Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

Közlekedési TervezAt rya korta ttal rendel kezd statikust keresünk. .Irlentke/ra írás ban. Szeged, Postafiók 2. X. S. 149 MII ÁRAMSZÜNET Az Áramszolgáltató Vállalat kózli. hoflv 19f.fi. november 21-!«-ie 7—16 óralz a Bem tábornok u.. Hattvas sor. Nvil u.. Pálfi u.. Szaóndsaitó it.. Tisza r,. u.. Alföldi u.. Humán K. u.. Tr-nolva sor állal határolt területen időszakos áramszilnél lesz. Egyetlen pillantást vetve Közép-Európa térképére, azonnal szembetűnik hazánk szerencsés vízrajza. A Kárpát-medence vízgyűjtőjében elterülő országunkat, szinte tevékenységének ervik fő mindenütt keresztül-kasul TSSesröb őrülete szelik a folvok, patakok, __ .f „ ,„. . , , , .... , . ; . ma is a tiszai arvedelem. amelyek legtobbie a ket nagy , folyamba, a Dunába és a Az észak-magyarországi Tiszába igyekszik. Kiderül Tisza-vidék mederrendezési az is a térképről, hogy a munkálataira például 3 év két folyam vízrendszere ha- alatt 10 millió forintot kölzánk terüeltén nem kapcso- tcittek. Az alsó Tisza-vidélódik egymásba. A két ön- ken csak a szegedi üdülőálló vízrendszer értéke, telepek ,.párhuzam"-gátgazdasági haszna távolról jainak építése egymillió fősem hasonlítható össze. A rintba került Az állandó Duna hasznosítására szinte mederrendezés és karbanévszázadok óta nagy figyel- tartás eredményeként az met és anyagi erőt fordita- egykori sok ezer négvzetkinak. a Tisza azonban a iométernyi árterület ma múlt század vé®, főként ár- már tizenötödrészére csökvízvédelmi célokat szolgáló kent. Az így nyert földtemederszabályozások ellené- rület terméshozama és a Tire, egészen az 1950-es éve- sza menti lakosok biztonsákig megmaradt természetes, ga tehát megtéríti ezt a vadregényes, néha bizony nagy védelmi költséget A félelmetes folyónak, amely- Tisza medre és vízhozama nek 900 kilométer hosszú azonban nemcsak elhárítanmedréből csaknem 600 ki- dó veszélyeket rejt,, hanem lométer húzódik hazánkon energetikai, vízellátási és keresztül. E 600 kilométeres olcsó szállítási lehetősészakasz az év legnagyobb geket is. A duzzasztógáttal részében tipikusan kis esé- és erőművel megzabolázott sű, síksági folyóként visel- folyó vízener®ája Tiszalökkedik, a tavas® és a kora nél 11,5 megawattnyi áranvári áradások idején azon- mot szolgáltat az országos ban vízhozama Tokajnál 90- villamosenergia-hálózatszorosa, Szegednél pedig 40- nak és számos — összesen szerese is lehet a normális csaknem fi megawatt kapavízálásnak. Ezért az Orszá- citású — törpe ví® erőműgos Vízügyi Főigazgatóság vet is üzemeltet érpálya: a Tisza Öntözés, energia Az Alföld és a Tiszántúl „hét szűk esztendejét" (évszázados átlagot véve alapul, minden évtizedben esak három esztendőben hullik ezen a vidéken közepes mennyiségű csapadék) alapvetően csökkentette a felszabadulás óta épített tiszántúli csatornahálózat. Ennek több mint ezer kilométeres szakasza kizárólag öntözési, a többi pedig belvízlevezetési célokat szolgál. Az 1950—54-ben épült tiszalöki erőmű duzzasztógátja másodpercenként 35 köbméter vízzel táplálja a belső elágazó — 1951-56ban épütt —, 98 kilométer bosszú Keleti Főcsatornát, amely mintegy JOO ezer hektárnyi föld öntözéséhez és körülbelül 4 ezer hektárnyi tógazdaság fenntartásához szolgáltat vizek A Tiszalöki Vízlépcső Htán rövidesen sor kerül a harmadik ötéves terv beruházásaként, a másocHk tiszai vízlépcső létesítésére Abádszaiókkal szemben, Kiskörénél — Tiszalöktől 120 kilométerre. A több mint 3 és fél milliárd forintos beruházás első szakaszaként 1967-től 1973-ig megépül a kiskörei vízlépcső és medertározó. Az új létesítmény mintegy százezer hold mezőgazdasági terület öntözéséhez ad vizet. Ebből a tárortóból a Keleti, és az 1970-ig ngyancsak elkészülő, 4.3 kilométer bosszú Nyugati Főcsatorna másodpercenként 108 köbméter vizet szállíthat a Jászság és a Nagykunság területére. A második vízlépcső erőművének kapacitása — előzetes elképzelések szerint — kétszerese lesz az első tiszai vízlépcső vilamosenergiatermelésének. (A távlati tervekben egyébként már szerepel * harmadik — a csongrádi — vízlépcső megépítése is9 AZ AUTÖ- ES ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT SZEGEDI FIÓKJA, LENIN KRT. 48. SZ. leltározás miatt NOVEMBER 28-TÓL DECEMBER 8-IG ZÁRVA TART. S. 149 805. Elfelejtett „országút" A Tisza komplex hasznosítása tehát az öntözésen, a Tisza mellé települt és települő jelent® ipar (TVK, szolnoki vegyi és papíripar, Tisza Cipőgyár stb.) vízellátásán kívül olcsó energiát is jelent A vízlépcsőrendszer teljes kiépítése után a tiszai ví® erőműnek évente armyi villamos energiát termelnek majd, amennyit hőerőműben mintegy 25 ezer vagon szénből lehetne el® állítani. Az energetikai és vfznyerési tervek biztatóak; teljesítésük az előirányzatok szerint halad. A Tisza komplex hasznosításába azonban hazánk második „por nélküli országűtjának" ví® szállítási, hajózási hasznosítása is beletartozik. S itt lenne a legtöbb tennivaló, mert a tiszai vizi közlekedés a felszabadulás óta nem fejlődött, sőt visszaesett Napjainkban a Tiszán az összes folyami áruszállításnak csupán 3—5 százaléka bonyolódik le. A vízi szállításnak és közlekedésnek igen alacsony volumenét csak részben indokolja az ingadozó, rapszodikus vízállás, hiszen az állandóan hajózható tiszai szakaszokon is kevés a hajóforgalom. Az említett 3—5 százalékos vízi szállítási aránynak ellentmond, hogy hazánk összes hajózható vízi útjainak (1277 km) 40 százalékát a Duna, 34 százalékát pedig a Tisza képviseli. A Duna—Tisza kihasználó® arány mégis 95:5 százalék, noha a 442 kflom® ternyi hajózható tiszai folyószakaszból 347 kilométer állandóan kihasználható. A tiszai áruszállítási lehetőségek kihasználatlansága ls okozza, hogy hazánkban a yfzi teherszállítás volumene évek óta stagnál, illetve csak jelentéktelen mértékben emelkedik. (1960 = 2,4 mitiió, 1965 = 2,6 millió tonna.) A vízi teherszálítás a vasúti és a gép(Somogviné felvétele.) 400 tonna teherbírású uszály a Tiszán. Műtrágyát szalhtanak berne. A TV ÉS A KRESZ A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Fővárosi Tanacs közlekedési igazgatósága öt ipari televí®ókamerát helyezett el kísérleti jelleggel a főváros forgalmas pontjain. Központi iranyítóterembö] figyelik a forgalmat és gyűjtik a tapasztalatokat. A vezérlőtermet folyamatosan forgalomirányító és -ellenőrző alközponttá fejlesrtik. kocsi-teherszállitásnak csupán 2.8, illetve 2.4 százai® ka volt 1965-ben. Ennek is csak elenyésző hányada jutott a Tiszára. A tiszai vízi szállítás helyzetképének helyes megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy az országos áruáramlás fő iránya kelet— nyugati, tehát a Tiszával „merőleges". A folyó mentén fejlődő ipar és mezőgazdaság azonban az észak —déli áruszállítást is mind jobban szükségessé teszi. A Tokaj vidéki kőbányák, a borsodi erdőgazdálkodás, a nyírsé® dohánytermelő tszek termékeinek jelentós részét szállítják északról délre vonaton, tehergépkocsival. A Szolnoki Cukorgyár répakampánya idején sem érkezik hajóval délről északra répaszállitmány. pedig az üzem Tisza-parti részén rakodódaru es keskeny vágányú vasútvonal is működött valamikor. A daru még használható állapotban áll. a vasútvonal viszont lassan teljesen tönkremegy, pedig a cukorgyár a felszabadulás előtt egy évtizeden át vízi úton kapta a feldolgozandó répa 30—40 százalékát. Igaz, hogy az üzemet terhelő rakodási költségek jóval magasabbak voltak a mainál — amikor egészen a feldől gozás helyéig szállítja vasút, és a tehergépjármű vek tömege a répát. Ké; ségtelen azonban, hogy a népgazdaságnak — magasabb rakodási költségek ellenére is — a yí® szállítás jóval olcsóbb lenne. Biztató kísérlet A televízió-kamera a Kossuth I.ajos ulea és a Múzeum körút kereszteződésének forgalmat flg>el| A Tisza-parti rakodás problémája egyébként az egész hajózható folyószakaszon akadályozza a vízi szállítás igénybevételét A gépesít® hiánya miatt a tiszai hajórakodás jobbára esak „hagyományos" irtodon — zsák, deszkapalló, talícska — történhet és ez növeli a vállalati költségeket nem fa szólva a munkaerő-hiányról. (Emiatt kihasználatlan például a Tisza-partra irányuló zempléni kisvasút is.) Jórés® ebből következik, hogy a teherszállító uszályokra méretezett Keleti Főcsatornán (bár a hidakat is