Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-19 / 273. szám

B(Sa?" Másfél millió vendég konferencia Pénteken hazaérkezett; az tmliai fővárosból dr. Réczri László és Bácskai Tamás, akik az Országos Béketanács küldötteiként vettek részt 47 ország képviselőinek a há­borús veszély, a katonai egyezmények és bázisok, va­lamint az atomfegyverek és a gyarmatosítás ellen tartott nemzetközi konferenciáján. A konferencia, amely a vietnami kérdéssel foglalko­zó bizottságának elnökévé választotta dr. Réczei Lászlót, egyhangú határo­zatban bélyegezte meg- az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A Saaibadbafctyán—Tapolca közötti vasútvonal Révfü­löpig terjedő 80 kilométeres szakaszán átépítették a régi vasúti pályát. Ezzel lénye­gérán befejeződött az észak­be latonpairti vasúti rekonst­rukció második szakasza. A pályaépítéssel egy időben új állomásépületet kapott Csa­jág. az idén Pozitív idegenforgalmi jó üdülés mérleg — Olcsó árak, Célok és lelkeseilés Egy pillantás a statiszti­kára: 1963-ban 584 680, 1964-ben 1 302 351, 1965-ben 1 318 869 külföldit fogadtunk országunkban. Az idei nyár — az idegenforgalom szem­pontjából — a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól si­került A főszezon két hó­napjában, júliusban és au­gusztusban — szaknyelven szólva — „100 százalékos volt a töltés". Előzetes ada­tok szerint az idei idegen­forgalom minden eddigit meghalad. Az év végéig elő­reláthatólag mintegy 20 szá­zalékkal több külföldi ér­kezik hazánkba, mint ta­valy. Ezenkívül több száz­ezerre tehető az olyan külföldiek száma, akik át­utaznak hazánkon. Magyarország divatba jött A turisták jelentós ré­sze a szocialista országok­ból, főleg Csehszlovákiá­ból, Lengyelországból és az NDK-ból jött Magyarország­ra, de például az Egyesült Államokból több mint 81 ezer, Kanadából több mint 6 ezer, egyéb tengerentúli országokból 4 ezernél is több vendég tett nálunk lá­togatást. Nagy számmal ér­keztek a szomszédos Auszt­riából, továbbá Franciaor­szágból, Angliából, Svédor­szágból, Olaszországból, a Szovjetunióból, az NSZK­ból és még sok más or­szágból. Becslések szerint az idei idegenforgalom eléri majd a másfél millió láto­gatót Magyarország, Budapest és a Balaton, ahogy mond­ják: divatba jött. Szívesen látogatnak ide a világ min­den részéből a turisták, mert jól érzik magukat. Nemcsak azért, mert pél­dául a balatoni nyaralás viszonylag olcsóbb, mint más külföldi, divatos für­dőhely, nemcsak azért mert nagyszerűen rendezett lo­vastúrák és vadászatok, sport- és kulturális rendez­vények feledhetetlen él­ményt nyújtanak, hanem azért is, mert a Balaton Mikor az ember viszi az utat Szeged útjai, a megszo­kott, lábunk alatt keményen és észrevétlenül kígyózó utak néha új alakot öltenek. Ide­genek és furcsák lesznek, s mi bosszankodva kerülgetjük a kőrakásokat, haragosan sietünk át a pallókon. Míg villamosunk ólomlas­san gördül a síneken, inge­rülten pillantgatunk az óránkra, s alig vesszük észre a munkaruhás embereket, akik csak percre nyújtóznak föl a sínek közti hajolásból. Peng a kö Pedig megérdemelnének egy kis türelmet, egy kevés figyelmet, s talán némi fi­gyelmességet is tőlünk. A Széchenyi tér sarkán, pár lépésnyire a fodortelepi villamos sínpárjától, fürké­szem munkájukat. Mintha üvegfal fogná körül őket, el­különülnek a járókelőktől, csak a