Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

HÁG EROLET ARJAI, EGYESÜLJETEKt MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 277. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. november 24. A szó hitele K özeledik az MSZMP IX. kongresszusa. Elébe ké­szül a párt, a nép, az ország számadása. Belete­kintve felmérhetjük, mit tervezett és mit végzett nagy családunk a VIII. kongresszus óta. Már ma is sok minden ismeretes ebből a készülő számadásból: az ipar, a mezőgazdaság, a műszaki fejlődés, a népjólét a kultúra, a tudomány — a termelő munka és a szociális gondoskodás valamennyi területén elért fontos eredmé­nyek. Benne vannak persze gondjaink is, amelyek még megoldásra várnak. Az elvégzett munka, meg a szük­ségletek egybevetéséből kibontakoznak az előttünk álló feladatok körvonalai is. Néhány fontos következtetést már most levonhatunk ebből a számadásból Az egyik, hogy a párt és a nép életének ennél a jelentős határkövénél ismét dolgos és termékeny évek jó gyümölcseit mondhatjuk magunké­rak, s ami nem kevésbé számottevő: megteremtettük további gyorsabb haladásunk feltételeit A másik, hogy ezeknek az éveknek programját és teremtő munkáját nagyfokú realizmus jellemezte, mert terveink mentesek maradtak az üres fellengzősségtől, számoltak a való­sággal, és lelkesítő, ugyanakkor megvalósítható célokat jelöltek meg a dolgozó nép számára. A harmadik, hogy a VIII. kongresszuson kijelölt program, meg a mostani számadás tényszámai alapvetően egybevágnak, vagy más megfogalmazásban: annak idején kimondott szavunkat a tettek hitelesítik. A szavak és a tettek, a program és az eredmények egysége, egybevágósága mindannyiunk számára nagyon megnyugtató. Ez a mi társadalmunk belső egyensúlyá­nak fő tengelye. Ez biztonságérzetet ád, és az egész tár­sadalom jó politikai közérzetének alapvető tényezője. A mi terveink, kormányzati programunk nem a fel­sőbbség Ígérete a népnek. Nálunk a terv, az alkotó munka programja, amelyet a párt és a kormány a lehe­tősegek számbavételével kidolgoz, megjelöli az elérendő célokat, és meghatározza, mit kell tenni ahhoz, hogy elhatározásaink megvalósuljanak. A párt és a kormány egyáltalán nem azzal terjeszti a nép elé ezt a progra­mot, hogy csak várjon türelemmel, míg a vezetőség azt megvalósítja. A terveket a dolgozó nép váltja valóra, és ez nem is lehet másként. Mindazokat a javakat, ame­lyek az élet fenntartásához és gazdagításához, a nép életkörülményeinek szüntelen javításához és a folyama­tos fejlődéshez szükségesek, a termelő munka vala­mennyi posztján munkálkodó emberek, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek teremtik elő. Minden jólét forrá­sa a dolgozó emberek becsületes munkája. A IX. kong­resszus elé kerülő számvetés ismét igazolja, hogy ami­kor a dolgozó nép magáévá teszi a párt és a kormány által kidolgozott reális építő programot, és annak meg­valósításáért mindenki rendesen dolgozik a maga mun­kahelyén, akkor a program magában hordozza a meg­valósulás garanciáit, továbbá, hogy ez az egyetlen he­lyes és egészséges viszony a vezetés és a tömegek kö­zött, amelyek az alkotó munka révén valóban urai saját sorsuknak. A szavak és a tettek, a program és az eredmények ilyen egybevágósága és összefüggése a mi társadal­munkban szélesebb értelemben ls fő tartópillér, ame­lyen a szocialista élet rendje nyugszik. Ahol a kimondott szó es a nyomában járó tett nem választható széjjel — és ilyen a mi társadalmunk rendje —, ott nagyon megnő a kimondott szavak súlya és rangja. Ahogyan mind előbb­re haladunk a szocialista társadalom — a gazdaság, az öntudat, a közerkölcs — építésében, úgy növekszik a szavaknak ez a súlya és rangja. Az utóbbi évtized poli­tikai fejlődésének