Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

Megérteni és hirdetni A

jelent szerető és a jövőért izguló emberek körében aligha van manapság gyakoribb beszédtéma, mint az új gazdasági mechanizmus. Ez természetes. A Szeged városi pártértekezlet beszámolója is megállapította: „Az új mechanizmus megalkotása a szocializmus epítésének egyik legjelentősebb határköve." Kommunistákat és pártonkívülieket, közgazdászokat és munkásokat egyaránt érdekel, mit hoz a népgazdaság konyhájára a valóban nagyjelentőségű intézkedés és végeredményben, hogyan segíti majd az életviszonyok erőteljesebb javulását. Mióta a párthatározat közismertté vált, az általános bizalom és egyetértés közepette Szegeden két szélsőséges nézet is észlelhető. Az egyik: veszélybe kerülhetnek a szocialista vívmányok. A másik: majd az új mechanizmus orvosol minden bajt. Az előbbit nyilvánvalóan előítélet, bizalmatlanság táplálja, az utóbbit pedig a kényelmesség, a megnyugvás. Ami közös bennük: mindkettő akadályozza a munkások és más dolgozó rétegek tisztánlátását és felkészítését a fontos teendőkre. Pedig a Szeged városi pártértekezlet leszögezte: „... az a feladatunk, hogy a mechanizmus reform iát jól készítsük elő ér a bevezetés első szakaszát jól bonyolítsuk le". Ebből egyenesen kövekezik, hogy a kommunisták nem ülhetnek ölbetett kézzel, nem lehetnek közömbösek az iránt, ki hogyan érti meg a Központi Bizottság határozatát. A párt tagjaitól elvárja a lakosság is, hogy mindenütt ott legyenek. ahol vita folyik és képviseljék a párt helyes álláspontiát Nem egészen megnyugtató némelyek számára az sem, hogy a párthatározat hangslúyozza: a szükséges eszközök megteremtése a szocializmus további erősítése céljából szükséges. Az olyan fogalmak hallatán, mint a vállalati önállóság, nyereség, anyagi érdekeltség, piac, hitel stb. még elvtársaink egy része is úgy érzi: nem előre, hanem visszafelé fogunk lépni, hiszen korábban úgy könyvelték el magukban, hogy ezek a kapitalizmusra jellemző kategóriák. Bizonyos mértékig érthető az effajta kételkedés. Ami ma szép és jó körülöttünk, abban benne van népünk 22 évi küzdelme, verejtékes munkája. S a mi rendünk hű. kipróbált harcosai számára különösen nem közömbös, merre megyünk tovább. És különben is, aki tett valamit ehhez a tekintélyes társadalmi vagyonhoz, az jogosan mondja el véleményét a központi intézkedésekkel kapcsolatban is. Mi tehát a teendő azért, hogy a legtöbbször jószándékú, de mégis alaptalan vonakodás megszűnjék, illetve átváltozzék az új gazdasági mechanizmusról szóló párthatározat bátor hirdetésévé? Egyelőre nincs jobb módszer, mint újra és újra tanulmányozni és megérteni a határozatot, elolvasni a részleteket magyarázó, megvilágító politikai és szakcikkeket, eljárni azokra az előadásokra, ahol választ adnak a felvetődő kérdésekre. Mindennek természetesen feltétele az, hogy megszabaduljunk mindenféle előítélettől, a bennünk fészkelődő gyanakvástól. Bizalommal és olyan szándékkal kell figyelnünk a párt propagandistáira, hogy valóban megismerjük és magunkévá tegyük az igazságot A reform lényegét már sokszor leszögezték: a népgazdaság tervszerű irányítását összekapcsolja a piac aktív szerepével, a termelőeszközök sz© cialista tulajdona alapján. Nem fordítunk hátat azoknak az elveknek és eredményeknek, amelyeket a párt vezetésével a munkásosztály eddig kivívott, hanem új, megfelelőbb módszerekkel folytatjuk eddigi politikánkat. Aki mereven ragaszkodik a régi sémákhoz, aki nem ismeri el, hogy éppen a munkásfiatalom érdekében vált időszerűvé a párt döntése, az a következő években maga fogja ennek hátrányát érezni saiát munkájában, amikor a népgazdaság minden pórusában hatnak majd az új mechanizmus törvényei, s 6 értetlenül áll azokkal szemben. Nincs ebben semmi túlzás. A párthatározat világosan beszél arról, hogy tovább fejlődik a szocialista demokrácia, és az igazgató fokozottabb egyszemélyi vezetése, felelőssége mellett a pártszervezetek és a szakszervezetek útján a munkások is hatékonyabban szólhatnak bele a termelés, a vállalati jövedelem