dolgukra figyelne!?. Egyikük, alacsony termetű, sovány férfi, kövekkel rakla meg a vastalicskát, s indul vele a sínek felé. Rossz, dö­rögtető odáig az út, biceg a talicska. A lerakott köveket aztán egy másik, térdeplő ember veszi sorra. Lecsap rájuk a kövezőkalapáccsal. Pendülést pendül® követ, a hangok, mint a szilánkok ugrálnak szét. Ártatlan térdeplés Jön a villamos, már a mű­velőd®i otthon előtt csat­tog. A kövező komótosan le­teszi kalapácsát, fölegyene­sedik. Jobb lábán jókora . köt®", hogy ne törje any­ryira a bazalt. Ki tudná megmondani, hány órát töl­tött már fgy. ebben az „ár­tatlan térdepl®ben". Először a kövek® kubi­koló Török Mihállyal elegye­dek szóba. Hónapok óta itt dolgozik a brigádjuk — mondja, ők a városgazdálko­dás Dégi-brigádia. A többiek most a „Tisza" utcájában rogják a dolog végét, Török bácsi meg itt helyettesíti az egyik szakit Homokot terít, követ ad kéz alá, mindig aminek sora jön. A hövezö munkással, Csá­ryi Ferenccel együtt „ballag­nak" már hónapok óta; a Ta­karéktár utcától meg az An­na-kút tájáról errefelé. De hát nem könnyű úgy közle­kedni. hogy az ember viszi az utat és nem az út az em­bert s emiatt igen-igen las­sú a haladásuk. Negyvenegy év Csányi bácsi még az öt­venöt évét is viszi; megkell mondani, nem tetszik rajta tehernek ez a nehéz fél év­század; a piros arcú, kis­bajuszú kövező erós, kedé­lyes ember. — Akkor maga már jó né­hány utat végigdolgozott éle­tében. — Hát bizony, sokat és mindenfelé, szerte az ország­ban — s hozzáteszi magya­rázólag: — Kilencszázhu­szonötben kezdtem én ezt a szakmát... — És milyen érzés végig­menni egy maga készítette úton? Büszkébb-e a lépte? — Hát bizony, jó fez® látni, hogy még mindig ép­ségben kitart, amit csinál­tunk. Az csak jó érzés lehet. Közben megint elcsikor­gott egy villamos, újra be­léphet a sínek közé. Fogja a séglit (ez a kalapács bece­neve a szakmában), meg a vágoló lécet (ez meg amo­lyan vízszintező deszkada­rab) ® visszaereszkedik a jobb térdére. Ballonos barna fiú lép oda, aztán kiderül róla. hogy fia­talember, meg az is, hogy ő itt a munkavezető. Techni­kus, tavaly végzett az út-, híd- és vízműépítési techni­kumban Békéscsabán. Ez az út az első „munkadarabja". — Nem könnyű kezdet. Bár — dicséri az őszt — ed­dig kegyes volt hozzánk az idő. De most már egyre ne­hezebb lesz... — Az a csúnya, amikor veri a hátunkat az eső —• mondja Csányi bácsi —, mert más azt lehajolva állni, mint szálegyenesen! Döngölök Kocsiról száll Kiss Lajos, aki homokot, sódert, köv®, s minden úthozvalót fuvaroz társainak. Nagy Imre és Par­ragi József kezében lapát lendül, a homok zörgős só­hajjal repül előlük. Aztán odahalmozzák a göd­rös sarki részre a járdának­valót. Sötétszín beton massza fölé hajol a kék munkaruhás férfi, kézi betondöngölővel lát neki, hogy megkemé­nyítse. — Nem a legfejlettebb technika — furcsállom meg az egyszerű szerkezetet, amely kicsit a fa ekére asszo­ciálta! — De azért megfelel — védi a fiatal technikus, mondván, hogy ilyen kisebb részletmunkára ez is elégsé­ges. De csak nem győz meg. — Azt is megírhatja, hogy nagyon nehéz munka ez — vélekednek, akik csinálják, elköszönéskor. Hát én csak megírtam; megírtam volna, ha nem ké­rik is, de ettől még nem lesz könnyebb a „betonpofozás". Néhány kezes, erős gép töb­bet használna. Sima! Mihály Kultúrpolitikai akadémia