Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-22 / 275. szám

ŰÍmilL n a plcít koncert a színházban A vasárnap délelőtti zeRfkur; hangverseny kapcsán örömmel üdvözöljük azt, hogy a filharmónia végre szóhoz juttatta Szalatsy Istvánt, a tehetséges fiatal szegedi karmestert Szalatsy „A" bérleti koncerten való szerepeltetésének igénye már többször — szinte évről évre — felmerült mégis az Országos Filharmónia 1958 óta csak az idén adott számára dirigálási 1© hetőséget Pedig Szalatsy István karmesteri felkészültsége semmivel sem alábbvaló, mint a Szegeden vendégszereplő fiatal budapesti dirigenseké, sőt nem egy esetben fölöttük áll művészi igényesség tekintetében. Vasárnap délelőtti vezénylése is ezt igazolta. Már az, hogy Brahms D-dúr szimfóniáját végig kotta nélkül dirigálta, nagyon imponáló, de még inkább az. hogy mind a Brahms-mű, mind Szabó: Ludas Matyi szvitje előadását találó értelmezéssel, biztos ízléssel, s világosságra való törekvéssel irányította. Hogy a két mű megszólaltatása mégsem volt kif© gástalan, nem Szalatsy hibája: ha a zenekar is úgy ismerhette volna az anyagot, mint karmestere, minden bizonnyal elsőrendű előadást hallhattunk volna. A hangverseny szólistája Szabó Csilla, a közismerten tehetséges zongoraművésznő volt, aki Liszt Esz-dúr zongoraversenyének magánszólamát játszotta ragyogó virtuózitással és magával ragadó lendülettel. Néha ugyan úgy éreztük, mintha a tempó felfokozása csökkentette volna a gondolatgazdagságot, de az a csillogó technika és billentéskultúra, amelyet a művésznő máris magáénak tudhat, feledtette ezt. Két ráadásszáma közül inkább a Liszt-etűd sikerült művészetéhez méltóan, de külön elismerés illeti azért, ahogy az Allegro Barbarát játszani merte ráadásként. V. I. Az Egyetemi Napok záróeslje Zalatnay Saroltának, • táncdalfesztiválon ezüstérmet nyert énekes, rövid szoknyás csalogánynak üdvözletét is elhozta az a négy fiatal előadóművész, akik szombaton este az Ady téri egyetem Auditórium Maximumában léptek fel a sz© gedi Egyetemi Napok záróestjén. A bejelentést persze csalódott moraj fogadta, mert a Hol jár az eszem népszerű énekesét szívesen hallgattuk volna Szegeden; előzetesen már beharangozták. A bosszankodás azonban hamar elpárolgott, hiszen Radnóti László dr. Dobos Attilának, a nem kevésbé népszerű, „jó tollú" slágerszerzőnek. Nagy Katalin, Harangozó Teri táncdalénekeseknek és Hacki Tamás füttyművésznek színvonalas szórakoztató műsorát konferálta az Egyetemi Színpad reflektorai elé. Az est legnagyobb sikerét kétségkívül Dobos Attila, ez a kamaszos modorú, fiatal fogorvos aratta, akinek utánozhatatlan mosolyát a televízió táncdal-fesztiváljának eredményhirdetésekor is megcsodálhattuk. Ezúttal maga énekelte és kísérte az egyetem jobb napokat látott matuzsálem-zongoráján az Annyi ember él a Földön című díjnyertes dalát, meg egy egész sereg slágerét, az Őszi esőt, a Csúnya fiút és a többieket Dobos jött, látott, győzött — szögezte le szellemesen Radnóti László, nem sokkal azután, hogy legújabb versenyszámát, az Isten véled, édes Piroskám-ot a gyorsan aktivizálódott hallgatóság ütemesen végigtapsolta és énekelte — közkívánatra háromszor. Sőt Nagy Kati és Harangozó Teri — megintcsak Radnóti mondta: a táncdal-énekeseket sohasem hívják teljes nevükön — is zömmel Dobos-dallal aratta szép sikerét. Hacki Tamás kedves szerénységét és brilliáns füttytechnikáját éppúgy „tátott szájjal" hallgattuk, mint ahogy 6 bemutatta: nyitott szájjal, boszorkányos