alakulásába. Nagyon lényeges megérteni: nem csupán formai beleszólásról van szó, hanem a hatalom tényleges gyakorlásáról. A problémák alaposabb megismerését javasolhatjuk a „majd az okosok megoldják" nézet vallóinak is. Pártvezetők, miniszterek, tekintélyes közgazdászok beszéltek már arról, hogy a jövőben minden területen nélkülözhetetlenné válik az alkotókézség kifejlesztése a logikus gondolkodás. a bonyolult összefüggések közötti eligazodás, mert csakis így lehet a sokféle lehetőség közül kiválasztani a legmegfelelőbbet Semmi sem oldódik meg magától az új gazdasági mechanizmusban sem. Ellenkezőleg: a vállalati önállóság azt is jelenti, hogy megszűnik a vezetés hivatali jellege és „lent" az üzemekben kell nemcsak termelni, hanem okosan tervezni, piacot felkutatni, beruházni, helyes bérgazdálkodást folytatni és így tovább. Eddig általában az volt az Ideális igazgató, vagy éppen művezető, aki pontosan végrehajtotta a minisztérium, a tröszt utasításait, s ügvelt a sok-sok termelési mutató köveletményeinek betartására. Nyilvánvaló, a jövőben megszűnik ez a viszonvlag kényelmes — bár önmagában szintén nehéz — állapot, mert a vállalatok felelőseinek saiát feiükkel kell gondolkodniok úgy, hogv a szűkebb helvi érdekeket összehangolják a népgazdaság célkitűzéseivel. Elvtársaink közül többeket az nyugtalanít, hogy a beszélgetések során sokkal több szó hangzik el a gazdálkodásról, a piaci lehetőségekről, mint a politikai-ideológiai kérdésekről. Valóban észlelhető ilven jelenség, ez azonban nem feltétlenül hiba. A szocializmus építésének mostani szakaszában azzal politizálunk legiobban, ha még egvszerűbb és gazdaságosabb termeléssel Igyekszünk maximálisan kielégíteni a munkáiokból élő emberek igénveit. Ez a végső, a legfőbb politikai cél. ezért vette a kezébe a hatalmat a munkásosztálv. ezért küzd. munkálkodik a párt lankadatlanul. Politikai cél érdekében van szükségünk eszközként olvan gazdaságirányításra, amely elősegíti a munkások, szövekezeti gazdák, értelmiségiek és alkalmazottak képességeinek teües latba vetését, az úgvnevezett rejtett tartalékok feltárását. Ismételten hangsú'vozni kell: szó sincs róla. hogy helytelennek minősítsük eddigi mechanizmusunkat, sőt megggvőződésünk. hogv az elmúlt két évtizedben íev kellett gazdálkodnunk. A Dárt azonban tudomőnvosan felmérte és megállapította. hogy a szocializmus építésének időszaka ma már sokkal bonyolultabb, mint korábban előre gondolva hittük. Ezért mondta ki bátran, hogv az eddigi iránvítás pozitív elemeit felhaoznáiua hatékonyabb eszközöket kell teremte-" a továbhfeilődéshez. A

'ohe+dségek valóraváltásához nélkülözhetetlen a Pártszervezetek seeítsége. A párt vezető szerepének erősítéséhez — erről is sok szó esik a szegedi üzemekben — arra van szükség. ho°v az úi helvzetnek. a megváltozott igénvpknek megfelelően alakítsuk a pártmunka stílusát, tökéletesítsük módszereit. Fontos, hogy a kommunisták mind több emberrel ismertessék meg a gazdaságirányítás reformiának céliát és várható gyakorlatát Amit akarunk, az elsősorban azokon az elvtársakon múlik, akik napról napra a dolgozók között élnek és tevékenykednek. , „ F. NAGY ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4 MAGYAR 56. évfolyam, 276. szám Szegedre A Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülésezett. A napirendnek megfelelően dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke beszámolt a végrehajtó bizottság két ülése között — a vb feladatkörébe utalt ügyekben — tett intézkedéseiről. Ezeket a végrehajtó bizottság jóváhagyta. Az intézkedések között szerepel, hogy Tarjántelepen magántulajdont képező telkeket sajátíttattak ki, mert ezt szükségessé tette az e területen sorra kerülő nagyarányú lakóházépítkezés. A kisajátított telkeknek a tulajdonosait természetesen a törvényes rendelkezéseknek megfelelően kártalanítják. Az EMERGÉ gumigyár bővítése céljából 41 hold és 635 négyszögöl területet kivontak a mezőgazdasági művelésből. Ehhez a Földművelésügyi Minisztérium is hozzájárult A továbbiakban több közérdekű kérdéssel foglalkozott a végrehajtó