kezdődött Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottsága a kulturális munkát irányító párt-, álla­mi és tömegszervezeti szer­vek és intézmények vezetói, valamint művészek részére egyéves kultúrpolitikai aka­démiát szervezett A 15 előadásból és konzultációból álló akadémia mintegy 80 hallgatója időszerű művésze­ti és népművelési kérdéseket tanulmányoz. Többek között megvitatják a szocialista realizmus problémáit, mai irodalmunk, képző-, szín­ház-, film- és zeneművésze­tünk jelenlegi helyzetét, a népművelés problémáit, a rádió, a tv, a sajtó ® a kriti­ka szerepét a kulturális tö­megmunkában. A kultúrpolitikai akadé­mia első foglalkozására teg­nap délelőtt a Csongrád me­gyei tanács székházában ke­rült sor. Bevezetőt Siklós János elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára tartott, s méltat­ta az akadémia jelentőségét. Ezután lííés Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­ga Kulturális Elméleti Mun­kaközösségének tagja, iroda­lomtörténész. kritikus tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást az elméleti munka­közösségnek Az irodalom és a művészetek hivatása tár­sadalmunkban című tanul­mányáról. Az előadfet élénk, tartal­mas vita követte. páratlanul kellemes vize, az országszerte található nagy­hatású gyógyfürdők, a vá­rosok romantikus és mo­dern szépsége, és nem utol­sósorban az emberek szív® Iyessége elnyeri a külföldi­ek szimpátiáját. Könnyű utazás és udvariasság Hazánkban mind többen kezdik megtanulni és érte­ni, hogyan kell a külföldi vendéggel bánni, de elis­merően beszélnek a külföl­diek hatóságaink előzékeny­ségéről is. Az autóval ér­kezők például a határon azonnal kapnak vízumot a repülőgép utasai pedig Fe­rihegyen szintén percek alatt jutnak magyar vízum­hoz. Rendkívül könnyű az utazás is. A MALÉV-nek 30 nagyvárossal van közvet­len összeköttetése, így a hazánkba kívánkozók bár­melyik európai nagyváros­ból, fővárosból órák alatt Budapestre érkezhetnek. Bécsből naponta több expresszvonat is szállítja a vendégeket a magyar fővá­rosba. A mérleg tehát azt mutat­ja. hogy az idei idegenfor­galmi év sikeres lesz. Mind­ezek mellett azonban még mindig vannak fehér fol­tok, ha nem ls olyan je­lentősek, mint korábban. A nagysikerű autóscamping­találkozó résztvevői példá­ul szívesen szórakoztak, köl­tekeztek volna, de: nem tudtak! A Balaton mellett nincs elegendő színvonalas szórakozóhely, amit az ide­genek nagy része szóvá is tett. Az ABC-áruházak, bár szeptember elején is zsúfol­va voltak a szállók és cam­pingek, sok helyen bezár­tak. Nagy hiba volt ez, jog­gal méltatlankodtak vendé­geink. Sok külföldi pana­szolta azt is, hogy elsősor­ban luxusszállodáink van­nak, nagyobb pénzű vendé­gek számára. Szerintük pe­dig Nyugaton sem „megy mindenkinek egyformán", ezért helyes lenne olcsóbb szállodákat üzemben tarta­nt Jól bevált az idén a fizetővendég-szolgálat. Bu­dapesten több mint négy­ezer, az Atlétikai Európa Bajnokság idején pedig hat­ezernél is több szoba állt az idegenek rendelkezésére. Ezt a szolgáltatást tovább kellene fejlesztenünk. Még nincs vége ... Az idegenforgalom növe­lésére és tökéletesebb lebo­nyolítására egyébként már most több intézkedést tet­tek. Megállapodást kötöttek olasz ® osztrák idegenfor­galmi szakemberekkel. Most ősszel kezdődött az idegen­forgalmi hivatal rendezésé­ben, 230 résztvevővel