a vállaláshoz 105,4 százalékra alakult. A pártkongresszus jegyé­ben született kiemelkedő eredmény a konzervgyár dolgozóinak állhatatos, cél­ra törő munkáját dicséri. A kommunisták és a szocia­lista brigádmozgalom részt­vevői példát mutattak az egész kollektívának. A Változatlan marad a tsz-ek állami támogatásának rendszere A pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter együttes rendeletet adott ki — egy korábbi kormányha­tározat alapján — a terme­lőszövetkezetek 1967. évi ál­lami támogatásáról. Az álla­mi támogatás rendszere, ösz­szege és alapelvei azonosak az ideivel. Az időszerű gaz­daság- és termeléspolitikai feladatok megvalósítása ér­dekében azonban némileg módosították a támogatás összegének elosztását és a kedvezmények arányát az egyes ágazatok között. A jövő évben bővül azok­nak a kiemelt körzeteknek a száma, ahol meghatározott községekben a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavitás, vala­mint a szőlő- és gyümöl­csöstelepítéshez szükséges te­reprendezés összes költségei­re vissza nem térítendő ál­lami támogatást kapnak a termelőszövetkezetek. Az eddigieken kívül ilyen körzetnek számít: a Zagyva folyó vízgyűjtőjének felső szakasza, a Dráva mentén mélyen fekvő területek, a Nyírség, a beregi tájegység­hez tartozó, legkedvezőtle­nebb természeti adottságok­kal rendelkező községek, az ecsedi láp, a Hanság és a Fejér megyei Sárrét terü­lete. Ezeknek a körzeteknek a többi, ki nem jelölt köz­ségében az említett költsé­gek 80 százalékát fedezi az állam. Üjabb kedvezményeket kapnak a termelőszövetke­zetek az üzemen belüli víz­rendezéshez. Az ehhez szük­séges műtárgyak és a csa­tornák partvédelmének tel­jes anyagköltségere, vala­mint munkaköltségeinek 60 százalékára jár az állami tá­mogatás. A földmunkák min­den köbmétere után az ed­digi megkötöttségek nélkül kapnak 10 forintot, függet­lenül attól, hogy a munkát kézi vagy gépi erővel, saját vagy külső kivitelezésben végzik-e el. A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztését szolgálja a rendeletnek az a része, amely szerint a termelőszö­vetkezetek minden élve szü­letett borjú után 1000 fo­rint állami támogatást kap­nak. Az itatásos borjúneve­lés bevezetéséhez nyújtott támogatás összegének felső határát az eddigi 200 000 fo­rintról 300 000 forintra emel­ték. Az építési beruházásoknál a lúdtörzsólak kivételével a baromfiólak és' tojóházak lé­tesítéséhez nyújtott beruhá­zási kedvezmény összegét csökkentették, az eddiginél lényegesen nagyobb támoga­tás jár viszont a palántane­velők és a gépkarbantartó műhelyek építéséhez. A gép­javító állomások által vég­zett gépi munkák egy részé­nél megszüntették, illetve csökkentették a díjkedvez­ményt. Kivételt képeznek a gazdaságilag meg nem erő­södött termelőszövetkezetek* amelyeknek a jövő évben is az idei kedvezmény szerint számítják fel a gépi mun­kák díját. Az alma-, a körte- és az őszibarack-ültetvények léte­sítéséhez járó állami támo­gatás összegét csökkentettek, viszont nagyobb kedvez­ményt kapnak a szövetkeze­lek a csemegeszőlő telepíté­séhez. A rendelet 1967. január 1-én lép • életbe. (MTI) l t

Next

/
Oldalképek
Tartalom