hajózásra építették) máig sem indult meg vízi szállítás és idén közlekednek először, külön megrendelésre, kiránduló vízibuszok. A Tisza menti ipari és mezőgazdasági üzemek termékeinek olcsóbb vízi szállításához nem elegendő tehát a folyó és a vízállás; szükséges lenne a hajókikötésre alkalmassá tett partszakaszok könnyű rakodógépesítése is. esetleg mozgó autódaruk és könnyű szállft®zalagok üzembe állításával. Brre azonban esak akkor kerülhetne sor, ha a Tisza komplex hasznosítása keretében lenne gazdája a tiszai ví® szállitág szervezésének fa. rtfTt foto — Szefcefléáv SttvSwie* Komplex hasznosítás A KPM-ben működő Központi Szállítási Tanács titkársága a közelmúltban munkaprogramjába iktatta a tiszai ví® szállítás népgazdasági célszerűségének és lehetőségeinek alapos vizsgálatát E program keret® ben most a Tiszai Vegyikombinát műtrágyával megrakott uszály® haladnak a vízen Tiszaszederkénytől Csongrádig, Illetve Szegedig, ahonnan a műtrágyát a környékre „terítik". E kísérleti műtrágyaszállftás gyakorlati célja, hogy pontosan kiszámíthassák a szállítási költségeket, összehasonlítva a korábbi — ugyanoda irányuló — vasúti, illetve gépkocsiszállítási költségekkel. Előzetes adatok szerint évente egyelőre 34—35 ezer tonna műtrágyát lehetne Tiszaszederkényből a déli megyékbe, rendeltetési helyükre szállítani a folyón, a szállítás önköltsége tonnánként 40—45 forinttal — tehát SS ezer tonna esetében 14—15 míltió forinttal — olcsóbb az eddi® szállítási költségeknél! Kísérletképpen olajat is szállítanak vízi úton a szegedi medencéből. A Központi Szállítási Tanát* egyébként további költségösszehasonlító számítások és szervezési kísérletek elvégzésére szólította fel a Tisza menti megyei szállítási bizottságokat is. (Ezek a tanácsi végrehajtó bizottságok mellett társadalmi szervként működnek.) Remélhető tehát, hogy a vízi szállítás kibontakozása rövidesen teljessé teszi a ..komplex" hasznosítást és kővel, cukorrépával, műtrágyával megrakott ví® járművek ásznak a Tiszán, illetve az eredetileg hajózásra is épített Keleti Főcsatornán. HORVÁTH M/HÁLT Diéizee! Sándor rendőr Crmestor M dtMbil képerardk etStt A szegedi levéltár kincsei A Művelődésügyi Minisztérium levél tifaí osztályának kiadványsorozatában 8( sokszorosított lapon megjelent a Szegedi Állami levéltár anyagának ón. fomijegyzéke. A jegyzék átfogó képet nyújt a levéltárban található gazdag Iratanyag tartalma és történeti min® ségéről. Az OUvmi Ferenc levéltárigazgatótól — Balogh Judit. Nagy Sándor és Vétsen Károiyné közreműköd® sével — elkészített alapleltár a könyvtáruk katalógusa hőst hasonW szerepet tolt be. A szegedi levéltár a város területén kfviil a szegedi és a makói járás iratanyagát is gyűjti. Ez megfelel történeti anyagának is: itt őrzik ugyanit az 1950-ben megszűnt Csanád inegye levéltárát, s idetartozik Makó város archívuma is. A legföltűoőbb mindjárt a jegyzék elején: a városi tanács épületében levő központi levéltáron és a makói járási tanácsházán elhelyezett anyagon kívül Szegeden még hat helyen szétszórtan vannak különféle részlegek. Ezeknek, mint pl. a volt Párizsi áruháznak, fölszabadítása, és a levéltár egész anyagának egyhetes elhelyezése. a levéltér előtt étté föladatok sürgető előfeltétele. A váróénak t7t 2-től szórványosan, 1717-től fol zamatosat) vannak meg iratai, de 1356-tól 152®ig f® azás oklevele, jórés® királyi adomány- és sza hada lomlevele, maradt fönn, továbbá a tőrök hódoltság Időszakából mintegy száz okmánya. Ezeket a város „titkos irattárában", a Dömötör-templom tornyában árrzték 1861•6A fondjegyzék a társadalmi formák rendjében (fertdál is kor, kapitalista kor, szocialista kor) közti az említett közigazgatási egységek iratanyagainak főbb csoportjait, egészen egy-egy „iratterme/ő intézményig", iskoláig, gyárig, egyesületig. Rppett ez a jellege teszi alkalmassá, hogy a helytörténet kutatói fontos segédeszközként használhassák: belőle tudhatják meg. hogy egy-egy témának van-e írásos történeti fórrá sanvaga. Közre bocsátása ezért jelentós lépés a Szeged-kutatétban. Könyves Itészlé Vasárnap, 1966. november 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 9