az új idegenvezető tanfolyam. Természetesen az idei ide­genforgalmi idény még nem fejeződött be. Még néhány erőpróbát ki kell állniok a vendéglátó szerveknek. Halasi Árpád wk-y emigen szoktam ke­W zembe venni a tollat, hogy gondolataimat papírra vessem. Most, hogy mégis ezt teszem, arra a kommunisták közelmúltban lezajlott tanácskozásai — a vezetőségválasztó taggyűlé­sek és pártértekezletek —, az ott elhangzott hozzászó­lások, vélemények adtak bá­torítást. Az MSZMP IX. kongrpsz­szusára készülve a kommu­nisták megtárgyalták az el­múlt évek munkáját Foglal­koztak a kongresszusi irány­elvekkel és azokkal a felada­tokkal, melyek megvalósítá­sa előbbre viszi szocialista építő munkánkat. Az elhang­zott hozzászólások szinte ki­vétel nélkül nagy felelősség­ről és hozzáértésről adtak tanúbizonyságot. Megélén­kült pártszervezeteink élete, nőtt a párttagság aktivitása. Ez a kérd®, az „aktivitás" kérdése, az ügyért való lelke­sedéssel együtt sokszor hang­zott és hangzik el ma is a kommunisták között. Nem­csak taggyűléseken, hanem sok beszélgetés témájaként is szerepelt az utóbbi idő­ben. A párttagság e kérdé­sekben az elmúlt egy-két esztendő folyamán különfé­leképp foglalt és foglal ma ls állást. Némelyek a felsza­badulás utáni nagy lelkesítő feladatokra — a hatalomért folyó harc egyes akcióira — hivatkoznak. Ennek az idő­szaknak ténylegesen megvol­tak a maga nagy feladatai, melyek megvalósítása érde­kében napról napra harcba kellett indulnunk. Ugyanúgy hivatkoznak az ellenforrada­lom leverését közvetlenül követő aktivitásra. Enélkül csakugyan nem lehetett vol­na megszilárdítani a törvé­nyes rendet ® helyreállíta­ni az ellenforradalom által okozott károkat. A kommu­nisták ebben az időszakban — éppúgy, mint a pártonkí­vüli dolgozók jelent® több­sége — tudtak lelkesedni ® aktívan közreműködni a párt által meghatározott felada­tok gyakorlati megvalósítása érdekében. Miért és miről van tehát most vita? Az utóbbi évek­ben nem volna lelkesítő cél, amelyért érdemes dolgozni ? Igaz volna, hogy ma már nincs olyan feladat, mely­nek megvalósítása, az érte való munkáikod® bizalom­mal és lelkesedéssel tölthet­ne el minden kommunistát? J lyen cél számtalan van, sokat lehetne felsorolni. Nem ilyen­e az egész harmadik ötéves terv, mely a népgazdaság nagyarányú fejlődését — a dolgozók életszínvonalának egyidejű jelentős emelésével — tűzi ki célul? Vagy a gaz­dasági mechanizmus re­formja! A tudományos és kulturális célkitűzések, vagy az, hogy a szocialista ipar erősítésével egyidejűleg to­vábbhaladjunk, ® szilárdít­suk a falun elért szocialista átalakulást. A kialakított szocialista formát megtölteni szocialista tartalommal. Tö­retlenül érvényesíteni azt a politikai irányvonalat, melyet a párt az elmúlt évtized so­rán a revizionizmus ® a A kongresszus tiszteletére A Vörös Csillag Traktorgyár értékes felajánlások teljesítésé­vel köszönti a IX. pártkong­resszust. A gyár dolgozói az „Elüzen)" rím huszadszor! kiér­demlésére törekszenek. Kong­resszusi mui.kaversany vállalá­saik közül az egyik nagy tétel: 2a dömper terven lelüli elké­szítése exportra. Ebből már szintén terven felüli 2» fJE-28 tizenötöt átadtak. A szerrlőüzem szocialista munkabrigád |ai a típusú tiaktorból tizenhetet már elkészítettek. Képünkön: Az ud­varon sorakoznak az elkészült UK 28-as traktorok. fMTI foto