fő ható ereje a bizalom volt, ennek kiteljesedését pedig legfőképpen az serkentette, hogy a kimondott szavak visszanyerték becsületüket, mert a kimondott szavakat becsületükkel fedezték azok, akik ki­mondták. Mint a szemünk fényére, úgy kell vigyáznunk ezentúl is a szavak becsületére, hogy valódi értelmük so­hase torzuljon el. A párt szándékai szerint mindinkább kiteljesedik éle­tünkben a szocialista demokratizmus. Közéletünkben — akár a helyi, akár az országos jelentőségű kérdésekben — befolyásoló szava van minden dolgozó embernek. Szo­cialista életünk szabad légkörében a dolgozó emberek él­nek is ezzel a lehetőséggel. Ebből fakad az egészséges kritikai szellem, amellyel a dolgozó emberek — éppen a felismert közös felelősség tudatából kiindulva — hal­latják szavukat s véleményükkel hozzá kívánnak járulni, hogy ami még nem megfelelő, az is mihamarabb jóra for­duljon. Az így kimondott szavak súlyát és hitelét ls az adja meg, hogy aki a közélet fórumain szót kér, fedeze­tül saját tetteit állítja ki. Aki rendesen, becsületesen végzi minden kötelességét, teljes joggal követel helytállást, rendes munkát és köte­lességteljesítést másoktól is. Viszont a tettek fedezete híján levő szavak üressége elkoptatja, eltorzítja a ki­mondott szó értelmét. Mit tartsunk az olyan emberről, akinek a mun­kája két krajcárt nem ér. de minduntalan követelőzik, mindent kifosásol, semmi sem tetszik neki. kivéve azt az egyet, hogv lustaságának és felelőtlenségének nincsenek következménvei? A vaktában száinskodó. közhelyeket és hamis általánosításokat hangoztató, örökké elégedetlen­kedő emberek rongálják a szavak hitelét. Tartozunk az igazsáanak. a szavak becsületének azzal, hogy tettekkel fedezett erőMles érveinket szegezzük szembe a levegőbe beszéléssel. És egyáltalán: teljes joggal ragaszkodhatunk ahhoz, hogv aki a társadalomtól követel, az mutassa fel. mit adott ő a társadalomnak, más szóval: aki nem na­gvon mutatkozott a szántásnál, a vetésnél és a betakarí­tásnál. az ne tolakodjék az osztozkodásnál sem, és ne ki­áltozzék a részéért. I lyen és hasonló gondolatokat is ébreszt a kongresz­szusi számvetés, amelynek szilárd egyensúlyát el­sősorban a szavak és a tettek, a program és az eredmények egyezése adja. BÉKÉSI JÓZSEF KSzművesítési program társas- és családi házak építéséhez Legutóbbi ülésén hagyta jóvá a Szeged megyei jogú városi tanács a harmadik ötéves községfejlesztési ter­vét. Ebben jelentős tételként szerepel a magánlakás-épít­kezések elősegítésére terve­zett közművesítési beruhá­zások összege, programja. Erre a célra — az előzetes számítások alapján — mintegy 23 millió forint szükséges. Ebből hozzávetőleg 1300 tár­sas lakás és 450 családi la­kóház területének alap-, il­letve részleges közművesíté­sét kell elvégezni. Ezt az összeget a városi központi községfejlesztési alapból irá­nyozzák elő. Emellett a ke­rületi tanácsok saját költ­ségvetésükből biztosítják a beépítendő területek esetle­ges kisajátítási költségeit. Hogy a magánerőből ké­szülő lakások közmű-szük­ségleteire külön-külön mi­lyen beruházási összegek szükségesek, már az idén megkezdett lakásépítések ls jól mutatják. Az Odesszai körúton és a Bécsi körúton épülő KISZ-lakások gáz-, víz-, csatorna-, villanyháló­zatának munkáira 1 millió 600 ezer forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. Az Odesszai körúton már hozzákezdtek a közművesí­téshez. A Bécsi körúti építkezések terve is elkészült, s 1967 ele­jén megkezdik a kivitelezési munkálatokat. A Ságvárite­lepen készülő 54 postás csa­ládi házhoz részleges köz­művesítés — víz, villany és járda — készül, ugyancsak 1967-es kezdéssel, csaknem félmillió forint költséggel A Bokor utcában szintén pos­tásoknak