ügyességgel. N. I. rüli fiúk? Mint bekonferálták: „mindenről, ami érdekes és sokakat foglalkoztat". Ez pedig a bürokrácia, az aszfalt, az amerikai négerüldözés, a vietnami háború, a cigányok, a pénz stb. Első önálló hangversenyük címe: Enek az aszfalton. Persze nem kell valami komolyabb fajsúlyú zenei feldolgozásmódra gondolni. Számaikban elég sok az ismétlés, a kölcsönvett hangzásbeli fogások, helyenként invenciószegények a dallamok is. De ha azt tekintjük, hogy egy kétségtelenül újszerű próbálkozásnak csupán a keresztelőjén voltunk — mindenképpen, értékes vállalkozás az Angyalok hitvallása. Amit csináltak — ha jobbára ösztönösen is, valami belső, talán maguk által tudatosan még át nem érzett egészséges törekvésből — azt nagyon őszintén, lelkesen és helyenként igen színvonalasan tették. Különösen Dinynyés József Veress Miklós verseire írt számai tetszettek, ebben a sorrendben: Kék, Karrier, Ballada John Griffinről Jimmy Reed balladája. Márta János szerzeményeiben a big-beat stílust dzsesszes elemekkel gazdagítja — együttes hatásában még nem elég határozottsággal, de feltétlenül érdekesen. Az ő darabjainak hangszerelésében aktív szerep jut Vági Lászlónak. Az együttes két hét múlva újabb koncertet rendez a konzervatóriumban. Remélhetőleg addigra már a drága erősitőberendezést mértékkel fogják használni, mert vasárnap — állítólag — a vágóhíd környékén is hallani lehetett őket... Nikolényi István A mezőgazdasági árreform A

MEZŐGAZDASÁGI árreform alapvető célja olyan árszínvonal kialakítása, amely fokozat© san biztosítja a szövetkezetek pénzügyi önállóságát. Közismert, hogy az eddig megvalósított mezőgazdasági felvásárlási áremelést 1968-ban az általános árreform ker© tében és ezt követően további árrendezés követi. Jelenleg a mezőgazdasági árszínvonal alacsonyabb, mint azt a társadalmilag elismerhető költségek indokolnák, az ipari termékek árszínvonala pedig ennél magasabb. Ennek következtében a mezőgazdasági termelőüzemek többsége számára az árb© vételek nem teszik lehetővé a termelés zavartalan fejlesztését, bővítését. Ilyen irányú vizsgálatok például kiderítették, hogy az 1866 január elseje előtti árakat figyelembe véve a tsz-ek csak egy kisebb hányada képes a saját bevételeiből gazdálkodását bővíteni és nem kevés az olyan tsz-ek száma, amelyek az árbevételekben még az azonos színvonalú terrn© lós költségei sem térülnek meg. De nemcsak a tsz-ek jelenlegi helyzete, hanem a mezőgazdasági termelés növelésének anyagi-műszaki megalapozása, az alapvető termeléspolitikai célok megnyugtató érvényesülése, az élelmiszerfogyarötói árak szilárdságának követelménye is igényli a mezőgazdasági árak rendezését. Mint a népgazdaság többi ágában, úgy a mezőgazdaságban is az egyik legfontosabb követelmény, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala normális gazdálkodás esetén olyan nagyságú bevételt t© gyen lehetővé az üzemek túlnyomó részének, amelyből fedezhetik a folyó termelés kiadásait beleértve ebbe a dolgozóknak biztosított kelAz „Angyaluk" koncerlje Rendelkezés a nyelvvizsgákról Nem könnyű keresztvíz alá tartani az Angyalok egyesztendős együttesét Alig 12 hónapja, hogy az aktuális mondanivaló és a tánczenében is komoly, társadalmi vonatkozású gondolatokat közölni akaró szándék életrehívta Márta János szóló-, Vági László akkord-, Vlvegázott erőgépek fójavltás után eladók. 3 db „UTOS" S db „U—2á-as". 