bizottság. Egyebek között a tervszerződésekkel kapcsolatos egyes hatásköröket átruházta a A L I S T A MUNKÁSPÁRT LAPJA Ara: 50 fillér Szerda, 1966. november 23. tápéi földgázt A városi tanács vb iifése vb hatásköréből a tanácsi szakigazgatási szervekre, illetve annak vezetőire. Ennek célja az alsóbb szervek hatáskörének, intézkedési jogkörének fejlesztése. A bejelentések kapcsán került szóba a Wesselényi utca és a Vörösmarty utca, s általában a Széchenyi teret környező utcák útjainak és járdáinak korszerűsítési ügye. A megkezdett munkákat — bár anyagellátási gondok nehezítik — az év végére, vagy a jövő első hónapjában befejezik. Az említett területeken az anyagellátási gondokon túl a munkálatokat az is hoszszabbítja, hogy kicserélik a régi és avult közműhálózatot. Ezt a munkát feltétlenül az út- és járdaépítésekkel együtt kell elvégezni. A rekonstrukció után az utcák hosszú éveken át betöltik szerepüket, nem lesz velük gond, kivéve esetleges, váratlanul bekövetkező csőtörést vagy csőlyukadást. Szeged — mint köztud© mású — egyre több gázt használ. Ezt szemléltetően bizonyítja, hogy amíg például a felszabadulás idején a szegedi gázfogyasztás naponként 10 ezer köbméter volt, addig napjainkban — pedig még nincs is igazi téli csúcs — eléri, sőt meg is haladja a napi 50 ezer köbmétert. A szakadatlanul növekvő gázfelhasználási igények kielégítéséért a város vezetőségének felkérésére az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt a tápéi l-es számú kútból feljövő földgázt Szegedre vezetteti. A csővezeték lefektetését, a munkálatokat már végzik és december első napjaira be is fejezik. így Üllés után a tápéi földgáz is a város gázszükséglete biztosításának szolgálatába áll. A tápéi földgázra szükség van, mert az üllési egy kút által termelt földgázmennyiség a szegedi szükségletek és t© vábbi igények alapján szinte máris kevés. Földgáz viszont Szeged környékén van, és így a nagyarányú gázfelhasználási program elérésének nincs akadálya. Mai számunkból A KOLLEKTÍV MUNKA SÜRGETŐ SZÜKSÉGSZERŰSÉG LESZERETŐ ÉS BEVONULÓ KATÓNAK MENNYIT ÉR EGY ÜJÍTAST LEBUKOTT LAKASÜZÉREK A további iparfejlesztés 16 ezer úi munkaerőt kíván A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden tartott ülésén — a megyei munkaügyi osztály beszámolója alapján — a megye és Szeged munkaerő helyzetéről, illetve a munkaerő-gazdálkodás kérdéseiről tanácskozott. A jelentés megállapította, hogy 1964-ben nemcsak j© lentkezett, hanem állandósult is a munkaerő-hiány, ezért a következő évtől bevezették a kötelező közvetítést, néhány idényjellegű vállalat kivételével. Ez az Intézkedés azt célozta, hogy a férfi munkaerőket a népgazdasági igények figyelembe vételével irányítsák a különböző munkahelyekre, ugyanakkor elősegítsék a nők foglalkoztatását, a fiatalok munkába állítását. A közvetítéssel befolyásolni tudtáík a férfi munkaerő elosztását Az eredmény mégsem volt teljes, mert például az idei év első háromnegyedében több mint 1100 szakmunkást igényeltek a vállalatok, s csak 830-at kaphattak, vagy az igényelt több mint 4 ezer segédmunkás helyett 3055-öt. Ennek oka elsősorban az, hogy a munkára jelentkezők felkészültsége nem felelt meg a vállalatok igényeinek, továbbá a munkahely — főként a távolság és az utazási nehézségek miatt — nem felelt meg a jelentkezőknek. Az okok sokféle tényezőkből adódhatnak, mindenesetre figyelemre méltó az a megállapítás, hogy évről évre egyre több fiatal kerül ki a mai kor követelményeinek megfelelő iskolákból, s a többféle elmaradott munka- és szociális körülmények nem valami vonzóak számukra. Számítások szerint mintegy 10 ezer azoknak a nőknek a száma a megyében, akik munkát vállalhatnak. A nők foglalkoztatását azonban több tényező befolyásolja. A cs© ládnevelés, a háztartás gondjai mellett — különösen töbhA megyei tanács vb U'ése műszakos üzemben, mely otthonuktól távol ls van — nem vállalhatnak munkát. A gyerekek elhelyezésére több bölcsődére, napközire stb. van szükség. S nem utolsósorban változatlanul szemléleti problémák okozzák, hogy kimondottan nőknek való