és építőipari dol­gozóknak készülő 70 lakásos A népfront a városok és községek fejlesztéséért ülésezett a népfront megyei bizottságának elnöksége A Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak elnöksége tegnap, szer­dán ülést tartott Szegeden. Napirenden szerepelt a vá­ró®- és községfejlesztés Csongrád megyei célkitűzése a harmadik ötéves tervben, s ezzel összefüggésben a népfront segítő közreműkö­dése a mozgalom eszközeivel. A város- és községfejlesztés eddigi megyei eredményeiről és a célkitűzések főbb vona­sairól 1970-ig Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese adott részle­tes tájékoztatót az elnökség­nek. Az ülésen mint legégetőbb, s a múltból örökölt szociális problémaként a lakáshelyzet szerepelt. A lakásépítéseket a Csongrád megyei, a Szeged m. j. városi, valamint a me­gye többi városainak, közsé­geinek tanácsai adottságaik szerint a legjobban segítik. A feszítő, jogos ós szükséges igényekhez mérten azonban elégtelen mind az anyagellá­tás. mind az építőipari kapa­citás. Ezért a Szeged m. j. városi tanács és a Csongrád megyei tanács indokolt kéré­sét, nevezetesen: a harma­dik ötéves tervben kezdje munkáját Szegeden a ház­gyár, a megyei népfrontbi­zottság elnöksége messzeme­nően helyesli. (Hasznos le­hetne, ha ebben az ügyben az illetékes minisztérium­ban és főhatóságnál eljárna a megyei képviselőcsoport is. A szerk.) Az országos regionális tervtanulmány alapján el­készül a városok és a köz­ségek rendezésének, fejlesz­tésének terve. Ezekben — az anyagi lehetőségek szerint — konkrétan meghatározzák a lakosság érdekeit szolgáló további munkálatokat: a kommunális, szociális stb. el­látás terén is. A népfront — a mag-i eszközeivel — széle­sebb körben kívánja segíteni a tanácsok célkitűzéseinek elérését. Feladata abban is van, hoey szocialista demok­ráciánkból fakadóan, még erőteljesebben kérje és to­vábbítsa az államhatalom helyi szerveihez a lakosság észrevételeit, javaslatait a városok és községek fejlesz­tési kérdéseinek eldöntésé­hez. Segítsenek így is minél többen a lakosság közül, a becsült és milliókra rúgó társadalmi munkájukon tűi. Szeged környékén — mint ismeretes — jelentős meny­nyiségű és feltárt földgáz van. Mielőbbi hasznosítása — Szegeden kívül is — elké­szült a közelebbi és a távo­labbi program. Kiépül a földgázvezeték Hódmezővá­sárhelyre. Szentesre, Csong­rádra. Tárgyalások vannak azért, hogy bekössék a föld­gázhálózatba Makót. Az ül­lési—szegedi, a makói, vala­mint a hódmezővásárhelyi, szentesi és csongrádi gázve­zeték közelében fekvő köz­ségieket is szeretnék gázzal ellátni. Helyes és követendő javaslat: a községek lakóhá­zainak bekapcsolását a gáz­hálózatba a lakosság anyagi hozzájárulásával úgy valósít­sák meg, mint ahogyan lét­rejöttek és működnek a víz­társulások. E kezdeményezés felkarolása, erről az eszme­csere a lakossággal a nép­front helyi bizottságaira is vár. társasház közműveire 1 mil­lió 200 ezer forintot irányoz­tak elő, ezek kiviteli tervei most készülnek. Idén kezd­tek a Baktói kiskertek köz­művesítéséhez. Ézea a területen éj utcá­kat is nyitnak, s 1967—68-ban 300 házhely közművesítéséhez kezdenek, mintegy 4 millió forint költ­séggel A Hunyadi János su­gárúton négy épületben 191 lakást terveznek építeni a KISZ városi bizottságának és a Pedagógus Szakszervezet­nek a szervezésében. Ezek közművesítésére 1 millió 700 ezer forint költséggel kerül sor, párhuzamban a társas­házak építésével A Közép fasor tömbbelsőben építen­dő 240 KISZ-lakás alapköz­művesítését most tervezik; itt mintegy háromnegyed­millió forint értékben köz­művesítenek. A Hattyastele­pen két ütemben épülő 150 családi ház részleges köz­művesítésére 1967-ben és 1969-ben összesen 1 millió