1 db ,.K—25-ös" és X db „GAZ" magánjáró fűrészgép. Megtekinthető a tápéi „Tiszatáj" Tsz-ben. H. K. 294 Rózsat ő Különleges fajták, kiválé minőségben kapható a tápéi „Tiszatáj" Tsz-ben. H. K. 394 Dinnyés József basszusgitáros és a dobos, Faragó Antal beat-gárdáját. Azóta a keresztapa szerepére nemigen akadt vállalkozó. Ajándékba kapott pincében próbáltak heti három-négy alkalommal az Oskola utcában, míg alig egy hónapja a textilművek KlSZ-szervezete fogadta patronáltjának teenager-klineseit. Nem bánt mostohán velük: az üzemi stúdió körülbelül 100 ezer forint értékű felszerelését bocsátotta rendelkezésükre: 12 hangfalat, öt erősítőt, hat mikrofont és körülbelül öt kilométer hosszú vezetéket, nem egészen másfél óra alatt összeszerelhető technikai berendezést Ezzel a komoly apparátussal mutatkozott be vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Szakiskola koncerttermében az Angyalok-gitáregyüttes. Érdekes az a gondolati tartalom, melyet a szöveg és a maguk által hozzákomponált zene jellege mutat Mert miről énekelnek ezek a húsz év köA Művelődésügyi Minisztérium szabályozta a közép- és felsőfokú nyelvvizsgákkal kapcsolatos tennivalókat. Eszerint a nyelvvizsgára készülők közül a november 30-ig jelentkezők 1967 januárjában és februárjában, az 1967. március 31-ig jelentkezők májusban és júniusban, az augusztus 31-ig jelentkezők pedig jövő októberben és novemberben vizsgázhatnak. Egy vizsgaidőszakban csak egy nyelvből lehet vizsgázni. A vizsgadíj esetenként 100 forint és azt az Eötvös Loránd Tudományegyetem idegennyelvi továbbképző lektorátusa nyelvvizsga csoportjához (Budapest, VIII. Rigó utca 16.) kell postán beküldeni. A vizsgadíj és a vizsgával kapcsolatos egyéb költségek a jelentkezőt terhelik. A vizsgára — iskolai végzettségre való tekintet nélkül — minden nagykorú személy jelentkezhet. A sikeres vizsgáról az ELTE bizonyítványt ad ki és az meghatározott munkakörben nyelvpótlékra jogosít. Bírósági ítéletek Felemelték a dohány felvásárlási árakat: Szabolcsi és Debreceni dohányét 25—30 százalékkal, Kertiért 22, Szuloki és Havanna dohányét 33, a Hevesi zölddohányét 50 százalékkal A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni Kössük meg mielőbb az 1967. évi dohánytermelési szerződést * Bp. 2957 MIÉRT NEM UTAZHATOTT KÜLFÖLDRE? Balogh Imréné, Szeged, Török utca 7. szám alatti lakos az IBUSZ által szervezett pozsony—bécsi társasutazáson akart részt venni, még áprilisban. A törvényesen megengedett összegnél azonban jóval több pénzt, 2700 forintot vitt magával, elrejtve. A határ átlépése előtt az IBUSZ-cso portvetető felhívta a turisták figyelmét, hogy akinél több pénz van, az adja át neki megőrzésre. Baloghné nem jelenkezett. Később a vámőrök előtt is elhallgatta. A vámvizsgálat megtalálta nála a 27 darab százforintost és leszólította a vonatról. Nem mehetett külföldre. A pénzt is elkobozták tőle. A Csongrád megyei bíróság a devizagazdálkodást sértő bűntett miatt Balogh Imrénét jogerősen 1500 forintra büntette, s a már korábban lefoglalt pénzből 1700 forintot elkoboztatott A „NIMFA" VESZTE Kiss G. Viktóra 21 éves, foglalkozás nélküli végegyházi lakos (ideiglenes lakása Szeged, Hétvezér utca 38/a) még augusztus 3-án követte el nem mindennapi bűncselekményét Előzőleg a Szegedi Konzervgyárban dolgozott, de munkahelyét otthagyta, s azon túl csak férfiakkal ismerkedett, szórakozásainak élt A kérdéses napon megismerkedett öt fiatalemberrel, akikkel elment fürödni a móravárosi kubikgödrökbe. Itt meztelenül fényképeztette magát, majd a fiúkkal egyesével elvonult a nádasba. Estefelé a fiatalemberek otthagyták az alkalmi „nimfát", akit a rendőrség előállított. Azt vallotta, hogy öten erőszakot követtek el rajta. A hamis vád és garázdaság miatt került a szegedi járásbíróság elé, amely a jelenleg is letartóztatásban levő Kiss G. Viktóriát nem jogerősen tízhónapi szabadságvesztésre ítélte. BALESETET OKOZOTT Tóth András 26 éves, Szeged, Csendes utca 12. szám alatt lakó alkalmi munkás egy rábízott fogattal szabálytalanul hajtott fel mellékútról a Tolbuhin sugárútra. Összeütközött egy motorkerékpárossal, akinek utasa felesége volt Mindketten nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek, s mintegy ezer forint káruk származott a szabálytalanul hajtó miatt Tóth Andrást a Csongrád megyei bíróság jogerősen 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte. lő nagyságú személyes jöv© delmet is, továbbá amelyből jut elegendő erő a társadalomnak is kívánatos termelés bővítésére. Ennek megfelelően kialakított árszínvonal — még a legrosszabb föld© ken gazdálkodó szövetkezetek esetében is — biztosítja a termelés anyagi feltételeit, tehát lehetővé teszi a termeléshez szükséges műtrágya, vetőmag, növényvédőszer stb. beszerzését, valamint a tsz-tagok személyi jövedelmeinek a társadalom más, hasonló erőkifejtést végző tagjaival azonos, vagy megközelítő szintre emelését. A többi szövetkezetben pedig — a gazdálkodás eredményétől függően — lehetőséget teremt a bővített újratermelésre is. A számítások szerint a tsz-ek 10 százalékában még a jelentősen megemelt felvásárlási árak sem biztosítanák a termelés bővítétsének költségeit, ezért itt továbbra is fennmaradnak az államd támogatás legcélszerűbb. termelést segítő és ösztönző farmái. S

OR KERÜL a mezőgazdasági árreform keretében a mezőgazdasági termékeknek egymáshoz ós a fogyasztói árakhoz, valamint a külkereskedelmi és az ipari árakhoz viszonyított arányainak változtatására is. Általános tapasztalat, hogy a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakulására az árrendszer elsősorban a megfelelő árarányokkal gyakorol hatást Jelenleg az a helyzet legalábbis néhány fontos mezőgazdasági terméket tekintve, hogy termelésüket nem a kedvező közgazdasági feltételekkel, hanem egyéb módon biztosítjuk. Ezért az árarány vált© zásoknak szerepük lesz abban, hogy a népgazdasági terv fő termeléspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását biztonságossá tegyék és a népgazdasági szükségleteknek megfelelő termelési szerkezet kialakítására ösztönözzenek. A mezőgazdaság fő termelési célkitűzései közé tartozik a kenyérgabona hazai termelésből való biztosítása, a hazai takarmánybázis növelése, a zöldségtermelés erőteljes fejlesztése. Fontos feladat, a szarvasmarha-tenyésztés és ezzel kapcsolatban a rét- és legelőgazdáik© dás fejlesztése stb. Nyilvánvaló tehát, hogy olyan árváltozásokat szükséges végrehajtani. amelyek — az am«gi érdekeltség elve alapján — a fő célkitűzések megvalósítására ösztönöznek. A mezőgazdasági felvásárlási és fogyasztói árak arányát nagy mértékben bef© lyásolja az a körülmény, hogy a fogyasztói árak, különösen az alapvető élelmiszerek árának szilárdságát biztosítani kell. Ezért a m© zőgazdasági felvásárlási árak emelését nem minden esetben és nem azonos mértékben követik majd a fogyasztói árak. Természetesen abban az esetben, ha az ind© kolt mezőgazdasági árváit© zások tartósak, akkor előbbbutóbb a fogyasztói árak is igazodnak a felvásárlási árakhoz, de ez minden esetben csak a lakosság életszínv© nalának veszélyeztetése nélkül mehet