munkakörökben is inkább férfiakat kívánnak alkalmazni a vállalatok! A végrehajtó bizottság állást foglalt abban. hogy fokozottabban kell törődni az. általános iskolából kikerülő leányok szakmunkássá képzésével. A harmadik ötéves terv időszakában — mint ismert — jelentősen tovább fejlődik a megye ipara. Ez azt j© lenti, hogy a megye területén mintegy 6 ezer. Szegeden mintegy 10 ezer új munkás szükséges. A megyei és a Szeged m. j. városi tanács illetékes szervei kidolgozzák az erre vonatkozó terveket, ugyanis ezzel összefüggésben meg kell oldani a közlek© dést, a gyermekek elhelyezését stb. KGST-ülésszak Bakuban befejeződött a KGST kőolaj- és földgázipari állandó bizottságának 23. ülésszaka. A résztvevők megvitatták a mélyfúratú kőolajjövesztés technikájának és technológiájának kérdéseit; ajánlásokat fogadtak el a kőolajtermékek szabványosításáról, azok elosztásáról és szállításáról, valamint összeállították az állandó bizottság 1967. évi munkatervét. Amer és Brown Moszkvában Amer marsall kedden ta Arab Légitársaság különr© pülőgépér. elutazott Moszkvába. Kíséretében van Szalah Naszr, a biztonsági szolgálait főnöke, Labib Sukeir tervezésügyi miniszter. Samsz Bad. raan hadügyminiszter ós az EAK hadseregének számos tábornoka. Brown angol külügyminiszter különgépe kedden a kora délelőtti órákban felgállási engedélyt kapott és útnak indult Moszkva felé. Nemhivatalos szovjetunióbeli látogatásának programja váratlanul a miniszter Leni© grádba érkezésével kezdődött, — úgyszintén Amer marsall gépe is itt szállt le — a sűrű köd miatt ugyanis a moszkvai repülőterek nem fogadnak gépeket. Brown és Amer marsall — a hírek szerint — kedden éifélkor a „Vörös Nyíl" expresszel utazott Moszkvába. Szoret parlamenti küldöttség Angliában Szmirnovszkij, a Szovjetunió londoni nagykövete hétfőn vacsorát adott az Angliában tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tiszteletére. Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselői az angol parlament meghívására tesznek látogatást a szigetországban. A vacsorán Michael Stevart gazdaságügyi miniszter és Voronov, a szovjet küldöttség vezetője, az OoZSZSZK miniszterelnöke p© hárköszöntőt mondott. (MTI) Egymilliárdos szovjet-magyar árucsere Tovább bővülnek gazdasági kapcsolataink A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségei között a barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében lefolytatott sikeres tárgyalások eredményeként folyó év november 22-én Moszkvában aláírásra került a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti, 1967-re szóló kölcsönös áruszállítások jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvet a Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából Bíró József külkereskedelmi miniszter, a Szovjetunió kormánya megbízásából N. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszter írta alá. Az aláírt jegyzőkönyv alapján a kölcsönös áruszállítások volumene meghaladja az egymilliárd rubelt és 1966-hoz viszonyítva több mint 16 százalékkal növekszik. Hasonlóan a korábbi évekhez, a Szovjetunió 1967-ben is nagy mennyiségű gépet és berendezést, ezen belül szerszámgépeket, emelő- és szállítóberendezéseket, komplett élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai berendezéseket, műszereket, Dieselvonatokat, városi és városközi autóbuszokat, hajókat és hajóberendezéseket, valamint konfekciót és kötöttárut, szöveteket, bőrcipőt, gyógyszereket, friss gyümölcsöt és gyümölcskonzervet, zöldséget és zöldségkonzervet, s más árukat kap a Magyar Népköztársaságtól, amelyek elő fogják segíteni a Szovjetunió népgazdasági szükségleteinek jobb kielégítését, és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkek választékának bővítését. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióból nagy menynyiségű teher- és személygépkocsit, traktort, gabonakombájnt és más mezőgazdasági gépet, útépítő berendezést, valamint kőolajat és kőolaj-termékeket, kőszént, hengerelt árut, fűrészárut, műtrágyát, gyapotot és más, a Magyar Népköztársaság számára szükséges árut fog kapni. (MTI) A