forint jut a központi köz­ségfejlesztési alapból A Tarjántelepen magán­erőből készülő lakások közművesítésének kivitele­zési terve a jövő év ele­jére elkészül. Az ide szükséges gáz, víz, csatorna, villany hálózatai­nak megépítésére 1967-től 1970-ig 12 millió forintot for­dítanak. A községfejlesztési terv a tanács saját erőforrásaira épülő előirányzat, mellyel a népgazdasági tervben biz­tosított eszközöket egészíti ki. Mindenesetre olyan hoz­zájárulás a magánerőből ter­vezett lakások létrehozásá­hoz. amely nem mellőzhető, s amely a város fejlesztésé­nek döntő tényezője. Szege­den az eddigi szórványos, fő­leg foghíj-beépítések helyett azért is törekednek a taná­csi szervek a csoportos, kon­centrált építkezések szerve­zésére, hogy a rendelkezésre álló anya­gi eszközök minél hatéko­nyabban és hasznosabban szolgálják a városi lakos­ság erdekeit. Hiszen a közművesítés nagy gondja mellett csakis így valósíthatók meg az egyéb járulékos — kereskedelmi, szolgáltató, kulturális és szo­ciális — beruházások is. Köszig'nl Párizsira várják A francia minisztertanács szerdai ülésén Debré gazda­sági és pénzügyminiszter be­számolt múlt heti moszkvai látogatásáról és a szovjet vezetőkkel folytatott tárgya­lásairól Debré egyebek között rá­mutatott, hogy a szovjet ve­zetők részéről különös ro­konszenvet tapasztalt Fran­ciaország irányában. Fran­ciaország arra törekszik, hogy méltóképpen válaszol­jon erre a jószándékra — mondotta. De Gaulle köztársasági el­nök a beszámolóhoz fűzött megjegyzésében hangoztatta, hogy Debré moszkvai uta­zását Koszigtn szovjet mi­niszterelnök közeli francia­országi látogatása bevezető­jének lehet tekinteni. A szovjet miniszterelnök te­kintélyes kísérete — Kiril­lin miniszterelnök-helyettes és Gromiko külügyminiszter is tagja lesz a delegációnak — arra mutat, hogy szovjet részről ls nagy fontosságot tulajdonítanak a látogatás­nak. Emer Pednorniinál és Kosziginnél Amer marsall, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke szerdán a szovjet kormány meghívására hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett Kirill Mazurov, Alekszandr Selepin és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták a ven­déget a leningrádi pályaud­varon. Amer marsall Moszkvába történt megérkezése után koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál. Ezután látogatást tett Nyi­kolaj Podgornijnál, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökénél, majd Alekszej Koszigin miniszter­elnöknél. Grcmíko—Brown megbeszélés George Brown angol kül­ügyminiszter szerdán reggel Leningrádból jövet vonattal Moszkvába érkezett. A pá­lyaudvaron Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta a vendéget, aki 40 órás késés­sel érkezett a szovjet fővá­rosba. Egy órával azután, hogy Brown Moszkvába érkezett, a szovjet külügyminisztéri­umban megkezdte tárgyalá­sait Gromiko külügyminisz­terrel Brandt—Bbrgsz'mov találkozó Kedden Willy Brandt nyu­giat-beriini főpolgármester­nek, a Nyugatnémet Szociál­demokrata Párt elnökének vacsoravendége volt Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete. A két személyiség idén ne­gyedszer találkozott; Nyugat­Berlinben harmadízben. A tsz hűtőháza A kiskunlacházi Kiskun Termelőszövetkezetben — az országban elsőnek — 1 mil­lió 200 000 forintos beruhá­zással felépítettek egy 25 va­gonos gyümölcs hűtő-tárolót. A hűtőgépgyár ötletes lég­hűtéses berendezésével lát­ták el a hűtőházat, amely zöldség, bogyós gyümölcsök, valamint alma tárolására al­kalmas. Az első ilyen épít­ményben a tudományos szakemberek különböző kí­sérleteket folytatnak. Ké­pünkön: Jenei László agro­nómus a hűtőház hőmérsék­letét vizsgálja. (MTI Foto — Fehérvár? F. íelv.t

Next

/
Oldalképek
Tartalom