végbe. (Pl. a f© gyasztásba azonos szerepet játszó más élelmiszer árának csökkentésével egyidőben). A mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari eredetű termelési eszközök és a m© zőgazdasági termékek árának egymáshoz való viszonyát a jövőben az jellemzi, hogy az ipari árak változását követni fogják a mez© gazdasági árak, tehát ha a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek ára valamilyen oknál fogva emelkedik, akkor az tovább gyűrűzik a mezőgazdasági értékesítési árakra. Ez viszont feltételezi: a mezőgazdasági eredetű termékek szilárd fogyasztói árát csak akkor lehet biztosítani, ha az ipari árak nem emelkednek, illetve az áremelkedésből származó többletköltségek a mezőgazdaság számára valamilyen formában megtérülnek. A mezőgazdasági és a külk© xeskedelmi árak kapcsolatát a népgazdaság más területeihez hasonlóan az jellemzi majd, hogy a külföldi piad hatások, az árakon keresztül az eddiginél jobban érvényesülnek a mezőgazdasági termelőüzemeknél is. SS Z HANGBAN a népgazdaság más területeivel és az ál tal ár** árreform irányelveivel, megváltozik a mezőgazdasági árszabályozás rendszere is. A változás lényege az, hogy szűkül a központi ár hatóság által megállapított, rögzített árak köre és bővül a piaci viszonyok alapján történő szabad emgegyezés tárgyát képező árak. illetve a hatóságilag tágabb keretek között szabályozott árak köre. T© vábbra is központilag meghatározott fix ára lesz az alapvető élelmiszereknek és azoknak a termékeknek, amelyek felvásárlására, — pl. kenyérgabona, dohány, szarvasmarha stb. — kizárólag állami vagy más felvásárló szervek jogosultak. E termékeknél az árat hoszszabb időre állapítják meg. A mezőgazdasági termékek egy másik csoportjánál, amelyek fontos közélelmezési cikkek, de jelentős a szabadpiaci forgalmuk is — mint pl. a zöldség-, gyümölcsfélék nagyobb része, a baromfi, a tojás, a bor stb. — a központi árhatóság csupán tájékoztató árakat állapít meg. És végül a termékek egy harmadik csoportjánál, ahol nem jelentős a központi felvásárlás, az árak a keresletkínálattól függően, szabadon változnak. A mezőgazdasági árreform tehát valóban az új gazdasági mechanizmus egyik központi kérdése, hiszen az árak emelése, az árarányok vált© sása, az árképzés módosulása megteremtik a szövetkezeti gazdaságok pénzügyi önállóságának jobb felételeit és kedvező irányban befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Dr. DANKOVITS LÁSZLÖ Princ. a katona — 13 részes tv-f Hm A Magyar Televízió legnépszerűbb műsorai közé sorolhatjuk a folytatásos tévé-játékokat és filmeket. Ez vezette a tévé munkatársait egy minden eddiginél nagyobb szabású, 13 részes folytatásos játékfilm készítésére. Princ, a katona címmel tűzik majd műsorra 13 szombat estén a sorozatot. Az író, Örsi Ferenc, rendező Fejér Tamás. Több mint 130 színművész szerepel a filmben, és számos katonai alakulat működött közre a Magyar Filmgyártó Vállalat katonai stúdiójával együtt a film forgatásánál. A címszerepet Ernyei Béla, a Vígszínház fiatal tagja játssza, a tisztek szerepében Zenthe Ferenc, Avar István, öze Lajos és Szabó Gyula mutatkozik be. A Princ, a katona című folytatásos tel© víziós játékfilm első részét december 3-án este sugározza a Magyar Televízió. )(MTI A Kiskundorozsmai Gépjavító Állomás felvételre keres jól képzett lakatosokat, hegesz őket és esztergályosokat Fizetés órabér besorolás szerint. Jelentkezés a Igazgatónál: 8—13-1«. x. K Szerda, 1966, november 13= DÉL-MAGYARORSZÁG 3