Gárdos Katalin felvételei dogmatizmus elleni k®fron­tos harcban kovácsolt kl. Következetesen dolgozni a párt politikájának gyakorlati megvalósításán... Ma is van tehát lelkesítő cél! A lelkesítő célok mel­lett azonban, sajnos, akad­nak kishitű emberek ls. Akadnak olyanok, akik a múlton rágódva vajmi keve­set tesznek a jövő érdek® ben. Ezek aktivitásukat nem az ügy érdekében használják fel. hanem kételyek terjesz­tésére, a sokszor még két­ségtelenül meglévő hiányos­ságok felhánytorgatására. Akarva-akaratlanul ezek az emberek kívülállókká vál­nak, akiknek megszűnik az a joguk, hogy bírálatot mond­janak. Ok maguk szüntetik meg ugyanis ezt azzal, hogy csak a kritikus szerepében tetszelegnek. Az olyan kri­tikuséban, aki csak észrev® telez, a hibákat rója fel, de maga semmit sem tesz azért, hogy aktív közreműködésé­vel érhessük el a kitűzött célokat Ezeknek az embe­reknek egy része valamikor „tudott" lelkesedenL A kitű­zött feladatokat minden kri­tika nélkül fogadta el és dol­gozott — sokszor túlzottan is — azok teljes megvalósítá­sáért. Senki sem kéri azt, hogy gondolkodás nélkül hajtsunk végre mindent. Van lehetőség arra, hogy tájéko­zódjunk, véleményt mond­junk. vitassuk meg a dolgo­kat A párt Központi Bizott­sága minden nagyobb hord­erejű kérdésben egyenesen igényli a dolgozók, elsősor-' ban a kommunisták vélemé­nyét. A vita, a bírálat — ha valamikor —, akkor most le­hetséges. A határozathozatal után azonban csak egy fel­adat marad: teljes erővel dolgozni a határozat megva­l®ításan. E gyre kevesebb lesz a mindent „kritikusan" fogadók száma. Ezek a kevesek is jobban tennék azonban és többet használ­nának a pártnak, ha tudásu­kat, energiájukat az ügy előbbrevitelének szentelnék. Biztos, hogy ebben az eset­ben nagyobb megbecsülésnek örvendenének a párton be­lül és kívül egyaránt Az előttünk álló feladatok, a IX. kongresszus határoza­tai bizonyosan lelkesítői n fognak hatni párttagságunkra és dolgozó népünkre egyaránt. A célok elérésére minden dolgozót mozgósítani kell. Es azonhan csak úgy érhetó el, ha elsősorban a kommunis­ták ismerik meg és teszik magukévá a határozatokat; kidolgozzák az annak konk­rét, gyakorlati megval®ítá­sával kapcsolatos feladato­kat és azt megismertetik, s ha kell magyarázzák is a dolgozóknak. E felvilágosító, meggyőző munkában a vezetőknek kell élenjárniok. Minden vezet® nek nagyobb követelményt kell magával és munkatár­saival szemben támasztania ennek érdekében. Ne magya­rázkodjunk ® győzködi®: egymást, ne a kételyeket is­mételgessük, hanem teljes erővel fogjunk hozzá a ha­tározatok — és majd a IX. kongresszus határozatainak — végrehajtásához. Lelkesítő céljaink nap­jainkban is vannak és a jö­vőben is lesznek. Ha valami­kor, akkor most van értelme ezekért erőnket nem kiméivé dolgoznunk. Fel kell hasz­nálnunk a kongresszusra való készülődésben kialakult és felélénkült aktivitást. Szálljunk következetesen síkra a párthatározatok gya­korlati megvalósításáért s keressük azokat a módszere­ket, melyeknek segítségével a kommunisták magukkal tudják ragadni többi dolgozó társukat is. Változatlanul időszerű a feladat hogy te­gyünk meg mindent közvet­len környezetünk megnyer® I séért, a párt politikájának I terjesztéséért i DR. SÁNDOR JÁNOS Szombat, 196* november 1* QÍL-MAQ ÍAAQRilAt 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom